Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-19 / Vasárnap Reggel, 38. szám

16 Művész bejáró 2004. szeptember 19., vasárnap HÍREK A Família Kft. újraindul Gát György, a megboldogult Fa­mília Kft. szappanopera produce­re örömmel jelenti, akinek ez jó hír, jól állnak a tárgyalások a Viasat3 csatornával, a tervek sze­rint októbertől újra levetítik az 1991-ben kezdődött sorozatot, mely több mint 350 rész után, 1998-ban ért véget. Gát meséli: sokszor szóba került már, hogy újra kéne vetíteni a szériát. „Ez volt az első heti szitkom Magyar- országon” - ecseteli Gát, s hoz­záfűzi, a mostani ismétlés után az is előfordulhat, hogy új részeket forgatnak a történetből. A Família a tévécsatornától távozó Csernus doktor pszichiátershow-jának helyét foglalja el. Képünkön XANTUS BARBARA, az egyik főszereplő. Fischerék: itthon vagyunk, meg nem is Fischer Ivánéktól megszoktuk, ünnep, ha itthon lépnek fel. A Budapesti Fesztiválzenekar ugyan a hét végén a Zeneakadémián megnyitotta évadját, de csak azért, hogy új, Bartók és Stravinsky ritkán játszott darabjaiból össze­állított műsorukkal máris útra kerekedjenek. A zenekar és a nyitányra idecsalogatott világhírű belgiumi énekkar, a genti Collegium Vocale rögvest hat országot érintő turné­ra utazik az esttel. A programmal többek között fellépnek az amszterdami Concertgebouw-ban, a Veronai, majd a Pozsonyi Nemzetközi Zenei Fesztiválon. Ervin katonás élete a Katonában Nagy Ervin, a Szezon című Török Ferenc-film fiatal fősze­replője katonás időket él a Katona József Színházban. A filmbeli, pomószínészi karrierről álmodó fiút a prózai színházban táncos szerepekkel szórták meg. Meséli, Zsámbéki direktor kemény tempót diktál, hetente kétszer tartanak mozgástréningeket. Ervin most veszi hasznát, hogy táncolt a Bozsik Yvette-féle János Vitézben és az Eszenyi rendezte Tangóban, mert vallja, a pocakos borv vivánok ideje lejárt. Reviczky Balu, ötszáz halálon túl Reviczky Gábor pont két évvel ezelőtt ecsetelte, lehet, hogy egyszer tényleg a színpadon fog meghalni. Akkor játszotta négyszázadszor a Pesti Színházban a nagy sike­rű darabban, A dzsungel könyvében Balut, a medvét. Most az ötszázadik előadásnál tartanak. Reviczky a bölcs medve halálának eljátszásában rekordot döntött. Mondja, nem véletlen, hogy ilyen hosszú szériáknál százötven elő­adásonként cserélni szokás a színészeket. Reviczky sze­rint ez az a határ, mikor könnyen jöhet egy totális blokk. Ettől fél, mert nagy a felelősség, hiszen nagyon odaadó és kritikus közönség előtt játsszák A dzsungel könyvét. Néha még a lépcső is zsúfolt. „Nyolcadik éve velünk éneklik a dalokat, nem lehet tévedni" - fűzi hozzá Balu, ki estéről estére belefő műszálas medvebőrébe. - „Mert légmozgás alig, nem véletlen, hogy már csak négyen maradtunk az első szereposztásból. Bagira - Kútvölgyi Erzsébet, Akela - Babiczky Ferenc és Ká - Méhes Lász­ló, de hát Méhes különben is hüllő...” Csákányi Eszter álomtörténete Álomtörténetnek mondja a maga életét Csákányi Eszter. Soha egy pillanatig sem volt kétséges, hogy szí­nésznő lesz, pedig apja az egyik legkedveltebb figurája volt a magyar színpadnak, de Eszter nem volt félős. M it örökölt szín­művész édesapjá­tól, Csákányi Lász­lótól?- Csodás volt, hogy ilyen apám van, akit egyébként na­gyon nagy színésznek tartok, de talán eleinte megnehezítette a dolgomat. Én azonban minden­képp színész akartam lenni, ezért a Nemzeti Színház stúdió­jába jártam, majd Kaposvárra mentem játszani. Onnan kezdve szinte álomtörténet az életem.- Miért igazolt át a Krétakör társulatához ?- A Katona József Színház­ban már dolgoztam Schilling Árpáddal, a Krétakör főrende­zőjével, és érdekesnek talál­tam, amit csinál. A döntés nem volt könnyű a két színház kö­zött, volt is egy olyan év, ami­kor a kettőben egyszerre ját­szottam, az nagyon nehéz volt.- Állítólag szeretne többet fil­mezni.- Szívesen dolgoznék Mé­száros Márta, Enyedi Ildikó, Grunwalsky, Szomjas vagy Jancsó filmjeiben. Ugyanakkor most a film­szakmában is egy teljesen új generáció jelent meg, akik na­gyon jók, de még keményeb­ben ítélkeznek az idősebb ge­neráció felett. A saját problé­máik és világuk bemutatása fontos nekik, ami természetes, de szívesen játszanék ilyen jel­legű filmben is. Azt hiszem, jobban ki tudom fejezni ma­gam a színházban, ott találtam meg igazi utamat és dolgomat. Idén például valóra válik egy régi álmom, Zsótér Sándorral dolgozunk együtt, akivel ez an­nak idején a Katonában nem si­került, mert én pont akkor jöt­tem el onnan, amikor ő ott ren­dezett. A Peer Gyntöt játsszuk jövő tavasztól a Tháliában, az ő rendezé­sében, és en­nek nagyon örülök.- Mit ját­szik a Kréta­kör legköze­lebb a Mille­nárison?- A darab címe Fekete or­szág, s már nyolcszor elját- szottuk a Művészetek Völgyé­ben, a monostorapáti határá­ban felállított cirkuszsátorban. A darabot egyébként a Kréta­körnél immár szokásos módon, nyári tábor keretén belül, Bódvarákón kezdtük próbálni. Ott 90 jelenetet dolgoztunk ki, ebből most 30 maradt meg. A rendező, Schilling Árpád mobiltelefon­jára érkezett legérdeke­sebb rövid SMS-hírekre épülő jelene­tekből állítot­tuk össze az előadást.- Miről ál­modik még Csákányi Eszter?- Harminc esztendeje azt mondtam, hogy szeretnék jó színésznő lenni. Ma azt mon­dom, szeretnék jó színész ma­radni, ami körülbelül ugyan­olyan nehéz. Tóth Emese A Nemzeti Színház stúdiója (1971-73) után a kaposvá­ri Csiky Gergely színház­hoz került, ahol hamarosan vezető színész lett, majd a Katona József Színházhoz szerződött. Négy éve a Krétakör társulatát erősíti. Abba-hírek Villányból Mámmá Mia! Az Abba együttes egyik sztárja, Bjöm Ulvaeus (képünkön balról a második) a magyar bor szerelmesévé vált. Azon belül is a villányi vörösbor a kedvence, annyira, hogy elhatározta, forgalmazza is. Sőt, tavaly musicaljének, a Mám­má Miának (amelyet Benny Anderssonnal közösen írt) a to­rontói bemutatóján villányival koccintottak a szereplők és a meghívott vendégek. Björn egyébként először két éve járt Vil­lányban, régi barátjának, a magyar-svéd üzletember Emri Gussi meghívására, s akkor beleszeretett az ottani nedűkbe és a magyar ételekbe: Gere Attila Kopár borába és Polgárék szür­kemarhából készült levesébe, valamint a sült libamájba és a töltött káposztába. Bock Józseféknél is megfordult a neves ze­nész, aki elmondta, hogy évente egyszer-kétszer jár a villányi borvidéken, de sajnos csak rövid időre jön.- A magyar borkultúra nagyon sokat fejlődött a rendszer- váltás óta - állapította meg Björn Ulvaeus, és mindent meg­tesz azért, hogy hazájában, Svédországban, továbbá Angliá­ban, Kanadában és Amerikában is megismertesse legjobb bo­rainkat. A barátjával létrehozott cég elsősorban a villányi vö­rösborok exportjával foglalkozik. Koccintgatás közben azt is leszögezte magyar borbarátainak, hogy az Abba zenekar so­ha, semmüyen körülmények között nem áll össze! Addig ma­rad nekünk az Abba-mánia október közepén, a Kongresszusi Központban, és talán egyszer a világsikerű Mámmá Mia is, melyet szeretné Björn, ha minél hamarabb látná a magyar kö­zönség. T. L. Mozikban a suttyós szemétmese A héten bemutatták Árpa Attila suttyófilmjét, az Argót. Az egykori kreatív igazgató óriási csinnadrattával szer­vezte meg első játékfilmjének bemutatóját. A meghívot­tak örültek az ajándék popcomnak. Más nem történt.- Menj be egy kereskedelmi csa­tornához, addig helyezkedj, amíg kreatív igazgató nem le­szel, rúgasd ki magad, írj egy botránykönyvet a történtekről, csak ezután találj ki egy filmötle­tet és indulj a megszerzett hír­névvel szponzorokat keresni - válaszolta Árpa Attila arra a kér­désre, hogy mit tanácsolna először, ha valaki filmkészítésre adná a fejét. Neki bejött. Most éppen ott tart, hogy a héten be­mutatták az Argó című első já­tékfilmjét. A suttyófilm műfajá­ba sorolt produkciót némely kri­tikus szerint zabálni fogják. Árpa kétségtelenül korunk médiahőse, aki még arra is ké­pes volt, hogy filmjének szpon­zorai közé becserkéssze azt az RTL Klubot, amely kirúgta egy­kori kreatív igazgatóját, aki cse­rében nem éppen a legszebb mondatokat fogalmazta meg anyacsatornájáról. Mindeköz­ben arról tárgyal a TV2 vezetői­vel, hogy besegít néhány műsor indításába. Az Argót országos premierje előtt a hírességek avatták fel: két budapesü nagymoziban is vetí­tették, mert mindenki látni akar­ta, aki számít e városban, legyen az színész, médiaszemélyiség vagy sportoló. Volt is ramazuri, mert még így sem fért be min­denki. A nézők pattoghattak némi pattogatott kukoricával, és e pat- togtatás talán nem is ártott, mert a film a címének megfelelően hemzsegett a trágárkodástól. Az akció-vígjátékban rengeteget lö­völdöznek, poénkodnak, bár ez utóbbiak többségén inkább ud­variasságból derült a közönség, olykor a környékükre nézve, hogy vajon a többieknek mo­solyra görbül-e a szájuk. Úgy lát­szik azonban, hogy a szereplők csak lőnek és csak káromkod­nak. Pedig a zseniális Kovács La­jos, filmben régen látott Oszter Sándor is szerepelt a produkció­ban, melynek néhány jelenetén, mondják, Koltai Lajos operatőr olykor elmosolyodott. Az Oscar- díj-jelöltes Koltai azonban udva­rias ember, Árpa Attila azonban komolyan gondolja az Oscar-dí- jat. Éppen lapunknak mondta két esztendeje, hogy öt éven be­lül olyan filmet készít, amely a legjobb külföldi film kategóriájá­ban elhozza az Oscart. Az Argó nem ez a film, de hát Árpának még mindig van három éve. Nagy Feró és Bebe a forgatás alatt egyszer csak kéz a kézben elkezdték énekelni az Argó - Kincset keresséll című dalt, egyértelmű volt, hogy ez a befutó Árpa Attila treshfilmje főzenéjének. A zeneszerző, Baran Attila már segített Árpának a forgatáson, ugyanakkor éppen egy S8-as Audit irányított szakadékba lökni úgy, hogy az rommá törjön. Az S8-asnál ez nem könnyű, de Baran ehhez is ért. A média hazai fenegyereke, mikor már 10-12 demofelvétel között Őrlődött, kérte Barant, írjon neki zenét. A csibészes, rockalapú, Nagy Feró hőskorára emlékeztető, zúzóbetétes dal a film többi zenedarabjával együtt CD-n csütörtöktől, az Argó mozi- premierje után kerül a boltokba. (Képünkön a rendező, Árpa Attila és Baran Attila, a zeneszerző)

Next

/
Oldalképek
Tartalom