Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-09 / 211. szám

6. OLDAL ALMANACH 0 5 0 2004. Szeptember 9., Csütörtök EDDE Eddei Hírmondó Újra megkondult a haran g Belecsapott a villám a templom tornyába, és emiatt leégett a ha­rang automatikája. A szerkezet megjavítására negyvenezer forin­tot fordított az önkormányzat. Támadnak a lepkék Rendkívüli módon elszaporodott a gyapjas lepke a települést öve­ző erdő északi részén. Ha télen nem lesz legalább 15-20 fokos hideg, félő, hogy kopaszra rágják a tölgy- és cserfákat. A vegysze­res védekezés drága, és minden bogarat, rovart elpusztítana. Támogatják a tanulókat A képviselő-testület ezúttal is osz­tott iskolakezdési támogatást: az óvodások kétezer, az általános és középiskolások négyezer, a főis­kolások kétezer forintot kaptak. Összesen mintegy hetvenezer fo­rintot fizetett ki erre a célra. Megállt az elvándorlás A nyolcvanas évek elején sokan elhagyták a falut, és Kaposváron kerestek munkát. Ez a folyamat nemcsak megállt, hanem meg is fordult: egyre többen települnek vissza. A községet fölfedezték a külföldiek is, tizennégyen vásárol­tak itt telket. Recept Eddéröl Könnyű diótorta A könnyű diótortához egy készen kapható piskótatortalap, 20 deka darált dió, 2 deci tejföl, 2 evőkanál porcukor, a díszítéshez 10 szem felezett dióbél, 10 szem magozott meggybefőtt kell. A tortalapot lap­ján félbevágjuk, ha „nyögvenyelős lenne, pár csepp tejjel megsprio- celhetjük. A darált diót a tejföllel és a porcukorral összekeverjük, felét a tortalapra kenjük, majd a másik felét visszaíllesztjük rá. A maradék töltelékkel a tetejét és az oldalát is befedjük. Egy óra hosszat hűtő­szekrényben dermesztjük. Tálalás előtt a tetejét a fél diószemekkel és a lecsepegtetett meggysze­mekkel díszítjük. Nagyon finom, s közel sem olyan tömény, mint a vajjal készült krém. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK; TÖRÖK ANETT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ EDDEI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA tözsiw Kétféle Edde van. Az egyik na­pos, ápolt és virágos, a másik romos, elhanyagolt. Néhány épületen látszik a gazda gon­dossága, míg valaha szebb na­pokat látott házakon ma már az enyészet az úr. Egy zöldre festett hulladékgyűjtő büszkén hirdeti, hogy a tisztaság köz­ügy, ám hetek óta nem dobott bele senki szemetet. Bizonyítja ezt a méretes parlagfűtelep is, ami körbeveszi. A kitörést a fa­lusi turizmusban látnák, de a jó levegő s a nemrég átadott szállás kevés a boldoguláshoz. Vadcsapások, Talán egyetlen olyan polgármesteri hivatal sincs a megyében, amelyik­nek annyi virág volna az udvarán, mint az eddeinek. Az önkormány­zat épületében ültünk le beszélgetni Nagy László kerületvezető erdész­szel, aki Magyaregrestől Vitya- pusztáig mintegy nyolcszáz hektár­nak a gazdája. Irányítja a fakiterme­lést, felügyeli az újraerdősítést, az erdőápolást, és mindezek mellett még facsemetét is termeszt.- Vállalkozó erdészként dolgozom a Sefag területén; a kitermelés után mi végezzük az újraerdősítést és a fiatal erdők ápolását. Mintegy húsz éve dolgozom itt, s azóta csak eddeieket foglalkoztatok. Megsze­rettük egymást, kialakult szokás lett, hogy ha munka van nálam, az eddeieknek szólok. Az erdő ura Az emberek keveset tudnak az er­dész munkájáról. Sokszor még a va­dászok is megkérdezik, hogy mit keres kinn a területen.- Nincs reflektorfényben ez a szakma. Egy erdész gyakran van egyedül, amikor járja a területet. Sokszor az átvonuló szarvasokkal többször találkozom, mint egy-egy régi ismerőssel. Mindenre figyelni kell. A legnagyobb gondot a fatolva­jok okozzák. Ezek egy része amo­lyan megélhetési bűnöző. Szeren­csére kevesen vannak,^ akik üzlet­szerűen lopják a fát. Ők azonban egy-egy alkalommal több millió fo­rintnyi kárt okoznak. Előfordul, hogy kivágják a fát vagy a farakást kurtítják meg. Ilyenkor elindulok a faluba, s mindig találok olyan em­bert, aki látott valamit vagy valakit. Ám az is gyakori, hogy szólnak az emberek, ha motoros fűrész zaját hallják az erdőből. Egy erdésszel beszélgetve termé­szetes, hogy hamar a vadászatra te­relődik a szó. Nagy László elme­rengve mesél a nagy bikáról, arról a sántáról, amit a szomszédos terüle­ten már jó ideje figyeltek. Azután a vad útra kelt, és az erdész golyója állította meg. Ma sem tud úgy a tró­feára nézni, hogy eszébe ne jusson az elejtést követő hercehurca. Esperes puskával Sudár János esperessel is a vadá­szatról váltottunk szót a beszélgeté­sünk elején, hiszen ő is szenvedé­lyes erdőjáró. Ma már az egyház­ban is elfogadták a szenvedélyét.- Gyereldcoromban szerettem be­le az erdőbe, és lassan tizenöt éve vagyok vadásztársasági tag. Az egy­házközségben eleinte furcsának ta­lálták, ma már elfogadják a szenve­délyemet. Az állatokat azért kaptuk a teremtőtől, hogy rendelkezzünk velük, a jó gazda gondoskodásával. Bár elég ritkán jutok ki a területre. Én nem vagyok húsvadász, szigo­rúan betartom a vadászat írott és íratlan szabályait. Időnként nemcsak a vadat kell be­cserkészni az erdőn, hanem a híve­ket is be kell csalogatni a templom­ba. - Soha nem lehetünk elégedet­tek; lehetőleg mindig újabb és újabb híveket kell meggyőzni. Az eddeiekkel sem vagyok teljesen elégedett. A hitoktatásra jóval több gyerek jöhetne, és bár született há­rom gyermek is, még egyiket sem kereszteltették meg. A plébánia Osztopánban van, és Sudár János esperes gyakran teszi meg az utat kerékpárral Bár erre a beszélgetés­re egy kölcsönautóval érkezett. Sokasodó gondok A falopások emlegetésekor elko­morult Megyeri János polgármes­ter arca. A faluban ugyanis egyre rosszabb a közbiztonság, gyakori­vá váltak a lopások, a pince- és la­kásbetörések, sőt legutóbb már egy emberre is rátámadtak. tolvajutak az erdőben Nagy László: A falopók miatt fáj a fejem Sudár János: A hívekre is vadászni kell Varga Jánosné: Még most is motorra ülök- Még az önkormányzati fűka­szát is elvitték. Már az ufókra kezd­tem gyanakodni, mert érthetetlen, hogyan történhetnek meg ezek a dolgok - mondta a polgármester. - Legutóbb egy idős asszonyt támad­tak meg, ez ügyben folyik a nyomo­zás, de nagy a közfelháborodás. Kevés a munkahely Megoldást jelenthetne a polgárőr­ség létrehozása, de a polgármester szerint amíg a rendőrségnek fizet­nek, addig elvárják tőlük, hogy tisz­tességesen lássák el a munkájukat a községben. A falu első emberének nemcsak emiatt fáj a feje. A fejlő­déshez pénz és pályázati támogatás kell. Most éppen a temetőhöz veze­tő utat akarják megjavíttatni, s két­millió forintra számítanak. Ha lesz pénz, még az ősszel elkezdik a munkát.- Nem ez az egyetlen út, amit ja­vítani kellene, de nincs rá pénz. S nemcsak az önkormányzat sze­gény, hanem az emberek nagyobb része is. Eddében huszonöt száza­lékos a munkanélküliség. Az erdé­szeti vállalkozás, a Sefag és az ön- kormányzat tud csak munkát adni néhány embernek. Varga Jánosné már elmúlt het­venéves. A mai napig dolgozik, egy hektár földet művel, disznót és ba­romfit tart, s ha úgy hozza a szük­ség, még kapálni is elmegy. Nagymama motoron- Van egy kis szőlőm, konyhaker­tem és egy jókora kukoricásom. Egy kis háztáji motorral járok. Még a kerékpárt is hajtanám, de az öreg szerkezet már nem használható. Megöregedett, elhasználódott, mint a gazdája. Néhány éve még tíz hí­zót tartottam, elfogyott a megter­melt kukorica. Ma már csak két disznót tartok, azok a család aszta­lára kellenek, így a tengerit inkább eladom. Nehezebben bírom a mun­kát. Mindig a mezőgazdaságban, a téeszben dolgoztam, egy műtét és utána a leszázalékolás kényszerített a saját gazdaságba. Varga Jánosnét nem hagyja ma­gára a családja. Bár hét közben leg­többször egyedül van, de hét végén jön a lánya, valamelyik unokája vagy dédunokája. Késő délelőtt csendes a település boltja. A háziasszonyok már meg­vették az ebédhez valót, ilyenkor van egy kis ideje beszélgetni Ladovics Károlyné boltvezetőnek. Az üzletbe lépőt egy szerencseláda fogadja. Az összegyűjtött címkék­kel nyerni lehet, s ez talán fokozza a vásárlási kedvet is. Hiteles boltos- Egy éve vagyok boltvezető. A kereskedelmiben végeztem, de so­káig máshol dolgoztam - mondta.- Nagyon nehéz egy ilyen kis és szegény faluban talpon maradnia egy boltnak. Itt az emberek több­sége alkalmi munkából él. Keresik az olcsóbb, akciós dolgokat. Időn­ként még hitelt is kell adnom. Ha kenyérre, tejre kell, nem sajná­lom. A kis üzletnek meglepően széles az áruválasztéka. Még mikrohullá­mú sütő, sőt étkészlet is kapható.- Ezeket az árucikkeket csak akkor hozom, ha valaki megren­deli. A vevőimnek így kényelme­sebb a vásárlás, nem kell utazniuk. Nekünk pedig van egy viszonylag olcsóbb beszerzési forrásunk Dombóváron. Kicsi bolt: kicsi forgalom, mégis ugyanazok a szabályok vonatkoz­nak rá, mint a nagyokra. A HACCP minőségbiztosítást is be kellett vezetniük, s ez nem volt olcsó.- Minden üzletre azonosak a szabályok, ehhez nekünk is alkal­mazkodnunk kellett. ■ Úton Európába Edde Kincse Családi gazdaságban Eddén a legnagyobb gazda Kéki Lajos, huszonöt hek­táron gazdálkodik őstermelőként. A 35 aranykoro­nás terület nagyobb részén kukoricát termeszt, egy kisebb parcellán pedig kalászost. Minden fontos gép a család rendelkezésére áll; a talajelőkészítést, a ku­korica és a kalászos vetését, vegyszerezését a maguk eszközeivel végzik. A gazda egyik legnagyobb gond­ja az, hogy nem jut pályázati támogatáshoz, és ez gá­tolja a fejlesztésben is. Értékesítési gondjai azonban nincsenek, hiszen a terményét megveszik a helybe­liek, a kukoricára pedig biztos vevője van. Az eddeieknek szerencséjük volt, a falu határában eddig még egyetlen táblát sem károsított az amerikai kukoricabogár. Bár Kéki Lajos szerint van egy há­romhektáros terület, ami gyanús lehet, de úgy gon­dolja, hogy a vegyszer összetétele és a talaj szerkeze­te nem volt összhangban. Valamikor állatokat is bőven tartottak, de Kéki La­jos úgy érzi, az egészsége amiatt romlott meg, és most már előrehaladott kora miatt sem vállalkozik számos jószág tartására. így manapság csak néhány baromfi, lúd és a tyúkok csipegetnek az udvaron. Ott- jártunkkor egyébként meglehetősen nagy volt a fel- Kéki Lajos: Öreg vagyok már ahhoz, hogy több állatot is tartsak, így fordulás: festők dolgoztak a házban. ____________■ mostanában csak ez a néhány lúd és baromfi szaladgál az udvaron A turistaház Fölöslegessé vált a faluban az iskola épülete. Két év- j vei ezelőtt mindössze öt kisdiák járt ide iskolába, ; ezért a képviselő-testület úgy döntött, hogy bezárják j az eddei oktatási intézményt. Sokat gondolkodtak az j épület hasznosításán, végül turistaszállássá alakítot- | ták át. Pályáztak, ám a kért tizenkétmillió forint he- j lyett csak öt és fél milliót kaptak. A területfejlesztési | tanács is látott fantáziát az ötletben, az önkormány- | zatnál is ügyeskedtek, a gázrészvényeket is. erre a j célra használták föl, így végül is kilencmillió forint ráfordításával elkészült a három 2-3 személyes apartman és a tizenkét személyes lakosztály. Az j interneten is hirdetik az olcsó szálláslehetőséget, s bár már volt vendégük, a szállókihasználtság nem éri el a kívántat. Ezért úgy döntöttek, hogy még egy ki­csit várnak, hogy beindul-e a turizmus vagy sem. Ha minden kötél szakad, akkor a házat a somogyjádi idősek otthonának kihelyezett tagozataként tartanák fenn. Még a megyei közigazgatási hivatal is támogat­ja ezt az ötletet. Égy kis átalatótással tíz-tizenkét em­ber kaphatna itt elhelyezést. így a beruházásból va­lami megtérülne, s munkahelyet lehetne teremteni, hiszen szakképzett dolgozókra ugyanúgy szükség Néhány hete adták át a turistaházat, de a parkosítás még várat ma- van, mint kiszolgálószemélyzetre. ____________■ gára. Ha nem jön elég vendég, öregotthonná alakítják át az épületet..

Next

/
Oldalképek
Tartalom