Somogyi Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-16 / 191. szám
2004. Augusztus 16., Hétfő A L M A N A C H 0 8 7 7. OLDAL A megye ékszerdoboza lehetne ez a település. A völgykatlant ölelő dombokról csodálatos kilátás nyílik Kaposvárra és Mosdósra. A hegyoldalon jóféle szőlő terem. Ez a falu ideális volna a falusi, a borvagy a bvas turizmus egyik állomásának. Szállás azonban nincs, a porták nem alkalmasak vendég- fogadásra. Pedig a polgármester mindent megpróbált: tapasztalatszerző úton járt Ausztriában, hátha sikerül a látottakból valamit hasznosítani, de ez a terv is csak terv maradt. S ékszerdoboz helyett a kis falu csak porosodik. Nem sírnak, de örömre sincs okuk A település csendjébe fájón hasít a dinnyeárus kiabálása, autójának rekedt kürthangja. A bolt már bezárt, és hazafelé indultak az alkalmi árusok is. Ottlétükre, tanyázá- sukra csak a rengeteg eldobott cigarettacsikk és napraforgóhéj emlékeztet. Csima József polgármester a hivatalban várt bennünket. Szinte megállt az élet- A mi falunkban évek óta szinte semmi nem változott. Magyarország uniós tagállam lett, de mi ebből semmit nem érzékelünk, hiszen nem lett több a pénzünk - mondta a polgármester. - Nagy lépésekre itt nem futja. Összesen mintegy húszmillió forintra adtunk be pályázatot, s mindössze hárommilliót nyertünk. A legnagyobb gond a leomlással fenyegető partfa- 1. Rendszeresen karbantartjuk, de ez nem jelent végső megoldást. Addig kellene megerősíteni, amíg nem történik tragédia, hiszen egy- egy alkalommal több köbméternyi föld is leszakad. A pályázatunkat mégis elutasították... A képviselőknek nem okoz gondot a költségvetés elosztása: az intézmények fenntartása, a működési költségek és a szociális ellátásra fizetedő összegek után szinte semmi nem marad. A falu önhibáján kívül hátrányos helyzetű, de a kért támogatásnak eddig mindössze a negyedét' kapták meg. Sportol a könyvtáros is- Az is nagy gond nálunk, hogy zsáktelepülés vagyunk, és igen rossz a buszközlekedés. Sok a munkanélküli, az aktív korúaknak mintegy a fele segélyből él, esetleg gyógynövény gyűjtéséből szerez pénzt... Az önkormányzat a csekély anyagi forrásai ellenére is próbál valamit tenni a faluért. Legutóbb átadta a teleházat, négy számítógép áll a lakosság rendelkezésére. Kis-Fonai Zoltánná, aki eddig csak a könyvtárosi teendőket látta el, most a teleháznak is vezetője. A polcokon serlegek, oklevelek sokasága. Kis-Fonainé pontosan sorolja, hogy melyik sportcsapat melyiket és mikor nyerte.- A női focicsapatban vagyok kapus, és gyakran viszem a gyerekeket is a különböző sportrendezvényekre. így természetes, hogy minden sikerről tudok. A teleház és a könyvtár a régi iskola épületében kapott helyet. Az utóbbi hetente kétszer, az előbbi mindennap nyitva tart. A nyár vége felé egyre nagyobb a forgalom a bibliotékában, hiszen az előrelátó gyerekek már most keresik a kötelező olvasmányokat. Könyv és internet- Mindig arra törekedtem, hogy minden korosztálynak a kötelező olvasmánya kölcsönözhető legyen. Nagyon drága a könyv, és amelyik családban több gyerek is jár iskolába, ott szinte megvásá- rolhatatlan. így azonban legalább elolvassák. A gyerekek az iskolában tanulnak számítástechnikát, itt játszhatnak, gyakorolhatnak, a kicsik pedig rajzolhatnak, írhatnak. A felnőttek is szívesen barangolnak a világhálón. Bár a teleházban a számítógépek uralják a teret, azért megtalálható a társasjáték, a kártya, a színes ceruza és a rajzlap is.- Szinte olyan itt, mint egy óvodában. Időnként még az olvasást és a számolást is gyakoroljuk. A gyerekek időnként a játszótér helyett is ide jönnek, a szülők pedig nyugodtak, hiszen jó helyen vannak. A teleháztól néhány méterre Harangozó Kálmán nagy munkáKis-Fonai Zoltánná: Most is nagy a forgalom Harangozó Kálmán: Munkahely kellene Pápai Zsolt: Már e hónapban beköltöznénk bán van. Várja a kőművest, hogy nekilássanak háza vakolásának, s az állványok helyét teszi rendbe. Ő az „Ismerd meg önmagad!” roma érdekvédelmi egyesület vezetője. Szerinte előbb a képességeket kell fölmérni, majd a célokat. Tanulni tanítanak- A falu lakosainak a negyven százaléka tartozik a roma kisebbséghez - mondta az egyesületünknek negyven alapszervezete van a megye területén, és elsősorban érdekvédelemmel foglalkozunk. Képviselő-testületi tagként is kiállók az érdekeikért. Legfontosabb feladatunk az oktatás, ez minden egyébbel szemben elsőbbséget kap. Ma már az általános iskola elvégzése sem elég az elhelyezkedéshez. Szerencsére így látják a falu vezetői is. Nálunk már a rendszerváltáskor is ingyenesek voltak a tankönyvek, és büszkén mondhatom, hogy minden támogatást megkapunk. Sajnos, azonban azt tapasztaljuk, hogy az oktatási intézményekben sem tudják, hogy milyen pályázati, támogatási lehetőségeik vannak a romáknak. A településen élő romák között a legnagyobb gond, hogy az aktív korúak közül mindössze öten dolgoznak. A többiek szociális segélyt, járulékot kapnak. Tizenöt éves anyák A roma családokban nem ritka, hogy az általános iskolából kikerült lányok már szülnek. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársa, Tóth-Fonai Györg- yné szerint ezekben a családokban a nagyobb gyerekek pesztrál- ják és nevelik a kisebbeket.- Egy éve, mióta ezt a munkát ellátom, az anyák fiatal kora miatt nem kellett kisgyermeket kiemelnünk a családból. Sajnos, volt már ilyen is a szülők helytelen életvitele miatt. Sok esetben hiába akarunk segíteni, mert a szülők a szemembe mindent ígérnek, majd ennek ellenére minden marad a régiben, nem változik semmi. Kaposkeresztúron a roma lakosok között hat egyáltalán nem ismeri a betűvetést, az olvasást, és szép számmal vannak mindössze 2-4 osztályt végzettek is. Ezekben a családokban nem igazán tartják fontosnak a gyerekek iskolába járatását. Ám Tóth-Fonai Györgyné szerint mióta rendszeresen látogatja a keresztúriakat, ez a folyamat is megváltozni látszik. Nem messze a falu szélétől, az Ady utcában nagy a nyüzsgés. Új ház épül, és a családtagok, barátok segítenek az építkezésben Pápai Zsoltnak. Bár még csak a falak állnak, a háromgyerekes családfő bizonygatja: hó végén beköltöznek. Gyorsan fölépül a ház- Ma befejezzük a válaszfalakat, holnap bevezetik a vizet és a villanyt - lelkesedett. - Azután betonozunk, vakolunk, meszelünk, és már lehet is költözni - mondta. - A három gyerek után kapott szocpolból építkezünk, három szoba, konyha, fürdőszoba, kamra készül. Eddig az édesanyámék- nál laktunk öten egy szobában. A családom segít, mert nincsen pénzem arra, hogy embereket fogadjak. A szakipari munkát pedig az építtető vállalkozó végzi. Pápai Zsolt rokkantnyugdíjas, mellékes keresete nincs. A földterület a ház körül körülbelül egy hektár, a konyhakert egy kissé gazos, és az új gazda nem tudja még, mit fog termeszteni.- Nincs pénzünk vetőmagra, vegyszerre. Inkább kaszáló lesz a terület, mert az a nagy álmom, hogy egyszer lovakat tartsak. ■ Kaposkeresztúr Kincse Kaposkeresztúr Keresztúri Hírmondó Gondot okoz a szennyvíz Támogatás híján nem tudja megkezdeni az önkormányzat a szennyvíz elvezetését, pedig nagy szükség volna a faluban erre a beruházásra. Számítások szerint mintegy 80 millió forintra lenne szükség, önerőből azonban semmiképpen nem tudják előteremteni ezt az összeget. Újra sportnapra készülnek Szűkös költségvetése ellenére is támogatja a különböző rendezvényeket a községi önkormányzat, s az egészséges életmódra nevelés céljából gondot fordítanak a sportra. Most készülnek a fiatalok segítségével a hagyományos sportnapra, ezen a környező települések női és férfifocicsapatai mérkőznek meg a helybeliekkel. Kevés siker a pályázatokon Összesen mintegy 19 millió forintra adott be pályázatot az önkormányzat az idén, ám csupán négymilliót nyert el. Továbbra is szüksége van azonban a támogatásokra. Hogy a mozgáskorlátozottak is könnyen megközelíthessék az orvosi rendelőt, ahhoz még 5,5 millió forintra lenne szüksége. ■ Recept Kaposkeresztúrról Tepertős pogácsa Hozzávalók: 35 dkg liszt, 25 dkg tepertő, 20 dkg burgonya, 2 evőkanál rum, 2 pohár tejföl, egy egész tojás, 1 dkg élesztő és ízlés szerint só, bors. A megtisztított burgonyát sós vízben megfőzzük s áttörjük. A tepertőt ledaráljuk, az élesztőt pedig elmorzsoljuk a tejfölben. A lisztet összekeverjük a darált tepertővel, hozzáadjuk a burgonyát, az élesztővel elkeveri tejfölt, a tojást és a rumot. Sóval, borssal ízlés szerint fűszerezzük, s fél órát kelesztjük. 20 percenként háromszor hajtogatjuk, majd három centi vastagságúra kinyújtjuk. Kiszaggatjuk, a tetejét berácsozzuk, tojással megkenjük, és közepesen meleg sütőben pirosra sütjük. A CIKKEKET ÍRTAI SZAKÁLY ANDREA ÉS SZARKA ÁGNES FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A KERESZTÚRI _____ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Gá lák vegyeskereskedésében már tudják, kinek mire van szüksége, és bíznak a vevőkben is: ha megszorul, akár hitelre is elviheti az árut Jó szót is kap a vevő Tizenegy éve nyitotta meg a vegyesboltját Gál Lás- zlóné, s már 18 éve ebben a faluban lakik. Mindig is a vendéglátásban dolgozott, így egyértelmű volt, hogy Kaposkeresztúron is a vásárlók igényeit szolgálja. Korábban ő vezette a kocsmát, s ruhaboltot is nyitott, de egyik sem bizonyult gazdaságosnak. Mint mondta, az itteni lakosok nem dúskálnak a pénzben. Sokan munkanélküli-segélyből élnek vagy a gyógynövények értékesítéséből tesznek szert egy kis jövedelemkiegészítésre, így nem futja nekik divatos ruházkodásra. A vegyesbolt a házban kapott, helyet, s mindösz- sze egy kis lerakat. A konzervételektől az öngyújtón és sokféle apró cikken át egészen a különböző üdítőitalokig minden kapható ebben a családi élelmiszerboltban. Gál Lászlóné csak azt sajnálja, a Köjál utasítása szerint kenyeret nem árulhat. Ám bevallotta, hogy azért jól megy az üzlet. Különösen akkor jönnek sokan, ha a konkurens bolt zárva tart, hiszen itt a hét minden napján reggel 6 órától este 9-ig kiszolgálják a vásárlókat. Ezenkívül arra is jut egy kis idő, hogy a vevők gondját-baját megvitassák, hiszen nincs gond a sorbaállásra. Gálné szívesen hall- gatja a panaszokat, és tanáccsal is segít, ha tud. ■ Mesés kép a hegyről Pásti Mariann gyakran kimegy a kis birtokra, s gazdát is keres neki, mert sajnálná, ha az enyészeté lenne nagyanyai öröksége, a szőlő A templom mögötti, fákkal szegélyezett keskeny utcán haladva egy kőkeresztnél elágazik az út. Az itt élők egyebek között szőlőtermesztéssel és borkészítéssel is foglalkoznak, így a falut ölelő szőlőhegy a község jellegzetes kincse. A keresztúriak azt mondják, ez időtlen idők óta elválaszthatatlan része a településnek. Az útelágazásnál váratlanul tárul az utazó szeme elé a táj. Szinte lába előtt hever az egész környék. Azt mondják, hogy innen tiszta időben még Kaposvárt is látni. Van villany a présházakban, és a gazdák szeretnék, ha előbb-utóbb bevezetnék a vizet is. Pásti Mariann 81 esztendős nagyanyjának is van itt szőlője. Ám a fiatalasszony - mint mondta - nem nagyon ért a szőlészkedéshez, és mivel a bátyja dolgozik, nincs, aki művelje a területet. Ha ez így marad, valószínűleg eladják. Pástiékén kívül több telek is árválkodik a hegyen. A fiatalok a kerti munkák helyett inkább a városi életet választják, az idősebbek pedig fáradtak már a megerőltető munkához. így a gazdátlan pincék között a tolvajok is kedvet kapnak; a korábbi években gyakran feltörték a présházakat. A polgárőregyesület tagjai azonban hatékonyan dolgoznak, most csak elvétve merészkedik ide egy-egy tolvaj. ■ Úton Európába
