Somogyi Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-01 / Vasárnap Reggel, 31. szám

HMH 4 Közélet, gazdaság, politika 2004. augusztus 1., vasárnap Magyarország, az ígéret földje 15 év telt el a rendszerváltozás óta, és tele a padlás ígéretekkel. Politikusaink többsége megfeledkezett a felelős államférfiúi szerepről, a polgárok pedig kiáb­rándultak belőlük, mert nem tudnak közlekedni a nem létező autópályákon, nem tudnak metrózni, és gyógyszereket meg wc-papírt kell vinniük a kórházba. A csa A a JL JLmii csattanós válasz négy­évente, választások idején érkezik. Eddig linden kormány meg­kapta az útilaput. A napokban Bruck András, az Élet és Iroda­lom esszéistája is hosszasan fejtegette, milyen felelőtlen a magyar politikai elit, főként a paletta jobb és bal (tér)felén. „Tartoznak az országnak!” - je­lenti ki feketén-fehéren B. A., attól sem riadva vissza, hogy megidézze a náci propagandis­ta, Goebbels szellemét. Dolgo­zatában kifejti, hogy a Fidesz követi annak útmutatását, mi­szerint: „nem az a fontos, hogy mi a helyes, hanem, hogy mi vezet győzelemre.” No persze a jelenkori kormánypárt, az MSZP is megkapja a magáét. Az író így értékel: „nem a gaz­daság hajtómotorjait igyekez­nek begyújtani és a növekvő teljesítménnyel életszínvonalat emelni, hanem inkább az álldo- gálás miatt szegény nemzet buksiját simogatják: egy kis Sulinet-program itt, egy kis nyugdíj-kiegészítés ott.” Tény, a rendszerváltó erők­nek, s az 1990 óta helyzetben lévő kormányoknak van tör- lesztenivalójuk. A politológus Lakner Zoltán szerint sorjáz­nak az olyan vesztes ügyek, amelyekben egymás után csődöltek be a kampányidők­ben még rendre a bölcsek kö­vét mutogató pártok. Az első bukta mindjárt az egészségügy. - A kezdetek óta csak apró kor­rekciókra futotta. Ráadásul ren­geteg pénzt vontak el ebből a szektorból. Jóllehet volt olyan időszak, amikor 5 százalékkal erősödött a magyar gazdaság, ám ez is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy valami jusson az egészségügynek. Ezen felül a politikai bátorság is hiányzott, hiányzik - rögzíti Lakner. A két korábbi miniszterelnökről, An­tall Józsefről és Orbán Viktor­ról egyaránt könyvet író Debreczeni József másként lát­ja. A közíró szerint ez hihetet­lenül pénzigényes terület, amit roppant nehéz „gatyába” rázni. Debreczeni a hazai politikai elit szégyenének inkább az állandóan ideológiai szószba mártott oktatást érzi, illetve a roma kérdést, amelyre mint mondja: „nincs válasz. Politi­kusaink ugyanis megelégedtek annyival, hogy egy-egy cigány származású politikust beültet­tek a parlamentbe.” Az egész­ségügy áldatlan állapotáról ter­mészetesen a vádló szerepbe került Bruck András sem feled­kezik el. Azt tudakolja: a politi­kusi garnitúra „tett-e valamit azért, hogy rákban és infark­tusban ne haljon meg három­szor annyi magyar, mint német vagy francia?” Lakner is kiállítja a „bűn­lajstromot": közigazgatási re­form, önkormányzatiság kérdé­se, a hajléktalanok és a tartós munkanélküliség problémája, elkésett autópálya- és metró­építés, kusza privatizáció. - Egy biztos: maradandót mind­eddig egyik kormány sem alko­tott. Már csak azért sem jutot­tak egyről a kettőre, mert ná­lunk nagyon sok a B kategó­riás, egymással vetélkedő poli­tikus. Ók nem képesek hosszú távú döntéseket hozni - össze­gez a politológus. Debreczeni Légnek eresztett kampánylufik Magyarország a képtelen ígéretek hazája lett. Soha meg nem ren­dezett sportversenyekből, globális matinékból különösen szép a felhozatal: Világkiállítás, Foci Eb, Olimpia. Utóbbival kapcsolat­ban nem is olyan régen még Orbán Viktor miniszterelnök tett bom­basztikus bejelentést. Mint ismeretes, O. V. a Word Sports Fórum díszvacsoráján Juan Antonio Samaranch, a NOB akkori elnökének társaságában a következővel lepte meg a világsajtót: „hazánk 2004-ben otthont ad az atlétikai fedett pályás világbajnokságnak, megpályázzuk a 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság megrende­zését, és utána következhet az olimpia. Tudjuk, nem egyedül pályá­zunk, de aZ esetleges kudarc sem törheti meg a lendületünket, és négy évvel később újra próbálkozunk majd.” No comment. József viszont úgy látja: ka­kukktojásnak ott van Antall Jó­zsef, aki mindig hosszú távra tervezett. Lakner talál „fogást” az MDF hajdani garnitúráján is. A keleti piacok elvesztését a számlájukra írja. Medgyessyéket is osztják a kritikusok. A politológust bosszantja, hogy Bábolna, a MALÉV vagy a Nemzeti Tan- könyvkiadó ügyében kisstílűén a privatizációt fontolgatják. A közíró amiatt méltatlankodik, mert meglátása szerint „a kor­mány az itt és most jegyében politizál”. Az esszéista pedig abbéli félelmének ad hangot, hogy „a hisztérikus sérelmi és érzelmi politizálásba tönkre­megy az ország...” Szabó ZoltAn Attila A rendszerváltozás óta egymás­ba érnek az útavató ünnepségek, a látványos kampánycécók. Ennek ellenére bő egy évtizeden át szinte semmi érdemleges nem történt sztrádaiigyben. Hogy miért? Kevesen tudják, sokan sejtik a választ Paradicsomi állapotok a tolvajoknak Van itt minden, a zsebmetszéstől a kamionlopásig. Lopáshullám vonul végig az országon, ma már a temetéseken részt vevők autóit is fosztogatják, kira­bolják a kórházi betegeket, téglánként széthordanak nyaralókat, a fővárosban még a csatornazáró fedlapokat is le- és elemelik. M tindent lopnak, ami nincs lebetonozva - halljuk és tapasz­taljuk már évek óta, de mostanában valóságos lopás­hullám vonul végig az orszá­gon, mintha a tolvajok paradi­csoma lennénk az Unióban. Lopnak a strandon, a villamo­son, a pályaudvarokon, az autó­pályán, a diszkókban. Szinte mindenütt. Az év elején egy ti­szai üdülőtanya nyaralóit hord­ták el szinte téglánként. A zseb­metszéstől a kamionlopásig van itt minden. A kórházakban kába betegeket szabadítanak meg ér­tékeiktől, újabban a temetések ideje alatt a temetők parkolói­ban leállított gépkocsikat foszto­gatják, a fővárosban ismét köz­téri szobrokat loptak el. Ez utóbbi bűncselekmény egyik tettese elmondta, éppen ilyen kisplasztikára volt szüksége a kertjében. Az elmúlt hetekben a tolvajok mégis a budapesti ut­cák öntöttvas csatorna fedlapjait favorizálták.- Az idén nyolcszáz csator- na-fedlapot és víznyelőrácsot loptak el Budapesten - sorolja Genser Róbert, a Fővárosi Csa­tornázási Művek osztályvezető­je. - Egy-egy ilyen helyszínre hetven-nyolcvan ezer forintba kerül a kivonulásunk, mégsem az értéket szeretnénk hangsú­lyozni. A fedlapok lopása halá­los veszélyforrás: a hatyan cen­timéter átmérőjű fedetlen akna miatt akár nyolcméteres mély­séget jelent, ha ebbe valaki lezu­han... Kértük a rendőrségtől, A tolvajok a tűzcsapokban is pénzt látnak hogy a közlekedésbiztonság veszélyeztetésének, bűncselek­ménynek számítson, ha valaki ellopja a csatornafedlapot. Évente több tízmillió forintos kárt okoznak a fedlaptolvajok, akik gépkocsival járnak, és réz­vagy vasszerzeményeiket MÉH- telepeknek, hulladékhasznosí­tóknak adják tovább. Dr. Tur­csik István őrnagy, a X. kerüle­ti rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője megemlíti, volt olyan kőbányai utca, amelyik a sok lyuk miatt úgy nézett ki, mint egy ementáli sajt: az ösz- szes fedlapot kilopták, és táton­gó csatornanyílások tarkították az úttestet. A héten az egyik el­követő horogra is akadt.- Hónapok óta figyeltük, amíg tetten értük - mondja Tur­csik őrnagy. - Néha összetörik ezeket az öntvényeket és így ad­ják tovább. Érthetetlen, mi eb­ben az üzlet, hiszen tizenvala- hány forintot fizetnek kilójáért, a hetvenkilós fedlapért legfel­jebb egy ezrest kaphat a tolvaj. Miközben munka van vele, spe­ciális feszítővas szükséges, és csak gépkocsival szállíthatja el. Elképzelhető, hogy gyűjtők megrendelésére is dolgoznak a fedlaplopók, hiszen a Várban, a Belvárosban szép, címeres, oly­kor rézből készült csatornazáró lapok dukálnak a műemlékkör­nyezethez. Ilyenkor nyilván a 'tarifájuk is magasabb, miként egyik sztárunk születésnapjára is „szereztek” a barátok aján­dékként egy különlegesen szép közúti táblát. A kresztáblák lo­pása kevésbé divat, a hulladék- hasznosítók is könnyen lebuk­hatnak. A zsebtolvajok lubickol­nak a nyári turistaszezonban, pedig a román zsebmetszőban­dák már Párizs felé vonultak. Amikor nálunk „dolgoztak”, a budapesti nyomozók Bukarest­be utaztak kiképzésre, hogy eredeti helyszínen tanulják meg a legújabb módszereket. Új so- rozatjellegű módi a középületek és vasúti kocsik megszabadítása a poroltó készülékektől, ami el­gondolkoztató, mert nem tudni, mire használhatók az egyszeri tűzoltáson kívül. Az is érthetet­len, mit lehetett kezdeni az egyik miskolci villamosból ki­csavarozott székekkel. Két bor­sodi település között sem az in­diánok szedték fel a síneket, hogy felszabdalva pénzzé te­gyék a hulladéktelepen. A kriminálszociológusok megélhetési bűnözésről beszél­nek, a szegénységgel hozzák összefüggésbe a lopásokat, de újabban drogszerzéshez kap­csolható lopási indokokat is em­legetnek. Nem tud­ni, hogy az elmúlt félév statisztikai adataiban - ame­lyek szerint a fővá­rosban hat száza­lékkal nőtt a bűn- cselekmények szá­ma - milyen szá­mok társulnak a különböző lopási bűncselekmények­hez. Nem ismere­tes, hogy a vagyon elleni bűncselek­mények 2,8 százalékos emelke­désében benne van-e a társadal­mi vagyon megnyirbálása.- Az a félelmetes, hogy egyre gátlástalanabbá lopnak - véli dr. Szilágyi Mária pszichológus. - Éjszakánként a szegényebb kerületekből a gazdagabb ré­szekre autóznak a fővárosban, hogy felmérjék, honnan, mit le­het ellopni. Az alacsonyabb is- kolázottságú rétegeknek mun­kalehetőség híján pénzre van szükségük, ahol nincs munka, emelkedik a lopások száma. Az emberek hallják, hogy röpköd­nek a milliárdok, a brókerügy kapcsán is, egy szűk rétegnél miként beszélnek több tízmil­liós végkielégítésekről. Mindez arra ösztönözheti őket, hogy ők is próbálkozzanak, s ha kicsiben is, de hozzájussanak valamihez. Csontos Tibor DELIAGA GYULA informatikus P0LLAK VIKTÓRIA tanuló- Ellopták az autómat, a ga­rázsban álló kocsiból szed­ték ki a magnós rádiót, egy­szer harmincezer forintot lop­tak tőlem az utcán. Ha nem is középkori módszerekkel, kézlevágással büntetném a tolvajokat, egy javító-nevelő munka rájuk férne.- Egy bulin a mobilom tűnt el a zsebemből, a barátnőm kezéből SMS-küldés közben kapták ki a készüléket. Bosszantóbb, ha iratokat, pénzt lopnak el az embertől, ezért nem lennék vajszívű a tolvajokhoz: súlyos bünte­tést szabnék ki rájuk. A t á mmSMMBBM

Next

/
Oldalképek
Tartalom