Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-17 / 218. szám
2 2004. SZEPTEMBER 17., PÉNTEK VILÁGTÜKÖR Gerhard Schröder a határnyitásról és egységéhez - hangsúlyozta Gerhard Schröder német kancellár csütörtökön Budapesten. A hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó politikus a Szent Család-plébániatemplomban a határnyitás 15. évfordulója alkalmából mondott beszédet azt követően, hogy Medgyessy Péter miniszter- elnökkel meglátogatta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat zugligeti épületét, amely keletnémet menekülteknek adott otthont 1989-ben. A Sinn Fein kész a feloszlatásra újrakezdődnek a tárgyalások Észak-írország önkormányzatának felfüggesztése után két évvel a helyzet rendezésére. A London közelében megrendezendő konferencia előtt a Sinn Fein vezetője, Gerry Aadams bejelentette, hogy alapjaiban készek a republikánus párt katonai szárnyának, az IRA-nak a feloszlatására. A duma vizsgálja a beszlani túszdrámát BizerrsÁGo^ lására - jelentette be Borisz Grizlov, a duma elnöke csütörtökön Moszkvában. A bizottság létrehozásához egy hete járult hozzá Vlagyimir Putyin orosz elnök. Bonyodalmak az iszlám kongresszus körül elhatárolta magát a Német- országi Muszlimok Tanácsa az október elejére tervezett iszlám kongresszustól, amelynek engedélyezéséről Ehrhardt Körting, a német főváros belügyi szenátora legkésőbb a jövő héten dönt. A berlini politikus szerint kétséges, hogy az internetes felhívás a találkozóra törvényes keretek között történt-e. A Simon Wiesenthal Központ becslése szerint az iszlám platformot nyújt az iszlám politikának, s a fiatal európaiak számára vonzó lehet. Orosz-grúz pengeváltás vita tört ki a grúz és az orosz elnök között a Független Államok Közösségének (FÁK) asztanai csúcsértekezletén a terrorizmussal és az Abháziával kapcsolatos kérdésekben. Abházia elszakadt Grúziától, és bár nem ismeri el, de Moszkva pártfogolja. A csúcson Putyin váltotta fel Leonyid Kucsma ukrán államfőt a FÁK-vezetők tanácsának élén. Jugoszláv fegyverek a bécsi erdőben géppisztolyokat, lőszert és robbanószert találtak az osztrák hatóságok az Al-es nyugati autópálya Bécshez közeli szakasza mentén, a bécsi erdőben. A gondosan műanyag zsákokba csomagolt 22 Kalasnyikov géppisztoly, mintegy háromtucatnyi kézigránát, több betárazott lőszer, páncélököl és TNT robbanóanyag a volt Jugoszláviából származik. Zsiguliba rejtett pokolgépek robbanószerrel megrakott gépkocsira bukkantak az Oroszországhoz tartozó, Csecsenfólddel határos Dagesztán fővárosában, Mahacskalában. A Zsiguliban 400 gramm trotilt, 20 liter benzint és egy rádiós távirányító szerkezetet rejtettek el. A robbanószereket nem messze a szerdai robbanás helyszínétől találták meg. A köztársasági elnök Szent István-emlékérmet ajándékozott a Sötét családnak Európa lépéseket szorgalmaz kézzelfogható eredmény Olyan rendőrség felállítását követelik a vajdaságiak, amelyben a magyarok lélekszámúknak megfelelően képviseltetik magukat Szabadkán tegnap Mádl Ferenc és felesége felkereste Sötét Deniszt és hozzátartozóit. Ez az a vajdasági család, amely elsőként hozta nyilvánosságra, hogy több ízben támadás érte őket magyarságuk miatt. Toronyi Attila A megvert Denisz édesapja, Sötét László elmondta a köztársasági elnöknek, hogy 19 éves fiát kétszer verték meg - csupán magyarsága miatt, és ezért távozni akarnak Szerbiából; politikai menedékjogot kérnek Magyarországon. Az államfő azt tanácsolta nekik, hogy ne döntsenek elhamarkodottan. A vajdasági magyar vezetők közben vegyesbizottság létrehozását szorgalmazzák a magyarellenes incidensek kivizsgálására. A magyar államfő szerbiai látogatásának azonnali eredménye is volt, miután tegnap fenyegető falfirkák jelentek meg egy szabadkai magyar család házán, és a rendőrség korrekt módon azonnal intézkedett. A kiadott közlemény szerint nagy erőkkel folyik a nyomozás. Szabadkai tájékoztatóján Mádl Ferenc kifejtette: a kettős állampolgárságnak segítenie kell a határon túli magyarság önbizalmát, biztonságosabb életét, megerősödését és megmaradását szülőföldjén. A köz- társasági elnök szerint az elmúlt évtized háborúi során sok feszültség halmozódott fel, több tízezer menekültnek kellett otthont találni Szerbiában, ami feszültségeket okozott. Mádl szerbiai tárgyalásain szó esett a két ország javuló politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatairól is. Az infrastruktúra, kiváltképpen a közlekedés és a határ menti forgalom terén azonban még sok a javítanivaló. Tényfeltárás B Az Európai Parlament tényfel- ruaopttt faílímtoít ráró bizottságot küld a Vajdaságba az ottani magyarok elleni atrocitások miatt. A tegnap hozott stras- bourgi határozat a helyi hatóságokat arra sürgeti, hogy tegyenek haladéktalan és hatékony intézkedéseket az újabb esetek megakadályozására, illetve a már megtörténtek kivizsgálására. A köztársasági elnök az újságírók előtt hangsúlyozta: Ma- rovics szerbia-montenegrói államfő, Borisz Tadics szerb elnök és Vojiszlav Kostunica miniszterelnök megígérte, hogy lépéseket tesz a jogellenes, erőszakos és a magyar kisebbség békéjét és nyugalmát érintő incidensek felszámolására. Polgármesterjelöltek A vajdasági tartományi parlamenti választásokra csak a Vajdasági Magyar Szövetségnek sikerült érvényes listát állítania. Vasárnap azonban Szerbiában önkormányzati választások is lesznek, ezen az összes vajdasági magyar párt indít jelölteket. Ágoston András (képünkön), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke: - Az a célunk, hogy ott legyünk tizenkét vajdasági község önkormányzatában, öt polgármesterjelöltünk közül legalább kettő bejutó legyen. Távol az otthontól, új otthonra várva menekültügy Az elmúlt években csökkenő számban és a korábbitól eltérő összetételben érkeznek Magyarországra menedéket kérők Törvénytelen háború iraki beavatkozás Annán szerint megsértették az ENSZ alapokmányát Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának új irodáját a szervezet vezetője, Ruud Lubbers volt holland kormányfő nyitotta meg csütörtökön Budapesten. Gyulay Zoltán Magyarországon a 80-as években megváltozott a helyzet: míg a menekültek esetében korábban „küldő” ország volt, „cél-”, illetve „fogadó" országgá vált. A 80-as, 90-es években két nagy menekülthullám érte el hazánkat: előbb Romániából érkeztek - főleg magyar nemzetiségűek - nagy számban, majd a délszláv háború idején túlnyomórészt bosnyákok töltötték meg a fogadóállomásokat. A hazánkba érkezők száma és összetétele - a világméretű folyamatok tükrében - az elmúlt esztendőkben csökkent. A menedékjogot kérők összetétele is megváltozott. A legtöbben (6,2 millióan) Ázsiában, Afrikában és Európában (4,3-4,3 millióan) hagyták el otthonukat. Egy statisztika szerint 2002 első félévében ötvenötén folyamodtak sikerrel menedékjogért, míg az elutasítások száma 3106 volt. Kiugróan sokan érkeznek Ázsiából és Afrikából. A rendszerváltozás óta Magyarország az összes szomszédos országgal és több európai állammal úgynevezett tolonc- egyezményt kötött, amelynek értelmében az illegális bevándorlókat abba az országba küldik vissza, amely felől a határt engedély nélkül áüépték. Ez alól egyedüli kibúvó, ha az illető menedékjogot kér és kap. Ennek Is feltételei vannak azonban: azokra vonatkozik, akik azért menekültek el, mert fáji, vallási vagy etnikai hovatartozásuk miatt üldözik; az adott országot külföldi hadsereg megszállta; az országban polgárháború vagy etnikai ösz- szecsapás zajlik. Mi a menedékjog? Jogcím a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra, egyidejű védelem a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen. Jogellenesnek és az ENSZ alapokmányával ellentétesnek nevezte az iraki háborút a világ- szervezet főtitkára. A brit külügyminisztérium és az ausztrál kormány visszautasította Kofi Annán kijelentéseit. Gyulay Z. Kofi Annán a BBC adásában kijelentette: az Irak elleni katonai fellépésről nem egyoldalúan, hanem biztonsági tanácsi határozattal kellett volna dönteni. A főtitkár szerint az iraki háborúból az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának és minden tagországnak „fájdalmas tanulságokat” kell levonnia. Az ENSZ főtitkára reméli, hogy a világnak hosszú ideig nem kell még egy „iraki típusú” hadműveletet végignéznie, amely ENSZ-jóvá- hagyás és sokkal szélesebb nemzetközi támogatás nélkül megy végbe. Annán szerint az iraki háború az ENSZ alapokmánya értelmében illegális volt. A brit külügyminisztérium szóvivője ragaszkodik a háború előtt kiadott hivatalos állásfoglaláshoz, amely törvényesnek ítélte az újabb ENSZ-határozat nélküli iraki katonai beavatkozást, mert arra a már addig elfogadott biztonsági tanácsi határozatok is jogalapot adtak. Az ausztrál kormányfő visz- szautasította a bírálatot. John Howard kijelentette: „Az ausztrál kormány által beszerzett jogi szakértői vélemény szerint az akció teljes egészében megfelelt a nemzetközi jog előírásainak”. Ausztrália az elsők között csatlakozott az Egyesült Államok vezetésével Irak ellen hadba vonuló országokhoz.
