Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-27 / 174. szám

HAZAI T Ü KÖR 3. OLDAL 2004. Július 27., Kedd Találkozás a nagybetűs élettel A felsőoktatási reformról kérdeztük a legnagyobb oktatási intézmények veze­tőit. Dr. Mészáros Tamás, a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egye­tem - szeptembertől Corvinus Egyetem - rektora úgy véli, kemény minőségbiz­tosítás kell az egységes európai felsőok­tatási tér kialakulásához. Budapest- Rögtön egy gazdasági jellegű kérdés: ho­gyan vélekedik az oktatók teljesítményala­pú bérezéséről?- A koncepció részleteit nem ismerem, de nagy meglepetés nem érhet, hiszen a Közgázon már régóta foglalkozunk telje­sítményméréssel. Van oktatási teljesít­mény, amit úgy tudunk mérni, hogy meg­nézzük, hány órát tart egy oktató, és van tudományos, kutatási teljesítmény, ami a konferenciák, publikációk mennyiségét, minőségét jelenti. Hogy ezen belül ho­gyan oldjuk meg a differenciálást, az már egy furcsább feladat. Ahhoz, hogy valaki egyetemi tanár legyen, komoly szűrőkön kell átmennie, amelyek után kiderül, hogy alkalmas-e arra, hogy naponta kiálljon a hallgatók elé. Kérdés, hogy akkor van-e jobb és kevésbé jó egyetemi tanár? Szerin­tem, ha maga a kinevezési procedúra jó és a teljesítményt méri, nem baj, ha az okta­tók egyforma fizetést kapnak. Másrészt az egyetemi oktatás nem kö­zép- vagy általános iskolai tanítás, ahol adott tantárgyakból tart a tanár adott szá­mú órát. Az egyetemi oktató ért egy tudo­mányterülethez, lehet, hogy ő a legjobb benne, ele nem ért egy másikhoz. Lehet, hogy az ő területén csak egy előadás, egy szeminárium van egy héten. Ekkor az a kérdés, hogy valaki olyat állítsanak be, aki ugyan nem a legjobb az adott területen, de máshol is van órája, és formálisan produ­kálja a teljesítményt, vagy az a lényeg, hogy mindenütt a legjobb oktató legyen. Ez a példa persze kiélezett és meg lehet te­remteni az egyensúlyt, de be kell látnunk, hogy az oktatási teljesítmény attól függ, a tanterv hogyan alakul. A kiválasztásnál megvan a lehetőség az oktató tanítási, tu­dományos és egyéb képességeinek felmé­résére, ettől kezdve az a kérdés, hogy a tanterv hány órában ad neki lehetőséget.- Jól értem, hogy igazságtalannak tartja ezt a típusú bérrendszert?- Nem tartom annak, mert mi is alkal­mazzuk, de egyelőre nem azon gondol­koztunk, hogy azonos tanári kategórián belül különböző fizetést adjunk. A teljesít­ményt a kiválasztásnál kell megfogni, de ugyanakkor el tudom képzelni, hogy juta­lomban vagy más módon differenciáljuk.- A minisztérium indoklása szerint az a cél, hogy a hallgatók jobb „szolgáltatást” kapjanak, kvázi így sarkallnák jobb okta­tásra a tanárokat. Ha nem ez a megoldás, akkor mi lehet?- Más kérdés, ha a hallgatói értékelés­ben - ami a Közgázon is rendszeres - több éven keresztül egy tanár rossz minősítést kap, vagyis a hallgatók nem elégedettek vele, gyenge, fegyelmezetlen oktatónak tartják. Akkor nem való a tanári pályára. Lehetne azt mondani, hogy kapjon keve­sebb pénzt, de az nem az igazi megoldás. Hosszú távon egy egyetemi oktatónak a legnagyobb sikerélménye, pályájának mércéje az, ha a hallgatói elégedettek vele. Én is nagy súlyt adok a hallgatók szavá­nak. Azoknak az oktatóknak, akiket évről évre a legjobbnak ítélnek a diákok, jutal­mat lehetne adni, ha pedig valaki tartósan nem teljesít, meg lehet kérdőjelezni az al­kalmasságát. Nagy igény van a teljesít­ménymérésre, de én nem az alapbérnél differenciálnék.- Az intézmények integrálásával, ami szintén fontos része a reformnak, a Közgáz jól áll, szeptembertől új neve is lesz a kibő­vült egyetemnek. Van feladat még ezen a téren?- Éppen csak, hogy elkezdtük az érde­mi munkát. Mondhatnám, jól megva­gyunk egymás mellett. A bolognai folya­mat nyomán tettük meg az első lépéseket. Két alapszak úgy alakult ki, hogy abban már mind a három régi intézmény részt vesz - a Közgáz, az Államigazgatási Főis­kola és a Kertészeti Egyetem. Ezen túl megvannak a lehetőségek más területeken is. Az új rendszert kell bevezetni és nem a régire ráhúzni, ráerőszakolni az integrá­ciót. Az én filozófiám szerint nem lehet erőszakosan integrálni, mert nem szabad kényszeríteni sem az oktatókat, sem a diákokat. Nem feltétlenül jó, ha egy okta­tót, aki például marketinget tanít a kerté­szetin, áthelyezek ide, a Közgázra a többi huszonöt mellé. Ez több konfliktussal jár­na, mint haszonnal. A hallgatók előtt meg kell nyitni a vá­lasztás lehetőségét. így, az ilyen típusú in­tegrációt ők fogják kikényszeríteni, mert azt mondják, hogy ha van lehetőségem marketinget hallgatni a Közgázon, miért ne tenném. Dönthet a diák úgy, hogy in­kább itt veszi fel ezt a tárgyat, mint az A Közgáz és a közgazdaságtan oktatásának története Magyarországon 1763-ban a Pozsony megyei Szencen alapították a Collegium Oeconomicumot, amely mindenfajta szakoktatás első hazai intézménye volt. Ugyancsak ilyen ismereteket oktattak a varasdi kamerális iskolában, az 1770-es évektől a nagyszombati egyetemen és a királyi tudományakadémiákon. 1846-ban megnyílt a József Ipartanoda, amelyet 1850-ben egye­sítettek a pesti egyetem Mérnökképző Intézetével. Az így létrehozott új intézmény 1857- ben politechnikum rangot kapott. A politechnikumban közgazdasági osztály is alakult. Az önálló, a többi egyetemmel azonos jogokat élvező közgazdaság-tudományi egyetemért a századfordulón bontakozott ki társadalmi mozgalom. 1920-ban kormányrendelet, majd törvény hívta életre a Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaság-tudományi Kart, mint önálló intézményt. 1948-ban jött létre a Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem, most már önálló universitasként, 1953-ban a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egye­tem nevet vette fel. Az intézmény neve 1990-ben Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem lett, 2004 szeptemberétől Corvinus Egyetemként működik tovább, miután ösz- szeolvadt az Államigazgatási Főiskolával és a Szent István Egyetem Kertészeti Karával. „anyaegyetemen”. Az gondolom, hogy a közös szakokba közös kutatások, a diákok mobilitása segíti majd a valódi integrációt. Eltérőek a tradícióink, de épp ez az, ami jó az egyesítésben. A hallgató már az egyete­men találkozik az „élettel”, rájön, hogy nem csak egy szemszögből közelíthető meg egy probléma, és megtanul együtt­működni. Időbe telik majd, amíg összecsi­szolódunk. Fontos lépés, hogy szeptem­bertől Corvinus Egyetem név alatt indul az összevont intézmény, mindenki „elveszti” a régi nevét, de mindenki megtartja a saját imázsát.- Mit gondol az egységes felsőoktatási tér kialakításáról?- Valamikor volt egy nagy egyetemünk, ahol a különböző karokon hét matemati­kai tanszék működött, és az egyik nem fo­gadta el a hallgatótól a másikon tett analí­zisvizsgát. Képzelje el, mi van akkor, ha a hallgató egy másik egyetemről érkezik. Mit fogadok el bachelor-szintnek Békés­csabán, Brüsszelben, Madridban? Ez egy idea, amelyhez szükség van egységes mi­nőségbiztosítási rendszerre. Ha ez a rend­szer működik, feltételezhető, hogy egy bi­zonyos végzettséggel, vizsgával rendelke­ző diák valóban azt tudja, amiről a papírja szól. Ez a minőségbiztosítás már nagyjá­ból működik Európában. Azt nem tudom elképzelni, hogy a legelitebb iskolák auto­matikusan vegyék fel vagy át a hallgató­kat. Fékek, szelekciós mechanizmusok akkor is működni fognak, ami persze nem baj. Másik nagy kérdés az idegen nyelvű oktatás, amivel szerencsére mi jól állunk, már most együttműködünk európai egye­MÉSZÁROS TAMÁS iparszakos közgaz­dász, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, | azÁPVRt. igazgatóságának elnöke. 