Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-03 / 154. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 7 2 2004. Július 3., Szombat SEGESD Segespi Hírmondó Száztizenkétmillió az iskolára Az általános iskolába 250 tanuló, a két óvodába összesen száz gyermek jár. Két év alatt minden iskolai és óvodai épületet korsze­rűsítenek, új sportudvart, műfüves kézilabdapályát és teljes körű in­formatikai oktatási rendszert hoz­nak létre, amihez 112 millió forint uniós támogatást nyert az önkor­mányzat. Ebből csak 5,6 millió fo­rint a község önrésze. Új bútor a múzeumba Félmillió forint vissza nem térí­tendő támogatást nyert könyv­tárpártoló tevékenységéért az önkormányzat, s ezt a pénzt a könyvtár fejlesztésére és bővíté­sére fordítja. A belső berende­zésre, a bútorzatra egy másik pályázat segítségével 150 ezer forintot költenek. Készülnek a vigasságra Öt év alatt az egész kistérséget vendégül akarja látni Segesd. Az idén Lábod, Bolhás, Ótvös- kónyi és Bakháza mutatkozik be július 31-én, a nagyszabású fa­lunapi vigasságon. Erre a műve­lődési ház és a Derűs Alkony nyugdíjas-egyesület második al­kalommal szervez színes kultu­rális rendezvényt, családi és sportvetélkedőket, gasztronómi- ai versenyt, kiállítást. ■ Recept Segesdről Lekváros prósza A számos formában és ízesítéssel készülő ételből hagyományosan kemencés sütőversenyt is ren­deznek a nyugdíjasok a faluna­pon. A legkedveltebb a szilvalek­város prósza, ehhez Kern József- né két liter házi aludttejet, egy de­ci étolajat, kevés sót finomliszttel palacsinta sűrűségű tésztává ka­var. Ujjnyi vastagon beleönti egy kizsírozott tepsibe, s megöntözi két pohár tejfölből, három tojás sárgájából és még egy kicsi ét­olajból készült keverékkel. A tete­jére házi szilvalekvárt csapkod, és forró sütőben vagy kemencében megsüti. Aludttej híján kefirrel is készülhet, és szoktak sós, kapros és krumplis prószát is sütni. A CIKKEKET ÍRTA S A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: BÍRÓ MÁRIA AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A SEGESDI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Segesden dúl a málnaláz. így szokott ez lenni, mikor a gyü­mölcs betakarítása s a minden­kori felvásárlás körül forog az élet. Elégedett termelőt itt évek óta nemigen találni, a málna régi dicsősége elmúlt e tájon. Segesd azonban sohasem csak a málnáról volt híres: sokkal inkább szorgalmas lakosairól, történelmi múltjáról és párat­lan adottságairól. Erre épít az egyre fejlődő és szépülő község, amikor - már az unióban - a jövő apróbb és minden eddigi­nél nagyobb lépéseit tervezik. Málna helyett az unióban bíznak A segesdi főutca mindig forgal­mas. A 68-as út mentén rengeteg jármű jár, s a helybeliek is gyakran járnak vásárolni a boltokba, ügyei­ket intézni a postára és a hivatalba. De most a kertekben nagyobb az élet: érik a málna, és minden dol­gos kézre szükség van. Csak a bosszúság- Most szép is és sok is a málna, mégis ráfizetünk - mondta Lénárt Ferenc, aki feleségével az aznapi eredményt hozta a felvásárlóhoz. - Nekünk már csak 200 négyszög­ölünk maradt, mert nagyobb terü­lettel nem bírnánk: Azt sem tud­juk, milyen áron veszik át tőlünk a termést. Az első osztályú tálkás 600 forintot érne kilónként, a má­sodosztályúért meg a fele jár. De csak utólag mondják meg, hogyan minősítették. Az idény elején alig tíz kilót tudunk szedni egy nap, de nemsokára lesz itt háromszor eny- nyi termés is. Csak haszon nem lesz, olyan keveset fizetnek érte.... Családi kereskedés A málnával felvásárlóként találko­zik Vidák Ákos, a termesztését azonban nem vállalja.- Szedtem eleget gyerekkorom­ban, s most nincs időm a kertre, de nem is nagyon hiányzik. Két éve vágtunk bele ebbe az élelmiszer- boltba, és minden erőnket leköti - sorolta a fiatal kereskedő. - Az unió rengeteg papírmunkát s korláto­zást hozott. Furcsának is találom, hogy míg egy kis üzletben is min­denféle fertőtlenítési szabályt előír­nak és a legkisebb hibáért is bün­tetnek, addig a málnát lehet védő­fólia nélkül retkesládába szedni... A málna helyett a szőlő termé­sét vizsgálgatja Varga József az alsó-segesdi hegyen. Nagyon is számít, miből készíti majd azt a bort, amivel az alsó- és a felső-he­gyi gazdák közös borversenyére benevezhet. A Civitas egyesület 15. megmérettetésén ugyanis az ő cabernet-je győzött 37 gazda 68 féltett bora között, s ezzel meg­nyerte a jubileumi vándorserleget.- Aki háromszor is nyer, meg­tarthatja a serleget, és persze sze­retném megismételni a dicsőséget - mutatta a nyertes borokért ka­pott okleveleket meg a díszes ku­pát. - Igen kedves nekem a szőlő meg a borkészítés. Mind a 450 tő­két magam ültettem, most van ere­je teljében az ültetvény. Annál ré­gebbi a pince: a dédanyámé volt. A gerendára vésett évszám tanúsítja: éppen száz esztendeje építették. Száz év bölcsessége Száz esztendő még egy épületnek is nagy idő, egy ember életében pedig különleges ritkaság. Darák Lajos azonban a legnagyobb ter­mészetességgel viseli egy évszá­zad súlyát: a születésnapján még táncra is perdült.- Fiatal koromban el sem hittem volna, hogy megérem a száz évet, aztán mégis így sikerült - mondta a sudár termetű, csillogó tekintetű öregúr, aki ifjúkorától súlyos szív- betegséggel él. Százesztendősen mégis olyan egészséget, életerőt és bölcsességet sugároz, hogy zavar­ba ejti a látogatót. - Úgy kezdődött ez a nap is, mint a többi: megitta a kávéját, megreggelizett - kakaót meg lágy tojást -, és elővette az új­ságot. Ez nem marad el sosem, mert ma is minden érdekli - mondta Csuka Józsefné az édesap­járól.- A tévével jobban elszórako­zom, szeretem a nótaműsorokat. Régen szépen énekeltem magam is, tagja voltam a dalárdának - em­lékezett Darák Lajos. - Hogy köny- nyebb-e a mai fiataloknak, mint nekünk volt? Nem hinném, csak Lénárt Ferenc és felesége málnásrekesszel Varga József jó két évtizede borászkodik A százéves Darák Lajos egészsége kiváló máshogy nehéz. Nem is bírnak annyit, mint a régiek. Sokat ide­geskednek, futkosnak. Sokat spe­kulálok ezen, meg más mindenfé­lén. Tehetem, mert engem már nemigen fognak munkára... Több pénzt remélnek- Kell hozzá egy emberöltő, hogy az emberek megtapasztalják a kö­zös Európa előnyeit - véli Mohr Ta­más polgármester. - De már most bízunk abban, hogy a pályázati le­hetőségek bővülésével több pénz­hez jut a község. Bár most sem áll rosszul a falu, a külterületek is szé­pen fejlődnek. Bertalanpusztán megoldódott a vízellátás, Lászlóma- joron kábeltévé-hálózat van egy éve, s hamarosan közösségi klub is létesül. Játszóteret is épít ide az önkormányzat. Bőven van azon­ban még elképzelésünk, amit csak rengeteg pénzzel tudunk megvaló­sítani. Hátravan a szennyvízháló­zat, s 27 utcából négynek nincs szilárd burkolata. Százhúszmillió forint uniós forrást nyertünk az is­kolára, s még két pályázatunk si­kerében bízunk. A polgármesteri hivatalnak és környezetének a fel­újítása a bástyafallal és új busz­megállóval mintegy 20 millió fo­rintba kerül, a múzeum tetőteré­nek a beépítése és egy talpasház skanzenszerű kialakítása is 15 mil­lió forint uniós támogatásra vár. Élet a múzeumban- Ilyenkor kevesebb az olvasó, s a vakációzó gyerekek se járnak a néptánc- meg a sakkszakkörbe - mondta Ivelics Jánosáé, aki az egy­kori malomból lett gyönyörű mú­zeum vezetését és a könyvtáros feladatait is ellátja. A 8600 kötetes téka polcain régészeti leletek is lát­hatók, közös térben a királynői székhely gazdag helytörténeti em­lékeivel. Az Árpád-házi Szent Mar­git nevét viselő intézményben egy­mást érik a helyi rendezvények, az író-olvasó találkozók, a művészeti tárlatok; rendeztek már itt zenei’ koncertet, regionális konferenciát és egyháztörténeti előadást is. Most Kertész Sándor festőművész kezdeményezése, az első művész­tábor ad okot a lelkes szervezésre. - Tizennégy festőt és grafikust vá­runk, hogy segesdi élményeiket vászonra álmodják. Abban bí­zunk, sikerül hagyományossá tenni az alkotótábort - mondta Ivelics Jánosné. - Ebben mindenki segít, aki tud. Az egyházközség ad szállást, a Segesdért Alapítvány pedig az ellátáshoz is hozzájárul. Somogy első patikája Horváth Imre plébános - ferences nevén Albin páter - is lelkesen te­szi alkalmassá a művész vendégek fogadására a kolostor szobáit.- Itt a fénykorban 10-12 szerze­tes lakott, a fele miséző pap volt, a többiek kisegítők - sorolta Albin páter. - Mária Terézia ide tervezte a megye első gimnáziumát is, a kolostorban lakott volna a tanerő. Akkor lett ilyen kaszárnyaszerű az épület. Ezen a helyen már a tatár­járás előtt is volt ferences kolostor, a ma is álló kőépület és a templom pedig 1744-től épült. Itt volt So­mogy megye legelső gyógyszer- tára, freskója az irgalmas szama­ritánusról ma is látható a meny- nyezeten. Az oldalfalak díszít­ményeinek egy részét nemrég restaurátorok tárták föl. Az 1655- től jegyzett halotti könyv szerint az első somogyi gyógyszerész fráter Elzeárius Ruedl volt, de IV. Béla orvosai és segítői között is em­lítenek több itteni ferences barátot. Eddig 28 segesdi apotekáriust és négy kirurgust, azaz orvost talál­tam az iratokban, valamennyien német származásúak voltak. ■ Úton Európába Tetők mestere a Könnyű-Ép Kft Uj tetők kivitelezé­sével, régi tetők fel­újításával, könnyű- szerkezetes házak ké­szítésével az ácsmesterség legszéle sebb skáláját vonultatja fel a Könnyű-Ép Kft. Az lgnácz György és Liber Péter által alapított vállalko­zás ma már nyolc dolgozót foglal­koztat.- Másfél éve alakultunk kft-vé, de már 1997 óta cégként dolgozunk az építőiparban. Németországban szerzett szakmai tapasztalatainkat itthon is hasznosítjuk, s a megren­delések egész évben munkát adnak a vállalkozásnak - mondta lgnácz György ügyvezető, aki a minőségi munka erősítésére 2003-ban a mes­terlevelet is megszerezte az ács­szakmában. - Büszkék vagyunk ar­ra, hogy a környék legjobban fel­szerelt és gépesített ácscsapataként egyre nagyobb feladatokban bizo­nyíthatjuk a szakmai tudásunkat. A legváltozatosabb tetőszerkezetek ácsmunkáit a Könnyű-Ép Kft jól felszerelt és összeszo­kott szakembergárdája magas minőségben és rendkívül gyorsan elkészíti Legutóbb a marcali Plus áruház te­tőzetét készítettük, de családi és tár­sasházak, önkormányzati építmé­nyek ácsmunkáit is gyakran vállal­juk. Mindezt a magunk erejéből ér­tük el, de sokat köszönhetünk a környék vállalkozóinak, a Manu­faktúra Kft-nek, a Böh-Bau Kft-nek, a Korenika Kft-nek, a Szakonyi Iro­da Bt-nek és a ferencesek rendhá­zának is, amiért a kezdetektől felka­roltak. Ugyanakkor Segesden nehe­zebb megvetni a lábunkat, mert a nem hivatalos munkavállalókkal nem tudjuk állni az árversenyt, és még az önkormányzat sem a helyi vállalkozóknak juttatja a községi megrendeléseket. _______a ______ ______________Segesd A fémipar központja A Ferrokov Kft egybeforrt Segesd nevével. A 170 dol­gozót alkalmazó vállalat tűzüiorganyzással és teljes körű fémipari termékgyártással foglalkozik, s egyebek között a nagyméretű acélszerkezetek és kötőelemek gyártásával és helyi felületkezelésével számít egyedül­állónak Magyarországon. A másfél évtizede töretlenül fejlődő cég jelentős gondokkal küszködik.- Az adminisztráció és vámakadályok elhárulásá­val, a szállítási költségek 10-12 százalékos csökkené­sével kedvezően növekedhetne mozgásterünk az uni­óban, ahová a 90-es évek eleje óta folyamatosan ex­portálunk. Az előnyök érvényesítését azonban gátolja az eddig soha nem tapasztalt világméretű vas- és acél­ipari áremelkedés, ami szerencsétlenül éppen egybe­esik a csatlakozással - mondta Talián Attila, a Ferrokov Kft ügyvezetője. - Az alapanyagok kínai fel­vásárlásával a megmaradt készletek értékesítésében is megjelent a spekuláció, s mindennek negatív hatása­it, következményeit az elemzők sem tudták még fel­mérni. Az alapanyagárak 70-100 százalékos emelke­dése óriási gond a gyártás finanszírozásában, és ekko­ra drágulást a vevőkre sem sikerül továbbhárítani. A Ferrokov Kft sorsa és jövője függ attól, hogy a végfel­használók hogyan fogadják ezt a helyzetet, és meny- nyire partnerek a krízis áthidalásában. __________a Kin cse Tűzi horganyzásban s teljes körű fémipari termékgyártásban, nagy acélszerkezetek, kötőelemek gyártásában egyedülálló a Ferrokov ÉS **hwmv*£/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom