Somogyi Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-27 / 200. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 0 4 2004. Augusztus 27., Péntek BABOCSA Babócsai Hírmondó Kialakítják a teleházat is Babócsán a művelődési hazban alakítják ki az új e-pontot, ahol a helybeliek elérhetik az internetet. A művelődési ház szomszédságá­ban, vele közös épületben lesz a teleház. Az épületrész korábban a Belügyminisztérium tulajdonában volt, s a falu bérelte. Most meg­kapták a BM-töl és felújíttatták. Javítják két utca útjait Folytatják a faluban az útfelújítást. Szép eredmény, hogy már vala­mennyi utcában szilárd burkolatú- ak az utak, ezeknek a javítása azonban mindig időszerű. Jelen­leg a Béke és a Várdomb utcá­ban kell az'önkormányzatnak ja­víttatnia a járdát meg az utat. Félszáz közmunkás Egyidejűleg 52 közmunkás és közcélú munkás dolgozik a köz­ségben a különböző munkaprog­ramok folytán. A térségben nincs még egy falu, ahol ennyi munka- nélkülit foglalkoztatna az önkor­mányzat. Általános vélemény, hogy sosem volt még ilyen tisztaság és rend Babócsán, mint most a köz­_munkások munkája nyomán. ■ Rec ept Babócsáról Babgulyás Hozzávalók egy üstre (kb. 50 li­ter): 6 kg babot beáztatunk már előző este, majd másnap babér­levéllel ízesítve föltesszük főzni. 30 dkg petrezselymet, 30 dkg sárgarépát, fél zellert kockára ap­rítunk, s a babbal félpuhára főz­zük. Közben 2 kg vöröshagymát olajon üvege§re párolunk. 15 kg vad- vagy sertéshúst, 60 dkg sza­lonnát, 60 dkg sonkát teszünk hozzá, s vízzel felöntjük. Kevés sóval, apróra vágott fokhagymá­val, zöldpaprikával Ízesítjük. Félké­szen pirospaprikával, gulyáskrém­mel, pirosarannyal és pörköltalap­pal fűszerezzük. A pörköltet a babhoz öntjük, s újra fűszerezzük zöldpaprikával, zellerzölddel, bors­sal. Vékony rántással sűrítjük, s két tojásból készült apró galuská­val készre főzzük. A CIKKEKET ÍRTA S A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE! NAGY LÁSZLÓ AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A BABÓCSAI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA __riEt Ba bócsán nem lehet panasz adott­ságaikra: festői környezetben, a Dnna-Dráva Nemzeti Parkban van, körülötte vadban gazdag er­dők, a faluban kastélyok, termál­fürdő, török kori emlékek. Babó- csa határában pedig ott az euró­pai hírű nevezetesség, a Basakert. Igaz, ilyen előnyökkel jóval előbb­re is tarthatnának. Ha az ország szívében volna a falu, s nem a visontai fürdő árnyékában, az ide vezető út pedig nem rázná ki az ember lelkét, talán más lenne a helyzet. így egyelőre csak a fej­lődés lehetőségével rendelkeznek. Paszuly szárán nevelkedett a község A nyári melegben Babócsa .leg­mozgalmasabb pontja a kocsma és a fürdő. Az utóbbihoz főként az idősebbek igyekeznek; sokan es­küsznek erre a vízre.- Még Csokonyavisontáról is jár­nak ide német családok. Bár ott vet­tek házat, de azt mondják: ez a víz jobban gyógyít - mondta Glávics Jánosáé pénztáros. A kérdésre, hogy most, a szünidőben hol van­nak a helybeli gyerekek, csak szét­tárja a karját. A néhány fürdőző fi­atalról ugyanis kiderül: Zákányból jöttek, és a nagymamát kísérték el a babócsai termálba. - A helybeli fi­atalok inkább a Rinyára járnak, mert ott nem kell fizetni. Pedig 150 ember kényelmesen elférne itt, és nem is megfizethetetlen ez a 100-300 forint - vélekedett a pénz­táros. - Ezúttal az idény itt sem jobb, mint másutt. Kevés a napsü­tés, kevés a vendég is. Pedig az idén megszépült a strand, felújította az önkormányzat. Befektetőt keresnek Az 1950-es évek végén olajkeresés közben bukkantak Babócsán a me­leg vízre. A két termálkút 44 és 65 fokos vizet ad, s hamar kiderült, hogy kitűnő a reumatikus, a nő- gyógyászati és gyomorpanaszok enyhítésére. Korszerűsítésére azon­ban évtizedek óta nem jutott pénz. A falu mostam vezetői megelégelték ezt az állapotot, és egy fillér támoga­tás nélkül, a maguk erejéből neki­fogtak a helyreállításának. Elvégez­ték a burkolást, kicserélték az abla­kokat, gyalogutat építettek a fürdő­höz, és felújították a térburkolatot. A negyven éve burkolatlan meden­céket is kicsempézték.- Még így is aggasztó a strand jö­vője, hiszen az uniós csatlakozás­sal olyan követelményeket állítot­tak elénk, amiknek az ilyen kis für­dők támogatás nélkül képtelenek megfelelni - mondta Péter István polgármester. - Bízom azonban benne, hogy az állam nemcsak kö­vetel, hanem segít is. És még in­kább abban, hogy találunk befekte­tőt, aki lát majd fantáziát a babó­csai termálfürdőben és az ezt kö­rülvevő rengeteg értékben. Nárcisz és palánkvár Babócsán nyolc éve kezdték el a nárcisz virágzásának megünnep­lését, s mára a fesztivál nemzetkö­zi hírű lett. A polgármester szerint eljött az idő a továbblépésre. - Szeretnénk elérni, hogy ne csak ezen a néhány napon kerüljön a figyelem középpontjába a falunk. Az a tervünk, hogy ide a török ko­ri palánkvárra emlékeztető épület- együttest emelünk őrtoronnyal, várfallal. Benne megfelelő körül­ményeket teremthetnénk a Babó- csára látogatóknak, s így hosszabb időt is eltölthetnek a községben. Mindennek a költsége meghaladja a 27 millió forintot. Ez a tervünk bekerült a regionális Dráva-pro- jektbe is, és jó esélyünk van a ked­vező elbírálásra. Babos dínomdánom Idegenforgalmi törekvéseik sorába illik az is, hogy Babócsa csatlako­zott a somogyi gasztronómiai ren­dezvénysorozathoz. Éppen e hét végén rendezik meg első alkalom­mal a babparádét. - A név kötelez bennünket. Babócsa nevéből in­dultunk ki a babételek versenyének meghirdetésekor. A helyi krónikák szerint ugyanis a paszulyszáron kell keresni a település nevének eredetét - mondta Péter István. - Ennek szellemében vasárnap a babételek napja lesz. Sütünk és fő­zünk, de arra természetesen ügye­lünk, hogy túlságosan ne feküdje meg a gyomrot; a nehéz étkeket mozgással ellensúlyozhatják a Egri Zsuzsa és az egyik papírmerítő leány résztvevők, lesz rá lehetőségük sportban és táncban is. A gyerekek pedig a légvárban és a trambulinon hasznosíthatják az aznap fölsze­dett kalóriákat. Kastélymentő civilek Könnyű dolga van az önkormány­zatnak, mert a rendezvények szer­vezésében is számíthat a falu civil szervezeteire. Az itt mozgósítható erőre jó pél­da a Prinke-kastély története. Az egykori kastélyiskola sokáig állt üresen és elhagyatottan. A korábbi faluvezetés a könnyebb megoldást választotta volna, s igyekezett elad­ni. A Babócsáért Egyesület azon­ban vállalta, hogy rendbe teszi és hasznosítja. Rengeteget dolgoztak érte. Megtisztították a kastélypar­kot, kemencét építettek a kézmű­ves-foglalkozásokhoz, s a kastély­ban helyezték el a helytörténeti gyűjteményt. Az önkormányzat­nak pedig sikerült negyven ágyat és sok jó állapotú bútort szereznie a taszári amerikai támaszpont fel­számolásakor. A kastélyban az idén már jófor­mán egész nyáron egymást érték a különféle táborok. - Gyermekeket nagyobb létszámban a kastély ed­dig nem fogadhatott. Nemrég azonban jó állapotú ágyakat, búto­rokat kaptunk a taszári bázisról - mondta Zomboriné Gaál Borbála, a Babócsáért Egyesület elnöke. - Annyi ágyunk van már, hogy itt akár két általános iskolai osztályt könnyen elhelyezhetünk. Szeret­nénk élni a lehetőséggel, s erdei is­kolát alakítanánk ki az épületben. Ennél alkalmasabb környezetet kí­vánni sem lehet, mint a kastély és a parkja. A falu közelében pedig ott a Dráva és a Basakert, s a nemzeti park bemutatóhelyei is várják a gyerekeket. Ezen a nyáron többek között Babócsa Kincse kézművesek, szociális munkások, amatőr festők táboroztak Babó­csán. Volt egyházi tábor, jártak itt fogyatékkal élők... - Mára valóban eljutottunk oda, hogy egész nyáron hasznosíthattuk a kastélyt. A ké­sőbbiekben azt is szeretnénk elér­ni, hogy az itt keletkező bevételt visszafordíthassuk a kastélyra. Félő ugyanis, hogy az önkormányzati nagy kalapba bekerülve már nem jut vissza. Négy ország lányai Ezekben a napokban különleges tábornak ad otthont a falu. Olyan fiatal nők táboroznak Babócsán, akik nemük miatt és kisebbséghez tartozóként egyaránt elnyomottak. Törökországból kurdok és örmé­nyek, Libanonból palesztin mene­kültek, Ciprusról görögök és örmé­nyek, Magyarországról pedig zöm­mel romák... - Minden olyan or­szágból jöttek, ahol korlátozzák a nők tanulását, mozgásszabadságát, nincs szabad férjválasztás. Az ál­landó harcok miatt mindennapo­sak a családi tragédiák - mondta Egri Zsuzsa szervező. - Itt szobro­kat készítünk, festegetünk, s igyek­szünk minél alkotóbb elfoglaltságot adni a lányoknak. A papírmerítés pedig török példa nyomán került be a programba. Ott ugyanis papír­merítő műhelyeket hoztak létre, s a családban erőszakot elszenvedő asszonyokat fogadják be. Ezeken a helyeken munkát, jövedelmet, ön­becsülést és közösséget találnak, megszűnik az elszigeteltségük. Ne­künk is hasonló a célunk nemzet­közi összefogással. A lányok Babó­csán egyfajta határidőnaplót készí­tenek, s abban összeírják élménye­iket és azt: mit kell tenniük sorsuk jobbra fordításáért. A programot az Európai Közösség támogatja. Ma­gyarországon a Mobilitás segítette a kéthetes tábor létrejöttét. _____■ Un iós versenyben Csaknem százötven embernek nyújt megélhetést a babócsai Határőr Rt és a tulajdonában levő Biofarm Kft. Azt mondják: a mezőgazdasággal foglalkozóknak csak a nehézségei nőttek az uniós csatlakozással.- A bioterményeinket évek óta Svájcban értékesít­jük. Uniós országként fura módon most nehézkeseb­bé vált a szállítás. Mivel a határon megszűnt a vámke­zelés, Kaposvárra kell mennünk, s az egynapos kité­rőt okoz minden szállítás előtt. Ez persze csak apró bosszúság ahhoz a helyzethez képest, ami a konven­cionális termékeknél kialakult - mondta Toldi János, az rt elnöke. - A honi mezőgazdaságra rászabadultak a rendkívül erős vetélytársak és a szigorú nyugat-eu­rópai követelményrendszer. A hazai gazdálkodók sem időt, sem támogatást nem kaptak arra, hogy a követelményeknek megfeleljenek, a vetélytársakkal pedig fölvegyék a versenyt. Őszintén mondom: az utóbbi tíz évben nem láttam ilyen borúsan a jövőn­ket, mint most, hogy Európához csatlakoztunk. Mindez egy jól menő társaság elnökének a vélemé­nye. Különleges a helyzetük, hiszen Svájcban évek óta biztos piaca van a bioterményeiknek, s ez a partner­ség valamelyest védelmet is ad a piaci változásokkal szemben. Kilencszáz hektáron termesztenek vegyszer nélkül kukoricát, napraforgót, szóját és repcét. ■ A gépparkra vonatkozó előírások is jóval szigorúbbak lettek, mikor az ország belépett az unióba, de a gazdasági egység ennek is megfelel Basakerti nárciszos Amikor úgy fél évezrede a babócsai basa az első vi­rághagymákat ide hozta háremhölgyeinek a kedvé­ért, bizonyos, hogy eszébe sem jutott, hogy ezzel Babócsa jelképét teremti meg. A török világnak már régen vége, a csillagos virág azonban túlélte az egy­kori gazdáit. Minden évben május elején hófehér vi­rágszőnyeg borítja be Babócsa határát. A vadon élő nárcisz és a Basakert mára igazi különlegesség lett, s virágnyílás idején több ezren zarándokolnak Babócsára, hogy gyönyörködjenek a 12 hektáros vi­rágszőnyegben. A hatalmas kiterjedésű nárciszos Európa legnagyobb vadvirágos kertje. A vadon élő csillagos nárcisz ekkora mennyiségben sehol má­sutt nem található meg. Míg a korábbi években anyák napja közeledtével a környékbeliek kaszával estek neki a Basakert virága­inak, ma már fokozottan óvott természetvédelmi te­rület ez, a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A telepü­lésen élők nyolcadik éve rendezik meg a virág nyílá­sakor a nárciszfesztivált, s ez egyre látványosabb és egyre több érdeklődőt vonz. Ma már a megyehatáron túlról is szép számban jönnek látogatók, s rengeteg külföldi keresi föl ilyenkor Babócsát. Ilyenkor látha­tunk nárciszt agyagból, kukoricacsuhéból, különféle textíliákból is, s persze a legtöbbet az igaziból. ■ Több ezren látogatnak minden év májusának elején Babócsára, kí­váncsiak a Basakert 12 hektáros csodás virágszőnyegére ■* ,1 I Úton Európába _________

Next

/
Oldalképek
Tartalom