Somogyi Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-12 / 188. szám

2004. Augusztus 12., Csütörtök A L M A N A C H 2 17 7. OLDAL A hétmérföldes csizmát ma még nélkülözni kell Szulokban, s en­nek híján csak kis lépésekben araszolgat előre a falu. és lakos­sága. Szerencsére apró lépések­kel is lehet haladni; Szülök egy­re szebb és komfortosabb. Ötmil­lió forintot költöttek az idén szé­pítkezésre, és a faluszéli pihenő­hely is egyre vonzóbb. Itt vala­hogy kevesebb a panasz, mint másutt. A szuLokiak megszokták, hogy a legrosszabb körülmények között is talpon kell maradni. S nem is vár mást az ember a jórészt német származású lakosságtól. Szorgalmával kitűnik a szuloki sváb Jó dolguk van a szuloki fiatalok­nak, hiszen minden a rendelkezé­sükre áll, hogy izgalmasan és szó­rakoztatóan teljék a szünidő. So­kuk a horgásztónál és a körülötte kialakított szabadidőparkban tölti az idejét, s ha megelégelték a káni­kulát, ingyen mehetnek be a ter­málfürdőre. Negyedórája sincs, hogy kikerekezett a hobbitóhoz a nyolcadikos Guth János, és a hete­dikes Hengerics Balázs, s már a második kárászt akasztották meg. - Jó esetben csuka, ponty és amur is horogra akad - mondta az idő­sebb. - 2700 forintba kerül az egész évi engedély. Nem pénz érte, hi­szen három óra alatt már 30 ká­rászt is fogtam. Egyébként csak ki­fogni szeretem a halat, enni már kevésbé. Inkább eladom, mert jól jön a zsebpénz kiegészítése. Balázs arról beszél, hogy a hor­gászás mellett focival és bringázás- sal telik a nyár, s persze ők is gya­kori vendégek a strandon. Jani itt­hon tölti a szünidőt, Balázsnak ki­látásban van egy szüvásváradi ki­rándulás. Iskola németül A gyerekek még a vízparton, a ta­náraik azonban már az iskolában találhatók. Sok még a tennivaló, hogy tanévkezdésre minden a he­lyére kerüljön. Az új tanévet új ve­zetővel kezdik a szuloki iskolában: egy hónapja Pfeiffemé Vágó Mária a megbízott igazgató. - Pici iskola a mienk, alig több mint hatvan diák­kal. Nyolc-tíz gyermek alkot egy osztályt, s ez szakmailag ideális. Már az első osztályosaink is néme­tül tanulnak, és emellett a német­ség hagyományai, kultúrájának az ismerete is része a tananyagnak. Bár országszerte a gazdaságta­lan kisiskolák bezárásáról hallani, a szulokinak nem kell ettől félnie. - Nemzetiségi nyelvet oktató intéz­ményként lényegesen nagyobb ál­lami támogatást kapunk, mint más iskolák. Persze így is minden év­ben hozzá kell tennie az önkor­mányzatnak néhány milliót a fenn­tartás költségeihez. Ennek ellenére eszükbe sem jut megkérdőjelezni az iskola létjogosultságát. Tudják: azzal a falu jövőjét rombolnák le. Arról nem is beszélve, hogy sok helybeli kenyerét is elvennék. In­tézményei révén ma a falu egyik legnagyobb foglalkoztatója az ön- kormányzat. Piros szoknyában Ilyen erős nemzetiségi nevelés folytán nem véletlen, hogy majd mindegyik iskolás tagja a szuloki hagyományőrző együttesnek. A lá­nyok szívesen öltenek mintás mel­lényt és piros szoknyát. A tánccsó- portot 1992 óta Szecseiné Sabján Judit vezeti, háromévi kihagyás után nemrég kezdett újból foglalkozni a gyerekekkel. - Hetente egyszer pró­bálunk, külön a kicsikkel és külön a nagyobbakkal - mondta. - Öröm­mel jönnek, hiszen élményt, közös­séget, tartást kapnak a tánctól. Aranyoklevél, bajai és romániai si­ker mutatja: van hozzá nemcsak kedvük, hanem tehetségük is. A fiatalasszony azért hagyta el három évre a táncosokat, mert kis­lánya született. Ha táncolni még nem is, de németül már pár hóna­pos kora óta tanítgatja a picit. - Odahaza szinte csak németül be­szélünk a lányommal. Tökéletesen megtanult magyarul, és nagyon szépen beszél németül is. Minden­kinek ajánlom, mert csak az elő­nyét tapasztaljuk, hogy ilyen korán elkezdtük a nyelv megismertetését. Az óvodában már sokszor németül válaszol az óvónőnek. Merthogy az óvoda is kétnyelvű. Az egyik pedagógus csak magya­rul, a másik csak németül beszél a Pfeiffemé Vágó Mária: ideális a diákok száma Hengerics József: Hazardírozni nem szabad kicsikkel. A kétéves kezdeménye­zés mára beérett, szépen működik. A kicsik játékosan szereznek biz­tos alapokat az iskolai nyelvtanu­láshoz. Jég hátán is megélnek A német ajkú falu mindig a módo­sabbak közé tartozott a térségben; nem is feltételezne mást az ember a javarészt német lakosságról. Még az 1700-as években telepítette őket ide Württembergből Széchényi Ist­ván, s az évszázadok során ez a nép mindig kitűnt valamiben. Az egykor híres dohánytermesztésből mára csak mutatóban maradt, s a valaha ismert burgonyatermesztés­re sem lehet már egzisztenciát ala­pozni. Tíz éve még példaként em­legették a szuloki falusi turizmust, ma Szakács Józsefné csak az elma­radt vendégekről tud beszámolni. A múlt években nagyon sok német család kereste föl a falut. Vonzotta őket a vidék és az, hogy itt szót ér­tettek az őslakosokkal. Húsznál is több család foglalkozott vendégfo­gadással.- Az utóbbi egy-két évben jófor­mán megszűnt ez a tevékenység. A németországi utazási irodától az idén egyetlen vendég sem jött - mondta a szuloki falusi vendéglá­tás egyik elindítója. - Az utóbbi években kocsikázással, nagy kirán­dulásokkal és vidám vacsorákkal teltek a nyarak. Ma mindez elma­radt, nincs kinek. Hétmérföldes csizma- Sajnos, nincs hétmérföldes csiz­mánk, csak kis lépésekben halad­hatunk - mondta Virth József pol­gármester és Hengerics József prog­ramösszehangoló. - Mi is szívesen lépnénk nagyobbakat előre, hazar­dírozni azonban nem szabad a falu pénzével. Egy túlméretezett beru­házás, nagyra törő pályázat tönkre­tenné az önkormányzatot. A pályá­zatoknál ugyanis önrészt kell vál­lalni, és nagy pályázatoknál mé­lyen a zsebünkbe kellene nyúlni. A kis lépéseket rendre megteszi a falu vezetése. Legkésőbb szeptem­berre elkészül a konyhafejlesztés; a több mint félmilliós költséghez 340 ezer forint a pályázati forrás. Több mint hárommillió forintot költenek a polgármesteri hivatal központi fűté­sére, és az orvosi rendelő bővítésére. Ez utóbbihoz fedett bejáró épül ba­bakocsi-tárolóval, tolókocsifeljáró­val. Bár mozgássérült nincs a falu­ban, az akadálymentesítést minden közintézményben el kell végezni. Oktatási intézményeik felújítására is pályáznak, és bővítés előtt áll a kul- túrház is. - Megvettünk egy épület­részt a barcsi áfésztól, és a helyreál­lítás után ezzel bővítjük a művelődé­si házat. Nagy falat a fürdő A falu arculatát is sikerült szépíteni. - Több mint ötmillió forintot költhet- tünk erre a munkára, s idén fejezzük be - tette hozzá Hengerics József. - Negyven padot és 30 szemétgyűjtőt tettünk ki a közterületre. Szebbek, vi­rágosabbak az utcák, s a tó környéke is egyre gondozottabb. Az idén befe­jeztük a járdaépítést. 2,3 millió forin­tért ezer négyzetméternyi készült el a faluközpontban és az új házakhoz. Pályázatot írnak a fürdőfejlesztés­re is. Hatalmas feladat lesz a strand­korszerűsítés, de kénytelenek meg­tenni. Minden fenntartót kötelez a jogszabály, hogy uniós színvonalra fejlessze. Szülök az idén a vízforgató beépítéséhez remél támogatást. Ha szerencséje van, ötmillió forintot is nyerhet. A beruházás költsége a tíz­milliótól akár 70 millióig is terjedhet. Mondták: jól tudják, hogy a fürdő­fejlesztés hatalmas falat, de nincs más választásuk, s bíznak benne, hogy nem akad a torkukon. ■ Úton Európába Szülök Kincse szülök Szuloki Hírmondó Bekerítik az iskolát Hamarosan befejezik az iskola körüli kerítés építését. A kőmű­vesmunkával már tavaly végeztek, most a faanyagot rakják föl. Ez mintegy 400 ezer forintba kerül az önkormányzatnak. Több mint 200 méteren kész a kerítés, 50 méternyi építése marad hátra. Székek a művelődési házba Berendezést 680 ezer forintért vásárolhatnak a művelődési ház­ba, a pénz nagy részét az NKÖM pályázatán nyerte az önkormány­zat. A közművelődési intézmé­nyek eszközeinek fejlesztésére pályázhattak, Szulokban főleg a tönkrement székeket szeretnék kicserélni az elnyert összegből. Kétszázezerre pályáznak Sporteszközökre és műszaki be­rendezésekre szánják azt a 200 ezer forintot, amit a Mobilitás pá­lyázatán szeretne elnyerni az ön- kormányzat. A pályázat most ké­szül, s a várható pénzt az ifjúsági közösségek javára, eszközfejlesz­tésére és egyebekre fordíthatják. ■ Recept Szülőkből Tölcséres fánk Egy kevés cukor, só, szódapor és annyi tojás, amennyi marék liszt - ezekből készül a jellegzetes sváb sütemény, a tölcséres fánk. Az alapanyagokat tejjel simára kever­jük, s palacsintatésztához hason­lót kapunk. Ezt öblös tölcséren át bő zsírba engedjük fánkformában, és kisütjük. Porcukorral vagy fahé­jas cukorral kínáljuk. Hasonlóan kedvelt édesség Szulokban a kek- szes-almás sütemény, ehhez egy kiló hámozott almát szeletekre vá­gunk, s 7 dl vízben 30 dkg cukor­ral puhára főzzük. Ezalatt 3 dl víz­ben 3 csomag vaníliapudingport elkeverünk és a fonásban levő al­mához adjuk. Sűrűre főzzük, majd egy tepsibe szögletes háztartási kekszet teszünk, s ráöntjük a forró masszát. A tetejébe ismét keksz kerül, majd csokiöntettel zárul a sor. Az egészet sütőbe rakjuk, és ha kihűlt, szeletelve tálaljuk. ■ A CIKKEKET ÍRTA S A FOTÓKAT . KÉSZÍTETTE: NAGY LÁSZLÓ AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A SZULOKI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA A kis települések és azoknak a lakosai fontos ügyfelei a pénzin­tézetnek, amely teljesen átvette a lakossági pénzforgalom intézését Élére rakják a pénzt Mindig takarékos emberek lakták ezt a falut; a Drávamenti Takarékszövetkezet fiókját 1957-ben alapították, s ma 475 milliós megtakarítást kezel, és az itt vezetett 349 pénzforgalmi számla szinte meg­egyezik a házak számával. Bár a fiók hitelállomá­nya nem nagy, a helyi igényt kielégíti a takarékszö­vetkezet. 130 ügyfelük már bankkártyát használ.- Miközben mindenfelé megszüntetik a postákat, bezárják az iskolákat, a pénzintézetünk egyetlen partner kis települést sem hagyott magára. Az ott élők nekünk ugyanolyan fontosak, mint a városi ügyfele­ink - hangsúlyozta Nagy István, a takarékszövetkezet elnöke. - Meggyőződésünk, hogy az európai csatla­kozás nemcsak globalizációt jelent, hanem a kistérsé­gek, régiók ellátásának a javulását is. Az önkormány­zatok jó partnereink, a szulokinak is a mi pénzintéze­tünk a számlavezetője. Lakossági pénzforgalmát szinte teljesen átvettük, s ez nagyobb biztonságot és költségmegtakarítást eredményezhet a közösségnek. A pénzintézetnél nemcsak beszélnek a partner­ségről: még az idén többmilliós beruházásban fel­újítják a szuloki fiókot. - Olyan üzletházat alakí­tunk ki a faluban - jelentette ki Nagy István -, ami kívül-belül megfelel a pénzintézetekkel szemben támasztott uniós követelményeknek. __________a Fe ledhetetlen napokat töltenek a vendégek a hatalmas fák árnyékában megbúvó hangulatos kempingben: aki itt megpihent, biztosan visszatér Fürdő a lombok alatt Azt tartják, hogy aki csak egyszer is megpihent itt, az előbb-utóbb visszatér a szuloki termálfürdőre. Sok igazság lehet benne, mert sok visszatérő vendége van a hatalmas fák övezte csöndes fürdőhelynek és a kempingnek. Évekig itt találkoztak a somogyi kem­pingezők, az idén pedig ceglédieket és baranyaiakat vár. Sok német vendég is visszajár. Azt mondják: korszerűbb, jobban fölszerelt fürdőből sincs hiány ma már az országban és a régióban, de a szuloki kis strandot árnyas fáival, békéjével a szívükbe zárták. A 60-as években leitek itt az 56 fokos meleg víz­re, s 1969 óta van termálfürdő. Vizét reumás és nő- gyógyászati panaszokra egyaránt ajánlják. A három medence 38, 35 és 27 fokos vízzel van feltöltve, s 500 személyt fogadhat a strand melletti kemping. A szuloki fürdő mellett szól az olcsósága is. A fel­nőttbelépő 350 forint, gyerekeknek és időseknek csak 250. A helybelieknek más kedvezmény is jár. A szuloki gyerekek ingyen strandolhatnak, a felnőttek­nek is csak száz forintot kell fizetniük. S minden nyáron úszni tanítják itt a gyerekeket, az ovisok pe­dig minden kedden jöhetnek fürdeni, akkor ugyanis nincs teljesen feltöltve a medence, és biztonságban pancsolhatnak. Ez az idény Szulokba is kevés vendé- get hozott. A kemping is csak félig telt meg. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom