Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-02 / 205. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 1 9 4 2004. Szeptember 2„ Csütörtök SOMOGYSZENTPÁL Szentpáli Hírmondó Felújítják a faluházat is Felújítják a polgármesteri hivatalt, a faluházat, a községi könyvtárt és az óvodát. Elvégzik az akadálymentesítést, hogy a mozgássérültek is könnyen bejuthassanak a hivatalba, a faluházba, az óvodában pedig korszerűsítik a konyhát. A csaknem százmillió forintos beruházásra uniós pályázaton nyert pénzt az ' önkormányzat. Vidám falunap trófeákkal Sokan mulattak a somogyszent- páli falunapon, amit több rendezvény 1s színesített. Népművészeti kiállítást rendeztek, bemutatták a Somogyi Hunor Vadász- társaság trófeáit, s a nyugdíjas- klub is műsorral állt elő. Estefelé a Mikroszkóp Színpad művészei szórakoztatták a közönséget, fellépett Baranyi László színművész is. Utcabál és tűzijáték zárta a vigasságot. Új mezőgazdasági út A napokban készül el a falu új, két és fél kilométer hosszú mezőgazdasági útja. Kijavították a régi aszfaltalapját is, kétféle kőzettel szélesítették, és megerősítették. A 48 millió forintos beruházásra 38 milliót nyert pályázaton az önkormányzat, s ezt tízmilliós önerővel egészítette ki. Recept Szentpálról Káposztás nudli Egy kilogramm burgonyás nudli, 10 dkg húsos füstölt szalonna, 30 dkg fejes káposzta, 1 fej hagyma, só, frissen őrölt bors. A káposztát lereszeljük, besózzuk. A szalonnát kockákra vágjuk, lábosban kiolvasztjuk. Zsírján üvegesre pároljuk a kockára vágott hagymát. Hozzáadjuk a tevétől kicsavart káposztát, s ke- vergetve megpároljuk, majd zsírjára sütjük. A burgonyás nudlit forrásban levő sós vízben kifőzzük. Leszűrjük, a szalonnás káposztába keverjük. Sós-fokhagymás tejfölt kínálunk hozzá. ÍRTAi FÁBOS ERIKA ÉS MEISZTERICS ESZTER FOTÓK: TÖRÖK ANETT, LÁNG RÓBERT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A SZENTPÁLI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA A mai Somogyszentpál még nincs egy százada, hogy létezik. A települést azonban a középkor óta lakják. Az itteniek büszkék lehetnek mákjukra, s elődeikre is. Gazdag népművészetéről és vallásos életéről sokan ismerik a kis települést. A 68-as útról kacskaringós köves út vezet Somogyszentpál- ra. Az út mentén a Berek nyugalma és minden szépsége a figyelmes utazó elé tárul A településen pedig igazán jó vendéglátók fogadják. A jófajta vörösbor mellé kedves szó is jár. Szentjeikben és a természetben bíznak Alig érjük el a falu határát, kőkereszt üdvözli az érkezőt. A kicsiny településen 22 keresztet és kegyszobrot állíttattak az itteniek. Nagy többségük a múlt század fordulóján készült, s az állíttató családok leszármazottjai ma is szívükön viselik a kegyhelyek sorsát. Nem csak ők, az önkormányzat is. Évente két-három szobrot újítanak meg azért, hogy a falu egykori lakóinak vallásos igyekezetét megőrizzék az utókornak. Az idén augusztus húszadikára készült el a munka. Az iskola és a polgármesteri hivatal épülete melletti szobrokat újították fel. Ezek közül egy színes szobor szinte ritkaság. Egy tűzvész után, 1909-ben állíttatták Bogdán János és neje, Pandúr Mária. Szent Vendel, a pásztorok és Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje óvja azóta is az itteni népeket. Kettőből egy Bogdán János és Pandúr Mária tótszentpáli lakosok voltak. Somogyszentpál ugyanis csak ránézésre egy falu. A falusiak azonban ma is számon tartják, hogy a település varjaskéri vagy tótszentpáli részén járunk. Tótszentpál és Varjaskér ugyanis csak 1929-ben lett egy, akkor kapta a Somogyszentpál nevet. Külön életük első írásos bizonyítéka a 14. századból való. A pápai tizedjegyzékben Ecclesia a Santo Paulo-ról és Ker- ről tesz említést. A tárgyi emlékek azonban azt bizonyítják, mindkét településen már a honfoglalást megelőző időkben lehetett élet. Varjaskér aztán a török időkben teljesen elpusztult. Lakói az egykori falutól nyugatra, északnyugatra építettek új falut maguknak. Múltjuknak máig mementót állít a varjaskéri templom romja. A vöÚton Európába röses sárgás téglák, amelyek aranyszínben csillognak a nyári naplementében, csonkán is méltósággal állnak a mező közepén. Egy igen gazdag múltú település múltját idézik. Múzeum a hímzésnek Az önkormányzat is szeretné megőrizni a múltat. Amit lehet belőle. A település egyik legrégebbi házát eredeti állapotban szeretnék felújítani, hogy berendezhessék a falu tárgyi emlékeivel. Ezek közül a helyi asszonyok hímzéseire a legbüszkébbek a szentpáli- ak. Ehhez a kincshez úgy jutott a település, hogy a. törökdúlás-után szlavón tótokat telepítettek be Tótszentpálra és Varjaskérre. A tót hagyományok máig élnek. Ahogy a szomszédos településen, Buzsákon, itt is legtöbben a különleges hímzéseket ismerik. A keresztszemest és a rátétest a régi szentpáliak máig készítik. Az idős hímzőasszonyok azt tartják, a rá- tétes a legnehezebb. Ez ugyanis úgy készül, hogy egy darab anyagból egy ollóval, előrajzolás nélkül vágják ki a mintát.- Én is, ahogy a legtöbben, a családban, a nagymamám munkáiból tanultam meg - mondta Horváth Jánosné. - De persze ezt legjobban úgy sajátítja el az ember, ha minél többet gyakorolja. Itt szinte minden asszony büszke erre, azt meg csak reméljük, hogy nem csak a múzeumban marad meg a nyoma, hogy milyen ügyes kezű emberek lakták Somogy- szentpált. Kisvonat, nagy tervek Délután két óra van. Ezt onnét lehet tudni teljesen biztosan, hogy a falu minden pontján hallani a mozdony füttyöt. Megérkezett a kisvasút Balatonfenyvesről a Berényi Sándor a természet érdekeit is nézi Borsosné Fazekas Krisztina a kisfiával Sziliéi László főztjét kedvelik a faluban szentpáli megállóba. Az utasok nemsokára rossz időben is szívesebben várakoznak majd. Készül ugyanis az új megálló. Ez az öröm, az meg az üröm, hogy már egy éve nincs meg a régi mozdonya a kisvasutazóknak. Akkor azért vitték el a gőzmozdonyt, hogy felújítsák, s úgy tűnik, hiába hiányzik az ittenieknek és a kirándulóknak egyaránt, marad a dízel.- Nem panaszkodhatunk, hiszen a teljes pályát felújították szentpálig és legalább idáig nap mint nap jár a romantikus szerelvény - mondta Berényi Sándor, a falu polgármestere. - Nekünk ez fontos, hiszen a turizmusban látjuk a jövőt. Ha megépülhetne az összekötő út Csömend és Balatonfenyves között, a kerékpáros turizmus fejlődhetne sokat, a falu határában 1954-ben feltárt meleg vizes kút pedig a gyógy-ide- genforgalmat alapozhatná meg. Ez utóbbihoz már az uniótól is érkezett ígérvény. Tudjuk, hogy sok telépülés próbálja a. gyógyvízre alapozni a jövőt a környéken, de nekünk is a sajátunk fontos, és itt olyan értékekkel lehet kiegészíteni a gyógyászatot, ami egyedülálló. A polgármestert közben egy lóhoz hívják. Először kicsit ellenáll, hiszen már nyugdíjas állatorvos, aztán mégis nekiindul. 18 év az óvodában Az óvoda környékén nagy a sürgés-forgás. Nem is csoda, hiszen egy nap, és újra jönnek az ovisok. A nyári szünet után végére jár a takarítás. Bence pedig a polcok előtt leltároz.- Ez is az enyém, meg ez is és ez a kedvencem - emel magasba egy narancssárga kistraktort. - Néhány otthon már megunt játékot ugyanis, úgy döntött, bead a Somogyszentpál Kincse közösbe. Ez lesz a holnap érkező óvodások meglepetése. A cso- portársakat pedig nem csak Bence, az óvónő kisfia várja.- Nagyobb felújítás nem volt, csak kisebb javítások és a szokásos festést végezték el - mondta Borsosné Fazekas Krisztina. - Ezek a napok mindig izgalmasak. Most még nem tudom, mennyi új ovis lesz. Az első hetek miattuk is mindig különleges hangulatban telnek. Borsosné Fazekas Krisztina csak tudja. Majd húsz éve várja minden ősszel vissza az óvodásokat. Éppen akkor üresedett meg egy hely az intézményben, amikor elvégezte az iskoláit. Nem is volt kérdés, hogy otthon marad a faluban, mint ahogy az sem, hogy nem is menne már innen el. Kifőzte a maradást Sziliéi László három éve jött visz- sza. Igaz, csak dolgozni járt el Szentpálról. Azóta a napközis konyhán dolgozik. Ma krumplifőzeléket főzött fasírozottal. Holnap pedig az ovisok tiszteletére rántott csirke lesz. Általában hatvan-het- ven főre készül az ebéd. A legkisebbeken kívül ugyanis sok a szociális étkező is.- Én nagyon szeretem ezt a falut - mondta Sziliéi László. - Csendes, nyugodt hely, minden komfort megvan, ami kell, és a város is gyorsan elérhető. Éppen ezért már nem az a jellemző, mint évtizedekkel ezelőtt, hogy igyekeznek minél többen el. Fiatalok közül is nem egy épül itt, és többen visszajöttek a nagyszülők házába azok közül is, akik elmentek. Én bízom benne, hogy sikerülnek a terveink és ha valami munkát még lehet idehozni, nem lesz itt semmi baj. Úgy legyen. _______________■ Ny ereség a határból A Szentpál Rt 1992-ben vált ki a kéthelyi Aranykalász szövetkezetből, majd somogyszentpáli Béke szövetkezet néven tevékenykedett 2001-ig. Akkor részlegesen átalakult a cég, s attól fogva a nevét is megváltoztatva önállóan vitte tovább a gazdaságot Fekete János elnök igazgató. Korábban szarvasmarhát is tartott a részvénytársaság, ma már kizárólag hagyományos növénytermesztéssel foglalkozik. Elsősorban kalászos gabonát, kukoricát, valamint napraforgót és repcét termesztenek 1370 hektárnyi szántóföldön. A 22 személyt foglalkoztató társaságban tizennégy dolgozó somogyszentpáli lakos, a többiek pedig Marcaliból és Kéthelyről járnak ide. A részvénytársaság vezetője szerint nagy a konkurencia, hiszen az egész országba szállítják terményeiket. Üzleti kapcsolatban állnak az IKR Rt Bábolnával és az Agrival Kft-vel is, a kéthelyi szövetkezettel pedig ötvenszázalékos arányban közös tulajdonú a szállítójuk. A vállalat három nagytraktorral és négy kicsivel gazdálkodik, az utóbbiak szinte csak azért vannak, hogy elvégezzék a háztáji munkákat a faluban, hiszen erre mindig nagy az igény. Eddig minden évet nyereségesen zártak, részvényeseinek az rt évről évre tud osztalékot fizetni. ■ Készülnek a Szentpál Rt-nél a napraforgó-aratásra. A természet már elvégezte a dolgát, most a gépeken a sor A szentpáli berek Somogyszentpál kincse a természetes környezet. A falu a Berek határában fekszik, és számos védett ritkaság megtalálható mezőin és erdeiben. A savanyú- fűfélék közül számos csak itt található, és páratlan a madárvilága is. Egész évben több mint százféle madárfaj költ és él a háborítatlan Berekben. Nemcsak védett természeti értékből van sok, hanem gazdag a vadállomány is. A környező erdőkben a Somogyi Hunor Vadásztársaság puskásai ügyelnek a rendre. A 18 ezer hektáros területen az apróvad ugyanúgy jellemző, mint az értékes szarvas és a vaddisznó. Ezért a társaság 110 tagján kívül rendszeresen visszatérő külföldi vadászok is látogatják, s a németeken, osztrákokon kívül egyre több a dán és az olasz vadász is. Védett területek is tartoznak ide, s ez számos különleges feladat elé állítja a társaságot. így például elérték, hogy az autópálya építése ne zavarja a Berekben található évszázados vadátjárókat. A társaság éppen ezért az országban elsőként kapta meg a Nádasdy Ferenc-emlékplakettet. Ezt az elismerést azok a vadásztársaságok kapják, amelyek kiemelkedőt nyújtanak a vadgazdálkodás fejlesztésében, a természeti értékek védelmében és a szakma hírnevé- nek öregbítésében is eredményesek. ____________■ Va ddisznóból és szarvasból is lőttek már szinte rekordméretű példányt. Az erdőket nem csak a vadászok, kirándulók is felkeresik
