Somogyi Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-17 / Vasárnap Reggel, 42. szám

mm 4 Közélet, gazdaság, politika 2004. október 17., vasárnap Nem csukták le a tűzoltót Nem kelljeülnie fogházbüntetését a szolnoki tűzoltónak, akit azzal vádoltak, hogy HÁROM EMBER HALÁLÁT OKOZTA egy közlekedési balesetben. Először három évre ítélték, de kiderült: a bíró elfogult lehetett, mert az egyik áldozat évekig az ülnöke volt. M égsem kell fogház­ba mennie három évre Hoppál And­rás hivatásos tűz­oltónak, akit azzal vádoltak, hogy 2001. május 30-án egy nagy vihart kavart közlekedé­si balesetben több ember ha­lálát okozta. Azon a napon a városi tűzoltókat bozóttűzhöz riasztották a közeli Törteire. Hoppál András a konvoj má­sodik szerkocsiját vezette, és megkülönböztető jelzéseit használva éppen Szolnok egyik lámpás kereszteződésén haladt át, amikor balról neki­csapódott egy Nissan sze­mélygépkocsi. Három utasa azonnal életét vesztette. Á Szolnoki Városi Bíróság idén februárban három év fogházat szabott ki a tűzoltóra, ugyan­ennyi időre bevonta jogosítvá­nyát és félmillió forintos per­költség megtérítésére kötelez­te. Ezt az ítéletet változtatta meg a napokban a megyei bí­róság: Hoppál Andrást két év fogházban letöltendő, három évre felfüggesztett szabadság- vesztésre ítélte, jogosítványa bevonását két évre enyhítette, és figyelembe véve az eltelt időszakot, ezt a mellékbünte­tést leteltnek nyilvánította. Az ítélet kézbevételekor Hop­pálnak tehát újra lesz vezetői engedélye. Az elsőfokú ítélet, melyet Hoppál András és helyi ügy­védje megfellebbezett, óriási felháborodást váltott ki a szol­noki önkormányzati tűzoltó­ságon. A tűzoltó munkatársai máig egyértelműen azt állít­ják, hogy a baleset a személy- gépkocsi vezetőjének hibája miatt elkerülhetetlen volt. A huszonkét éve balesetmen­tesen vezető Hoppál András­sal egy gépjárműben utazó tűzoltók szerint Tátra típusú vízszállítójukkal szabályosan közelítették meg a keresztező­dést. Egyes szemtanúk el­mondták, a tűzoltókocsi zöld jelzésen haladt át. Az ítélet után szinte példát­lan tűzoltó-szolidaritás nyilvá­nult meg: a szolnoki parancs­nokság gyűjtést kezdeménye­zett kollégájuk számára, és mindent igyekezett megtenni, hogy erkölcsileg is támogas­Az egész ország tűzoltói, sót civilek is felajánlották anyagi támogatásokat, hogy segítsenek a bajba került szolnoki tűzoltón BIZTOS, HOGY NEM HIBÁZTAM- Magamban lezártam az ügyet, noha nem felejthetem el, megrázó volt és szörnyű- mondja Hoppál András. - Tiszta lelkiismerettel élek to­vább, hiszen nem mentem gyorsan, a kereszteződés­be, szabad jelzésre behajtva meggyőződtem, elenged­nek-e. Minden autó megállt, kivéve azt, amelyik egy üres forgalmi sávban érkezett. Nem nyugtatott meg a má­sodfokú ítélet sem, bántja kicsit az igazságérzetemet. Azt mondják, egy közleke­dési balesetben mindkét fél hibázik, nekem más a véle­ményem. Szerettem volna elérni a teljes felmentése­met, de dr. Magyar György ügyvéd lebeszélt a folytatás­ról. A munkahelyemen azt mondták, a jövőben is ve­zethetek, de úgy döntöttem, kéklámpás kocsi volánja mögé nem ülök többé. Nem vállalom újra, hogy más hi­bájából ugyanezt átéljem. És köszönöm, amit a kollé­gák értem tettek. sák Hoppál Andrást, akinek ítéletét nem tudták elfogadni. Mindemellett alapítványt is létrehoztak az összegből, hogy majdani, hasonló hely­zetbe kerülő kollégáikat is se­gíthessék.- Felháborított bennünket az elsőfokú ítélet, hiszen kol­légánk nem volt egyértelműen hibáztatható - emlékszik Györkös Zsolt hadnagy a szol­noki tűzoltóságon. - Ezért is gondoltunk arra, hogy nem veszhet el a tűzoltóság számá­ra, gyűjtést hirdettünk a meg­segítésére. Hozzájárultunk a perköltséghez, és az elsőfokú tárgyalás után új ügyvédet fo­gadtunk kollégánknak. A másodfokú tárgyalásra a fellebbezési ügyszakban már dr. Magyar György ügy­véd vállalta a képviseletet.- Kiderült: a baleset egyik halálos áldozata hosszú ideig ülnök volt az elsőfokú ítéletet meghozó városi bíróságon - mondja az ügyvéd. - Felme­rült az elfogultság gyanúja, az elsőfokú tárgyalás bírója talán azért hozott ilyen sú­lyos ítéletet, mert a sértett ha­láláig nála is ülnökösködött. Ez csupán gyanú volt, de az eljárást lefolytató bírónak hi­vatalból észlelnie kellett vol­na mindezt. Hozzátette, mindez azt is jelentette, hogy az eljárás nem volt törvényes, hiszen ilyen esetben nem volt várha­tó az ügy objektív megítélése a bíróságtól, ami miatt újra kellett tárgyalni az ügyet, ter­mészetesen egy másik bírósá­gon. Dr. Magyar György az újabb tárgyaláson bebizonyí­totta, hogy a tűzoltóautó so- . főrjének kisebb volt a sza­bálysértése, a durvább sza­bálysértést a személygép­kocsi vezetője követte el. Ér­veit a másodfokú bíróság elfogadta. Csontos Tibor Ki a leginkább utált 5 0 magyar? Szavaz az ország. Igaz, most nem a pártok kapják a voksokat, Jianem a sokáig aranyéletűnek hitt sztárocskákra jár rá a rúd. A LEGIRRITÁLÓBB MAGYAROK LISTÁJA egyre népesebb: Stohl Bucitól Tornyi Barnabásig, Csernus doktortól Ki­szel Tündéig terjed a skála. máskor agyonajnáro- zott médiasztárok min­den bizonnyal már róluk szóló, az inter­neten olvasható „kopogtatócé­dulákat” is megkönnyezik. A sa­játos Ki kicsodában például ez olvasható a közszolgálatí televí­zió főhíradósáról, Pálffy István­ról: „legényes autóvezetési stílu­sával becsempészte nevét a bul­várlapokba, ám az illemről írt népművelő kiadványában nem szól arról, hogyan illik felcsavar­ni a Jaguárt a szalagkor­látra.” A Való Világot ránk testáló Árpa Attilá­ról pedig megtudhatjuk, hogy: „ő a bőrdzsekis Háry János”. A frissen kinevezett kormány- szóvivő, Batiz András se teszi ki az ablakba a következőt: „az emberklónozás első igazi siker- történetének hősét tisztelhetjük benne. Merje valaki tagadni, hogy lombikban készült...” Nos, egyelőre nem lehet tud­ni, kié lesz a citromdíj, de az már biztosra vehető, hogy egy olyasféle állampolgári mozga­lommal, ha úgy tetszik, civil kezdeményezéssel van dol­gunk, amit nem lehet egyeüen A NÉP BUCIJA Stohl András különösen: kemény kritikákat zse­belt be az interneten. íme a jellemzés: „A nép egyszerű Bucija, aki színészi karrierjét félredob­va rohant a kereskedelmi médiához, hogy azután a legunalmasabb reggeli magazinműsorban is szívinfarktust kapjon a hihetetlen, fantasz­tikus és szívbemarkoló események láttán. A Való Világ szépemlékű műsorvezetője, a bulvármacsó, aki a reality műfaj amúgy nem túl ma­gasra tett etikai lécét is leverve összejött az általa vezetett túlélö-show későbbi nyertesével, majd a pletykalapokban tálalta válását és nemi életének apró részleteit. És persze a ripacs, aki a magyar kereskedel­mi televíziózás legaljasabb pillanatában könnyes magánszámot kanyari- tott az egyik reality-szereplö lányának halálából...” kézlegyintéssel elintézni. Itt és most ugyanis nem a gonosz kri­tikus ármánykodásáról van szó, hanem a hülyeségre egyre ke­vésbé vevő jónép (érték­ítéletéről. Eltérő, ki hogyan reagál a számára fájdalmas, olykor pi- kírt megjegyzésekre. A lajst­romba vett pszichiáter, Csernus Imre nem tagadja meg beválla- lós hírét, amikor megjegyzi: megfelelően tudja kezelni a konfliktushelyzeteket, így nem is bosszantja a dolog. - Szerintem erre a játékra azok fognak ráfázni, akik három nap után elhitték magukról, hogy valakik. Nekik most szembe kell nézniük önmagukkal és lesznek, akik rádöbbenek: sem­mi keresnivalójuk a „kirakat­ban” - állítja a doktor úr. A fociedző, Tornyi Barnabás lapunktól tudta meg a rossz hírt. Arról is tőlünk értesült, hogy az internetes lábjegyzet­ben ez szerepel róla: „... imitáci­ós indexét jelentősen megdob­ta, amikor pezsgővel ünnepelte, hogy a Kispest csapatát - jog­erősen - több tízmillió forintra vette le, miközben a legöregebb szotyis bácsikák sem emlékez­nek arra, mikor volt sikeres csa­pata.” T. B. kijelentette: a fenti mondatból süt a jóindulat. Vesztét azzal magyarázta, hogy „sokan tudják róla, hogy hajla­mos maga alatt vágni a fát. Ugyanakkor nem titkolta, sike­resnek érzi magát a szakmájá­ban. - Arra azért kíváncsi len­nék, ki fröcsögteti rám a nyálát - ismerte el a beszélgetés vé­gén. A szintén listás Király Lin­da édesapja, aki egyúttal éne­kesnő lánya menedzsere is, a hírről értesülve nyomban azt hangsúlyozta, hogy az igazán tehetséges emberek sohasem féltékenyek. Linda „kilistázá­sát” nekik tudja be. Meg annak a ténynek, hogy Magyarorszá­gon egy mesterségesen kreált sztárvilág létezik, ahol nem ve­szi ki jól magát, ha valaki kirí­vóan tehetséges. - Azt hiszem, túl sok volt, amit ebben a kö­zegben produkált Linda. De ér­tesítenék minden őt szidalma- zót, hogy már nem is él Magyar- országon, határainkon túl ugyanis szívesen fogadják és egyre többre becsülik őt az olyan művészek, mint Elton John, Sting vagy Tim Rice. Mondhatni, rátalált az övéire - zárszavaz a sértett Király apu­ka. Esetében talán még jogos is a felhábororodás. De vajon hogy magyarázzák a bizonyít­ványt majd azok, akik végül az első tízbe jutnak? Sz. Z. A. A pszichiáter Csernus Imre szerint a kilistázást főként azok a médiasze­replők sínylik meg, akik eddig sem voltak bizto­sak magukban, ráadásul úgy lettek sikeresek, hogy nem is igen tettek érte. A saját sorsáért nem aggódik a bevállalés tévédoki

Next

/
Oldalképek
Tartalom