Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-27 / 226. szám
6 ALMANACH SOMOGYI HÍRLAP - 2004. SZEPTEMBER 27., HÉTFŐ Milánkovics Józsefnek hallal tele a szák- Újfalvi Jánosné polgármester már a ja, jól ismeri a bányatavat kemping kialakítását tervezgeti A hagyomány szerint IV. Béla nevéhez fűződik a település alapítása. Dombján valaha vár állt, amelyről Evlia Cselebi török utazó is megemlékezett. Ez lehetett a helyszíne annak a gyűlésnek, amelyet 1531-ben tartottak az ország rendjei. A vérzivataros időknek régen vége, Béla várának mai lakóit az foglalkoztatja, hogy jó legyen a kerékhegyi szüret, kapjon a fekete sügér és ne nőjön a munkanélküliség, amely itt viVidák Gábor, a község legfiatalabb kocs- o7rm\i1nv pcpÚpIv márosa gazdasági főiskolára készül SZUUyUlg LbCKCíy. Feketesiigér-paradicsom Béla váránál Útbaigazító táblácskák láthatók szerte a faluban. Két hete tették ki az utcanévtáblákat, amelyekre a falu címere is fel- : került az utca neve mellé. A | táblák elkészítése és kihelye: zése 350 ezer forintba került. ! Bővülő rendelő i Felújítják és bővítik az orvosi rendelőt. A munkának még : az ősszel nekiállnak. Terület: fejlesztési pályázaton nyert a j falu e célra 1,5 millió forintot, : és ennyit tesz hozzá az ön: kormányzat. Szociális helyisé: gekkel és a négyszemközti • rendeléshez szükséges szo: bával bővül a rendelő. : Nagyobb lesz a váróterem, : és a mozgáskorlátozottak i számára szükséges feljárót is megépítik. : Gyalogút a temetőhöz Területfejlesztési pályázaton 350 ezer forintot nyert az önkormányzat járdaépítéshez. A | temetőbe vezető úton épül : járda 600 ezer forintból. A templom bejárata is megszépül, a feljáró is új burkolatot ; kap. Ezek a hívek adományaiból készülnek. RECEPT Krumplis pogácsa Hozzávalók: egy kilogramm liszt, 2 margarin, 1 kocka élesztő, 1 tejföl, 2 tojás, 1 csomag sütőpor, egy csapott kanál só, 3 burgonya. Az élesztőt kevés cukros tejjel felfuttatjuk, a lisztet a többi hozzávalóval és a főtt tört krumplival összegyúrjuk, majd pihenni hagyjuk fél órán át. Utána ujjnyi vastagra nyújtjuk. Bevagdossuk, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, ezt követően tojással megkenjük és kisütjük. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Nagy László A közeli bányatótól Milánkovics József kerekezik hazafelé. Kora reggel biciklizett ki, mint mondja, észre sem vette, hogy már délután van. Nem ment hiába, a szákot rendesen lehúzza a tartalma. A legnagyobb fogása egy 3 kilós ponty volt, de a kisebbeknek is örül, mert minél többféle akad horogra, annál jobb lesz a halászlé. Öt bányató közül választhat itt a horgász, mindegyikben bőven talál halat. - A legszerencsésebb napomon húsz folyami harcsát akasztottam meg. Régebben a Drávára is érdemes volt kimenni, ma már csak a tavak érik meg a csalit - mondta. Kiderül az is, hogy a hétvégi szüretre szánja a hallevest.- Jó lesz az idei szüret is Kerékhegyen. Horgászturizmus A bélavári halastavakban fekete sügér van, ami országszerte ritkaságszámba megy. A környező városokból, szomszéd falvakból is nagy számban jönnek ide horgászni, strandolni, még Pestről és Esztergomból is érkeznek horgászok. - Az érdeklődést látva döntött úgy a képviselő-testület, hogy vendégházat alakít ki az idelátogatóknak - mondja Újfalvi Jánosné polgármester. - A falu központjában lévő épületben és tetőterében alakítottuk ki a szállót. Ezt az épületet alkalmanként korábban is odaadtuk horgászoknak, vadászoknak. Az újjáépítéssel és bővítéssel azonban már iskoláscsoportok fogadására is lehetőségünk nyílik. A 22 személyes szálló kialakítása négymillió forintjába került a falunak, amelyhez háromszázezret a Széchenyi terv pályázatán nyertünk. A beruházás még nem fejeződött be teljesen, a vendégház körül ugyanis kempinget is szeretnénk nyitni, ez félmillió forinttal került a Drá- va-projektbe. Ha teljesen kész lesz, évente akár többmilliós bevételt is hozhat. A legközelebbi látogatók íjászok lesznek, október 10-én ugyanis va- dászíjászversenyt rendeznek a falu határában. A nemzeti park védett dombjain és rétjein ösz- szesen húsz célba kell majd beletalálniuk a nevezőknek. Ifjú kocsmáros Nemrég bezárt a kocsma. Ez már-már palotaforradalomhoz vezetett. Az iszákosok a törzshelyük hiánya miatt morgolódtak, a többiek pedig azért, mert a korhelyek az utcán hajtották fel a napi adagjukat. Kellő mennyiség után már nem mindegyik jutott el a legközelebbi bokor takarásába, ha vizelnie kellett. A hangoskodásukat is nehezen tűrték az emberek. Az italt a vegyesboltban vették, azonban a boltos öröme sem lehetett felhőtlen. Az üzlet előtt is ittak, azért pedig a bolt gazdáját felelősségre vonhatta volna a hatóság. Sürgősen megoldásra várt tehát ez a helyzet. Egy helyi fiatalember szerencsére vállalta, hogy ki- bérli a barcsi áfésztól a presz- szót. Vidák Gábor a 20 évével a legfiatalabb kocsmáros. - Amilyen gyorsan csak lehetett, nyitottunk. Nem volt könnyű, sok költséggel és munkával járt, hiszen új bútorokat kellett venni, rengeteg volt az átalakítani- való - mondta. Barcson tanul külkereskedelmet, majd a gazdasági főiskolára készül. Elmondta: ő elsősorban a papírmunkáért felelős, a tapasztalatot édesanyja hozta az üzletbe, aki korábban is itt dolgozott. Most a fia alkalmazásában folytatja. A megszépült kultúrházban éppen kirakodóvásárt tartottak. Cipők, háztartási eszközök és szentképek sorakoztak egymás mellett a nagyteremben. Az asszonyok már alig várták a nyitást. - Minek ülnék buszra, ha itt is megvehe- tem, amire szükségem van - mondta az egyik beszédesebb. - Papucsot keresek. Időt és pénzt takarítok meg, ha itt találok kedvemrevalót. Ifiket a klubba Igazán szép környezetben válogathatnak. Az épület helyreállítását évek óta sürgették az itt élők, és a képviselő-testület azt ígérte: mihelyt véget ér a szennyvízprogram, nekilátnak a kultúrház újjáépítésének. így történt: a költsége meghaladta a tízmillió forintot, melyhez 3,5 milliót pályázaton nyertek. A meglévő kétszáz négyzetméter alapterületű épületet kívül-be- lül felújították, és nyolcvan négyzetméteres szárnyat építettek hozzá. A házat újraburkolták, -szigetelték és a tető hibáit is kijavították. Az átadáson azt ígérték: az új kultúrházba minden korosztály befér majd: helyet kap benne a nyugdíjasklub, a fiataloknak pedig klubot-edzőtermet alakítanak ki. Ez mára még csak részben teljesült, a fiatalok egyelőre kevéssé érzik magukénak a házat, a fitneszter- mük eszközei is az önkormányzatnál pihennek ma még. Elmaradt meghívás Az induláskor még csupán 11 tagot számlált, ma már háromszor annyian járnak össze a Pünkösdi Rózsa nyugdíjasklubban. Varga Károly, a szervezet vezetője arról beszél: Pannonhalmán, Veszprémben, Herenden, Lendván jártak már, néhány napja a csurgói önkormányzati pincénél nótáztak, előtte pedig Lentiben strandoltak. Hatodik évébe lépett a szervezet, amelynek keretében népdalkor is működik. A kórust sokfelé hívják: többször felléptek Csurgón, énekeltek Csokonya- visontán, Babócsán.... - Csak éppen itthon nem kellettünk - mondja a klubvezető. - Mindannyian örültünk a nemrég újjáépített utcáknak, de nagyot csalódtunk, amiért az avatási ünnepségre éppen bennünket nem hívtak. Pedig a nyugdíjasok sokat tettek ezért a faluért, és talán a kórus előadása miatt sem kell szégyenkeznünk. Ránk mindig számíthatott az önkormányzat, ezért nem értem, hogy hirtelen miért mellőztek bennünket. Azt sem, hogy miért ne juthatna az idősekre is a falu pénzéből. Friss élményem: más faluból hatan is mehettek az Őszi Napfény táborba, tőlünk senki. Rózsa és Margaréta A Margaréta asszonykórus tíz tagja évekkel ezelőtt nemcsak éneklésre, hanem a bélavári hagyományok felelevenítésére is vállalkozott. A bélavári viseletét idézi ma is a ruhatáruk a kasmírszoknyával, selyemkö- ténykével, és helyi gyűjtésből állították össze az első népdalcsokrukat is. A bélavári, vízvári idősektől megtanulták a vidék régi dalait. Az utóbbi évben csöndes volt a házuk tája. Most újra színpadra készülődnek a nyugdíjaskórussal közösen. - A két csoport összeolvadása is felmerült, de kár lenne ennyire előreszaladni. Egyelőre a közös műsoron van a hangsúly - mondják. Az első megbeszélést is megtartották. Ha minden igaz, a szüreti mulatságra összejön a látványos fellépés. Több fiatal is érdeklődik, így talán később már három korosztály hangja csendül majd fel a színpadokon. Az énekesek felkészüléséhez a szomszéd falu népdalkörének vezetője - Balogh Ferencné - ígért segítséget. UTÓN EURÓPÁBA Boltban a konyhakert Jól megfér egymással Bélavár két vegyesboltja: az egyik a barcsi áfészé, a másik magánvállalkozóé. Egymástól távol vannak, békésen megosztozhatnak a falu két felén. Az előfordul, ha valaki az egyikben nem kapja meg amit keres, megpróbálkozik a másikban. - A forgalmunkra nem lehet panasz - mondja Gazdik Anikó, az áfész- bolt vezetője. - Itt is az olcsóbb árut keresik, az emberek többségét nem veti fel a pénz. A városi számára mindig meglepő egy vidéki boltban zöldségespulttal találkozni. - Viszik a krumplit, hagymát, nem marad a nyakunkon sem a zöldség, sem a gyümölcs - mondja a fiatalasszony. - Korábban azok vették, akiknek kevés termett a kertjükben. Ma egyre többen jönnek rá: nem is éri meg dolgozni vele. Olcsóbb megvenni, mint egész évben túrni a földet, locsolni rá a drága vizet, megvenni a szükséges eszközöket, vegyszert. így meglepetés sem éri az embert: nem fordul elő, hogy egész éven át gondozta a konyhakertjét, aztán végül mégsem sikerül úgy, ahogy szerette volna. Egyre többen vásárolnak zöldséget a községi boltokban, mert a konyhákért nem éri meg a fáradságot BELAVAR KINCSE Óvoda a természetben Nőtt a gyereklétszám - idén már 17-en vannak - és további emelkedés várható Bélavár kicsiny óvodájában. Húsz gyermekre alakították ki az intézményt. Alig több mint tízéves múltja van csupán, mégis szorosan hozzátartozik már a faluhoz. Mindenki mosolyog, amikor a kicsik végigsétálnak az utcákon kézen fogva. Az emberek úgy tartják: az apróságok nélkül üres lenne a falu. Jól emlékeznek rá, milyen volt, amikor szomszéd faluba utaztak reggelente a gyerekek. Az sem utolsó szempont, hogy egyetlen intézménye négy munkahelyet jelent a településnek. Az óvodából a vízvári és somogyudvarhelyi iskolába kerülnek a gyerekek. Az óvónők büszkék arra, hogy mindkét helyen elégedettek a bélavári kicsikkel. A pedagógiai pogramjukban főszerepet kapott a környezetvédelem. A címe - A környezet amiben érdemes élni - Bélavár különlegesen szép környékére utal. A falu körül a Duna-Dráva Nemzeti Park védett területei fekszenek, érthetően a táj szeretetére, a környezet- barát életre nevelik a gyerekeket. A természet szeretetére nevelik a kicsiket. Az óvodában családias környezetben nevelkednek.
