Somogyi Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-07 / 184. szám

fc A szakszótár Iskoláról iskolára 2004. Augusztus 7., Szombat Amikor beléptem az irodájába, hosszú másodpercekig kerestem a szememmel Az íróasztalon magasodó számítógép Az élelmiszertudós kedvence a paprikás csirke mondják, egészségtelenek. Mégis megvásárolhatók a boltban. A nagy­városi fiatalok pedig már szin­te nem is esz­nek mást, csak olyan tasakos étele­ket, amelyeket öt perc alatt, egy fél liter víz segítségével el­készíthetnek. Lehet valami egyszerre fo­gyasztásra alkal­mas, ugyanakkor egészségre káros?- Bizonyos adalék­anyagokra szükség van. A tartósítószereket például azért használják, hogy az egészségre káros baktériumok ne szaporodhas­sanak el az élelmiszerekben. Helyte­len azonban, ha egy gyártó túl sok, biztonsági szempontból felesleges adalékot használ akár azért, hogy a gyenge minőségű nyersanyagot el­fedje, akár azért, hogy azt a rengeteg színezőanyaggal, állományjavítóval tetszetősebbé tegye. Az ellenőrzött körülmények között előállított zacs­kós élelmiszerek nem károsak az egészségre, de nyilván más a helyzet, ha ezekből a kémiai anyagokkal dúsí­tott élelmiszerekből rendszeresen és sokat fogyasztunk, mert a különböző mesterséges vegyületek felhalmozód­nak a szervezetben. Nincs még ugyanis sok információnk arról, hogy bizonyos adalékok együttes, illetve hosszú távú fogyasztása káros hatás­sal van-e a fogyasztóra.- Ön tisztában van azzal, hogy me­lyik étel milyen hatással van a szerve­zetre. Eszerint is étkezik?- Sajnos a munkabeosztásom miatt nincs időm mindig rendszere­sen étkezni, de a vásárlásnál mindig elolvasom az élelmiszerek összetéte­lét, eltarthatósági idejét. Nem árt, ha egy húskészítmény valóban húsból készül, és ha lehet, ne legyen benne túl sok adalékanyag. Emellett meg­próbálok minél több nyers gyümöl­csöt és zöldséget fogyasztani. Egyéb­ként nem csak az élelmiszerek a bű­nösök azért, hogy egyre inkább rom­lik az emberek egészsége, hanem a környezeti hatások is. A nagyváro­sokban például annyira szennyezett a levegő és koszosak a folyóvizeink, valamint annyi stressz éri az em­bert, hogy ezek együtt vezetnek az immunrendszer gyengeségéhez, az élelmiszer-allergiához, s az egészségünk romlásához.- Ha ilyen kevés az ideje, időnként nyilván megfordul egy-egy gyorsétteremben is. Szereti a hot- dogot és a hamburgert?- Szinte soha nem eszem ilyen helyen. Esetleg akkor, ha külföldön járok, és tényleg nincs lehetőségem másra, mint egy szendvicset bekap­ni, de kizárólag halasat vagy csir­kését.- Mit fogyaszt szívesen?- Kedvenc ételem az édesanyám paprikás csirkéje és a szusi, amit Japánban szerettem meg. Az italok közül a tea jöhet minden mennyiség­ben, főként a zöld, de semmiképp sem az aromás. Szeretem a jó ás­ványvizeket is, de a finom vörös­borokat sem vetem meg.- Elnézve az életrajzát, az ember­nek leesik az álla a három diploma, a kandidátusi, egyetemi tanári cím lát­tán. Ha 37 évesen már ennyi mindent elért, mi viszi még előre?- Aki egyszer ráérzett annak az ízére, hogy milyen jó dolog újabb is­meretekkel gazdagodni, az élethosz- szig tanul. A tudás lényege nem a nagy mennyiségű ismeret begyűjté­se, hanem a dolgokat működtető me­chanizmusainak megértése. Más­képp látja a világot egy humán-, és másképp egy reáltudományok iránt érdeklődő ember, aki pedig abban a szerencsés helyzetben van, hogy a kettőt ötvözheti, az egészen különle­ges szemszögből vizsgálhatja a dolgo­kat.- Viszonylag rövid idő alatt káprá­zatos karriert futott be. Ma már egy­fajta eszménykép a sikeres, fiatal nő, ön lehet a karrierre vágyó lányok egyik példaképe. Nehezebb egy nőnek felkapaszkodnia a ranglétrán, mint egy férfinak?- Pár évvel ezelőtt Cambrigde-ben részt vettem egy konferencián. Ez volt a címe: Nők a tudományban, technológiában és a mérnökségben. Amikor hazafelé a taxiban a sofőr megkérdezte, hogy miért vagyok itt, a válasz hallatán felkiáltott: micsoda ellentmondás. Ma már nem látom helytállónak ezt a szemléletet, szerin­tem egy nőtől sem áll távol a tudo­mány. Nyitott a pálya mindenki szá­mára, de ha jól belegondolok, bizony egy nőnek sokszor eredményesebben kell dolgoznia, több mindent le kell tennie az asztalra, hogy ugyanúgy ér­tékeljék, mint egy férfit.- Ha egy nő fel is kapaszkodik a ranglétrán, könnyen visszavetheti a gyermekvállalás. Összeegyeztethető a karrier és a családalapítás?- Biztos, hogy igen. Sok ilyen példa létezik. A lényeg, hogy az ember ne érezze ezt áldozatnak. Különböző életszakaszaiban más és más az em­ber fontossági sorrendje. Ha ebben a környezete is támogatja, akkor nem le­het gond. Szerintem egyébként az át­értékelődés az ember munkájára is vo­natkozik. Van, amikor inkább elmé­lyülni akar, kutat, aztán az lesz a fon­tos, hogy átadja tudását az azonos ér­deklődésű fiataloknak, és olyan is, hogy összegezni akarja eddigi tapasz­talatait például egy könyv formájában.- Ilyen feszített munka mellett jut idő a magánéletre is?- Kell, hogy jusson. Az a legfonto­sabb, hogy az ember megtanulja be­osztani az idejét. Azt azért nem állít­hatom, hogy minden dologra tudok időt szakítani, hiszen nagyon ritkán jutok el uszodába, mostanában már kedvenc hobbimra, a kerámiakészí­tésre sincs idő, olvasni is többet sze­retnék. Az évek során azonban meg­tanultam rangsorolni: így mindig jut időm arra, ami számomra a legfonto­sabb. A szakmámat a magánéletemtől egyébként szigorúan elválasztom, mert úgy gondolom, hogy ez - ugyan­úgy, mint az istenhit és a politikai be­állítódás - a családomon és a legszű­kebb baráti körömön kívül nem tarto­zik másra.- Büszke önre a családja?- Úgy érzem, hogy igen. Édes­anyám ma is meghatódva emlegeti azt a pillanatot, amikor kineveztek professzornak. Rengeteget tanultam tőlük, nagyon magas mércét állítottak elém. Biztos vagyok benne, hogy bol­dogok, és a sikereim mellett annak is örülnek, hogy jól érzem magam a bő­römben, szeretem a munkámat.- Elégedett ember ?- Mindig képesnek kell lennünk arra, hogy a legapróbb részsikernek is örüljünk, hiszen az, hogy boldo­gság, esélye a saját lelkűnkben rejlik, a külső körülmények csak jó vagy rossz lehetőségeket teremtenek. So­kan azonban azt gondolják, ha újabb és újabb dolgokra vágyunk és újabb célokat tűzünk ki magunk elé, akkor nem vagyunk a jelenlegi helyzettel elégedettek. Ez nem így van. Engem boldogsággal tölt el minden apró si­ker, de mindig hajt előre a tudásvágy, egy-egy új terv megvalósítása. Nagyon sok olyan dolog van, amit még meg szeretnék ismerni: újabb hobbikra vágyom, s anyelvtudásomat is sze-retném gyarapíta A szak­területemen pedig rengeteg olyan tapaszatalatot és ismeretet halmoz­tam fel, ami még feldolgozásra vár. Most éppen egy újabb köny megírására készülök. A kutató célja nem csak az, hogy a kitaposott ösvé­nyen járjon, hanem az is, hogy nyo­mot hagyjon maga után. FARKAS MELINDA 2003 októberében adták ki dr. Bánáti Diám Élel- miszerkifejezés-gyűjte- mény című könyvét. A gyűjtemény egy kétköte­tes (angol-magyar, ma­gyar-angol) szakszótár, amelyet az élelmiszer- iparban és a biotechno­lógia közelében dolgo­zók, illetve az e tárgykö­rökben ta­nulók forgathatnak elő­szeretettel. A könyvben több mint 3300 szó- és kifejezéspár található. A szerző szerint a szak­szótár ötlete azért me­rült fel, mert az elmúlt években sokat gazdago­dott a szaknyelv, és sok - korábban nem létező - szakkifejezésnek nem volt pontos fordítása. SZÜLETETT: 1967. DIPLOMÁK: okleveles élelmiszermémök 1990, okleveles mérnöktanár 1996, jogi szakokleveles mérnök (mérnökjo­gász) 1998 TUDOMÁNYOS FOKOZAT: a mező­gazdasági tudomány kandidátusa (1996) MUNKAKÖR: a Köz­ponti Élelmiszer-tu­dományi Kutatóinté­zet (KÉKI) főigazga­tója, a Szent István Egyetem élelmiszer­tudományi tanszéké­nek vezetője, c. egyetemi tanár (2003) NYELVTUDÁS: angol, francia mögött láttam meg. Elmélyiilten dolgo­zott. Aztán felpattant, üdvözölt. Várakozásaimmal ellentétben nem egy fáradt, agyonhajszolt, vasfegyelmű hivatalnok­asszonnyal találkoztam, ha­nem energiától, életerőtől duzzadó, csinos fiatal nő­vel. Sugárzik és ragyog. Beszélgetés közben zöld teát kortyolgat. Szigo­rúan üresen fogyasztja, nekünk cukrot kínál hozzá. Bánáti Diána, a Központi Élelmiszer-tudo­mányi Kutatóintézet főigazgató­ja. Harminchét évesen egy éve egyetemi tanár. Professzoros semmi nincs benne.- Gyermekkorában is ér­dekelte, hogy mit eszik?- Akkoriban nem ez foglalkozatott. Persze a ha­samat szerettem, éde­sanyám nagyszerűen főzött. Kaposvárott nőttem fel, édesapám állatorvos, édes­anyám pedig logopédus ta­nárnő. Gyerekként mindket­tejük hivatását szívesen választottam volna. Végül egyik sem lettem közvetle­nül, de mindkettőhöz nagyon közel áll a munkám. Az első szakmám élelmiszermérnök, a második tanár. Meghívott előadóként ma is tanítok az egyete­men. Meghatározó volt az életemben a gyerekkorom, és bizony nagy a különbség a vidéki és a fővárosi élet között, de bizony a mai világban csak az marad talpon, aki képes alkal­mazkodni.- Mit csinál egy élelmiszermémök?- Az élelmiszer-biztonsággal fog­lalkozom. Egy ételre akkor mondjuk, hogy biztonságos, ha sem rövid, sem hosszú távon nem okoz egészségká­rosodást. Nem csak egy termék előál­lítását ellenőrizzük, hanem az egész folyamatot a termőföldtől a fogyasztó asztaláig. Már a nyersanyagok előál­lításakor figyelni kell arra, hogy vala­milyen káros vegyi anyag vagy egyéb szennyeződés ne kerüljön bele. Nem mindegy, milyen földbe vetjük a ga­bonát, mivel etetjük az állatokat.- Ennek ellenére rengeteg olyan élelmiszer van - ilyenek például a „zacskós” ételek, amelyekre azt-- V! FOTÓK: EUROPRESS/KERÉK ÁGNES I r I 4 "p,--------—, r /------------------ Somogyi Hírlap------------------------------------------------= Lj T T7H P |\ /f ifi TI Hétvége Sport Perbeszéd Pöröspusztán. Felidéznék a múltat. Név- Szívböl-lélekböl szólnak a adót keres a Rákóczi-pálya. ^ RIPORT táskái dalok. 11-12. oldal 13. oldal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom