Somogyi Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-11 / 187. szám

6. OLDAL 2004. Augusztus 11., Szerda KISBERÉNY Kísberényi Hírmondó Bevezették a gázt A kisberényiek régi álma volt a gázhálózat kiépítése, s ez első­sorban az idős emberek életét tette könnyebbé. Az idén befeje­ződött beruházáshoz a háztartá­sok egyharmada csatlakozott, s a családok 150 ezer forint ön­résszel vezettették be a gázt. Faluszépítő nyugdíjasok A megyei önkormányzat pályá­zatán hatvanezer forint támoga­tást nyert a nyugdíjasok klubja. Ebből a pénzből hét kültéri pa­dot vásároltak, s kettőt-kettőt a buszmegállóban és a millenniu­mi parkban helyeznek el, hár­mat pedig a polgármesteri hiva­tal környékén állítanak föl. Összekötő utat terveznek Az önkormányzat Háccsal közö­sen pályázna a települések kö­zötti mezőgazdasági út leburko- lására. A csaknem két kilométer hosszú szakaszból csak négy­száz méter tartozik Kisberény- hez. A beruházás terveit már el­készítették, most a megvalósítá­sához keresnek forrásokat. ■ Recept Kisberényből Ilonka néni kiflije Sokáig a falu egyik kedvenc cse­megéje volt Ilonka néni kiflije. Bár elköltözéséig többeknek átadta a receptjét, állítólag olyan jót, mint ő, a mai napig senki sem tudott ké­szíteni. Hozzávalók: 50 dkg liszt, 15 deka zsír, egy egész tojás, só és 3 deka élesztő. Az élesztőt egy kevés tejben megáztatjuk, s meg­várjuk, míg felfut, majd összekever­jük a hozzávalókkal. Ezután össze­gyúrjuk, és kidolgozzuk a tésztát. Rövid pihentetés után az elkészült alapanyagból tíz kis cipót formá­zunk. A cipókat kisodorjuk és négyfelé vágjuk, a négy darabból kifliket formázunk. A kész kifliket tepsibe rakjuk, a tetejét megken­jük tojássárgájával, megszórjuk sóval, ízlés szerint köménymag­gal vagy szezámmaggal, majd a sütőben pirosra sütjük. ■ A CIKKEKET HORVÁTH ZSOLT ÉS VARGA TÍMEA ÍRTA FOTÓK) KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A KÍSBERÉNYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Árnyat adó fák között foltozott út visz a Balatontól húsz kilomé­terre fekvő Kisberényhe. A kocsi alján kopognak a fölvert kavi­csok, s úgy érezzük, mintha visz- szafelé utaznánk az időben. A dombok ölén megbúvó község utcáin az emberek komótosan kerekeznek dolguk után. Ebéd­idő közeledtével mégis megeleve­nedik a falu. Németek autói tűn­nek föl, majd dudaszóval megjön a mobil posta, aztán az ebédszállító. A forgatag azonban hamarosan megszűnik, és Kisberény is visz- szazökken a régi kerékvágásába. Építkezési láz a csatornázás előtt Kisberényben először a csendre és a természet közelségére figyelünk fel. A békés hangulatot csak az első ház romjai és a közülük felszálló füst töri meg, ennek nehéz szagát a falu minden zugában érezni lehet. Beljebb a porták változatosak a tol- dozott-foltozott hajlékoktól kezdve a nemrég emelt épületekig. Jobban szétnézve feltűnik az is, hogy mek­kora itt az építkezési láz. A polgár- mesteri hivatal szomszédságában már állnak az alapjai annak a csalá­di fészeknek, amit késő őszre egy ötgyermekes család mondhat ott­honának. Fészket raknak A hatalmas földhányások között egy fiatalasszony vödörből öntözi az új ház frissen készült alapját. Munkája közben időnként a közeli épület felé pülant, ahol négy hóna­pos kislánya szunyókál.- Tíz éve tervezzük már az élet- társammal, hogy a saját lakásunkba költözünk - mondta később Pápai Mária Terézia karján a gőgicsélő ki­csivel. - Az álmunk most valóra vál­hat, hiszen a takarékpénztár hat­millió forint hitelével szombaton el­kezdhettük az építkezést. A gyere­kekkel a párom édesanyjánál la­kunk; ott heten alszunk egy szobá­ban. Október végétől nem kell már szűkösködnünk, mert a háromszo­bás, fürdőszobás, nappalis és étke­zős házban mindannyiunknak jut elég hely. A 10,5 millióba kerülő ház felhú­zásához azonban a hitel még a fél­retett pénzükkel együtt sem elegen­dő, ezért szociálpolitikai támoga­tást is kértek. A fiatalasszony el­mondta: Kisberényben ugyan nincs munkalehetőség, de az olcsó telek és családjuk közelsége miatt mégis emellett döntöttek. Rajtuk kí­vül mások, köztük a külföldi ingat­lantulajdonosok is csinosítják, bő­vítik lakóházukat. Akiknek ilyen tervei voltak, az idén mind munká­hoz láttak, mert januártól a szenny­vízhálózat kiépítéséig több építési engedélyt nem adnak ki. Fontos a csatorna A Balaton közelsége mostanában inkább bosszúság, mintsem öröm a mintegy 140 lelkes településnek. A tóparti vendéglőkben és szállodák­ban az idén csak ketten találtak munkát, s a Balaton-törvény a to­vábbi építkezést a csatornahálózat kiépítéséhez kötötte. A régi szik­kasztók a kor követelményeinek mái- nem felelnek meg. Az uniós előírásokhoz igazodó kialakításuk és a szennyvíz szakszerű kezelése pedig olyan sokba kerül, aminél ol­csóbb a hálózatra kötés. A vízgyűj­tő terület tisztaságának megőrzése és a tó szennyezésének a visszaszo­rítása miatt érthető a tanács dönté­se, de a hiányzó közművet az ön- kormányzat egyedül képtelen elké­szíttetni. A pályázatok kiszámítha­tatlanságát ismerve pedig kétséges, hogy mikor gyűlik össze a pénz a mintegy 80 milliós beruházásra. Kérdéses az is, hogy a megélhetési gondokkal küzdő családoknak lesz-e 120-140 ezer forintjuk a csat­lakozáshoz. Hács és Kisberény ki­vételével a környező településeken már kiépült a hálózat. A képviselő- testület terve szerint a szolgáltatást hozzájuk társulva és talán az öreg­laki ágra rákötve biztosítanák a községben élőknek. Egyedül maradtak A nehéz anyagi helyzet és a mun­kanélküliség ellenére korábban a falu szépítésén s a közösség össze­kovácsolásán több civil szervezet is munkálkodott. Mára közülük csak egy, az idősek klubja maradt. Kisberény lakosainak a fele nyug­díjas. Az időseknek egyetlen szórako­Pápai Mária Terézia a gőgicsélő kicsivel Bogdán Gyula: Serények a kísberényi öregek Pucskó Zsolt: Itt váltjuk valóra az álmokat zási lehetőséget a csaknem öt éve ala­kult és 23 tagú nyugdíjasklub kínál. 2002 nyarán a lelkes tagok megalakí­tották a Borostyán kórust, s ez már az első föllépésén nagy sikert aratott. A közelmúltban azonban a kórusvezető és az egyik tag elköltözött, így aztán az énekkar húzóerő nélkül maradt.- A kísberényi öregek serények, és a faluszépítéstől kezdve a rendezvények szervezéséig mindenből kiveszik a ré­szüket - mondta Bogdán Gyula elnök.- Találkozóinkat a polgármesteri hiva­tal nagytermében tartjuk, főzünk, nó- tázgatunk, s beszélgetünk a falut érin­tő dolgokról. Jó viszonyban vagyunk a szőlősgyöröki szervezettel, és gyakran szervezünk közös kirándulást is. A település lakosai mára elmarad­hatatlan résztvevői a herényiek éven­te tartott találkozójának. Az idei ösz- szejövetelnek Karancsberény adott otthont, s oda a klub majdnem min­den tagja ellátogatott. S bár az ének­kar ezúttal nem szerepelt, a tagok el­határozták: jövőre házigazdaként régi fényükben lépnek a vendégek elé. A kórus jövőjéről Takács Jenőnével be­szélgetünk, aki tagja a képviselő-tes­tületnek is, így jól látja Kisberény gondjait. A tikkasztó déli hőségben a millenniumi parkban találtuk, ahol a hétvégi találkozó miatt elmaradt munkákat igyekszik pótolni. Több pénzt a sikerhez- A legtöbb fejfájást manapság a szennyvízhálózat kiépítése okozza. Az utófinanszírozású pályázati rendszer miatt támogatást szerezni alig tudunk, mert hiába van meg az önerőnk, a beruházás teljes költsé­gét előre letenni nem tudjuk - mondta elkeseredetten a képviselő.- Az útjaink minősége jó, viszont nagyon elhasználódott már a köz­útkezelő gondozásában levő bekö­tőút. Bár a felújítására évek óta szükség volna, ma még bizonyta­lan, hogy mikor végzik el. A faluban 56 gyermek lakik és csaknem ugyanennyi a nyugdíjas is. A munkaképes lakosok zöme azonban állástalan, a családok ezért segélyekből, illetve alkalmi és mezőgazdasági munkából tartják fenn magukat. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten támogatja a rászorulókat, s lehetővé teszi, hogy a nagyobb kirándulásokon a szegé­nyebbek is részt vegyenek. 40 em­bert, köztük gyerekeket s időseket vittek el Karancsberénybe is. A falu különlegessége az akácok szegélyezte Csodaszarvas földje. Kerítése honfoglaló eleink világába nyíló kapu, aminél egy holló áll őrt. Fekete szemével figyeli az úton kö­zeledőket, majd szárnyra kap, s el­tűnik a völgyet határoló fák között. A Csodaszarvas völgye Amikor Pucskó Zsolt megállt Kis­berény határában, csak annyit ér­zett: ez a terület fontos neki. Ma már tudja: jeleket követve jutott az erdő mellé, s ezek vezetik ma is, amikor jurtát állít, karámot épít vagy gyere­keket tanít. - Mikor először jártam itt, tudtam: azért tévedtem ide, mert az álmaimat itt kell valóra váltanom - mondta. - Ez olyan különleges hely, ahol megismerkedhetünk a magyarok őstörténetével és életével. Közben rájöttem, ha tanítani szeret­nék másokat, először magamnak kell sokat elsajátítani. Két éve dönr töttem úgy: végleg ide költözöm,1 és megpróbálom azt az életet élni, mint az őseink. Az érdeklődőknek pedig csak azt a tudást adom tovább, amit magam is megtapasztaltam. A civilizáció elől ma már jurtába sem menekülhet az ember, de a bir­tok tulajdonosának nem is ez a cél­ja. A völgy kapuja bárki előtt nyitva áll. Az ő feladata, hogy továbbörö­kítse őseink szellemiségét, és meg­tanítson rá másokat, hogyan őriz- zék meg a saját életükben. _____■ Úto n Európába Kisberény Kincse Kenyér megrendelésre A kísberényi boltban elsősorban az alapvető élelmi­szereket kínálják, de hentesárut is vásárolhatnak. Ezenkívül édességet, száraztésztát, konzervet, üdítő­ket és vegyi árut, s természetesen tisztálkodósze­reket is. Bár a község legtöbb lakosának jókora kert­je van, a bolt kínálatából nem hiányoznak a zöldsé­gek sem, így hagyma, paradicsom, paprika és - most van a főidénye - ízletes görögdinnye is kapható. Ágoston Zoltánné boltvezető elmondta: hentes­árut például minden héten kétszer is hoznak az üz­letbe. A kenyeret pedig Marcaliból rendeli meg, s annak alapján, hogy a vásárlók mennyit kérnek. Hetente készít ugyanis részletes listát arról, hogy kinek mennyi pékárura van szüksége. Gyakran azonban így is marad fölösleges pékáru a boltban.- Az előírásokat nekünk, kisboltosoknak is be kell tartani - hangsúlyozta a boltvezető. - Külön hűtőnk van a tejtermékeknek és külön a hentesáru­nak. S az is természetes, hogy mindig megfelelő hő­mérsékletet kell biztosítanunk, így naponta több­ször is meg kell mérnem a hőfokot. A bolt már reggel hét órakor kinyit, ennek ellené­re azonban van olyan is, hogy már fél hétkor az ajtó előtt állnak a vásárlók. Aki nem tudja kifizetni a kí- vánt árut, annak a boltvezető odaadja hitelre is, ■ A lakosok itt vásárolják meg a mindennapi és a fontosabb cikkeket, ezért Ágoston Zoltánné ügyel arra, hogy a kínálat sokoldalú legyen Az iskolakápolna Az iskolakápolna a község lakosainak egyik büsz­kesége. Ezért is igyekeznek mindent megtenni azért, hogy az épület meg a környezete gondozott és tetszetős legyen. Az épület környékét társadal­mi munkában csinosítják a nyúgdíjasklub tagjai, s azt is vállalták, hogy rendben tartják, a területen pedig gondozzák a kiültetett virágokat. A kápolná­ban is minden évben végeznek valami felújítást. A munka nagy részét a pályázatokon nyert pénzek­ből és önkormányzati támogatásból valósítják meg. Most készült el például az önkormányzati tulajdonban levő kápolna lépcsője, s idén kifestet­ték a belső teret, és lerakták a járólapokat is. A szobrok és a szentképek itt mind adományból va­lók. Szeretnének azonban még néhányat vásárol­ni, hogy ne legyenek olyan kopárak a kápolna fa­lai. Tavaly az ajtókat és az ablakokat is kicserélték, s elkészítették a két kisterem burkolatát. A megyei önkormányzat sikeres pályázatán pedig kültéri padokat nyertek. A kápolna előtti, 1861-ből származó keresztet pályázat útján szeretnék felújíttat­ni. A harangot villamosították, s minden reggel, dél­ben és este ennek a szava töri meg a csendet. Misére a faluból mégis kevesen járnak, az öreglaki plébános minden hónapban egyszer celebrál szentmisét. ■ Ragyogó tiszták a kápolna meszelt falai, s bár kevés a szobor és a kép, szép térítővel és virágokkal teszik hangulatossá a belső teret A L M A N A C H - 10 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom