Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-31 / 178. szám
6. OLDAL 1 6 4 2004. Júuus 31., Szombat ídHBK ALMANACH RINYABESENYŐ Rinyabesenyöi Hírmondó Tizennégy kicsi az iskolában Két temetés volt csak az idén a községben, és legalább hat kisbaba születésével számolnak; a lakosok száma évek óta 270 körül van, de folyamatosan nő. Elsőtől harmadik osztályig 14 gyermek tanul a helyi kisiskolában, az óvodába pedig 23 kicsi jár. Az önkormányzat az iskola megszüntetése után 2006-tól a megüresedett tantermet is az óvodásoknak akarja átalakíttatni. Számítógép az óvodában Egy gyermek-számítógépet nyert az óvoda a Brunszvik Teréz óvodai program keretében. A helyi nevelési programhoz illeszkedő készségfejlesztő rendszernek az értéke egymillió forint. Gomba, gyógynövény A besenyői lakosság egyik keresetkiegészítése a gombaszedés. A gombatermés idején ide helybe jön a felvásárló, a besenyői erdőkben ugyanis kivételesen sok vargánya terem. Tavaly népszerű volt a gyógynövénygyűjtés is, az idén azonban ezzel nem foglalkoznak. A falut övező, sokáig parlagon levő szántókat újabban megműveli az osztrák tulajdonos, és kevesebb a gyűjteni való gyógynövény. ■ Recept Besenyőről Édes töltött káposzta A falunapi mulatságra is készített egy fazék töltött káposztát Szeszán Attiláné. Ehhez egy nagy fej fehér káposztát vékonyra fölszel, s leforrázza forró vízzel. A káposzta felét lábosba kell tenni, eme disznóoldalas vagy csontos hús kerül, s két fej szeletelt vöröshagyma, majd befedi a maradék káposztával. Annyi vízzel önti föl, hogy éppen ellepje, tesz bele egy-két babérlevelet, fekete borsot, sót bőven. Fél óra főzés után hozzáönt egy üveg házi paradicsomlevet, s újabb fél óráig ro- tyogtatja. Végül nagyobb gombócokat főz bele, amit darált húsból, főtt rizsből, egy tojásból készít sóval és borssal, majd vékony rántással besűríti az étel levét. ■ A CIKKEKET ÍRTA S A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE, BÍRÓ MÁRIA AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A RINYABESENYÖI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Rinyabesenyőre az enyészet és a kilátástalanság nyomja rá a bélyegét. A kis zsákfalu csak a népességében gyarapodik, minden másban fogy az ereje. Megélhetési nehézségek miatt általános az elszegényedés. Súlyosbítja helyzetét, hogy a lakosság meghatározó része cigány, többsége munkanélküli és szakképzetlen. Az önkormányzat fizetési nehézségekkel küszködik: a közterületek rendben tartása, a szociális és bérjellegű kiadások, az intézmények fenntartása fölemészti a szűkös normatívát. Üres zsebű kis falu az erdő mélyén Hosszú és ugyancsak rögös út visz az egykor szebb napokat látott faluba, hogy innen aztán ne is vezessen tovább. A kis zsákfalu meglehetősen csendes hétköznap délelőtt, csak a bolt körül van némi mozgás. Az erdő közepén leginkább a fával kapcsolatos munkák és a téli tüzelő beszerzése körül forog mindig az élet. A falu elején is éppen farönköket rakodtak az óriás teherautókra. Megszokott látvány ez itt télen-nyáron.- Fenyő-rostfát pakolunk most, innét Szombathelyre viszik a fát - mutatta a farakást Orsós János, a Sefag Rt kerületvezető erdésze. Nálánál jobban itt senki nem ismeri az erdő és a fakitermelés világát. Erdész akart lenni- Gyerekkoromtól kezdve mindig arra vágytam, hogy erdész vagy vadász lehessek. A szüleim meg a nagyszüleien is mind az erdőn dolgoztak, ahogy itt szinte mindenki, de igazi erdész sosem volt a családunkban. A szakmát nem is volt nehéz kitanulni, de követőm nem akadt. Én már huszonegy éve az erdészetnél dolgozom, s öt éve vagyok kerületvezető erdész. Nekem ez nagy megbecsülés, mert itt már az is nagy szó, ha valakinek egyáltalán állása van. Rinyabesenyő jó ideje csak vegetál, és az sem véletlen, hogy még a rakodómunkások között sincs egyetlen besenyői sem.- Nem akad a faluban olyan munkás, aki ezt a munkát végezné. Néha konfliktus is van emiatt - tette hozzá Orsós János a helybeliek ugyanis elvárnák, hogy mint erdész legyek engedékenyebb. De nem tehetem, mert a munkahely az első. Abban bízom, hogy a fiatalok között lesz néhány kitartó, aki kitanulja a szakmát. Velük talán majd együtt dolgozhatok. A farakodás körül jár Farkas Sándor polgármester gondolata is. A szállítógépet várja, hogy az erdőből hazavigye a téli tüzelőt. Lesz elég tüzelő- Itt mindenki fával fűt, s az önkormányzat lehetőségéhez mérten segíti is a lakosság tüzelőbeszerzését- mondta Farkas Sándor. - A gyöngyöspusztai út mellett volt az ön- kormányzatnak fája, abból ezen a télen is megoldjuk az összes intézmény fűtését. A megmaradt ágfát, rönköt, a lakosság ingyen megkaphatta, s egy-egy vontatóra való fa ■jutott minden családnak. Már aki kérte, mert volt, aki nem is akarta összeszedni. Sokan ennyit sem tesznek meg, semmit az égvüá- gon. Meg olyan is akad, aki ösz- szegyűjtötte az ingyenfát, de gyorsan túladott rajta. Télen meg majd jönnek az önkormányzathoz, hogy nincs tüzelő, meg persze más se. Aki itt fát akar, jutányosán hozzájut, mert az erdészet is ad lehetőséget ágfa szedésére, száradék begyűjtésére. Azért kell valamit fizetni, de így is jóval olcsóbb. Tanító iskola nélkül Szépen felhasogatva áll a tüzelő az önkormányzat raktárában: a kul- túrház, a könyvtár, a hivatal meg az óvoda és az iskola melege hosz- szú időre biztosítva van. Annál fagyosabbnak látszik a jövő.- A következő tanévben még lesz helyben iskola, de azután már sehogy se lehet megfelelni a törvényi előírásoknak - mondta Pandúr Annamária, az iskola vezetője. - Nekem nem furcsa, hogy ilyen kis településen élek, azelőtt Eddén vezettem az iskolát. A páromnak jóval nehezebb volt itt megszokni, mert ő budapesti születésű. A megismerkedésünk sem volt mindennapos: a tévé teletexes vonalán Pandúr Annamária épp baracklekvárt főzött kezdtünk levelezni, abból személyes találkozás és igazi szerelem lett. Közösen választottuk a vidéki életet, hogy itt alapítsunk családot. Most már tényleg úgy élünk, mint a falusiak: kukoricát meg zöldséget termesztünk, a baromfiudvarban kacsák, csirkék, s az ólban van két kis malac. Most baracklekvárt főzünk az egész családnak - kavarint egyet a kondérban fortyogó masz- szán. - A párom belekezdett egy kis élelmiszerbolt üzemeltetésébe, de ez nem elég a megélhetéshez. Ha megszűnik az iskola, fogalmam sincs, mihez kezdünk. Nemcsak az én állásom van veszélyben, hanem az iskola másik két dolgozójáé is... Üres a falu kasszája- Nagyon gyengén áll az önkormányzat, a pénzünk semmire sem elég. Az unióban az ilyen kis falvak csak tönkremennek. Igyekszünk rendben tartani a közterületeket, de a kaszálás is sokba van: mire végigémek a falun a közmunkások, 40-50 liter üzemanyag is elfogy a fűnyírókban - sorolta Farkas Sándor a filléres gondokat. Nem sokáig merengünk a falu üres kasszáján, mert akad sürgősebb elintéznivaló. Orsós Katalin robban be a polgármester kis irodájába, kezében a legfrissebb vízszámla.- Nem tudom, miféle számla ez, de úgy, ahogy van, felháborító- méltatlankodik. - A Petőfi utcai telekre szól, és 1200 forintot kéne fizetni. De mire? Ott egy csepp vizet sem használtunk, hiszen ott csap sincs. A Zrínyi utcában lakunk, a másik telken jövőre szeretnénk építkezni. Két gyerekünk van, és vállaljuk a harmadikat is. El akartam érni a vizeseket, mert láttam, hogy itt voltak ma is a faluban, de mire bevártam postáskocsit, már elmentek. S épp a mai postával jött ez a számla. Azt sem tudom, mikor olvasták le a vízórát az üres telken, amin egyébként se lehet semmilyen fogyasztás. Mégis elszámoltak négy köbmétert... A polgármester telefonálása után újabb kiszállást és vízóra-ellenőrzést ígértek a vízügyesek. Az azonban rejtély, mikor vetődnek megint Rinyabesenyőre. Férfi a háztartásban- Az áramszámlákkal is volt baj elég. Akadt, akinek 70 ezer forintot mutatott, és nekünk is több mint 20 ezret kellett egyszerre kifizetni. Nagyon sok pénz az, főként, hogy állandó munkája itt szinte senkinek sincs. Busszal sehova se lehet bejárni, mert az csak az iskolásokhoz igazodik - mondta Szeszán Attiláné, az önkormányzat mindenes takarítója. Míg beszélgettünk, háromszor is csörrent a telefon: otthon már várta a család. - A férjem ment gyesre, hogy én visz- szajöhessek dolgozni. Három fiunk van, a legnagyobb öt-, a legkisebb kétéves. A kicsikkel meg a háztartással elboldogul az uram. De most nagy munka van otthon, mert felújítjuk a házat - magyarázta a sürgetést. - Hat év után végre eljutottunk idáig. Mikor férjhez mentem, a szüleim azt kérdezték, mit kérek inkább: lakodalmat vagy házat? Hát én ezt a kis portát választottam. De nagyon nehéz boldogulni. A férjem amúgy állattenyésztő, s már a hatodik malacot neveljük: kell a családnak. Hat órában dolgozom itt, az önkormányzatnál, szívesen csinálom. A hivatalon kívül a könyvtárt, az orvosi rendelőt meg a ravatalozót is én takarítom. A közhasznú munkások szinte kinevetnek, hogy ennyi pénzért mindennap dolgozom, mert ők csak pár hét közmunkát vállalnak, aztán kapják tovább a segélyt. _______ ■ Úto n Európába Hosszú távra terveznek Új járólap, hűtőszekrény, frissen festett polcrendszer ötlik szemünkbe a kis élelmiszerboltban. Hétfőtől péntekig itt szerzi be a háztartási cikkeket és a min-' dennapi élelmiszert a lakosság zöme.- Már négy éve üzemelteti a család a boltot, aztán kisebb szünet után négy hónapja vettük át újból. Az uniós követelmények nagyon szigorúak, emiatt kellett a berendezésekben szinte mindent megújítani. Sokba került, de bízunk benne, hogy ennek a kis boltnak hosszú távon is lesz jövője. Buszjárat itt nincs, ételt- italt csak kell valahol venniük az embereknek - mondta Császár Viktória, aki anyját, Császár Kámlyné boltvezetőt helyettesítette. - A nyári szünetben szívesen besegítek, de amúgy nem akarom folytatni ezt a munkát. Az államigazgatási főiskolára járok, s év közben nem is vagyok itthon, mert Budapesten tanulok. Mostanra kitapasztalta azt is, hogy mit és mennyit vesznek szívesen az emberek. - A fokhagymás szalonna a legkedveltebb - mondta -, de sajnos, nem tud mindig hozni a hússzállító. Kenyeret, tejterméket meg zöldségfélét is mindennap vásárolnak az emberek. A gyerekek az apró édességeket szeretik, a felnőttek körében meg újabban az italporoknak van nagy sikerük. Igyekszünk mindent beszerezni, de azt is tudni kell, Császár Viktória szívesen segít a családi kereskedésben, s mára azt itt nagyon kevés pénzük van az embereknek._____■ is kitapasztalta, miből mennyit vásárolnak szívesen a lakosok ________________ _________Rinyabesenyő Kincse Te mplom mise nélkül Rinyabesenyő legszebb és legelhagyatottabb épülete a katolikus templom. A takaros, neogótikus építmény míves vasajtaján az 1888-as évszám a koráról tanúskodik. Más források szerint azonban 1876-ban emelték a hívek és a birtokosok a védett műemlék templomot.- Itt nincs templomgondnok, a kulcs is sokáig Lábodon volt, és a templom is a lábodi egyházközséghez tartozik - mutatta a földhivatali nyilvántartást Farkas Sándor polgármester. - A szomszéd telekre is kikértük a tulajdoni lapot, mert ott is embermagasságúra nőtt a gaz. Soproni a gazdája, de sosem láttuk. A templom körül is az önkormányzat kaszákat, de egyébként semmi befolyásunk nincs a sorsára, pedig borzasztó látni, hogy megy tönkre minden. Két éve volt itt utoljára mise, be se teszi a lábát a faluba a lábodi pap, a temetésekre is mást kell hívni. Állítólag a lakosság nem fizeti az egyházi adót.- Azt sem engedték meg, hogy befessük a padokat meg beüvegezzük a kitört ablakot, mert állítólag mindenhez műemléki hozzájárulás kell - mondta Váradi Imre alpolgármester, aki a templomkulcsot hozta, hogy belülről is megnézzük a templomot. A látvány lehangoló: romokban a harmónium, az oltár előtt nagy halom galambpiszok, vastag por és pókháló a Váradi Imre alpolgármester: Szép ez a kis templom, de most senki sem padokon meg festménnyel díszített falakon. ■ törődik vele, s ilyen elhagyatottan lassan minden az enyészeté lesz
