Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-23 / 223. szám
6 ALMANACH SOMOGYI HÍRLAP - 2004. SZEPTEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Traxler Balázs: Felnőtt egy új nemzedék, és ez már nem segélyt, hanem jobb életet akar Pápai Róbert Ezek az állatok túl kényesek; egyébként a tartásuk nem lenne rossz Petrinovics Pálné: Sokan vannak, és a ház egész nyáron is nyitva volt a gyerekek előtt Kereszt igazít útba: jelzi, itt kell elfordulni Somogyaracs felé. Ezt látjuk először a faluból s ezt látták utoljára, akik végleg elhagyták. Sokan voltak. Száz éve még félezren lakták Aracsot, ma 200-nál alig többen. Az utolsó nagy hullám a vasút megszűnte s a buszjáratok ritkulása után ment el A kereszt előtt vezetett útjuk a befelé igyekvő romáknak is, akiket az olcsó házak vonzottak ide. A 70-es évek végétől pedig a gyerekek igyekeztek a szomszéd falu iskolájába. Megelégelték az éhkoppot a romák Új számítógépek Két számítógépet nyert a falu az IHM pályázatán, s egyik az idősek klubjában áll. A fiataloknak is elérhető ez játékra és tanulásra. Az internetre még várni kell. Bár az ISDN-vonal megérkezett, a gépet és a telefonvonalat még nem sikerült összehangolniuk. Tatarozzák a kultúrházat Járdajavításra 1,1 millió forintot, a kultúrház bejáratának helyreállítására több mint 700 ezer forintot vár a falu pályázaton. A járdák betonlapokból vannak, ezek többnyire épek, Így a várt pénz elég a javításra. A művelődési háznál újraburkolják a teraszt, és megoldják az akadálymentesítést. Kirándult a falu A fővárosi állatkertbe és a tropiká- riumba vitték kirándulni a gyerekeket, az idősebbeket pedig He- rendre és Keszthelyre. A felnőttek a fővárosi Nemzeti Színház és a kaposvári teátrum egy-egy előadását is megnézték. Erre pályázaton nyertek pénzt, az utat a községi önkormányzat is támogatta. RECEPT Zserbó Hozzávalók a süteményhez: 50 dkg liszt, 20 dkg cukor, 3 tojás, 18 dkg zsír, 5 dkg vaj, élesztő, tej és kevés só. Az alapanyagokból tésztát gyúrunk, s négy cipóra osztjuk. Ezeket kinyújtjuk, s megkenjük lekvárral. Rátesszük a tölteléket, amihez 25 dkg dió és 20 dkg cukor kell. Erre újabb tésztát teszünk, és a sütőbe helyezzük. Miután megsült, a tetejét édes mázzal vonjuk be. Ehhez Aracson 5 kanál cukrot és 4 kanál vizet használnak, és 4 dkg kakaóporral megfőzik. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Nagy László A falu közepe táján az út egyszer csak elfogy alólunk. Hirtelen keskenyebbé válik, és járműpró- bálóan darabossá. A nyolcvanas évek végén aszfaltozták a főutcát, és félúton elfogyott a pénz - világosítottak fól a helybeliek. - Egy kilométer hosszan tart csak a hat méter széles, jó út, azon túl már csak tessék-lássék folytatták az aszfaltozást. Az út szélessége odébb már csak három méter, és az anyagból sem jutott belé elegendő.- Ez még csak hagyján - tették hozzá néhányan -, de van egy mellékutcánk, és oda télen teljesen lehetetlen bejutni. Erre még a hótoló sem képes. Ellopni sincs mit Ha az úttal nem is, a közbiztonsággal ma már elégedettek lehetnek a falu lakosai. Somogyaracs évekig a lopásokról volt ismert. A tolvajok csak azt lesték, hogy ki ül buszra, és ahol gazda nélkül maradt a porta, ott sem baromfi, sem a termény nem volt biztonságban. Tény: mára sokat javult a helyzet. Rossz nyelvek szerint azért, mert már nincs mit ellopni az emberektől.- Bár ebben is van némi igazság, a fő ok mégis az, hogy változik a cigányság, és lassan, de biztosan jobbá válnak az életkörülményei - mondta Traxler Balázs polgármester. - A falu népességének a hatvan százaléka roma. Ezek a cigányok azonban már nem azok, mint néhány éve. Felnőtt egy új nemzedék, és ők már nem elégednek meg a vegetálással. Nem érik be az életen át tartó munkanélküliséggel, a 16 ezer forintos segéllyel és családi pótlékkal, amire a szüleik berendezkedtek. Talán a tévé az oka. A képernyőn látják, hogy van ennél jobb élet is, és már nem elégíti ki őket az a lehetőség, hogy egész életükben csak a segélyt várják. Érzik, hogy ennél többet is tartogathat az élet; igénylik a jobb ruhát, a szebb környezetet, és ezért már tenni is hajlandóak. Szépülő porták A kisebbségi önkormányzat csirkeprogramot indított, s mellette nyúltenyésztésbe is belefoghattak. Mindez egy-egy újabb apró lépés volt, hogy javíthassák az életkörülményeiket. Jó pár roma Mosonmagyaróváron vállalt munkát, ahol egy vállalkozó szellemű vérük gombafeldolgozót működtet. Néhány aracsi fiatal a Balatonnál dolgozott egész nyáron. A helyi nagy foglalkoztató az önkormányzat: öt-hat aracsi mindig dolgozhat a közterületeken.- Egyre többen dolgoznak, s az állami lakástámogatás is nagyot lendített a roma fiatalok lehetőségein. Négy új ház épült a faluban, sok régit pedig felújítottak - mondta Aracs első embere. - Állítom, hogy a cigányoknak legföljebb csak a húsz százaléka tróger, a többi ugyanúgy igyekszik boldogulni, ahogy maga vagy én. Mégis e 20 százalék alapján ítélik meg valamennyit. A polgármesternek igaza lehet. Elég megnézni Orsós Istvá- nék gondozott háza táját, s ugyancsak őt igazolja Szigetiék példája. Ők is próbálkoztak az önkormányzat szervezte nyúl- tartással. Bizakodó nyúltartók Nyulakat tavaly tíz, az idén pedig újabb öt család kapott az önkormányzattól. A ketreceket, a takarmányt és az állatokat pályázaton nyerte a község a Szociális és Családügyi Minisztériumtól a hátrányos helyzetű családok számára. A program felügyeletét a falugondnoki szolgálat és az önkormányzat végzi. A faluban szinte valamennyi család nehéz helyzetben él, így nem volt nehéz kiválasztani a résztvevőket. Igyekeztek olyanokkal szerződést kötni, akiket alkalmasnak találtak az állattartásra. A családokhoz egy apaállat és négy-öt anya került, s ezeknek a tenyésztését a programba belépők legkevesebb három évre vállalták. Most kezdte Szigeti Ilona és a párja, Pápai Róbert is.- Eddig, sajnos, nem sok sikerrel - mondták. - Nagyon kényesek ezek az állatok. A boltosunk, mert ők is nyulaznak, kérdezte is, hogy mi esszük-e meg ezt a rengeteg tápot? Mert amennyit már fóletettünk ezekkel, rég nem itt kellene tartanunk.- Alighanem szerzek melléjük kevésbé kényeseket is, mert így ráfizetés az egész - mondta Pápai Róbert. - Ezeknek még lucernát sem merek adni. Egyébként a nyúltartás nem is lenne rossz, az árára nincs panasz. Ha később több szerencséjük lesz a tapsifülesekkel, akkor is csak fizetéskiegészítésnek lesz jó. Munkahelye ugyanis egyiküknek sincs, ezért igyekeznek több helyről is előteremteni az ötüknek szükséges jövedelmet. A nyúl mellett szamár, ló, kecske is álldogál az udvarban, s gyógy- növényeznek is, hogy mindig jusson valami az asztalra. Fiatalodik a falu A 90-es években még 110 nyugdíjas élt Aracson, ma negyvennél is kevesebb. Elhaltak, elköltöztek. Dél tájban a legtöbb időssel a napközi otthonban lehet találkozni. Jól érzik magukat, beszélgetnek, tévéznek, miközben várják az ebédet, amit Babó- csáról hoz Petrinovics Pál falugondnok.- Tizennégy nyugdíjas jár rendszeresen az idősek klubjába. Többségük csak ebédidőben érkezik, néhányuk azonban már tíz után itt van - mondta Ihvder- né Suszter Margit otthonvezető. - Tévét, rádiót vettünk ide, s a konyhánk az unióban is megfelel. Tevékeny közösség Még az idén, remélhetőleg, elkészül a feljáró is a mozgáskorlátozottaknak. - Itt rendel az orvos is, és így már két okunk van rá, hogy megépüljön a rámpa. Hárommillió forintba kerül, a költségét pályázaton szeretnénk elnyerni. A mosdónk már ma is használható tolókocsival. Amíg az idősek száma egyre fogy, a gyermekeké viszont növekszik. Ma már nyolcvanan vannak - mondta Petrinovics Pálné, aki tizedik éve vezeti a diákok tanulószobáját. - A többség még kicsi, iskolás korúból van a legkevesebb. Ők velem írják a leckét A ház egész nyáron nyitva volt a gyermekek előtt. - Strandra jártunk, műsorokat, vetélkedőket szerveztünk - idézte fól Petrinovics Pálné a rendezvényeiket -, a szünidő végén pedig tábortüzet gyújtottunk. Mindezzel az a célunk, hogy az aracsi gyerekek ne az utcán töltsék idejüket, hanem felügyelet mellett értelmes foglalatossággal. Nyáron egyébként a fővárosi állatkertbe és a tropikáriumba is elvittük őket az önkormányzat költségén. Régi aracsiak klubja Petrinovicsné a fiatalok mellett egy éve az idősebbeket is összefogja a régi aracsiak klubjában. - Egy jól sikerült ünnepséggel kezdődött; ott többen is mondták, hogy jó volna rendszeressé tenni a találkozásokat, kezdeni kellene valamit a téli estékkel idézte fel. - Teadélutánokat szervezünk, régi nótákat énekelünk, és beszélgetünk. Télen többen, nyáron kevesebben vagyunk, hiszen jó időben sok a munka a ház körül. Negyventől fölfelé, többségében asszonyok jönnek, mert a férfiakat elég nehéz otthonról kimozdítani. ÚTON EURÓPÁBA Megszűnt a régi gond Évekig sok gond volt az ellátással: változtak a bérlők, s egy évre az üzlet is bezárt. Ma a barcsi áfész viszi a vegyesboltot, s azóta nincs gond. Nemesné Papp Ida a bolt vezetője, esetenként a férje is segít.- A forgalomra nincs panasz, bár e téren még messze vagyunk az uniótól - mondta Nemes Ottó. - Ma az emberek először az árat nézik meg, mert fontos, hogy a termék olcsó legyen. Sokuk munka- nélküli, kis jövedelmű, ugyanakkor népes családot kell eltartaniuk. A nyugdíjasoknak ugyan már kevesebb szájra kell gondolni, de a nyugdíjak sem nagyok. Ezért ők is takarékoskodnak, ahol tudnak. Az üzlet reggel fél hétkor nyit, s délután háromig nyitva van. - Ilyen csöpp bolthoz képest egészen jó a választék. Élelmiszerből széles a kínálat, mélyhűtött árunk is van, s ami nincs, azt kívánságra megrendeljük - tette hozzá.- Ha valamit nem kap meg itt a vevő, megtalálja Babócsán. Közel a szomszéd falu, s ott a mienknél jóval nagyobb az áfész-üzlet A kis bolt már megfelel az új követelményeknek; vécét, kézmosót alakított ki a tulajdonos, és rákötötték a szennyvízcsatornára is. Először az árat nézik meg a vevők - mondta Nemes Ottó mert szegények, sokuk munkanélküli vagy kis jövedelmű SOMOGYARACS KINCSE Templom a magtárból Halastópuszta elbontott magtárának tégláiból emelték 1953/54-ben Aracs római katolikus templomát - De sok követ, téglát és maltert hordtam ide magam is - emlékezett Domb Istvánná sekrestyés. - Azelőtt az iskolában misézett Sebestyén József csokonyavL sontai esperes, ő kezdeményezte a templom építését is. Személyét az oltárképen is megörökítették. Mária, a világ királynője tiszteletére épült az aracsi templom. A helybeliek joggal büszkék rá, hiszen városi templommal összehasonlítva megállja a helyét - Most különösen szép, hiszen három hete fejezték be a belső festését - mutatta büszkén Darab Istvánná - Két orgonánk van. Az egyik már százéves is elmúlt, és van korszerű, villamos orgonánk. Manapság Csorba Tamás lábodi plébános misézik az aracsi templomban. Szombat délutánonként várja a híveket. - Sajnos, többeket hiába vár, kevesen jönnek össze. A romák közül csak két asszony és néhány gyerek jár misére, és persze mi, régi aracsiak. Csak a búcsú kivétel. Azt Flórián napján, május 4-én tartják. Szent Flórián a XIX. századi nagy tűzvész óta a falu védőszentje. Sebestyén József kezdeményezte a templom építését - idézte föl Darab Istvánné személyét az ottáikép Is megörökíti
