Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-28 / 175. szám

2004. Júuus 28., Szerda A L M A N A C H 1 3 3 7. OLDAL Gyakran panaszkodnak a nagy­berkiek, hogy a kamionok, te­herautók mintegy száz kilométe­res sebességgel robognak át a fa­lun. Ezért a főút egyik oldaláról a másikra olykor életveszélyes az átkelés. A belső utcákon már nem hullik a zaj, s ez a rész egy­re kedveltebbé válik: sokan tele­pülnek be ide. Tíznél is több új házat építettek az utóbbi időben. A nagyberkiek azonban nem­csak egyre szebbé váló települé­sükre büszkék, hanem a foci- és a tekecsapatukra, meg a spor­tot szolgáló létesítményeikre is. Kelta sírokon gyümölcs, gabona terem Ottjártunk délutánján temettek Nagyberkiben. Az 57 éves Farkas Sándor halála mindenkit megrá­zott. Személyében Romár András polgármester nemcsak a komáját, hanem jó barátját is elveszítette. A gyász rányomta bélyegét a zene- és motorkedvelő polgármester hangu­latára. Míg az elmúlásról beszélget­tünk, érkezett a hivatalba Kriszl Ist­ván. Neki nagyratörő, a megvalósí­tás előtt álló álmai vannak. Kis ipari park- A nemzetközi fuvarozással sze­retnénk foglalkozni, már hoztunk be külföldről kamionokat, teherau­tókat - mondta Kriszl István. - Bá­zisnak megvásároltuk a volt téesz területét. Most a gépjárművek for­galomba helyezésén és a fuvaros­engedélyek megszerzésén dolgo­zunk. Amint ezekkel készen va­gyunk, indulhat a munka. A későb­biekben értékesítésre is hozunk be sérült teherautókat, s ezeket elad­juk a javítás után. A terveinkben az alkatrész-árusítás is szerepel. Kriszl István szerint a fuvarozás elsősorban kapcsolat kérdése. Mint mondta, főként a belföldi pia­con sok az „eszkimó”. A nemzet­közi fuvarozásban azonban van még keresnivaló.- A belföldi fuvarozás halott do­log, éppen ezért akarunk nemzet­közi szállítással foglalkozni. Az sem lebecsülendő, hogy a követke­ző öt évben mintegy hatvan em­bernek tudunk majd munkát adni. A falut egyébként azért választot­tuk, mert olcsón viszonylag nagy területet tudtunk vásárolni, s eset­leg a most bérelt téeszműhely tu­lajdonjogát is meg tudjuk szerezni. Romár András polgármester szerint a mini ipari park teljesen megoldaná a faluban a munka­helyteremtés gondját. A mosdósi kórház zömében a nőknek, a falu­ban tevékenykedő vállalkozók in­kább a férfiaknak adnak munkát. Az ipari park beindulásával majd szinte minden munkanélkülit fog­lalkoztatni tudnak. Csatornát szeretnének- Az ipari parkban, illetve a szállít­mányozási cégnél nemcsak szakem­berekre, hanem rakodókra, segéd­munkásokra is szükség lesz - mond­ta a polgármester. - Az alacsonyab­ban képzett munkaerő elhelyezke­dését is meg tudjuk majd oldani. Egyébként több vállalkozó is dolgo­zik a községünkben, s ők zömében helybeli lakosokat foglalkoztatnak. Nagyberki infrastruktúrája a szennyvíz kivételével teljes: van gáz, villany, csillagpontos kábeltévé, sőt két füves sportpálya és egy négysá­vos automata tekepálya is. A csator­nát is tervezték - Dombóvár gesztor­ságával -, de a kivitelezés meghiúsult.- A tanulmánytervek elkészültek, s a lakosságnak egyre nagyobb az igénye a megvalósítására. A Kapós völgyét mindenképpen csatornázni kellene. Fúrt tótjaink vannak, ezek Kaposvár felé is viszik az ivóvizet. Nem mindegy, hogy a talajt mennyi­re terheljük a szennyvízzel. A mos­dósi kórház és két szarvasmarhate­lep pedig különösen sokat termel. Nemet mondtak Nagyberki - Somogyszillal egye­temben - nemet mondott a többcé­lú társulásra.- Több éve társulásban működ­tetjük az iskolát, az óvodákat, a gyermekjóléti szolgálatot, benne vagyunk az erdészeti társulásban és az adóvégrehajtóban, valamint a közös orvosi ügyeletben. Ezek mindegyike jól működik. A több­letfeladatokhoz - mint a katasztró­favédelem vagy a közbiztonság el­látása - megvannak a szakavatott szervek. Ehhez nekünk sem tudá­Kriszl István: Hatvan embernek lesz munkája Béndek János: Sokat vagyok idekint a hegyen Hilmer Melinda: Csak a szülői ház köt ide sunk, sem megfelelő eszköztárunk nincs. Ezért szavaztunk nemmel. Bár a bűnelhárítás közös megol­dása elől elzárkózott a település, a polgárőrség jól tevékenykedik. Há­rom csoportot alakítottak: egyik a falu békéjére vigyáz, a másik a Ka- ta-hegyre, a harmadik meg a Sza- lacska völgyére. Ez utóbbinak a ve­zetője Béndek János nyugalmazott tűzoltó, aki öt éve lakik a faluban. Polgárőr a szőlőhegyen- Ez a kis birtok tizenöt éve a tulajdo­nom, s ezen a mintegy 1300 négy­szögölön megterem minden, ami a konyhára kell - mondta Béndek Já­nos, miután szatyorba tette a másna­pi ebédhez való alapanyagot: tököt, zöldséget, hagymát. - Most egyéb­ként azért jöttem ki, hogy ellenőriz­zem a szőlőt a permetezés után. Né­hol, sajnos, megcsipkedte a pero- noszpóra, de nem lesz különösebb gond. A gombabetegség nem káro­sít minden fajtát egyformán, ezért is telepítettem többféle szőlőt. Egyéb­ként nagyon sok időt töltök idekinn, így ismerem a szomszédokat, a hegygazdákat. Már a hangjáról meg­ismerem az autókat. Ha idegen han­got hallok, kinézek a szőlősorból vagy elmegyek utána, hogy ellen­őrizzem, ki az és mit keres a hegyen. Mióta van polgárőrség, visszaesett a lopások száma. Városban könnyebb Hilmer Melinda nem a lopások mi­att aggódik. Sokkal inkább foglal­koztatja, hogy frissdiplomával hol tud elhelyezkedni. Jelenleg a szíve is szabad, és a szülői házon kívül szinte semmi sem köti a faluhoz.- Gazdasági agrármérnök szakon végeztem, most egyelőre pihenek, nyaralok. A'munkaügyi hivatalba már bejelentkeztem, figyelem az álláshirdetéseket, de félő, hogy munkanélküli leszek. Százhatvan­nál többen végeztünk, s a cégek in­kább leépítenek, mintsem új mun­katársakat vennének föl. Kaposvá­ron szeretnék elhelyezkedni, sőt szívem szerint oda is költöznék. Érdekel a bankszakma és az élel­miszeripar vagy a marketing. Érde­kes módon Nagyberkiben nagyon jól kijönnek egymással a középis­kolások és az idősebbek, de én eb­ből kimaradtam. Van egy-két bará­tom, de inkább az évfolyamtársa­immal járok össze. Ennek biztosan oka volt az a több mint négyéves kapcsolat is, aminek nemrégiben vége szakadt. Most újra rendezem az életem, nyitott vagyok egy új szerelemre és egy új munkahelyre. Késő délelőtt csak három ember üldögél a Pityóka vendéglő tera­szán, és egyikük sem pityókás. Hammer Gyula tulajdonos mintegy tizenöt éve nyitotta meg a vendég­jük s hat éve bővítette az éttermet. Növekszik a forgalom- Az étterem vendégeinek jelentős részét az átutazók teszik ki, de a kül­földiek száma igen megcsappant. Számítottunk a gunarasi fürdő ven­dégeire is, de egyre kevesebben jön­nek - mondta Hammer Gyula. - Kény­telenek vagyunk több lábon állni, ezért tartjuk a gázcseretelepet, s van lehetőség lottó online-feladásra is. A fiatalokat is várják a Pityóká­ban. Miután az egyetlen helyet, ahol időnként összejöhettek az if­jak, a katolikus egyház visszaigé­nyelte, esténként itt találkoznak. A tulajdonos egy pingpongasztallal, csocsógéppel tette elviselhetőbbé az unalmas forró estéket. - A fiata­lok megisznak egy-egy sört, de nem jellemző a részegeskedés. Egyébként az új szesznyilvántartás a választék, a minőség rovására megy, hiszen az adminisztráció rengeteg időt vesz igénybe, s ezt so- kan nem vállalják. ____________■ NA GYBERKI Nagyberki Hírmondó Teleház Kisberkiben is Nemrég adták át a kisberki tele­pülésrészen a falu első teleházát. A műszaki fejlesztést Saparrkpályá- zati támogatásból végezték el. A 2,6 milliós beruházásból másfél milliót fizetett az önkormányzat, s ebből három számítógépet, fény­másolót és nyomtatót vásárolt. Az ISDN-vonal és az internet-hoz­záférés is a rendelkezésükre áll. Új igazgató az iskolában Júliustól Völgyi Attila látja el a nyolcosztályos általános iskola igazgatói teendőit. A tanintéz­ménybe 308 diák jár, s a gyere­kek megtartása érdekében szep­tembertől megkezdik az alapfokú művészeti oktatást is. A tanulókat egyébként hetente úszni viszik, sőt futó- és bitumenezett kézilab­dapálya meg tornaterem szolgálja az egészséges életre nevelést. Járdát, utat építenek A Temető utcával kezdődött a tervszerű járda- és útfelújítás Nagyberkiben. Ez a járdasza­kasz 2,3 millió forintba kerül, s az önkormányzat nem kért hoz­zá pályázati támogatást, a beru­házást önerőből oldja meg. ■ Recept Nagyberkiből Aratóleves Az aratóleveshez fél kiló sava­nyú káposzta, 5 deka füstölt szalonna, egy fej vöröshagyma, 4 evőkanál tarhonya, 1 kanál liszt, 20 deka kolbász, 2 deci tejföl és egy kis pirospaprika kell. A káposztát megmossuk, s a finomra vágott hagymával fél li­ter vízben megfőzzük. Lábosban apróra vágott füstölt szalonnát olvasztunk, s ebben megpirítjuk a tarhonyát. Ha kész, megszór­juk egy kanál liszttel és a piros- paprikával, majd ráöntjük a ká­posztát. Adunk hozzá egy liter vizet, s addig főzzük, míg a tar­honya puha nem lesz. A vékony­ra szeletelt kolbásszal még 5 percet főzzük, majd a tejfölt a levesestálban elkeverjük, a forró levest pedig rámerjük. ■ A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A NAGYBERKI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Nagyberki Kincse Sokan vannak, akiknek a kertjében nincs gyümölcsfa - állítja Tóth Mónika -, s ők szívesen megveszik a kis boltban kapható gyümölcsöt Barack a gazdaboltból Egyetlen olyan üzlet található a faluban, ahol a me­zőgazdasági termeléshez szükséges vegyszerek, magok és a kisebb eszközök is beszerezhetők. Tóth Mónika a kistermelőkre, a családi gazdálkodókra gondolt, amikor belekezdett a vállalkozásba.- Gazdaboltként indultunk, de az idők folyamán bővítettük a kínálatot. Ma már zöldség, gyümölcs, élelmiszer és vegyi áru is kapható nálunk - mond­ta. - Sokan úgy gondolják, hogy faluhelyen, főként ahol szőlőhegy is van, nem keresik az emberek a gyümölcsöt. Erre azonban rácáfoltak a tapasztala­tok. A múlt év a gyümölcstermelőknek nem volt sikeres, így hamar megszokták, hogy itt a primőr mellett ez is kapható. Itt, a főút mellett jelentős az átmenő forgalom, és az autósok is sokszor megáll­nak egy kis gyümölcsért vagy hideg üdítőért. Tóth Mónika szerint kétféle vevő van. Az egyik körbe tartoznak, akik ragaszkodnak a megszokott, olcsóbb termékekhez, a másikba akik szívesen ki­próbálják az újdonságokat, még akkor is, ha esetleg drágábbak. - Egy ilyen kis boltnak egyedül nehéz tal­pon maradnia. Én is ezért csatlakoztam egy boltlánc­hoz. így kedvezőbb áron szerezhetem be az árut, s ez lehetővé teszi, hogy a megyeszékhely hipermar- keteinél olcsóbb termékek is legyenek a boltban. ■ A Szalacska völgye Szalacskapuszta a magyarországi kelták egyik fővá­rosa volt. A mai napig kerülnek elő itt avar, római és kelta emlékek. A kelták nem sokat bíbelődtek a pénz­váltással: egyszerűen ketté vagy négybe vágták az ér­méket, s máris volt aprópénzük. Ilyen felezett-ne- gyedelt pénzt nagyon sokat találtak a lakosok szán­táskor a barázdákban, illetve szőlőtelepítéskor. Ez a terület ugyanis nemcsak a régi leletekről híres, ha­nem a szőlőtermesztéséről is; jó bortermő vidékként tartják számon. A mai gazdák, a Kaposmente hegy­község tagjai a dél-balatoni borút rendezvényeihez csatlakoztak. A Szalacska-völgyben található a Szent Antal-kápolna is. Ezt a három különlegességet hozták össze, amikor megszervezték a három kápolnatúrát. Az út a csornai jókúti kápolnától indul, a turisták el­jönnek a Szent Antal-kápolnához, majd Mosdóson a Szent Vendel-kápolnánál végződik a kirándulás. Köz­ben a pincéknél jófajta borokat kóstolnak, és megis­merkednek a környék történelmével is. A túra során látható a kelta kori sírhalmok némelyike is. A Szent Antal-kápolnát belül már tatarozták, a kül­ső felújítására azonban még várni kell. A külcsín visz- szaállításánál egyébként egyelőre sokkal fontosabb lenne a partfal megerősítése, mert ha az ledől, már nem lesz kápolna, amit rendbe lehetne tenni. ■ A Szalacska-völgyben álló Szent Antal-kápolna a híres túraút egyik állomása, amit rendszeresen fölkeresnek vidéket járó vendégek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom