Somogyi Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-11 / 238. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 11., HÉTFŐ ALMANACH 7 Hajdú Ollvérné Fényeden van otthon Jósé en Klaus Plpping a legújabb lakó Marton István bízik a jövőben Zala és Somogy határán a 7-es főút mellett az erdők ölében bú­jik meg Főnyed. A település év­századokkal ezelőtt a Kis-Bala- ton fövenyes partjáról kapta a nevét. A természetvédelmi terü­let sokáig megélhetést, ma pe­dig jövőt jelent az ittenieknek. A falutól másfél kilométerre épül az autópálya, ez közelebb hozza a lehetőségeket, a kis- balatoni bringáét pedig a tu­rizmust. A megyehatáron ettől látszik ma élesebben a jövő. Főnyed a csenddel csatlakozott Fábos Erika A kacskaringós bekötőúton né­hány perc alatt Fényedre ér az ember. A falu csendes, pedig a ragyogó őszi napsütésben zajlik az élet. Az egyik kertben hor­dók, kádak és lajtos szekér sora­kozik, miközben a háziak szor­gosan vagdossák az érett fürtö­ket. A must édes illata még né­hány házzal odébb is csiklandoz­za az orrot, de ott már túl van­nak az ősz ünnepén. Krumplit ájnak, ahogy errefele mondják a krumpliszedést. A falu közepén pedig szintén szüretelnek, de nem szőlőt, hanem káposztát szednek. Kerek, zöldesfehér és kemény káposztafejek töltik meg a kosarak sokaságát. Igazi dolgos ősz van Főnyeden. Unióból jöttek az unióba A falu szélén, az első házban egy idősödő férfi ücsörög, csak úgy, a terasz szélén és dolgozik ő is a napsütésben. Kiderül, hogy az eresszel volt némi baj, ezért új csatorna készül. Amíg az őszi esős idő megérkezik, el is készül a vízelvezető. Kiderül azonban az is, hogy Jósé en Klaus Pipping tavaly ősszel még nem gondolta volna, hogy egy magyar falu egyik házának teraszán fog ücsörögni. Igaz, már tíz évvel ez­előtt elhatározta, hogy Magyar- országra költözik, mégis minden gyorsan történt.- A feleségem német, én pedig Hollandiában laktam - mondta Jósé en Klaus Pipping. - Az év nagy részét Hollandiában töltöt­tük. A nagyobb fiunk évekkel ez­előtt házat vásárolt magának a Balatonnál, s úgy megtetszett nekünk a környék, hogy elhatá­roztuk, ha lehet, mi ide is költö­zünk. Egy ingatlanközvetítő ajánlott néhány házat és ez a főnyedi tetszett nekünk a legjob­ban. Persze, még sokat kell dol­goznunk rajta, hogy olyan le­gyen, amilyennek szeretnénk, de ez nem baj. A faluban nagyon büszkék az új lakókra. Van ugyan tíz ház, amelyiknek külföldi a tulajdono­sa, de Jose és családja az elsők, akik egész évre Főnyedet válasz­tották, s letelepedtek. Ráadásul nem is akárhogyan. Május else­jén, hazánk uniós csatlakozásá­nak ünnepén érkeztek meg a legújabb lakók. Egy régóta uniós ország helyett választottak egy újat. Az unióból az unióba köl­töztek, a csatlakozás tehát Főnyeden nem csak ünnepélyes, de teljesen valódi volt.- Nagy szeretettel fogadtak itt bennünket és azóta is sokat segí­tenek, hogy könnyebben beil­leszkedjünk. A kisebbik fiunk Sávolyra jár iskolába, neki gyor­sabban ment mindez és már mindenkivel szót ért a faluban. Amúgy nem csak jó, rossz ta­pasztalatunk is volt. A költözkö­dés nem ment egyszerűen. A hi­vatalok nagy részében csak igen nehezen értettünk szót a helyi tisztviselőkkel és az is egy rém­álom volt, amire az autóinkat hi­vatalosan bejelentettük. Hollan­diában sem egyszerű az ilyen ügyintézés, de itt még ezen a té­ren van elmaradás az uniótól. Nemcsak Hollandiából nézve szép falu Főnyed. Fonyódról is. A falu kis templomától néhány lé­pésre két kutya kergetőzik a kertben. A kis ház összes ablaka kitárva. Hajdú Olivérné régóta Fonyódon él már, de itt született és azóta is itt van otthon, ennek a kis háznak a verandáján. Főnyeden van otthon- Felmostam és amíg megszárad, kicsit olvasgatok - mondta Hajdú Olivérné. - Ilyenkor délután a csöndben itt a legjobb a veran­dán. Havonta egyszer biztosan hazajövök és nyáron még gyak­rabban itt vagyok. A szüléimét öt évvel ezelőtt vittem el magam­hoz, mert már nem tudtak gon­doskodni magukról. Édesapám azóta már nem is él, én pedig to­vábbra sem tudok elszakadni a szülői háztól, meg ettől a falutól. Többször is kitettem a táblát, hogy eladó a ház, aztán mindig be is vettem. Akárhogy gondol­kozom, mindig oda jutok, hogy nagyon sajnálnám eladni. Idő­közben újítgatjuk, ahogy lehet, így már nem is vagyok biztos benne, hogy eladnám. Ahogy itt olvasgattam, az járt a fejemben, milyen lenne, ha nyugdíjas évei­met itt tölteném majd. Nagyon jó ez a nyugalom. Hajdú Olivérnét egyébként Főnyeden csak Németh Valinak ismerik. Szinte minden főnyedi tudja, kiről van szó. Szülei vol­tak ugyanis a boltosok a kistele­pülésen. 1944-ben Zalából köl­töztek ide és amíg bírták, ők lát­ták el a főnyedieket mindennel. Hegedűsök is úgy gondolják, na­gyon jó a nyugalom. Állandó la­kosként azonban sokszor in­kább nyomasztónak tűnik. Ke­vés a lehetőség nem csak Főnyeden, de a környéken is. Hátránya is van az előnynek- Nagyon nehéz itt boldogulni - mondta Hegedűs Vendelné. - Mindenért menni kell, és mun­kalehetőség csak alkalmi van itt a településen. Négy gyereket ne­velünk és bizony sokszor érez­zük úgy, könnyebb lenne egy na­gyobb településen. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem sze­retjük Főnyedet, jól érezzük ma­gunkat itt. Főleg a gyerekek mi­att jó ez a csendes és biztonsá­gos nyugalom. Közben Krisztián, a család legkisebb gyermeke is megérke­zik. Két évvel ezelőtt ő volt a leg­fiatalabb a településen is. Azóta már van utánpótlás, Krisztián meg megtanult járni. Kicsit ugyan még ingadozik, de annál nagyobb lendülettel közelít a kis játékmotorhoz, amivel napjában többször is bejárja az összes szomszédot.- Én valószínűleg akkor is ma­radok anyaságin, ha már elmú­lik hároméves. Négy gyereket nevelünk, sok itthon a munka. A férjem szerencsére el tudott helyezkedni. Az autópályánál biztonsági őr. A pálya már egy éve épül. Egy­előre azonban csak a munkagé­peket kell őrizni. Még két év, amire autók is közlekedhetnek az olyan sokat emlegetett új sztrádán. Ezzel feleakkora tá­volságra kerül a főút, amitől egyelőre nem várnak túl sokat az itteniek.- Ki van zárva, hogy ettől rövid távon bármi megváltozzon - vé­lekedik Marton István. - Nem is tudom, hogy minek örülnénk jobban. Ez a nyugalom megfizet­hetetlen és hosszú távon talán ez az, amivel többre mehetünk. Utak épülnek a jövőnek Ha sikerül pályázati támogatást szerezni hozzá, újra megépülhet Vörs és Főnyed között az út. Va­lamikor miseútnak hívták azt a horhót, ami a két falu között ve­zet, mert amíg a főnyedi temp­lom el nem készült, azon jártak templomba az itteniek. Ezenkí­vül még egy fontos út van, ami megépülhet. Elkészültek ugyan­is annak a bringakörútnak a ter­vei, ami a Kls-Balaton körül ve­zet. Ez és az, hogy Vörs is egy­szerűen megközelíthető lesz a településről, élénkítheti a turiz­must. A Kis-Balaton védett ma­daraira és a védett terület szép­ségeire sokan kíváncsiak.- Bízunk a jövőnkben - mondta Marton István. - Eddig is minden évben igyekeztünk kicsit szépí­teni a falunkat. Ez ezután is így lesz. A Balaton, a Kis-Balaton kö­zelsége és ez a csendes nyuga­lom, amink van, egyre nagyobb érték lesz. Mi ezt vittük az unió­ba és biztos vagyok benne, hogy boldogulni fogunk. Elvégre nem sok olyan település van, ahova már most állandó lakosok köl­töztek az unióból... Akadálymentesítés A Balatoni Fejlesztési Tanácshoz készített pályázatot a falu, hogy felújíthassa a polgármesteri hiva­tal épületét. A legfontosabb fel­adat az akadálymentesítés len­ne, de szeretnék elvégezni az épület belső felújítását is. A mun­kákra hárommillió forint kellene. Csatornát építenek Főnyed Szegerdővel, Tikossal és Holláddal közösen belevá­gott a csatornahálózat kiépíté­sébe. Már csak ez az egy köz­mű hiányzik a falvakból, a Bala- ton-törvény szigorú előírásai szerint egyre jobban. Főnyed számára 22 millió forintba ke­rülne a beruházás, amihez a lakosságnak portánként száz­ezer forinttal kell hozzájárulni. RECEPT Birsalmás szarvasragu Ilyenkor ősszel különleges és finom főétel lehet a birsalmás szarvasragu. Ehhez egy kiló csontozott szarvashús, húsz deka füstölt szalonna, két na­gyobb fej hagyma, két sárga­répa, egy zeller, pirospaprika, egy deci vörösbor és két-há- rom szem birs kell. Fűszerezni pedig sóval, leheletnyi borssal és aki szereti, nagyon kevés őrölt szegfűszeggel és boró­kával lehet. A füstölt szalonná­ból kiolvasztott zsíron kocká­zott vöröshagymát sütünk, hozzátesszük a karikázott sár­garépát és a zellert, meghint­jük paprikával és a lábosba rakjuk a nagyobb kockára vá­gott húst is. Húslevessel és a vörösborral felengedjük és jó fél óra múlva hozzátesszük a birsalmaszeleteket. Puhára főzzük és krokettel, röstivel vagy petrezselymes zsemle- gombóccal tálaljuk. AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT A FŐNYEDI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA ÚTON EURÓPÁBA Megélhetést ad a nád Pihét visz a szél szanaszét a napsütésben. Az el­lenfényben olyan, mintha arany eső esne. Pedig nem. Az egyik közeli ház udvarában nádat vág­nak. A nád címerének apró kis darabjait viszi mindenfele a szél Főnyeden. A ház udvarának végében már látni a Kis-Ba- latont. Néhány lépés és kezdődik a berek. A bok­rokon túl meg az igazi nádas. Az itteniek nem csak gyönyörködnek, de évszázadok óta élnek is a berek kincseiből. A halászat, a nád és a sás sokáig megélhetést adott a környéknek. Ma a környező falvakból úgy harminc-negyven em­ber keresi a kenyerét a Kis-Balatonnál.- Természetvédelmi terület a Kis-Balaton, így szigorúak az előírások - mondta Vida Tibor. - Ha elég hideg az idő, novembertől legfeljebb csak február elejéig dolgozhatunk. Azután kezdődik a feldolgozás. A gúlába rakott nádat válogatjuk, a legjobb minőségű külföldre kerül. A többit meg vágjuk és szőjük, hogy fel lehessen hasz­nálni. Az itteni nádból madáretetők készülnek, jobbára német piacra. kis-balatonl nád nagy része első osztályú és külföld- i kerül. A többiből madáretetőt készítenek FŐNYED KINCSE Templom adományokból A faluban a kora középkor óta katolikus a lakos­ság, és mindig vallásos emberek lakták a telepü­lést. Addig, amíg nem volt saját temploma a hí­veknek, Vörsre jártak misére. Ezeknek az idők­nek az emlékét máig őrzi a két falut összekötő út elnevezése, amit azóta is csak miseútként emle­getnek az itt élők. Érthető, hogy a főnyediek büszkék a katolikus templomukra. Egytől egyig összefogtak ugyanis, hogy falujuknak a templomát fölépíthessék. Éve­kig tartó gyűjtögetés után 1957-ben szentelték föl a kedves kis épületet, amelyhez a házhelyet egy főnyedi család ajánlotta föl leányuknak a halála­kor. Azóta a templomkertben elkészült a világhá­ború emlékére felállított tábla és a Jézus szívé- szobor is, ezeket ugyancsak adományok segítsé­gével emelték. A főnyedi idősek a mai napig a szí­vükön viselik templomuknak a sorsát Rendben tartják, csinosítgatják, és hetente egyszer misére járnak. A falu templomának búcsúját augusztus 22-én tartják Szűz Mária tiszteletére. A főnyediek többsége vasárnap ott van a misén. A falu temploma is a hívek összefogásából épülhetett meg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom