Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-27 / 174. szám

2004. Július 27., Kedd LENGYELT Ó TI TÜKÖR 7. OLDAL Nyáron sem üres a könyvtár Az ingyenes internetezési lehe­tőség miatt megnőtt a városi könyvtár látogatottsága, de a könyvek népszerűsége sem csökkent. A hat számítógép miatt a gyerekek sokszor már nyitás előtt ott topo­rognak a bejáratnál. A géppark ha­marosan két új taggal bővül, ezt az e-Magyarország pályázaton nyerte a könyvtár: Peitlemé Takács Éva, a könyvtár vezetője elmondta, hogy a gyerekek elsősorban délelőtt jön­nek s a Honfoglaló online társasjá­tékot kedvelik a legjobban. Délutá­nonként a szünidőt itthon töltő fő­iskolások és egyetemisták szállják meg a gépeket. Már a kempinge­zők is bejárnak, hogy innen küld­jék elektronikus leveleiket. Az idő­sebbeket még nem érintette meg az internet. A számítógépeket nemcsak a vi­lághálón való kalandozásra veszik igénybe: többen itt írták a szakdol­gozatukat, sokan használják a le­velezőprogramot, s élnek a nyom­tatási és szkennelési lehetőséggel is. Népszerűek a cd-n elérhető ok­tatóprogramok, az elektronikus le­xikonok és a cd-jogtár is. Ezenkí­vül a könyvtár munkatársai faxo­lást és fénymásolást is vállalnak, kérésre a hivatalos levelek megfo­galmazásában is segítenek. A gyerekek a nyáron rengeteg mesekönyvet és kötelező irodalmat kölcsönöznek, a nyugdíjasok pedig a kánikulában is a tőlük megszo­kott rendszerességgel látogatják a könyvtárt. Az évi 500 ezer forintos könyvvásárlási keret mellé az intéz­mény az érdekeltségnövelő támo­gatási pályázaton 250 ezer forintot nyert. A mai könyvárak mellett eb­ből nem lehet túl sok olvasnivalót venni, de Peitlemé Takács Éva el­mondta: mindig ügyel arra, hogy a legújabb kézikönyveket is megta­lálják az olvasók a polcokon. A cd- k még drágábbak, de azért ezekből is mindig van egy-egy újabb darab. A gyerekek nagy örömére a kötele­ző olvasmányok videokazettán is kölcsönözhetők. ■ Harmincévi hűség Tótihoz BANKÓ JÓZSEF 1947-ben született Enyingen. Ott vé­gezte el az általános isko­lát Fehérvárra járt gimná­ziumba. majd a Kertészeti Egyetem gyümölcster­mesztő szakán szerzett diplomát Gyakomokéseit az enyingi állami gazda­ságban töltötte, 1973 óta a lengyeltóti termelőszö­vetkezetben dolgozott ker­tészmérnökként Dankó József al­polgármesternek a városért végzett ál­dozatos munkájá­ért a tóti napokon a képviselő-testü­let a Lengyeltótiért kitüntető címet adományozta. Dankó József lelke­sen mondja, hogy mindig szívesen dol­gozott a közössé­gért, és most is teljes mellszéles­séggel áll ki a jó ügyek mellett. Örömmel tölti el, hogy ez már a ne­gyedik ciklus, amikor önkormány­zati képviselővé választották. Ez a tény és a most elnyert Lengyeltóti­ért kitüntetés egyaránt azt mutatja, hogy a város lakossága elfogadja és értékeli a fáradozását.- Mióta él Lengyeltótiban?- Már 31 éve itt lakom a város­ban. Azért költöztünk ide a felesé­gemmel, mert annak idején mind­ketten itt találtunk munkát az ak­kori termelőszövetkezetben. A vá­ros már az első pillanatban kelle­mes helynek látszott, az emberek pedig rögtön befogadtak minket. Teljes egészében lengyeltótinak ér­zem magam. A lányunk és fiunk is itt nőtt fel, és az unokáink is szere­tik a várost.- Mit szeret legjobban a város­ban?- Jó végigmenni az utcákon és jó hallani a barátok, ismerősök vagy az átutazók elismerő szavait. Ezenkívül nagyszerű, hogy a 70- es, 80-as évek nyári ifjúsági tábo­rainak köszönhetően az egész or­szágban ismerősökre bukkanok. Bárhová megyek, találkozom olya­nokkal, akik ennek kapcsán hal­lottak a városról vagy éppen itt tá­boroztak.- Most mivel foglalkozik?- A Juglas Hungária Kft ügyve­zetője vagyok 1997 óta. A név a dió latin nevéből született.' Mienk Magyarország és Közép-Európa legnagyobb egybefüggő dióültet­vénye. Magyarország három leg­jobb diófajtája csak itt található meg ekkora mennyiségben. Folya­matosan fejlesztjük az ültetvényt, most újabb 50 hektár telepítését tervezzük.- Hogyan érintette a vállalkozást az uniós csatlakozás?- Nem volt ránk különösebb hatása, mivel már évek óta nyugati exporttal foglalkozunk és az euró­pai követelményeknek megfelelő­en végezzük a munkát.- Merre tart ma Lengyeltóti?- A város egyre komfortosabb. Fejlődik az oktatás, a kultúra és a sport. Megoldódott a víz, a villany, a csatornarendszer és a gázvezeték kiépítése is. Csak több munkahely kellene, hogy az itt élő emberek életszínvonala növekedjék. Most az a városvezetés dolga, hogy elő­teremtse a különböző fejlesztések­hez szükséges pályázatok beadá- sához elengedhetetlen pénzeket. ■ Városszerte irtják a parlagfüvet A város 3,2 millió forintot nyert a foglalkoztatási tárca pályázatán közhasznú mun­kások alkalmazására a par­lagfű irtásában. A városban és három szomszédos köz­ségben harminc ember vesz részt a közérdekű munká­ban. A pályázatban 45 térség vett részt és 28 nyert támogatást a 223 millió forintos keretből. Len­gyeltóti volt a gesztora az Öreg­lakkal, Somogyvárral és Szőlős- györökkel közösen benyújtott si­keres pályázatnak, amit Varga László megbízott kistérségi me­nedzser készített elő. Elmondta, hogy a 30 főből 12 Tódban, 10 Öreglakon, 6 Somogyvár és 2 Szőlősgyörökön dolgozik az ön- kormányzati területek parlagfű­mentessé tételén. Olyan embere­ket válogattak a tevékenységre, akiket a szociális segély helyett tudtak, ha csak néhány hónapra is - július 15-től szeptember 15-ig - visszaterelni a munka világába. Vannak köztük szakmunkások, segéd- és betanított munkások, akiket eddig tartós munkanélkü­liként tartottak nyilván. A város­ban egyébként 9 százalékos a munkanélküliségi ráta, 1,5 szá­zalékkal több, mint az országos átlag. A csatornázás után megboly­gatott útfelületeken különösen szapora a parlagfű, 25 négyzet- méteren 2900 szálat számoltak meg. A háziorvosok szakvélemé­nye szerint a lakosságnak leg­alább az öt százaléka allergiás erre a gyomnövényre. Az irtása tehát elsőrendű önkormányzati feladattá vált. Mártonná Molnár Katalin csoportvezetőként irá­nyítja négy településen a 30 köz­________; Tö bb területen igencsak szapora a parlagfű; irtották kaszások is, és volt olyan is, ahol huszonöt négyzetméteren 2900 szálat számoltak meg munkás tevékenységét. Bogláron végzett a kertészeti szakközépis­kolában, ez tehát számára igazán testhezálló feladat, s láthatóan élvezettel végzi. Mint mondta, most a parlagfű virágzásának a megakadályozása az elsődleges cél. Ezt fáradságos kézi munká­val tudják csak elérni, de ahol nagyobb felületen található, ott bevethetik a kézi szerszámokat is. Egy-egy területen kísérletet is végeznek, hogy kiderüljön, me­lyik a legcélravezetőbb eljárás. Ha ugyanis rosszul vágják le a növényt, sokkal több oldalhaj- tással kezd újra növekedni. ■ Varga László: - Jövőre még átfo­góbb programmal szeretnénk pá­lyázni és legalább ötven embert kel­lene foglalkoztat­ni. Már megkezd­tük a következő évi pályázatnak a kidolgozását. Most ugyanis na­gyon rövid volt a pályázati határ­idő ahhoz, hogy az egész kistérsé­get átfogó feladattervet készítsünk. Reméljük ugyanis, hogy újra meg­hirdetik ezt a támogatási formát. Mártonné Molnár Katalin: ­Szeretem a szépet, és örülök, hogy se­gíthetek azoknak az embereknek, akik allergiásak a parlagfűre. Reggel 6-tól délután fél 3- ig dolgozunk a vá­rosban a meghatározott ütemterv szerint. Ésszerű okokból változtat­tunk csupán: a focipálya környékén kezdtük a munkát. Jó látni, hogy az emberek a saját portájukon is el­kezdték a gazt összegyűjteni. Irodák kellenek A képviselő-testület felhatal­mazta a polgármestert, hogy tár­gyaljon a kincstárral a Csokonai utcai épületről. Az önkormány­zat ugyanis szeretné átvenni a házat, erről már a tavasszal ha­tároztak, a legutóbbi testületi ülésen pedig azokat a szempon­tokat összegezék, amik ezt indokolják. Az épületre irodák kialakítása miatt szüksége van a városnak, itt szeretnék elhelyez­ni a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetét. Az önkor­mányzat vállalja az ingatlan ál­lapotának felmérését, szükség esetén a kármentesítést, miköz­ben lemond az ingatlannal kap­csolatos követeléséről az állam­mal szemben. A kincstárt vi­szont öt éven át tájékoztatja az ingatlan hasznosításáról. Ha ér­tékesíteni akarja, a vételár felét fölajánlja a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak. __________■ Me galakult a többcélú kistérségi társulás. Az önkormányzatok az együttműködésre, a közös intéz­ményhálózat fejlesztésére és a szín­vonalas közszolgáltatásokra sza­vaztak. A többcélú kistérségi társu­lás tanácsának elnöke Papszt Lajos polgármester, alelnöke Tapolcai Jó­zsefbuzsáki és Móring József Attila somogyvári polgármester. A pénz­ügyi ellenőrző bizottság elnöke Horváth Endre, Öreglak polgármes­tere. A társulásnak van is, nincs is munkaszervezete, mondta Papszt Lajos. Egyelőre a város polgármes­Kiskörzetek Az oktatást öt körzetben szerve­zik: Lengyeltóti-Hács-Kisberény, Szölösgyötök- Gyugy, Somogyvár- Somogyr/ámos, Oreglak-F'amuk és Buzsák-Táska mikrotérségben. téri hivatala látja el a kistérség me­nedzselését Sándor János vezetésé­vel. Mellette dolgozik egy, a pályá­zatok írásával foglalkozó szakem­ber. Várják a Miniszterelnöki Hiva­tal döntését a kistérségi menedzser­ről. Várhatóan egy oktatási és pénz­ügyi szakemberrel bővül a kistérsé­gi munkaszervezet. A társulás a BM-től 120 millió forint támogatást vár a feladatok ellátására. - A legna­gyobb feladat volt - mondta Papszt Lajos -, hogy megértessék a települé­sekkel: nem iskolabezárásokról van szó. Ha társulnak, a következő két- három évben meg tudják tartani az oktatási intézményeiket. így alakították ki azt az öt mikrokörzetet, ami sikeres lehet a színvonalas közoktatás megte­remtésében. A 120 millió forint nagy részét a felszerelésre fordít­hatják, de gondolkodhatnak előre, az iskolabusz-pályázat révén. ■ Aljegyzői pályázat A képviselő-testület pályázatot hirdetett az aljegyzői állás betöl­tésére, ez a Belügyi Közlönyben jelenik meg. Olyan pályázókat várnak, akik legalább kétévi közigazgatási gyakorlattal ren­delkeznek, igazgatásszervezői vagy jogi végzettségük van, és a közigazgatási, illetve a jogi szak­vizsgát is letették. Az aljegyző a jegyzőt helyette­síti, illetve a tőle kapott feladato­kat látja el és a polgármesteri hi­vatal hatósági irodáját vezeti. A pályázatot annak megjelenésé­től számított tizenöt napon belül kell benyújtani a város jegyzőjé­hez. A képviselők pedig az ezt követő testületi ülésen bírálják el a jelentkezéseket. AZ OLDAL CIKKEIT GÁLDONYI MAGDOLNA ÉS NYIRÖ KRISZTINA ÍRTA FOTÓK: TÖRÖK ANETT ÉS MÁRTON LÁSZLÓ Kímélik a környezetet A város jelentős terheket és erőfe­szítéseket vállalt, hogy a városban és térségében kiépítsék a csatorna­hálózatot. A képviselő-testület ren­deletet alkotott annak ér- pg dekében, hogy minél töb­ben vegyék igénybe a környezetkímélő szolgál­tatást. Július 1-jén lépett életbe a helyi rendelet a talajter­helési díjról. A képviselő- testület meghatározta a díj kivetéséhez szükséges adatszolgáltatás és eljárás szabá­lyait. A díj bevezetésének elsődle­ges célja az, hogy ösztönözze a la­kosságot: minél többen kössék rá háztartásukat a csatornahálózatra. Miután a képviselők megfogalma­zása szerint a környezetkímélő szolgáltatás a helyi közösség szá­mára alapvetően fontos, ezért nem állapítottak meg mentességet és kedvezményeket sem. Az önkor­mányzat és a város lakossága je­lentős anyagi terhet vállalt a szennyvízelhelyezés korszerű megoldására. Ismert, hogy e nélkül a város fejlesztése került volna veszélybe, mert a Balaton-törvény rendel­kezései szerint a hiányos közművek miatt nem ad­hattak volna ki semmi­lyen építési engedélyt a városban. A település jö­vőjét azonban egészsé­ges környezete is megha­tározza. A szigorú helyi rendelet tehát szintén a következő generá­ciók érdekeit szolgálja. Henger György jegyző elmondta: a talajter­helési díjat azoknak kell majd megfizetniük, akiket műszaki okok nem akadályoznak abban, hogy rákössenek a csatornaháló­zatra. A díj mértéke köbméteren­ként 120 forint, amit különböző szorzókkal növelhetnek. ■ Fiatalon, de kellő tapasztalattal A képviselő-testület július 1- jétől Henger Györgyöt, a város aljegyzőjét bízta meg a jegy­zői feladatok ellátásával. A polgármesteri hivatal élére fi­atal, de a közigazgatásban jártas szakember került. Henger György pályafutásából úgy tűnik, mintha nehezen tudott volna választani a tanári hivatás és a közigazgatás között. Azt mondta, valóban most is érdekli mindkettő. A helyi közigazgatás­ban jól tudja hasznosítani a peda­gógiát, a műszaki és a jogi vég­zettségét is. A lengyeltóti gyámhi­vatal vezetőjeként szintén hasz­nát vette az iskolában töltött éveknek. Mint mondta, családi kapcsolatok már korábban is a vá­roshoz fűzték, 1998-tól pedig tóti lakosnak vallhatja magát. A jegyzői posztban az vonzot­ta, hogy lehetőséget kapott a köz- igazgatásban eltöltött években megfogalmazott elképzeléseknek a megvalósítására. Szeretne meg­felelni elsősorban a lakosság igé­nyeinek a gyorsan változó jogsza­bályok és az Európai Unió igénye­inek alkalmazásával. Szép kihívás számára a XXL századi hivatal megteremtése. Mindebben, mint mondta, jól képzett, tapasztalt gárdára támaszkodhat. Szervezeti változtatásokra nem készül, de a feladatok ésszerűbb elosztását tervezi. Maga mögött érzi a kollégáit, és bírja a polgármester, illetve a képviselő-testület bizalmát. Mindez jó alap ahhoz, hogy segít­se az önkormányzatot a városfej­lesztést érintő kérdések megoldá­sában. Jegyzői hitvallása nagyon egyszerű: arra törekszik, hogy a polgár- mesteri hivatal jól, gyorsan, hatékonyan és az ügyfelek megelégedését kivíva végezze a munkáját. Ami elintézhe­tő, azt minél hamarabb in­tézze el humá­nusan, de a jogszabályi ke­retek között. Lengyeltótit emberléptékű kisvárosként is­merte és szerette meg. Olyan tele­pülés, amelyik rendelkezik ugyan a városias infrastruktúrával, de az emberekből még nem veszett ki HENGER GYÖRGY 1964-ben született Marcali­ban. Csákányban nevelke­dett, Székesfehérváron érettségizett. Fonyédon mű­szaki ügyintézőként, ma]d Somogysámsonban képesí­tés nélküli tanítóként dolgo­zott. Közben az ELTE-n tör­ténelem-földrajz szakos ál­talános Iskolai tanári. Sze­geden Jogi diplomát szer­zett 1998-tól dolgozik a tó­ti közigazgatásban. az egymásra és a közös értékekre figyelés. Henger György azt mondta, nagyobb településen nem is tudna élni, itt érzi jól ma­gát ____________________■ Tá rsulásban a közös jövő

Next

/
Oldalképek
Tartalom