Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-01 / 152. szám

6. OLDAL 2004. Július 1., Csütörtök SOMOGYVÁR Somogyvári Hírmondó Bővülő testvérkapcsolatok Somogyvár régóta jó barátság­ban van az osztrák Wartmanstet- tennel. Most bővítette testvér- kapcsolatait: a Szent László-na- pokon vendégül látta az erdélyi Szentdemeter küldöttségét és énekkarát. A vendégek nem­csak szép élményekkel távoztak Somogyvárról, hanem egy meg­állapodással is, ami a két köz­ség együttműködéséről szól. Megújult utcák Mintegy tízmillió forintos beruhá­zással újította fel az önkormány­zat a két kilométer hosszú Ady és Várhegy utca burkolatát. A szennyvízhálózat kialakításakor a munkák egy részét elvégezték már, most a hiányzó szakaszt tették rendbe a területfejlesztési tanács pályázatán elnyert 1,7 millió forintból és önerőből. Társultak az iskolák Az oktatás színvonalának növe­lése érdekében közös irányítás alá került a település iskolája, valamint a somogyvámosi óvoda és iskola. A társulásban azonos pedagógiai program szerint dol­goznak majd az oktatási intéz­mények, s a vezetésüket egy pedagógusokból álló tanács lát­ja el. így a közös irányítással a somogyvámosi iskola megme­nekülhet a bezárástól. ■ Recept Somogyvárról Káposztás hajtóka Négy-öt személynek egy kiló lisztből, két tojásból 15 deka zsírral, sütőporral és vízzel tész­tát gyúr, ebből két levelet sodor ki vékonyra. Egy kitó káposztát finomra reszel, sóval-borssal ízesíti, és félig megsüti. Mikor elkészül: egy-egy sort tesz a tésztára, arra kétszer ráhajtja a mellette üresen maradt tészta­részt. A hajtogatott, rétes nagy­ságú tésztákat kizsírozott sütő­lapra teszi, és szép pirosra süti. Készítik túrós, édes és sós töl- • telékkel is, de Somogyváron azt mondják: a káposztás az igazi. ■ A CIKKEKET ÍRTAi FÁBOS ERIKA, VAS ANDRÁS FOTÓK! LÁNC RÓBERT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A SOMOGYVÁRI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. Turisták ezrei, pezsgő élet. Jú­nius utolsó hétvégéjén megele­venedik Somogyvár: a Szent László-napok rengeteg érdeklő­dőt csalogatnak a faluba. A helybeliek bánatára azonban a roham csak néhány napig tart, pedig igencsak szükség volna az idegenforgalomból szárma­zó pénzekre. A községben kevés a munkahely, a többség ide­genbejár dolgozni. S éppen a szűkös anyagiak miatt nincs egyelőre lehetőség több rendez­vényre, és ráadásul elegendő szálláshely sincs a településen. Szent László, a romok felvirágoztatója Kupavár - a három hazai történel­mi emlékhely egyike. A bencés apátságot 1091-ben alapította Szent László király, akit négy évvel ké­sőbb bekövetkezett halálakor itt te­mettek el. A kutatások szerint 1130-ig biztosan itt nyugodott a második magyar szent király, aki­nek a hamvait ezután Nagyváradra szállították. Ám a lovagkirály kul­tusza a mai napig él a településen, és az ő tiszteletére rendezik meg minden esztendőben június utolsó hétvégéjén a Szent László-napokat. A szellem segített- Nagy ünnep volt, talán ennyien még sohasem voltak - emlékezett a hét végi kavalkádra Sándor Ist­vánná, aki 26 esztendeje dolgozik a romoknál, így van összehasonlí­tási alapja. - Az időjárással is sze­rencsénk volt, hiszen péntek dél­után is tombolt a vihar, s azt hittük, kárba vész a nagy készülődés, de azután kiderült fölöttünk az ég. Biztos vagyok benne, hogy a hely szelleme megsegített bennünket. Szent László, ha porait el is vitték innen, lélekben velünk volt. A rengeteg turista szerencséjére. Somogyvár a nyár első hónapjának utolsó hétvégéjére ugyanis igazi tu­ristaparadicsommá válik: sok ezer kisdiák és - szerencsére - egyre több külföldi keresi föl a romteiüle- tet, amit az évek során egyre csino­sított, építgetett a falu, hogy a nagy- közönség minél otthonosabban érezze magát.- Látni is az embereken, hogy tényleg kikapcsolódtak - folytatta Sándor Istvánná. - De nem is cso­dálom, a mai rohanó világban ke­vés az olyan hely, ahol egy pillanat­ra ki lehet kapcsolni. A kupavári terület pedig minden szempontból alkalmas erre. A par­kosított környezetben őshonos fű­szernövények, zsályák, kakukkfű, levendula illata kábítja a látogatót, aki a látnivalók mellett a gyomrát is kényeztetheti: az idén borverseny és káposztáshajtóka-sütés színesí­tette a rendezvényt. Postás és kisbíró Ez természetesen a helybelieknek is különleges alkalom. Ilyenkor ad­ják át például a díszpolgári címet, amellyel az idén Takács Ferencet tüntette ki a képviselő-testület. A 83 éves díjazott igazi emblema- tikus alakja a falunak: a nyolcvanas évekig kisbíróként ténykedett, de volt kántor is, és negyven eszten­deig parancsnokolt az önkéntes tűzoltóegyletben.- Síppal-dobbal hirdettem a ta­nács határozatait - elevenítette föl a régmúltat az öreg -, de feladataim közé számított az idézések, adós­papírok kézbesítése is. Sőt, annak idején a község belső levelezését is én bonyolítottam le: gyorsabb, pontosabb, de főként olcsóbb vol­tam, mint a posta.- Elvállalt minden munkát - tet­te hozzá a felesége két iskolás gyerekünk volt, kellett a pénz. így hát Takács Ferenc dolgozott látástól vakulásig. Amint végzett a hivatalban, ment, felügyelte a tűz­oltókat: a négy évtized alatt majd­nem ezer tűz megfékezésében se­gédkezett.- A leggyakrabban avar- és erdő­tüzekhez hívtak minket - tette hoz­zá a második világháborúban repü­lősként szolgáló Takács Ferenc -, de oltottunk Somogyvámoson vagy itt, az állami gondozottaknál is. Az utóbbiak közül többen csak hírből ismerik az egykori kastély- épületet, hiszen két éve már a falu­ban gyönyörűen felújított és bebú­torozott lakásotthonokban élnek. A Vadvirág vagy a Búzavirág ott­hon körülményei láttán bármelyik kollégista elégedetten csettintene. Takács Ferenc a falu díszpolgára lett Állami gondozottak a Vadvirág lakásotthonban Ángyánékat meglepte a megtisztelő kitüntetés- A 85 állami gondozottunkból 31-nek tudunk ilyen körülménye­ket biztosítani - büszkélkedik Hor­váth Ilona, a speciális általános és szakiskola, valamint szakmunkás- képző igazgatója. - Persze a többi­ek számára is hasonló lehetősége­ket szeretnénk teremteni, de az anyagi lehetőségeink behatároltak. Aki viszont Idérdemelte a lakás­otthont, igazán jó helyre került. Az egykori orvosi rendelőből kialakí­tott Vadvirágba toppanva éppen az ebédhez készültek a lakók. Az épü­letben kellemes pörkölt illata ter­jengett, s míg a harapnivaló elké­szült, a társaság a nagy képernyős tévé előtt terpeszkedett. Egyetlen kivétellel, valaki ugyanis éppen a számítógépet nyüstölte.- Még így is sokkal nyugisabb ez a hely, mint a kastély - harsogta túl a tévét Kalányos István -, ráadásul ott nem volt számítógép sem. Meglepetés, elismerés A legnagyobb különbség természe­tesen nem ez, hiszen amíg az előző helyen tizenöten laktak egy szobá­ban, addig itt négyen osztoznak egy hálón. Ennek megfelelően meg is becsülik új lakhelyüket: minden ragyog a tisztaságtól.- Van konyha-, folyosó- és fürdő­felelősünk - vüágított az okokra Kalányos István. - A többi feladatot pedig együtt végezzük el. Mindenki szívesen dolgozik, hiszen magunk­nak tesszük kellemesebbé a helyet. Hasonlóképpen célok vezérel­ték Ángyán Gábort és Balatincz Editet is. A fiatalok tavaly január­ban költöztek a házukba, s azonnal nekiláttak az udvar átalakításának. Meglehetős eredménnyel.- A hét végi falunapon öt másik somogyvárival egyetemben nagy meglepetésünkre megkaptuk a „Szép otthon, példás porta” címet - büszkélkedett Ángyán Gábor. ­Nem számítottunk az elismerésre, főként azután, hogy eddig pályázni kellett erre a titulusra, nekünk vi­szont eszünkbe sem jutott. Több reklám kellene Az idén azonban megváltozott a díj odaítélésének módja. A képviselő- testület tagjai maguk javasolták az arra érdemesnek talált kerteket-há- zakat, s a grémium ezek közül vá­lasztotta ki a díjazottakat.- Az oklevéllel járt egy ötezer fo­rintos növényvásárlási utalvány - szólt közbe Balatincz Edit -, s en­nek lesz helye, a csatornázás ugyanis feldúlta a kertet. Ha pedig nem lesz elég, majd kipótoljuk, hi­szen eddig is több tízezer forintot költöttünk gyepesítésre, tujákra, bokrokra és virágokra. Igazán per­sze akkor leszünk készen, ha végre meglesz a kis kerti tavunk is. A saját vízfelület vélhetően még többet javít az összképen, pedig a faluban máris elismerően beszél­nek a fiatalok kertjéről, s ugye, ez a legjobb reklám. A szóbeszédben bíznak a somogyváriak a Szent László-napokkal kapcsolatban is, hiszen hivatalos reklámra nem fut­ja a településnek. így csak azokban bízhatnak, akik egyszer már jártak erre, és jó hírüket keltik.- A turistákat csak egyszer kell meggyőzni, hogy érdemes erre jár­niuk - mondta az egyik presszót vezető Koszta Béláné -, ha jól érez­ték magukat, visszajönnek. Ezért több rendezvényt kellene tarta­nunk és megteremteni a vendéglá­tás egyéb kellékeit is. Van egy gyö­nyörű halastó, szép a kastély, még­is csak egy hétvégére összpontosul a turisták rohama. Ha legalább egy szállodánk lenne, mindjárt többen jönnének és maradnának is. De hát kinek van erre pénze mifelénk? így továbbra is csak Szent Lászlóban bízhatunk... ■ Úton Európába Somogyvár Kincse Üveges a falu szélén Véletlenül került Nyers Árpád 1979-ben az üveges­szakma közelébe. Korábban szerszámkészítőnek és asztalosnak tanult, azután úgy döntött: egy harmadik szakmában egyesíti a tudását. Az azóta megszerzett tapasztalat is segített abban, hogy 1986 óta folyama­tosan magánvállalkozóként is tisztán lássa a jövőjét.- Számomra több szempontból is ideális ez az el­foglaltság - mondta Nyers Árpád. - Magam vagyok, aki beoszthatom az időmet és a munkámat, másrészt nem szeretek igazodni másokhoz, ezért is előnyös, hogy egyedül dolgozom. Pontos és alapos iparos va­gyok, s nem szeretem, ha bármi hátráltat. Hátráltató tényezőből az idők során egyre keve­sebb akadt: sokan megismerték megbízható munká­ját, így sorra kapta a megbízásokat. Már Lengyeltóti­ban és Somogyjádon is rendszeresen van munkája a somogyvári üvegesnek. Annak érdekében pedig, hogy még több lehessen, olyan speciális gépeket is beszerzett, amik például elengedhetetlenek a hőszi­getelő üvegek készítéséhez. A műhely bővítése folya­matosan napirenden van. Az épület már elkészült, már csak a gépek hiányoznak. Azok is meglesznek lassan, a mester ugyanis úgy látja, a faluban és kör- nyékén is van jövője vállalkozásának. ___________■ Ny ers Árpád magányosan szeret dolgozni, így ugyanis maga gazdálkodik az idejével, és senki sem szól bele a munkájába A kupavári emlékhely Ópusztaszer és Mohács mellett a harmadik történel­mi emlékhelyünk a somogyvári. A monostor alapítá­sa Szent László nevéhéz fűződik. Somogyvár a XI. századtól Somogy vármegye székhelye volt, és nem­csak a lovagkirály idejében kedvelték az uralkodók. Szent István elfoglalta a Nagyberek mocsaraiból ki­emelkedő hegyen levő vezért szállást, és 1001-ben itt Szent Apollinaris tiszteletére keresztelő egyházat építtetett. A várhoz tartozó település mellett út, vásár és vámhely volt, ezeket már az 1055-ből való írások is említették. A város földesura 1091-ig a király volt. Ak­kor alapította meg Koppány egykori földvára helyén 1. László a Szent Egyed tiszteletére fölszentelt bazili­kát, s ezt a maga temetkezési helyéül rendelte. A szentté avatott lovagkirályt 1095-ben itt temették el. A magyar középkori írásbeliség fontos dokumentumai születtek itt, mint például a Pray-kódex zenei leiratai. Az apátság évszázadokig fontos egyházi központ volt, emellett 1063-1724-ig megyénk székhelye is itt volt, s ezért kapta a Somogy nevet. Az apátság romja­it 1973-89-ig Bakay Kornél régész tárta föl. A romte­rületet 1983-ban nyilvánították történelmi emlékhely- lyé. A megye és a település vezetői azt szeretnék, ha A Balaton mocsárvilága miatt erre vezetett a római hadi út. Később a mielőbb a világörökség része lehetne. ___________■ tihanyi és a somogyvári szerzetesek hajóval látogathatták egymást A L M A N A C H - 1 6 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom