Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-19 / Vasárnap Reggel, 38. szám

6 Közélet, gazdaság, politika 2004. szeptember 19., vasárnap Egy nyilas vezér gyermekkora BÁCSFI DIÁNA momentán filozófusnak és hungarista vezérnek tartja magát, s elismeri, hogy tudósi pályája összeomlott, szüleit tönkretette és magánélete sincs, de ahogy mondja, erre egy nemzetiszocialistának nincs is szüksége. tékrendje szerint a nőtől és fér­fitól is azonos bátorságot vá­runk el: természetes, hogy egy nő ugyanúgy vállalja a halált, a bitófát e küzdelemben.- Vagy tíz év múlva átveszik a hatalmat...- Ha tíz év múlva ez megtör­ténik, engem egy országos, tö­kéletes katonai hierarchiában működő nemzetiszocialista párt vezetőjeként lát viszont. Ha a nemzetközi kapitalizmus gerince akkorra megroppan, az is elképzelhető, hogy a nem­zetiszocialista államhatalom egyik irányítójaként beszélget­nék önnel.- Csodagyerekként, később vallástörténészként, tehetséges kutatóként, tudósjelöltként em­legették, ma pedig nyíltan vál­lalt nemzetiszocialista eszméi miatt elhatárolódnak öntől.- Háromévesen már írtam, olvastam, tízévesen előadáso­kat tartottam és tartok ma is mitológiáról, ókortudomány­ról. Ma az ELTE filozófus sza­kos hallgatója vagyok, szakdol­gozatomat A legnagyobb ma­gyar filozófus címmel Szálasi Ferencről írom, amennyiben persze az egyetem elfogadja választásomat. Tavasszal a Fia­tal írók Szövetsége kiadta a mí­toszokról szóló esszégyűjtemé­nyemet, amelytől azóta elhátá- rolódtak, és a Tudományos Is­meretterjesztő Társulatból is kiraktak, Tudósi pályám össze­omlott, helyette kőkemény for­radalmár lettem.- Igaz, hogy tizenegy évesen már Hitler Mein Kampfját ol­vasta?- Igaz. A nemzetiszocializ­mus azonban már öt-hat éve­sen kezdett érdekelni, amikor egy második világháború ké­peit bemutató könyvben fény­képet láttam a Hitler Adolfot hallgató ujjongó tömegről, bol­dog emberarcokról. Nem tud­tam, ki ő, de azt mondtam, ha N em félnek öntől a hungarista férfiak? - Gyermekkorom óta küldetéstudatom van, már akkor is Isten küldöttének tekintettem magam. A Vezér bátor, elszánt, fanatikus, ideo­lógiailag tiszta és képzett - mindez egyszerre tett engem hungarista vezérré. A szervezet férfitagjai nem félnek tőlem, in­kább csodálnak és tisztelnek, tekintélynek számítok előttük, parancsaimat gondolkodás nél­kül végrehajtják. Kapcsolatunk egy guru és tanítványai viszo­nyához hasonlítható, tény, hogy körülvesz engem egyfajta mítosz, amit magam is táplá­lok. A nemzetiszocializmus ér­felnőtt leszek, olyan szeretnék lenni, mint ez az ember. Mese­hősnek képzeltem, és a katoná­ja akartam lenni.- E könyvben a haláltá­borokról és a nyilasok rémtettei­ről is vannak felvételek, azok nem hatották meg?- Valahányszor zsidókról láttam képeket, idegennek éreztem azokat, hiányzott az a rezgés, mint amely a Grál-lova- gokat ábrázoló képek vagy a führer láttán elkapott. Máig ta­gadom az úgynevezett holo- kausztot, és a nyilasok zsidók elleni állítólagos rémtettei is a legendák körébe tartoznak. Nem lehet meggyőzni ezek megtörténtéről. A köztájékoz­tatás által emlegetett „makacs­nak” tartott állításokkal szem­ben még makacsabb tényeket sorolhatok, például mérnöki je­lentéseket az elgázosítás mesé­jének cáfolatáról. Nem volt cik­longáz, nem épültek égetőke­mencék. A gázt a ruhák fertőt­lenítésére használták, á mun­katáborok krematóriumaiban a járványos betegségekben elhal­takat égették el.- A héten az egyik reggeli té­véműsorban holoícauszt-emlék- albumot kapott a műsorvezető Havas Henriktől. Elolvasta?- Az albumot otthagytam a műsor munkatársainak azzal, hogy olvassák el, de utána ol­vassák el az egyik amerikai szakember úgynevezett halál­táborokat leleplező írását is. Havas Henriknek cserébe meg­ígértem, hogy elküldöm neki Szálasi Ferenc egyik művét. Ami egyébként az állítólagos nyilas terrort illeti, ilyen sem volt. Annyi történt, hogy a zsi­dók vagyonát nemzeti tulaj­donba vették. Hatalomra jutá­sunk után ugyanez a sors vár a zsidóvagyonokra, de a magyar tőkéseknek is tudomásul kell majd venniük, hogy javaikat le­foglaljuk majd az igazságos új­raelosztás szándékával. A zsi­dóknak integrálódniuk kell a nemzetbe, de a kivándorolta­tást is elképzelhetőnek tartja azok számára, akik nem érzik jól magukat a hungarista ter­melőállamban.- A családja viszont ön miatt került a tönk szélére: nincs lel­kifurdalása?- Éveken keresztül agitáltam a szüléimét, s anyám ma azt mondja, hogy a hungarizmus a legmagasabb szintű világnézet. Rendőrtiszt apámat viszont miattam fokozták le. Apám el is költözött. Anyámat is kirúgták a munkahelyéről. Fájt, hogy bá­natot okoztam a szüleimnek, ezért igyekeztem tudatom leg­mélyére kergetni a nemzetiszo­cializmust, szenvedtem is tőle. Technikai pech volt, hogy ép­pen egy rendőr gyermekének születtem, de Szálasi mártírha­lálának napján, idén tavasszal úgy döntöttem, létrehozok egy hungarista szervezetet.- Miből él a filozófus és hun­garista vezér?- Anyám nyugdíjából, elő­adásaim honoráriumából és a magántanítványaimból, akiket egyiptológiára, régészetre ké­szítek fel, akik példaképnek tartanak, de olyan is volt, aki már nem kívánt velem tanulni.- A hungaristákon kívül nincs senkije?- A gyöngédséget számomra az anyám jelenti. Bácsfi Diána feláldozta magát az eszme oltá­rán. Csak fekete nadrágban és katonai zubbonyban járok, a testet túlzottan nyilvánosság elé táró öltözeteket erkölcstelen vi­seletnek tartjuk. Liberális csö- kevénynek véljük az abortuszt, a házasságon kívüli nemi életet, a test babusgatását, a luxusfo­gyasztást. Egy nemzetiszocia­lista forradalmár számára az úgynevezett „magánélet” szük­ségtelen. Széllemi társakat, ba­rátokat elfogadok, szabadidőm­ben filozófiai sétákat tartok ba­rátokkal, ezeken Szálasi testvér tanításait, gondolatait elevenít­jük fel. Csontos Tibor MIT MONDANAK A PSZICHIÁTEREK? BÁCSFI DIANA életében há­romszor járt pszichológusnál, hatéves korában, majd az el­múlt két évben. Szerinte sem­milyen lelki gondja nem volt, egyszerűen csak mesélni akart az életéről, mert nyo­masztotta, hogy vallástörté­neti szakemberként sokan ismerték, de eszméit nem népszerűsíthette nyilvánosan. Rendőrtiszt apámat miattam fokozták le. HAJDÚSKA MARIANNA pszichiáter szerint személyi­ségzavarai lehetnek, amelyek nála is személyes gondokból fakadhatnak. Az ilyesfajta de­vianciának családi okai lehet­nek, szigorú nevelés, a közvet­len légkör hiánya, és a szét­hulló család. Szerinte szokat­lan, hogy mindez egy növel fordul elő, és Bácsfi Diána számára nem fontos a nők bio­lógiai küldetése. VEÉR ANDRÁS pszichiáter szerint valamilyen sugallatra indulhatott be Bácsfi Diána, aki egy vezér szerepét szánta magának - mondja dr. Veér András pszichiáter. Mindannak alapján, amit olvastam róla, érdekes személyiségnek vélem, nyelvtudása, műveltsé­ge jó intellektust mu­tat, de az, hogy ezt az eszmerendszert képviseli és isteni küldöttnek képzeli magát, annak pszi­chológiai szem­pontból valamiféle patológiás élmény lehet a forrása. A Vámház körúti reklámguru KLAPKA GYÖRGYNEK elég volt bemondania nevét, a hivatalnok már meg is jegyezte: a lakcímét tudom, Vámház körút kilenc. Az üzletember évek óta készíti hatásos és rend­kívül olcsó tévés hirdetéseit, a híres szamaras reklámja csupán két veknijébe került. A gyomrom kivan már a sok rossz reklámtól mondja Klapka György üzletember, akinek emlékezetes, mindösz- sze tíz másodperces szamaras produkcióját tanítják aueklám- iskolában, Vámház körút 9., vagy Ne a nőt nézze! bemondá­sa szólásként él már a köz- nyelvben, és aki újabban rek- lámszlogen-pályázathoz adta nevét. Csak kevesen tudják, hogy mielőtt végleg visszaköl­tözött volna Magyarországra, Düsseldorfban tizenöt évig mű­ködtetett reklámügynökséget.- Ebből szereztem a vagyo­nomat, építettem háromemele­tes házat, dolgoztattam iro­dáimban negyven alkalmazot­tal - jegyzi meg. - Azt hiszem, nagyon megtanultam a szak­mát. Az első itthoni reklámspot- ban ültem egy asztalnál és any- nyit mondtam, nálam vegyenek autót, mert itt a legolcsóbb. Azt mondták, hülye vagyok, mert egy ilyen reklám elképzelhetet­len szép autók és meztelen nők nélkül. Mégis sorban álltak a vevők, bőröndszámra hozták a pénzt. Majd jött a rendőrség, szeretnének egy helyszínelő autót. Akkoriban másfél millió forintba került egy Ford Transit, mondtam, rendben, kaptak egy autót. Úgy számoltam, ennyi rá­fordítással legalább tízmilliós értékű ingyenreklámhoz jutok, hiszen erre az ajándékra ráveti magát a média. Ráadásul a szer­ződésbe belefoglaltam, hogy ott lesz rajta a cégem felirata. Ez volt a világ egyetlen rendőr­autója, amelyen reklám sze­repeit... Klapka magyarországi rek­lámkarrierje a mosóporokkal folytatódott. Háromszáz millió forintra taksálta egy új mosó­por bevezetésének reklámkölt­ségeit. Kitalálta a Hagyomá­nyos mosópor nevű terméket, amelyhez az ötletet az adta, hogy a nagy cégek azzal hirdet­ték áruikat, hogy sokkal job­bak a hagyományos mosópor­nál. Miután piacra dobta a Ha­gyományos mosóport, azzal perelte e cégeket, hogy hirdeté­seikben szidják a Hagyomá­nyos mosóport. Az újságok he­tekig erről cikkeztek, sorra ké­szültek a televíziós tudósítá­sok, és mindez a hírverés Klap­kának egyetlen fillérjébe nem került. Következett az újabb nagydobás, az aranyrekiám, amelyben az üzletember fel­mutat egy kézzel írott táblát üzletének címével. Erre mond­ta Verebes István a Heti hetes­ben, hogy nem történik más, Klapka a tökéből elővarázsol egy kézzel írott táblát. - Gondo­lod, Pista, hogy nem lenne öt­ezer forintom egy díszesebb táblára? - idézi Klapka György, mit mondott minderre Verebes­nek. - Primitív, mégis bent ma­radt az emberek fejében, ma már mindenki tudja ezt a címet az országban. Nem kellett hoz­zá meztelen nőket felvonultat­nom. Most karácsonyra egy csi- csásabb táblát készítettünk, de nem olyan jó, szólnak is a ve­vők, miért nem a régi táblát mutogatom. Az egyszerűség mellett az is tudatos, hogy a sa­ját arcommal, hangommal hir­detem az üzletemet, ez a legol­csóbb és a leghatásosabb. Na­gyon rossz reklámokra millió-' kát költenek. Az én szamaras reklámom semmibe nem ke­rült, az udvaromon forgattuk, az operatőr a rokonom, én ír­tam a forgatókönyvet, csak a szamárnak kellett venni két vekni kenyeret. Talán még az is látszik e rek­lámokban, mennyire szívesen vezeti a kis üzletét, amely ugyanolyan hobbija, mint az, hogy 40 hektáron Európában egyedül biodiót termel. KLAPKA, A KULTFIGURA ___________________- Annyira jellegzetes figura, hogy szinte kultjelensége a magyar reklámvilágnak - mondja Borsos Sándor, a Reklámzabálók Éjsza­kájának főszervezője. - Annyira egyszerűek a reklámjai, hogy már jók. Mosolyt fakasztó reklámjait országszerte ismerik, és nem tu­dom, vannak-e reklámelméleti ismeretei, de hogy zsigerből érzi a reklámcsinálást, az biztos. Tervezünk is egy külön Klapka-blok- kot a reklámzabáláson, bizonyos, hogy a közönség végigüvölti majd. Ez a reklámfilm-modell Észak-Amerikában is létezik, ahol például egy három üzlettel rendelkező olasz csempeboltos saját készítésű reklámfilmjében áll az üzlete előtt és azt mondja a járó­kelőknek, jöjjenek be, megmutatja az árukészletét...

Next

/
Oldalképek
Tartalom