Somogyi Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-05 / 182. szám

2004. Augusztus 5., Csütörtök N Y U G D í J A S 0 K 7. OLDAL Öt nap Bajorországban CSÖMEND A kisközség háromszázhat­van lakója közül minden má­sodik nyugdíjas korú, a nyolc­van esztendőnél idősebbek száma meghaladja a húszat. Három éve harmincán alakí­tottak klubot, és nemrég nagy útra szánták el magukat, öt napot töltöttek Bajorország legszebb tájain.- Nagy rendezvényeket nem csi­náltunk a három év alatt - szerény­kedik Kulor Sándor elnök. - Far­sangot és szüreti bálokat, szilvesz­teri mulatságokat szerveztünk, persze az egész falunak, nemcsak az időseknek. Tavasz végén a kis­térség klubjai között rendezett ve­télkedőt Marcaliban a Szivárvány nyugdíjas-egyesület, azt a csömen- di egyes számú csapat nyerte, ez volt az első sikerünk. Kirándultunk ide-oda, ahova a tagság kívánta, közeli gyógyfürdőkbe, Kehida- Kustyánba, Keszthelyre. Tavaly voltunk először külföldön, az erdé­lyi Zeteváron igen jól éreztük ma­gunkat.- Hogy jutott eszükbe a bajor ki­ruccanás!- Én jártam ott korábban, már akkor arra gondoltam, milyen jó volna, ha látnák ezt a sok termé­szeti szépséget a falubeliek is - ve­szi át a szót Szabó István polgár- mester. - Lelkesen fogadták a ja­vaslatomat, aztán aprócskán összeszedtük hozzá a kis pénzt. Adott az önkormányzat is, kap­tunk a megyei közgyűlés elnöké­től, innen-onnan, a különbözetet pedig a kirándulók fizették. Olcsó szállást kerestünk, egy kis falu­ban, Rotteauban laktunk magán­házaknál, ahol reggelit kaptunk. Napközben a magunkkal hozott hazaiból evett, aki megéhezett, es­te pedig a falusi vendéglőben va­csoráztunk. Az öt napból csak há­rom éjszakát töltöttünk ott, egy- egy nap az oda-vissza útra kellett. A Chiemsee környékét nézték meg az első nap, behajóztak a fér­fiak és a nők szigetére, II. Lajos bajor király fényűző palotájában jártak. Másnap a Rotteau fölött magasodó hegyre drótkötélpályás felvonón jutottak fel, ezerhatszáz méter magasból csodálatos pano­ráma tárult szemük elé. Megláto­gatták Kurfstein várát, ahol sok magyar raboskodott a Habsburg- időkben. A harmadik napot a ba­jor főváros, München nevezetes­ségeire és bevásárlásra szánták, némi mintát vettek az eredeti Hoffbrau-sörből. Dióhéjban ennyi a csömendiek bajorországi kirándulásának tör­ténete. Valószínűleg az ott szer­zett élményeknek is szerepe van abban, hogy már újabb külföldi úton törik a fejüket. Igazolódik a közmondás, evés közben jön meg az étvágy: szeptember végén az osztrák búcsújáró helyre, Mária- cellbe látogatnak. ________■ Se gít a „Csontvonal” A csontritkulás - a szív- és érrend­szeri, valamint daganatos betegsé­gek mellett - a legjelentősebb nép­egészségügyi probléma, mely a csonttömeg fogyását, a csontszer­kezet károsodását, illetve a cson­tok törékennyé válását jelenti. Fér­fiaknál is előfordul, a hölgyek azonban sokkal inkább veszélyez­tetettek. A változó kor után már minden negyedik nő szenvedhet csontritkulásban. Ennek ellenére keveset tudunk a betegségről, ezért a legtöbb esetben későn, már csak az ismételt törések és a sú­lyos szövődmények kialakulása után fordulunk orvoshoz. A felis­merést és a megfelelő kezelés idő­beni elindítását azonban jelentő­sen hátráltatja az, hogy a betegség korai szakaszában tünetmentes, ezért „néma járványnak” is hívják. Egy csigolyatörés után 5-11-szer nagyobb a valószínűsége az újabb törések bekövetkezésének, me­lyek láncreakcióvá sokasodva tar­tós mozgáskorlátozottságot, leg­végső esetben halált is okozhat­nak. A súlyos következmények, az ismételt törések által okozott szö­vődmények jelentős része meg­előzhető vagy elkerülhető lenne a betegség időbeni felismerésével. Ezért az Osteoporosis Betegek Magyarországi Egyesülete és a Magyar Osteoporosis és Osteo- arthrologiai Társaság a csontritku­lás megelőzését, valamint a bete­gek tájékoztatását segítendő elin­dította a 06 40 33 22 11-es számon hívható „Csontvonalat”. A beteg­ség felismeréséről, a megelőzés és kezelés lehetőségeiről, valamint az orvosi segítségkérés leggyor­sabb módjairól kaphatnak felvilá­gosítást a telefonálók. A hívók Endrei Judit népszerű műsorveze­tő hangját hallhatják, akivel a tele­vízió képernyőjén számtalanszor találkoztak már. ■ NYÁRI FELLÉPÉS. A nyugdíjas kultúrcsoportok nyáron is gyakran kapnak szereplési lehetőséget. A jákói asszonykórus a nemrég tar­tott romanapon népdalokkal szórakoztatta a szépszámú közönséget (a képen). Az önkormányzat megvendégelte a szereplőket és emlék­lappal jutalmazta a kórust. ZSÚFOLT NAP VOLT. A nagyatádi Őszi Napfény egyesület két vers­mondója, Vidák Tiborné és Treszeli Nándorné szombaton a mikei Petőfi szavalóversenyen szerepelt eredményesen, a kórus a költő megzenésített verseiből énekelt néhányat. Délután már a segesdi fa­lunapon lépett fel tánccsoportjuk és énekkaruk. KIRÁNDULÁSOK. A marcali Szivárvány tagjai két kiránduláson is voltak a múlt hónapban. A somogyvári apátság romjait, Somogyvámoson a Krisna-völgyet és Hanzel László patkóit tojásait nézték meg nyolcvanan, az út a libickozma-háromházi vadásziak­ban vacsorával zárult. A múlt héten hajókiránduláson, badacsonyi borkóstolón vettek részt. ______________________AZ OLDALT SZERKESZTETTE: KATONA CSONQOR ____ 80 0 ezer ügyirat fél év alatt Az elmúlt két hétben a nyug­díjasok számának, a nyugdí­jak összegének, az ellátásfor­mák . megoszlásának és a nyugdíjbiztosítás ügyfélfor­galmának tavalyi alakulásá­ról tájékoztattuk olvasóinkat a megyei igazgatóság statisz­tikai adatai alapján. A méltá­nyossági emelés visszaállítá­sa azonban külön fejezetet ér­demel. A somogyi számok előtt érde­mes megismérni az országos adatokat. A méltányossági nyug­díjemelés lehetőségének vissza­állítását, 2002. június 29-ét kö­vetően, egy hónap alatt félmillió kérelem érkezett a nyugdíjbizto­sítási igazgatóságokhoz, a bead­ványok száma év végéig 800 ezerre emelkedett. A döbbenetes mennyiségű iratanyag kezelésé­hez más szakterületekről kellett munkatársakat átcsoportosítani, meg kellett teremteni az adatfel­dolgozás ügyviteli és informati­kai hátterét. A kezdeti nehézségek után szeptembertől felgyorsult a kérel­mek elbírálásának üteme, így 2002 novemberére az erre a célra biztosított 400 millió forint elfo­gyott. Az igények magas száma miatt a kormány további 312,4 millió forintot biztosított méltá­nyossági emelésre, amit decem­berben használtak fel az igazga­tóságok. Az elbírált kérelmek száma országosan 410 ezer volt, ebből 197 ezer került teljesítésre, 213 ezret a jogszabályi feltételek miatt elutasítottak. (A teljesítési arány 45 százalék.) Az engedé­lyezett nyugdíjemelések átlaga havi 2300 forint volt országosan. Az előző évről 385 ezer ügy elbírálása húzódott át a 2003-as esztendőre, az új kérelmekkel együtt összesen 455 ezer 832 ügyet zártak le a nyugdíjbiztosí­tási igazgatóságok, ebből 167 ezer 542 teljesítésre, 266 ezer 814 elutasításra került. Az egyéb módon befejezett ügyek száma 21 ezer 476 volt, 4064 feldolgo­zása, illetve teljesítése az idei év­% re húzódott át. 2003-ban 800 millió forintot biztosított a költ­ségvetés a méltányosságra, or­szágos átlagban havi 2288 forint jutott egy- egy kérelmezőnek. 2002 nyarán a So­mogy Megyei Nyugdíj- biztosítási Igazgatóság­ra is ruháskosárnyi mennyiségű kérelem ér­kezett naponta, az év fo­lyamán összesen 25 ezer 337. Rengeteg túl- --------­mu nkával, a hétvégi pi­henőnapok feláldozásával év vé­géig 13 ezer 913 ügyet bíráltak el, közülük 6233 volt teljesíthető, 7096 kérelmet elutasítottak. 584 beadvány sora egyéb módon zá­rult le, 11 ezer 424 elbírálásának folyamata - részint pénzkeret, részint idő híján - áthúzódott a következő évre. 13 millió 125 ezer 310 forintot használtak fel, egy-egy teljesített kérelem átla­gosan havi 2106 forinttal lett ma­gasabb. 2003-ban az új beadványok és az előző évi maradék ügyek szá­ma 13 ezer 493 volt. 13 ezer 374 kérelem került elbírálásra, 3473 volt teljesíthető, 9285 nem. Egyéb módon 616 ügy zárult, 119 el­bírálása a 2004-es évre húzódott át. A felhasz­nált keretösszeg 7 mil­lió 721 ezer 700 forint volt, egy-egy teljesített kérelemre átlag havi 2223 forint emelés ju­tott. A kedvező elbírá­lásban részesülő 3473 kérelmező közül 1048 30-35 év­nél több szolgálati idővel ren­delkezett, 1066 betöltötte 70. életévét, 343 igénylő I. és II. csoportú rokkantsági nyugdíjas volt, kivételes 'emelésben még nem részesült 761, egyéb szoci­ális jogosultság miatt pedig 255 kapott méltányosságot. 2003- ban 2200 és 2800 forint kivéte­les emelést 3459-en, 3000 és 3500 forint közötti emelést 12, 4000 és 5000 forint havi emelést pedig 2 kérelmező kapott. ■ Téli étel nyári zamatokkal Mezőcsokonya A különleges asztali örömök Somogybán gasztronómiai versenysorozatban már közel harminc település vesz részt, de valamirevaló falunap sem múlik el a főzőversenyek má- morító illatfelhője nélkül. Néhány vállalkozó kedvű, híres szakácsember, -asszony minden községben akad. A vetélkedőnek emellett gyakorlati haszna is van, hisz ebéddel, vacsorával el kell látni a jövés-menésben megéhe­ző, jó étvágyú vendégsereget. Szombaton, a mezőcsokonyai falunapon Csepregi József irányí­totta az egyik bogrács körüli mun­kálatokat. A Volán nyugdíjasa a káposztacsíkok állagát vizsgálta, méretes fakanállal emelve ki egy- egy halmot a fortyogó léből.- Húsos káposzta készül pa­rasztosan - meséli készségesen -, tavaly is ugyanezt főztem, nem érdemes változtatni a bevált re­cepten. Súlyra körülbelül fele-fele arányban az enyhén kimosott hordós savanyú káposztához frissen vágott disznónak a nyakakaraja, combja kell, meg némi füstölt sonka és szalonna, ami az ízét igen jó irányba tereli. Nehéz téli ételnek tartják a húsos káposztát, de ilyenkor a kertben szedett friss, hámozott paradi­csom és a zöldpaprika egészen könnyűvé, mi úgy mondjuk, üdé­vé teszi. Amikor minden megfő, vékony paprikás rántással besű­rítjük a levet, ennyi az egész. Csepregi Józsefnek leánya segít a főzésben fotó. simonics lívia A nagy kondér falunapi húsos szárpörkölt lesz a fő fogás. Szí- káposzta elkészítésében lánya vesen szakácskodom, mert túl és veje segítkezett, otthon azon- azon, hogy segítek az asszony­ban senkit nem enged a konyhá- nak, jólesnek a dicsérő szavak ba hét végén. - A főzés az én re- is. Hálás kosztos a családom, szortom, holnap például láb- ___________________________! Fo gadónapok A Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság és a Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztár munkatár­sai minden hónap első felében fogadónapot tartanak a megye hét városában (Marcaliban, Sió­fokon, Nagyatádon, Csurgón, Barcson, Tabon és Balatonföld- váron), az időpontok minden hónap utolsó csütörtökén olvas­hatók a nyugdíjasok oldalán. A nyugdíjbiztosítási igazgató­ság munkatársától nyugdíjügyek (öregségi, rokkantsági, hozzátar­tozói, baleseti rokkantsági, bal­eseti járadék, baleseti hozzátarto­zói) és nyugdíjszerű ellátások (rendszeres szociális járadék, rokkantsági járadék) elbírálásá­hoz szükséges nyomtatványok szerezhetők be, segítenek a kitöl­tésben, átveszik a szükséges ok­mányokat, általános tájékoztatást adnak az ellátások feltételeiről, fellebbezéseket, kereseteket, mél­tányossági nyugdíjemelési kérel­meket vesznek át, és jegyzőköny­veznek, közérdekű bejelentése­ket, panaszokat fogadnak. Az egészségbiztosítási pénztár mun­katársa a pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos ügyek intézése során táppénzes okmányokat, terhessé­gi, gyermekágyi segélyigényeket, gyermekgondozási díj iránti igé­nyeket, útiköltség-utalványokat vesz át, elszámolja a kifizetőhely által folyósított ellátásokat. Be­szerezhető a biztosítottak beje­lentéséhez, a táppénzigényléshez és más egészségbiztosítással kap­csolatos nyomtatvány és az EU- tagállamokban ellátásra jogosító E 111-es igazolvány adatlapja. ■ Nagyapja rokonait keresi Irina Irina Sahmatova szentpétervári zenetanárnő járt a hét elején szerkesztőségünkben, magyar származású nagyapja rokonsá­gának kereséséhez kérte segít­ségünket. A tanárnő a debreceni nyári egye­tem nemzetközi kurzusán vesz részt, onnan szakított néhány na­pot kaposvári kirándulásra, hogy születési anyakönyvi kivonatot, ke­resztlevél-másolatot szerezzen. Né­hány nagyapjára vonatkozó szót tud magyarul, s az újságírónak is csupán a répamese néhány foszlá­nya sejlett fel hosszú évekig folyta­tott orosz nyelvi tanulmányaiból, végül angol és német kifejezések­kel keverve az anyanyelvet derült fény a következőkre. A nagyapa, Török Gyula, az első világháború idején fogságba esett, hadifogolyként került Szibériába, Irkutszkba, ahonnan soha sem si­került hazatérnie. Megházasodott, hat gyermeke született. Kőbányász­ként dolgozott kezdetben, majd szobafestő, díszítőfestő, dekoratőr lett, abból tartotta el népes család­ját. 1974-ben hunyt el az Irkutszk közeli Cserjemkovóban. A kaposvári Nagyboldogasz- szony-plébánián kiállított keresztle­vél szerint Török Gyula 1897. janu­ár 2-án született Kaposváron, ke­resztelőjére másnap, január 3-án került sor. A szülők rovatban csak az édesanya adata, Török Borbála római katolikus cseléd bejegyzés olvasható, aki nagy valószínűség­gel leányanyaként hozta világra gyermekét. Lakóhelyeként pedig a Baranya megyei Egerág neve szere­pel a keresztlevélben. A kaposvári illetőségű Búzás József földműves és Bente Karolin voltak a gyermek keresztszülei.- Rajongásig szerettem a nagy­apámat, aki nyolc hónapos korom­Török Gyula legénykorában tói tizenhét éves koromig, halála napjáig nevelt. A legfontosabb em­ber volt a családban, gondoskodó, igazságtevő, felnéztünk rá mind­annyian. Többször kértem, hogy tanítson magyarul, de azt mondta, már elfelejtette. Most már tudom, hogy veszélyesnek tartotta, ha a helybeliek számára érthetetlen nyelven beszélünk, engem akart megóvni. Ezért nem kezdett levele­zésbe sem. Néhány irkutszki ma­gyar azonban kapcsolatot talált szülőföldjével, meglehet, hogy nagyapámról is szót ejtettek az üze­netekben, talán az ő emlékezetük is segíthet. Nagyapám által szívembe zártam a magyarokat, boldogá ten­ne, ha rokonokra lelnék. Nyelv- és helyismeret hiányában csak az új­ság nyilvánossága segíthet. A zenetanárnő augusztus 14-ig tartózkodik Magyarországon, Deb­recenben, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem nyári kurzusán. Oroszországi címe a következő: Irina Sahmatova, 197 198 St.Peterburg, Wedenskaja ulica 10- a. Postamt: Do vosztrebovanija - Russia. Telefonszáma: 00 (8-812) 235 68-56. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom