Somogyi Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-21 / 195. szám

2004. Aúgusztus 21., Szombat 7. OLDAL Egy alsóbbrendű útvonal és egy bekötőút kereszteződésében fek­szik a falu. A nyári melegben alig látni embert az utcán, s nemcsak azért, mert Kisgyalán szenvedte el a környék legnagyobb lélek- számcsökkenését A bolt már be­zárt, a kocsma sem túl hangos. Csak a Göllébe tartó autóbusz dü­börög át rendszeresen a falun. Autó sem gyakran jár errefelé. S a falu végén - mintha délibáb lebeg­ne-ott a hársasberki horgásztó. Partján pedig az Üvegtigris, amely nem harap, csak jóféle szomjoltóval várja az utazót. Rendezési terv a falunak Pályázaton nyert 640 ezer forin­tot az önkormányzat a területfej­lesztési tanácstól. Ezt az össze­get a település rendezési tervé­nek az elkészítésére fordította. A térkép most már megtekinthe­tő, és kérik hozzá a lakosság vé- leményét is. _____________■ Rec ept Kisgyalánból Sós, paprikás pogácsa A sós pogácsa receptjét Szabó Béla közölte így. A szögény asz- szony hamuban sült pogácsát tött a vándorútra induló fiú tarisz­nyájába. Gyalánban a paprikás, sós pogácsa volt a módi. Ez ollan csuda étök volt, hogy a szegényembör a kenyér és a kolompér után a legtöbbre be­csülte. Azért, mert laktató volt, több napig elállt, és férfias ger- jedelmet is hittek benne. Én is igen kedvelem, fiatal barátom is - aki hozzám hasonlóan facér - szívesen fogyasztja. Ő úgy sze­reti, ha víz helyett kecsketejjel gyúrom. Elkészítése hasonló a többi pogácsáéhoz. A kívánt mennyiségű lisztet ledagasztjuk vízzel vagy kecsketejjel, a sót jó, ha vízben vagy tejben langyítva oldjuk. Egy kis olvasztott manga­licazsír igen jót tesz neki. Piros- paprikát és sót bőségesen ad­junk hozzá, mert állítólag ez a gerjedelem titka. Lehetőleg réztepsiben süssük ki. Közben dúdoljuk, hogy ki az urát nem szereti, sós pogácsát süssön neki. Ha öreglány forog a tepsi körül azt, hogy réztepsiben sül a máié, majd menyasszony leszek má1 én. ■ A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÉS MEISZTERICS ESZTER IRTA FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A KISGYALÁNI ÓNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA KISGYALÁN Kisgyaláni Hírmondó Felújítják a szolgálati lakást Felújítják a falu általános iskolája mellett levő és évek óta lakatlan szolgálati lakást. A 300 ezer fo­rintos festést-vakolást az önkor­mányzat önerőből fizeti. A felújí­tást követően egy nyugdíjas há­zaspár költözik majd a lakásba, így remélhetőleg megszűnnek az utóbbi időben a rongálások. Nem marad más, csak a harangszó Rendben tartott házak, virágosker­tek - ez ötlik először az utazó sze­mébe. Azután arra figyel föl, hogy alig van ember a faluban, olyan ki­haltak Kisgyalán utcái. Az önkor­mányzat épülete is kihaltnak tet­szik, ám ez csak a látszat. A hivata­li helyiségben várt bennünket Csonka József polgármester.- Sok változás nem történt ná­lunk - kezdte a mondandóját. - A lakosság hatvan százaléka nyugdí­jas; jószág tartásából, tejtermelés­ből vagy sertéshizlalásból próbálták könnyebbé tenni a megélhetésüket. Az állattartás azonban megszűnt, a tejet nincs hol eladni, a kevés téesz- nyugdíjakból pedig igen nehéz a megélhetés. Az önkormányzatnak is hasonló a sorsa. A költségvetés nagy részét az iskolára, a jegyzőség és a hivatal fenntartására fordítja. így aztán nem is kell fejlesztésen gondolkodniuk, mert arra már nem jut semmi pénz. Iskola mindenáron- A kisebb, pár százezer forintos munkákat elvégezzük, de nagyobb beruházásra nem futja. Van egy négyosztályos, összevont tanrendű iskolánk, a göllei általános kihelye­zett tagozata. Ráfizetéses a fenntar­tása, de ragaszkodunk hozzá. Ha az iskolát is bezárjuk, nem marad semmi. Az utóbbi hónapokban megszűnt a posta, gyéríteni fogják a buszjáratokat is. Lassan nem ma­rad másunk, mint a harangszó. Vi­dékfejlesztésről itt nem beszélhe­tünk, mert abból nem érzékelünk semmit. Tíznél több ingatlan külföldi tu­lajdonosé. Nyaranta néhány hetet itt töltenek, de télen nincs, aki leta­karítsa a havat a járdákróL- Mindössze két közhasznú munkásunk van, a közterületünk pedig nagy. Nem tudják vállalni, hogy még a magánházak előtt is ta­karítsák a havat, a maszatot. A falu kezd elnéptelenedni. Helyben nincs munkahely, így a fiatalok inkább el­költöznek... Egy lovas kocsi poroszkál az úton. A bakon Csonka Józsefül, aki csak névrokona a polgármesternek. Alkalmi munkából, gyógynövény­gyűjtésből tartja el a családját. Óvni kell a fákat- Szociális segélyt kapok, és az év­szakoktól függően gyógynövényt gyűjtök. Csalánt, hársfavirágot, esetét, mikor minek van szezonja - mondta. - Nekem is elszorul a szí­vem, amikor látom, hogy mit tesz­nek egyesek a hársfákkal. Ezek a megcsonkított fák jövőre már nem fognak virágozni. Es akkor mit sze­dünk? S ha az ember szól, még ezeknek a barbároknak áll följebb. Csonka József már nagyapa, s válása óta a tizennégy éves kamasz­lányával él egy háztartásban. A fa­lut szereti, hiszen itt nőtt fel, bár azt mondja, mindenhol lehet élni.- Ha ez ember tisztességes, és nincsenek túl nagy igényei, akkor bárhol tud élni... Általában a faluközpontban a kocsma a találkozók helye. Mi is oda indultunk, de meglepetésünkre mindössze egyetlen férfi kortyolta a sörét, míg a vele levő pici lánynak kólát öntött a cumisüvegébe. Feny­vesi Zsolt kocsmáros szerint ez a gyér forgalom napközben nem rit­ka. Itt csak reggel és estefelé élénkül meg a forgalom. Hiteles kocsmáros- Délelőtt inkább csak betévedő vendégeink vannak. Egy üdítőt vagy kávét szívesen elfogyasztanak az átutazók is. A tömény szesznek ebben a rekkenő hőségben nincs kelete, délután pedig a hideg sör fogy. A választékunk nem túl szé­les, kicsi a kocsma, így minket ez az Csonka József csalánt, hársat, esetét gyűjt Fenyvesi Zsolt: Napközben gyér a forgalom Farkas József: 22 család gyűjti a mézet új standolási rendszer nem érint különösebben. Egy óra alatt vég­zünk az adminisztrációval Bár sok értelme nincs, mert olyanokat kér­nek, amiket nem lehet ellenőrizni. Bármilyen kicsi egy kocsma, a szigorú szabályoknak, a HACCP- rendszer előírásainak meg kell felel­nie. Ebben az egységben is bevezet­ték, és több tízezer forintot fizettek érte. A kocsmában tábla hirdeti: hi­tel nincs! A kocsmáros azonban mást mond.- Nem létezhet a kocsma hitel nélkül. Tudjuk,, hogy ki az, aki meghozza, és ki az, aki a visszafize­tés helyett inkább elkerül bennün­ket. Farkas Józsefék udvarában két kutya van. Mondták, hogy men­jünk nyugodtan, csak az egyik ha­mis. E sorok írója igazán akkor nyu­godott meg, mikor az ebet bezárták a hátsó udvarba. Bár egyéb meg­próbáltatás is várt ránk, hiszen a családot azért kerestük föl, mert keresetkiegészítésként méhekkel foglalkozik. S a méhcsípés igazán nem kellemes dolog. Időjós bogarak'- Engem egyszer úgy összecsip­kedtek, hogy majd' meghaltam. Orvoshoz akart vinni a családom - mondta a házigazda. - Olajos kesz­tyűvel nyúltam be a kaptárba, a méhek pedig nekem jöttek... Az­tán megszoktam ezt is: fájni fáj a csípés, de ma már nem dagadok be tőle. Egyébként ha mézhordás van, akkor a méheknek nincs ide­jük az emberrel foglalkozni. Ám amikor unatkoznak, nincs hordás, akkor gorombák lesznek. Vihar és eső slőtt sem tanácsos a közelük­be menni, s az erős illatokat sem kedvelik. A nagyapámnak voltak kasos méhei, én kicsi gyerekként szerettem faragni. Csináltam egy kaptárt, és kitettem a fa alá. Bele­költöztek a méhek. Azután tőle és az egyik szomszédtól lassan elles­tem a méhészkedés fortélyait. Farkas József nem panaszko­dik: 22 méhcsalád gyűjti a mézet, s ez az idény igen jól sikerült. Ami hajdan kedvtelés volt, ma már nyugdíjkiegészítésnek számít, még akkor is, ha a magyar mézfo­gyasztási szokások még messze el­maradnak a külfölditől. Békésebb állatokat tartanak Kurucz Istvánék. Néhány sertés, baromfi és nyúl van a gazdasági udvarban. Kurucz Istvánná nagy munkában volt: éppen kőműves- kedett. A disznók fellökték a vá­lyúk kidöntötték a kerítést, és azt javítgatta ki. Nincs időm unatkozni- Két disznót tartunk, de csak ma­gunknak. A nyulakkal az uram fog­lalkozik - mondta. - Nagyon nyug­talan vagyok miatta: az előbb rosz- szul lett a nagy melegtől, ezért most lepihent odabenn... Nem gazdasá­gos a nyúltartás, hiszen háromszáz forintot adnak egy kilóért, a táp meg legalább százötvenbe kerül. De legalább elfoglalja magát a férjem, mert régóta nyugdíjas. Két anya­nyúl van, s a szaporulatát vagy lead­juk vagy megesszük. A Kurucz házaspárnak van egy nyolcszáz négyszögöles szőlője is. Szégyenkezve vallotta be az asz- szony, hogy bizony, annak egy ré­sze parlagon van.- Vetettünk búzát, kukoricát, de többe került a munkadíj, mint amennyit betakarítottunk rajta. Most parlagon maradt egy része; elég már nekünk a szőlő, és a terü­let egy részéből kaszáló lett. Több mint tíz éve nyugdíjasok vagyunk, de munka mindig van. Szerencsére itt a kis unokánk, és így időnként eljutunk Igalba a fürdőre, mert hosszabb nyaralásra nincs idő. ■ Úton Európába Kisgyalán Kincse Az FG Rákó Kft a környező településekről és Kisgyalánból kilenc em­bert foglalkoztat, és ezzel biztos megélhetést nyújt nekik Minőség a piacért Az FG Rákó Kft telephelyén hatalmas csarnokok, az egyikben a legmodernebb mezőgazdasági gépek. A másikba pedig - ennek hatezer tonna a befogadóké­pessége - futószalag ömleszti a gabonát. Több mint tíz éve kezdett a településen gazdálkodni a kft, je­lenleg ezerkétszáz hektáron termeszt repcét, búzát és kukoricát, s ehhez a legmodernebb technológiát alkalmazza.- A terveink között egy új, ötezer tonnás tároló megépítése szerepel, és újabb gépvásárlás is - mondta Babócsai Balázs üzemvezető. - Csak az a kérdés, hogy mennyi pénzünk lesz. Megpróbálunk pályázati támogatáshoz jutni, és a hasznot rendsze­resen visszaforgatjuk. Csak így tudunk fejleszteni. A kft-nek nincsenek értékesítési gondjai. Oda viszik a terményt, ahol többet adnak érte. Ha Ausztriában jobb a piac, akkor oda, ha Magyaror­szágon fizetnek érte többet, akkor itthonra szállí­tanak.- Érdeklődünk a nagyobb árat ígérő és bizton­sággal fizető cégekről. Á piac és különösen a kül­földi megköveteli a jó, egyenletes minőséget. A korszerű technológia pedig mindezt biztosítja. Az idei előzetes vizsgálatok is azt mutatják, hogy nem lesz baj sem a gabonával, sem a repcével. _____4 Tö bb mint 200 éve építtette a falu közepén klasszicista stílusban Homonnay bárónő saját költségén a „kerek” templomot A kerek templom Somogybán egyedülálló a kisgyaláni katolikus templom, mert nem szögletes, hanem henger alakú. A szokatlan alapú és formájú templomot 1786-ban emelték kora klasszicista stílusban. A krónikák sze­rint Homonnay Aliz bárónő, a község akkori birto­kosa építtette a saját költségén. A templom kívülről kereknek látszik, valójában azonban ovális az alap­rajza. Eredetileg fazsindellyel fedték be, majd csere­pet tettek rá, s végül 1992-ben rézlemezzel borítot­ták. A munkákkal szinte egy időben a templom pa­rányi kertjében állították föl a két világháború kato­nai és civil áldozatainak emlékművét. A község la­kossága katolikus vaflású, az egyházi szolgálatot itt a göllei plébánia látja el. A templom mellett a faluban élők büszkék a község szülötteire, az 1867-ben született Kossuth- díjas id. Kapoli Antalra és fiára, ifj. Kapoli Antalra. Apa és fiai a dunántúli pásztorművészet hagyomá­nyaiból kiindulva sajátos díszítő stílust alakítottak ki. Mindketten dolgoztak karcolt díszítéssel, dom­ború faragással és különféle színezési eljárások­kal. Alkotásaikon gyakran alkalmazták az egész felületet betöltő virágmotívumokat, s ezekben megjelentek a vadász vagy a juhász alakja, illetve az erdei állatok is. ■ A L M A N A C H - 10 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom