Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-04 / 207. szám
12. OLDAL HÉTVÉGE 2004. Szeptember 4., Szombat Színésznő kismamaszerepben Másodmagával érkezik az interjúra a Csiky Gergely Színház idei Komor-gyűrűse. Kovács Zsuzsannával egy útszéli padra telepszünk, míg Soma a babakocsiban marad. Sok járókelő megáll, hogy gratuláljon. Csak találgatom, hogy mindez a Komor-gyűrűnek vagy a három hónapos Somának szól Rendhagyó jelenetek között zajlott a Komor-gyűrű átadása az idén a kaposvári színház évadnyitóján. A színészek titkos szavazatainak . megszámlálásáig és az eredményhirdetésig minden a hagyományok szerint történt, ám a hosszú taps egyszer csak ritkulni kezdett, hiszen egyvalaki nem volt a teremben: Kovács Zsuzsanna, a díjazott.- Éppen a földszinten mutattam meg a színház újrafestett padlózatát a kisfiamnak, amikor Kata lányom és Hornung Gábor rendező jött, hogy a fenti teremben rám várnak a gyűrűvel. Nagyon meglepődtem, nem is nagyon akartam elhinni.- Hosszú út vezetett idáig, hiszen 16 éve kezdte a pályát. Hogyan került a kaposvári teátrum társulatába?- Még gimnazista voltam, amikor csoportos szereplőket válogattak a színházban. Bezerédi Zoltán első rendezéséhez, a 3:1 a szerelem javára című darabhoz kellettek statiszták. Elmentem, fölvettek. Szinte röpdöstem örömömben, hogy olyan színészek mellett állhatok a színpadon, akiket addig csak a nézőtérről csodáltam. Akkor egyébként emlékeim szerint egyszerre több mint tíz kezdő színész került a színházba, többek között Márton Eszter, Lestyán Luca, Némedi Árpád, Csapó Virág és Kalmár Tamás. Na és persze arra is büszke voltam, hogy már az érettségi és a felvételi előtt volt munkahelyem.- A színművészeti főiskolára felvételizett?- Igen, de nem vettek föl. Aztán a következő években sem. Ötször próbálkoztam, és mindannyiszor sikertelenül. Hiába jutottam el az utolsó rostáig, ott valami mindig hiányzott ahhoz, hogy bekerüljek a színésznövendékek közé. Máig nem tudom az okát, talán nem va1 gyök jó felvételiző alkat.- Közben viszont olyan színészekkel játszhatott, mint Csákányi Eszter, Lukáts Andor vagy éppen Jordán Tamás.- Hosszan lehetne még sorolni... Nagy ajándék volt meglesni őket munka közben. Miután azonban ötödszörre sem sikerült KOVÁCS ZSUZSANNA 1969-ben született Kaposváron. A Kisfaludy Általános Iskolába járt majd a Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett 1988-ban nyert felvételt a kaposvári Csiky Gergely Színházba csoportos szereplőként A férje Körösi András színész. Három gyermeke van: Kata hat-, Áron négy és fél éves, Soma három hónapos. Rajtuk kívül van még egy „félfia" Máté, aki 12 éves és Budapesten éL a felvételim, úgy éreztem, váltanom kell. Kapóra jött a Kolozsvári Állami Magyar Színház meghívása. Két évet töltöttem el ott, és új munkamódszereket tanultam egy teljesen eltérő közegben. Ráadásul olyan fontos szerepeket osztottak rám, mint például Hermia a Szentivánéji álomban. Bátrabban és sokkal nagyobb önbizalommal tértem vissza, és nagyon jólesett, hogy Babarczy igazgató színészként vett vissza a kaposvári társulatba.- Hogyan sikerült a visszailleszkedés?- Az ember a kudarcairól nem szívesen beszél, de a bizalom ellenére hullámvölgybe kerültem. Nagy szerepeket kaptam, és nagyon nem sikerült élnem a lehetőségekkel. Előbb az önbizalmam szállt el, majd a hitemet is kezdtem elveszteni. Volt olyan év, amikor egyáltalán nem játszottam. Aztán jött egy beugrás a Kávéház című darabban, s utána szerencsére minden megváltozott. Nagyobb feladatot kaptam az Istenítéletben és a Sárga csikó című népszínműben is. Újra visz- szataláltam a régebbi útra.- Nemcsak a szakmai sikerek jöttek, hanem a szerelem is. Hogyan ismerkedett meg a párjával?- Négy évig dolgoztam vele egy társulatban, de ez idő alatt valahogy még nem egyfelé vitt az utunk. Aztán egyszer szembejött, és azóta együtt vagyunk. Sokan megkérdőjelezik a színészházasságok működőképességét, de szerintem éppen a közös életvitel, a hasonló problémák hozzák közös nevezőre a színészeket. Nehezen tolerálható foglalkozás ez, így a civilekkel kapcsolatban sokkal több a veszélyforrás. Bár erre is akadnak egészen jó példák.- Egy színésznő életében talán az átlagosnál is fontosabb kérdés a gyermekáldás időzítése. Lehet egyáltalán ezen a pályán jó időben világra hozni egy újszülöttet?- Jött egy gyermek, és vállaltuk. Hétköznapi eset ez. Nekem a pályám szempontjából is jókor érkeztek a gyerekek. Felszabadítottak, és már nemcsak az ön- marcangolás marad, ha hazamegyek a próbák után, hanem a róluk való gondoskodásban is feltöltődöm.- Azt mondják, a sportoló nők jobb teljesítményre képesek szülés után. így van ez a színésznőknél is?- Azt hiszem, így van. Mint egy kiéhezett vércse, úgy jöttem visz- sza a színházba minden gyermekem megszületése után. Az utóbbi években ráadásul szerencsém is volt, mert egészen kivételes darabokban játszhattam. Ilyen volt a Nyaralás vagy a Csak egy szög. Mindkettő igazi csapatmunka volt, ami nemcsak a közönségnek, hanem a színészeknek is sokat jelentett.- Hogy telnek mostanában a napjai?- A kismamák szokásos hétköznapjait élem, de őszintén szólva nagyon hiányzik a színházi közeg, és szeretnék mihamarabb visszatérni. Addig is főként a gyermekeimmel játszom. Pontosabban: néha csak gyönyörködöm abban, ahogy játszanak, mert olyan jó nézni őket játék közben, mint egy remek színdarabot a kaposvári színházban. TAKÁCS ZOLTÁN i „Erős várunk, a nyelv” (Kosztolányi) Rövidítések kimondása Az írásbeli rövidítések kiejtésében, kimondásában elő-előfor- dul, hogy hibázunk. Nézzünk néhány gyakran használt rövidítést! 1. Teljes mozaikszók esetében: írásban: B. ú. é. k„ tv, tsz, rt„ Btk. - ezeket így mondjuk ki: búék, tévé, téesz, érté, bétéká; jelentésük pedig: Boldog új évet kívánok!, televízió, termelőszövetkezet, részvénytársaság, büntető törvénykönyv. 2. Félmozaikszó esetében: írás: futballvébé, kábszer, szem. szám, szig. szám - ezek ejtése azonos az írással, tehát: szemszám, szigszám; a jelentésük: futball világbajnokság, kábítószer, személyi szám, személyi igazolvány száma. 3. Szóösszerántáskor: írásban: viszlát, viszhall - kimondva ugyanaz: viszlát, viszhall - jelentésük: viszont látásra, viszont hallásra. 4. Téves rövidítéskiolvasások: írásuk: dkg, kg, km, de., du„ 1, pl., stb., ún., vo., sic - téves kiolvasásuk: dökögö vagy dékágé, kögö vagy kágé, kömö vagy káem, döe vagy de, döu vagy du, lö vagy el, pölö, estébé, ún, vö, sic. Helyes kiolvasásuk: dekagramm, kilogramm, kilométer (természetesen rövid o-val), délelőtt, délután, liter (a 1. a lásd! rövidítése), például, satöbbi (s a többi - ezért nem teszünk eléje vesszőt), úgynevezett, vesd ösz- sze, szik (latin: így). (Folytatás a következő héten.) MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Naptárban a Somogyi Hírlap háziasszonya Egy olasz sütőipari multi cég jövő évi naptáráról mosolyog majd vissza a siófoki Márkus Anett, aki a Somogyi Hírlap NETtHölgy versenyén lett első helyezett.- A kétnapos, de annál fárasztóbb olaszországi fotózáson a hónapoknak megfelelően tizenkét jelenetet kellett eljátszanom mesélt élményeiről a NETtHölgy. - Eleinte feszült volt a légkör, ám a második napon már felszabadultan ment a munka. Az elkészített naptárak nem kerülnek bolti forgalomba, mert a cég promóciós célra használja fel. A fotózás után jól megérdemelt pihenést jelentett Spanyol- ország, oda a Somogyi Hírlap jóvoltából utazhatott el lapunk háziasszonya. Mint elmondta, különösen kezdődött a tíznapos üdülés. Az indulása éppen augusztus 13-án volt, és ha ez még nem lenne elegendő a babonásoknak, Márkus Anett a tizen- hármas ülést kapta az autóbuszon. Ám ez sem rontotta el a napsütéses vakációt.- Rengeteg időt töltöttünk a tengerparton. Már nagyon hiányzott a felhőtlen pihenés - mondta. - Megkóstoltam a helyi ételeket is, ám a nevükből nem derült ki, hogy mit eszem valójában. Ha tehettük, sziklás part helyett inkább a barcelonai forró homokot választottuk. A napozáson kívül egy óriási vidámparkban múlattuk az időt. Azt hallottam, hogy ez még a franciaországinál is nagyobb: akkora területen fekszik, hogy be Márkus Anett sem tudtuk járni az egészet. Márkus Anett szívesen kipró- ’bálja a különleges, néha veszéllyel is járó játékokat. Érthető hát, hogy nem kis bosszúságot okozott neki, hogy egy apró félreértés miatt lemaradt a világ legnagyobb hullámvasútjáról. A nyaralásból a napokban tért haza, így kevés ideje maradt szeptemberig. A tanévet egyébként Dunaújvárosban kezdi: a főiskolán közgazdasági szakon tanul. ■ Könyvespolc Kosztolányi Dezső: Tükörfolyosó A „Tükörfolyosó” tulajdonképpen nem más, mint áradó gazdagságú irodalomtörténet, amely minden eddiginél teljesebben állítja elénk Kosztolányi Dezsőnek magyar írókról készült tanulmányait, Balassi Bálinttól saját magát bemuta- - tó önvallomásáig. A kronológiai sorrend azonban már a szerkesztő és jegyzetapparátust, készítő Réz Pál műve, mint ahogy a mű frappáns címét is ő adta: „Tükörfolyosó”. Réz Pál fáradhatatlan búvárkodással gyűjtötte össze Kosztolányi Dezsőnek a különféle sajtókban oly szétszórtan megjelent irodalmi írásait, hogy aztán egybeszerkesztve átnyújthassa nekünk csaknem 800 oldalon az „Osiris Klasszikusok” méltó kiadásában. A tanulmányok java része a „Nyugaf’-ban látott napvilágot, de sok írását közölte „A Hét” és a „Világ” is, nem beszélve a vidéki sajtótermékekről, hiszen Kosztolányi Dezső egész életében meghatározó volt az újságírói munka is. A „Tükörfolyosó” nagyon találó cím. Akár a szerző, a magyar nyelv egyik legnagyobb művésze is adhatta volna. Áhogy végigsétálunk a magyar irodalom folyosóján Kosztolányi Dezső segítségével, az elénk tartott tükörben megjelennek a szellem óriásai, hogy a mai olvasónak is átadják örökké érvényes üzenetünket. És valami mást is hallunk Kosztolányi Dezső drágakőként csillogó mondatai közben... Mintha egy halk zene is kísérné lépteinket... A magyar irodalom soha el nem halkuló kórusa... Úgy morajlik, úgy üzen, akár a tenger... A kötet nyitó írása a híres hamleti kinyilatkoztatás szavaival („Lenni vagy nem lenni...”) Széchenyi István sorsát idézi fel. De mást is. Szinte meghatározza a magyar írók mindmáig érvényes feladatait is „Az irodalom rendkívül tág, minden embert egybeölelő valami. Csak ezt a legnagyobbat érdemes akarnunk. Meg is kell hódítanunk a nyugatot, de nem magunknak, hanem népünknek...” (Több mint 70 éves szavak! És mennyire igazak ma is!) Balassi Bálintról azért is érdemes külön írnunk, mert valamennyien tudjuk, hogy 2004 az ő évfordulójának megemlékezésével is telik el. Irodalomtörténet-írásunk évtizedek (századokat is írhatnánk) óta megegyezik abban, hogy ő az első nagy nemzeti költőnk, ám szélsőséges magánéletének kipellengérezése szinte egyidős költői megjelenésével. Kosztolányi Dezső mesteri korrajzában nemcsak a költő áll plasztikusan előttünk, hanem a törökök és magyarok közötti élethalálharc, a kor minden vadsága is, amely mintegy meghatározta az egyén életét is. Azt az életet, amelyről maga Balassi is később így dalolt: „Bocsásd meg, Úristen, ifjúságomnak vétkét, sok hitetlenségét, undok fertelmességét...” Ahogy haladunk előre a kötetben, úgy szeretnénk külön szólni a magyar irodalom óriásairól, hiszen olyan lüktető elevenséggel állítja elénk őket Kosztolányi Dezső. Ám egy rövid recenzió keretében erre nincs lehetőség... Nagyot kell ugornunk, hogy a „Nyugat” első nemzedékéről is szólhassunk. Arról a csodálatos kvalitású költői , generációról, amelyhez hasonló azóta sem jelent meg a magyar irodalom életében... A „Tükörfolyosó” minden eddiginél részletesebben tárgyalja Ady Endre és Kosztolányi Dezső ellentétét és a körülöttük fellángoló polémiát, amely ugyancsak Réz Pál mindenre kiterjedő kutatómunkáját is dicséri... Rendhagyó módon „A Toll” 1929. július 14-én megjelent híres (hírhedt!) cikkével kezdjük, amely ízekre szedte Ady költészetét és Kosztolányinak a legtöbb ellenséget szerezte. (Utóhatása mindmáig érezhető!) (Ady Endre ekkor már több mint tíz éve halott... Jóslata azonban szinte kísérteties: „Ez az ember halálom után tíz évvel mindent elkövet, hogy tönkretegyen...”) „A Toll”-ban megjelent számos megállapítás ma is mellbe vágja az olvasót: „Szeretném kimutatni nem csekély művészi értékét és óriási művészi fogyatkozásait... Tudjuk, minden költőnek van több-kevesebb gyönge alkotása. Adynál azonban egyenesen ijesztő a sok holt anyag... A költőt kilökték az utcára, az irodalmi se- honnaiak bálványául...” Hogyan foglaljon állást a mai olvasó a két zseni párharcában? Egyet tehetünk: elfogadni mindkettő nagyságát, még akkor is, ha sok mindennel vitatkoznunk kell... És nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ezt is Kosztolányi írta Adyról, 1907-ben: „E gazdag gondolat- és érzésvilág mögött pedig egy diadalmas poéta áll, egy oroszlánszívű arany napember...” Kosztolányi Dezső A „Tükörfolyosó” minden sorából árad az irodalom szolgálata és szeretete. Mindaz, ami Kosztolányit egész életében fűtötte, „frónak lenni a legnagyobb tisztesség és a legnagyobb áldozat, mert le kell mondanunk az egész életről, hogy munkáinkban legyen az egész élet... ” dr. sípos csaba