2004 ja- -S nuárjáig a BKÁE Kisvállalkozás-fejlesztési -2 Központ igazgatója, azóta az egyetem rekto- £ ra. Vendégkutatóként működött a George sí Washington University-n, majd a philadelphiai | Wharton School többhetes felsőszintű veze- § tőképző programjában. 1993-ban a bostoni “ Harvard Business School szervezésében f részt vett a kelet- és közép-európai egyetemi “■ oktatók továbbképzésén. Alelnöke a Magyar Tudományos Akadémia Ipargazdasági Bizott­ságának. temekkel, és további szakokon tervezzük az idegen nyelvű kurzusok beindítását, így „csalogatjuk” a külföldi hallgatókat. Ha ez mind sikerül - nem csak nekünk, hanem más intézményeknek is - el tudom képzelni, hogy egy működőké­pes felsőoktatási tér jöjjön létre.- Van olyan kérdés, amit a reform nem tisztáz?- Számomra kissé zavaros az intézmé­nyek státusa. Három variációról is szó volt már. Egyrészt arról, hogy az iskolák köz­hasznú társasággá alakulnak majd, aztán arról, hogy mégis maradnak állami fenn­tartásban, végül - és ez a változat látszik megvalósulni - a speciális intézményi stá­tusról, amely az intézménynek bizonyos fokú gazdasági szabadságot ad, ugyanak­kor az állam továbbra is támogatja. Várom a fejleményeket. _______ steiner kata Új titkosszolgálati vezetők Rendkívüli ülést akar a Fidesz Budapest A kormányfő mai hatállyal Zsohár István vezérőrnagyot az Információs Hivatal főigaz­gatójának, Galambos Lajos dandártábornokot a Nemzet- biztonsági Hivatal főigazgató­jának nevezte ki. Az Országgyűlés Nemzetbizton­sági Bizottsága több mint három­órás zárt ülésen hallgatta meg a jelölteket. Ezt követően Kövér László, a bizottság fideszes elnö­ke elmondta: az ellenzéki képvi­selők nemmel szavaztak Zsohár István kinevezéséről, míg Galam­bos Lajos személyével kapcsolat­ban tartózkodtak. Tóth András, a polgári nemzet- biztonsági szolgálatok irányításá­ban közreműködő politikai állam­titkár az Információs Hivatal élén történő személyi változás okairól elmondta: a kormányfő és Kiss Pé­ter kancelláriaminiszter is elége­dett volt Czukor József eddigi fő­igazgató munkájával, „de úgy gondolja, hogy a továbblépéshez más személyi összetételű vezetés­re van szükség”. A vezetőváltás időzítésével kapcsolatban Tóth közölte, hogy azt az Információs Hivatal külföldi munkatársainak értekezlete előtt akarták lebonyo­lítani. Kövér László szerint „az utóbbi két esztendő legkomo­lyabb konfliktusa bontakozott itt ki a bizottsági ülésen a kormány- párti és az ellenzéki oldal között”. Kövér úgy gondolja, a váltás egyik oka az lehet, hogy az „MSZP-n be­lüli ingatag belső hatalmi viszo­nyok lehetőséget teremtettek egy személyzeti lobbiharc kibontako­zására, amely nem csak a nemzet- biztonsági szolgálatok élén hozott változást, hanem úgy tűnik, hogy máshol is”. ■ Rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi a Fidesz-MPSZ augusztus 19-re bizonyos cégek privatizációja kapcsán. Orbán Viktor pártelnök szerint erkölcsileg vállal- hatatlan döntés a Nemzeti Tankönyvkiadó, a Bábolna Rt. és a Richter magánkézbe adása. Budapest Orbán Viktor azt állítja, hogy a kormány „suttyomban hozott ha­talmas súlyú, ráadásul rendkívül rossz döntéssorozatot” s ennek oka „a gyors, mohó és könnyű pénzszerzés”. A pártelnök szerint természetesen vannak olyan cé­gek, amelyek esetében megfonto­landó a privatizáció, ilyen például a Malév, de bizonyos vállalatok­nál ez elképzelhetetlen. Ezek kö­zött említette a Nemzeti Tan- könyvkiadót, a Richtert, a Mező- hegyesi Állami Ménesbirtokot és a Bábolna Rt.-t. Orbán Viktor arra kérte a kormányt, hogy vizsgálja felül a döntéseket, és ne szente­sítse az ÁPV Rt. döntéseit, mert a közvagyon egy részét igenis fenn kell tartani. Rogán Antal, a Fidesz frakció­vezető-helyettese bejelentette: augusztus 19-re rendkívüli parla­menti ülés összehívását kezde­ményezik az ügyben, és törvény- javaslatot terjesztenek a Ház elé. A javaslatban azon cégek körét határozzák meg, amelyek eladá­sáról - a jogszabály elfogadása esetén - nem a kormány, hanem a parlament dönthet majd. Az MDF jelezte: támogatja az Országgyűlés rendkívüli összehí­vását. Herényi Károly frakcióve­zető szerint az erőltetett privati­záció visszafordíthatatlan és be­láthatatlan következményekkel járhat. Kuncze Gábor, a szabad de­mokraták elnöke az Europress- nek azt mondta: ha kezdeménye­zik a rendkívüli ülést, akkor a szabad demokraták részt vesz­nek rajta. Áz SZDSZ ugyanakkor nem ért egyet a privatizáció leál­lításával - fűzte hozzá Kuncze Gábor. Göndör István, az MSZP frak­cióvezető-helyettese szerint Or­bán Viktor a nyári uborkaszezon­ban megpróbál kellő demagógiá­val bemázolt színes luftballono­kat felengedni és kipukkasztani. Göndör közleményében, emlékez-tet: az Orbán-kormány módo-síthatta volna a privatizá­ciós törvényt, de nem tette; a volt mi-niszterelnök szeretné elterelni a figyelmet a 12 állami gazdaság általa támogatott mutyis priva­tizációjáról. FARKAS - BARANYA CÍ>Rktl2. pénzváltó Kaposvár, Fő u. 12. Pénznem I egységre Vétel Eladás EUR 246.0000 253.0000 USD 201.0000 207.0000 GBP 369.0000 379.9000 CHF 159.0000 164.5000 SKK 6.0000 6.5000 Közületeket is kiszolgálunk! Érvényben: július 26. Tel.: 82/312-951 Nyitva mindennap: 8-21 óráig eEgészség program Budapest Az eEgészség program idei és jö­vő évi feladatainak megvalósítá­sára 380 millió forintról szóló együttműködési megállapodást kötött Kökény Mihály egészség- ügyi és Kovács Kálmán informati­kai és hírközlési miniszter. Az In­formatikai és Hírközlési Miniszté­rium 100 millió forinttal járult hozzá, az egészségügyi tárca pe­dig 280 millió forintot adott, tulaj­donképpen négy ügyhöz: rész­ben a fogalomtárak mintaprojekt­jeihez, részben az ágazati portál­ra tervezett tartalomszolgáltatás fejlesztéséhez, valamint a nép­egészségügyi program informatí- kai fejlesztéséhez és a Dr. Info program fejlesztéséhez. Az eMagyarország program 13 fő irá­nya közül az egyik az eEgészség, amelynek célja a gyógyítás kor­szerűsítése, a betegségmegelő­zés, valamint a betegek folyama­tos tájékoztatása. A megállapodás a két tárca 2003-ban megkezdett együttműködésének folytatása. A többi között létrejött az ágazati internetes portál, megkezdte mű­ködését az eEgészség Program- iroda, illetve a Dr. Info tájékozta­tó szolgáltatás, s az ország több mint 120 intézményében elérhe­tő az a nemzetközi orvos-szak­mai tudásbázis is, amely segít az orvosoknak egy adott vizsgálati vagy kezelési eljárás hatékonysá­gának eredményességének meg­ítélésében. ■ Vadászat leállítva Budapest Beer Iván, a Magyarországi Ho­lokauszt Emlékalapítvány elnöke bejelentette: felfüggesztette az Utolsó esély elnevezésű, a még élő náci háborús bűnösök felku­tatására indított akciót. A felfüggesztést az indokolta, hogy az adatvédelmi biztos ko­rábban közölte, idegen országba nem lehet magyar állampolgárok adatait továbbítani. Beer Iván azt mondta, a jogi kérdések tísztázá- sáig nem fogad bejelentéseket, és nem továbbít semmiféle informá­ciót Jeruzsálembe. Péterfalvi Atti­la ombudsman megerősítette: nem a náciüldö-zés legális voltát kifogásolja, ez nem az ő kompe­tenciája; azzal kapcsolatban fo­galmazott meg aggályokat, ahogy a Wiesen-thal-központ folytatta ezt a nácivadászatot. ■ Hírek Lefújt riadó A meteorológiai előrejelzések alapján az Országos Mentőszol­gálat lefújta a hőségriadót, a tűzgyújtási tilalom azonban to­vábbra is érvényben marad, mti Kínai gyógyászat Rákközpont és hagyományos kí­nai orvosi centrum is nyílhat hazánkban - jelentette be Kö­kény Mihály egészségügyi mi­niszter, amikor beszámolt pe­kingi tárgyalásairól, mti Eltérő utakon Ékes József MDF-es képviselő ki­jelentette: az elnökség, a választ­mány és a frakció „nem közös úton” halad. A fennálló belső fe­szültségeket a feleknek a másikat meghallgatva kötelessége a közös nevező kialakításával feloldani, és nem erőből politizálni, mti ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom