Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-21 / 169. szám

| 2004. Július 21., Szerda 7. OLDAL A település fordulatokban gazdag történelmének szerényebb napja­it éli. A turistának a híres rétes­fesztivál jut eszébe, haMesztegnyő- re gondol, ám a lakosok jó részé­nek inkább a munkahelyek, a fa­lu vezetőinek a szennyvízcsator­na hiánya. Abban mindenki egyetért, a hagyományok ápolása nélkül nem tervezhetnek szebb jö­vőt. S abban is: virágos környezet­ben, az időseknek nyugalmat, a fi­ataloknak jóval több lehetőséget teremtve élhetőbb lesz a település. Ám az ifjak egyszer felnőnek, s a dicső múltból nem tudnak megélni. Dicső múltból épített remények A főút mellett két hatalmas szalma­bábu, ezek hirdetik a közelgő rétesfesztivált. S jelzik, hogy a ka­nyar után már Mesztegnyő követ­kezik. A településre érve kajla gó­lyafészek, majd egy osztrák falut megszégyenítő muskátlirengeteg. Muskátli a tornácokon, az utca­névtáblákon, a folklórt idéző sze­kérkerekeken. A szépen kaszált zöld területek mentén virágágyá­sok. Az összképen még a sekély vi­zű, szocreál kőhalommal kombi­nált szökőkútnak látszó szökőkút sem ront sokat. Látszik, hogy az önkormányzat sokat költ a falukép megőrzésére, szépítésére. Ebben legfőbb támasza a Mesztegnyő- ért-Somogyért Egyesület. Férfiak kerestetnek Az igazi lokálpatriotizmus Gön- döcs Lászlóné, az egyesület vezető­je szerint ott mutatkozik meg, ahol a helyi értékek őrzéséért kell erőt kifejteni.- Négy éve alakultunk, hogy fa­luszépítés mellett színt vigyünk a közösségi életbe is. Rendeztünk már virágosítást, parlagfűirtást, szemétszedési akciókat, rendsze­resen szervezünk egészségügyi előadásokat, s volt már itt ingyenes egészségügyi szűrővizsgálat is. Mindig megtartjuk az idősek nap­ját, és a kulturális életet az asz- szonykórusunkkal színesítjük. Bár az egyesület vezetője meg­jegyzi, hogy már van két férfi kó­rustag is, azért még elkelne az erő­sítés az erősebb nem részéről. Sok az özvegyasszony ugyanis a 35 ta­gú civil szervezetben, és a hangulat szempontjából sem mindegy, mi­lyen a csapat összetétele. Tábor a fiataloknak A legifjabb nemzedék sem panasz­kodhat Mesztegnyőn: tárt kapuk­kal várja őket a közösségi ház, de a legtöbb fiatal ilyenkor a honisme­reti egyesület táborában ügyeske­dik. A faluház vezetője, Kövesdiné Panyi Antónia szerint a tábor vará­zsa abban áll, hogy itt minden ere­deti, igazi és nem holmi vitrinbe zárt múlt.- Májustól erdei iskolába várjuk a fiatalokat, majd kezdődik a hon- ismereü és népművészed tábor öt­napos turnusokkal, augusztusban pedig a XVIII. Kárpát-medencei if­júsági találkozó. A most zajló fog­lalkozásokra számos kaposvári di­ák mellett más megyékből, Pestről, Szigetszentmiklósról és Szentend­réről is jönnek gyerekek. A tábor népszerűsége Kövesdi Tibomé - Gizi néni - több évtize­des áldozatos munkáját dicséri, hi­szen a néprajzi gyűjtemény össze­állításától a település kulturális éle­tének fölpezsdítéséig számtalan te­rületen maradandót alkotott.- Engem is ő tanított meg ími-ol- vasni. A honismereti munkában, a rendezvények szervezésében és le­bonyolításában is rengeteg tapasz­talatot szereztem mellette, és igyekszem megfelelni az általa sza­bott színvonalnak. Mindezzel a fő cél nem lehet más, mint hogy a fia­talok hasznos tevékenységgel tölt­sék szabadidejüket. Munkahelyre várva A tinik többsége szereti is nagy múltú faluját, de csak kevesen vé­lik úgy, hogy itt töltik felnőttkoru­kat. Legalábbis ez derül ki a Nádas csárdába némi frissítőért gyakorta beugró ifjak beszélgetéséből. A vendéglő tulajdonosánál, Csizma­dia Gábornál kevesen ismerik job­ban a településen élők gondjait.- Még 1988-ban építettem a csár­dát, s a feleségemmel együtt azóta vezetem. Szinte mindenki megfor­dult már itt születésnapi vagy név­napi bulin, más családi rendezvé­Kövesdiné Panyi Antónia: Mipden eredeti Csizmadia Gábor: Itt mindenki megfordul Nemes László: Bízunk a mikrotérségben nyen. Úgy tapasztalom: fiatalok­nak és időseknek ugyanaz a gond­ja, a pénzhiány. A csárda teraszán találkozunk Nagy Lászlóval, aki 16 halastavat üzemeltet a falu határában. Emel­lett költségtakarékosságból takar­mányt is termeszt. Szerinte a mun­kanélküliség legfőbb oka a téesz megszűnése.- Huszonöt éve élek itt, s ez elég hosszú idő, hogy mesztegnyőinek valljam magam. A saját vállalkozá­somat a kilencvenes évek közepén kényszerből indítottam, mivel a szövetkezet megszűnése után nem volt más esély a megélhetésre. Úgy tapasztalom: az agráriumot sújtó ellenszélben csak kevesen tudnak talpon maradni. Nagy László szerint a legna­gyobb munkáltató megszűnése közvetve minden családot érintett, hiszen több százan kerültek az ut­cára. A falusi turizmushoz ugyan megvannak a település adottságai, de több munkát belátható időn be­lül ez az ágazat sem ad. Rétes a kemencéből A falusi turizmus népszerűsítésé­hez itt minden adva van. Az építé­szeti értékek mellett az érintetlen természet, a múlt összegyűjtött népművészeti emlékei, s egy iga­zán országos hírű gasztronómiai sorozat. Hatodik évében jár a mesztegnyői rétesfesztivál, ennek két kulcsfigurája: Simon Jánosáé és Urr Zoltánné. Egy kis múltidé­zés után kiderült: Simonná túrós rétesével nyerték meg az első fesz­tivált a házigazdák, s azóta sem maradtak első díj nélkül egyetlen évben sem. Most is nagy a készülő­dés a nagy hírű rendezvényre, hi­szen a nagymamától örökölt recept alapján egy lakodalomnyi rétest rendeltek meg tőle a múlt hét vé­gén. Az asszonyok szerint amúgy a kemencében sütött rétes az igazi. Ezt bizonyítja: ezért egy órát is szí­vesen állnak sorba az ínyencek. Az asszonyok nemcsak a sütésből, ha­nem a szervezésből is kiveszőt a részüket. Állítólag öt helyen már előre sütik a rétest. Az idén 45 ez­ret készítenek, s az utóbbi évek ta­pasztalata szerint el is fogy. Álom a csatorna Természetesen a polgármesteri hi­vatalban is a rétesfesztivál a fő té­ma, ám a képviselőket sokkal sú­lyosabb kérdések foglalkoztatják. Nemes László polgármester úgy ér­zi, a fesztivál hozta országos hír­névből hosszabb távon még nem igazán profitált a falu.- Értékeink megőrzése mellett legfontosabb feladatunknak az inf­rastruktúra megteremtését tartjuk. Ezért kiemelt célunk a szennyvíz- hálózat kiépítése, s ez sok nehézsé­get okoz. Hét kilométerre vagyunk a balatoni régiótól, ahol törvény ír­ta elő a csatornázást, ám támoga­tást mi szinte sehonnan nem re­mélhetünk. S arra a csatornaháló­zatra sem köthetünk rá, így marad a jóval költségesebb és nehezebb mikrotérségi megvalósítás. Mesztegnyő gesztorságával így Gadány, Kelevíz és Hosszúvíz együtt készül a milliárdos beruhá­zásra, ennek a tervei is csaknem tízmillió forintra rúgnak.- Az év végére kész a terv, s utá­na reménykedünk, hogy nem kell 2015-ig várni a beruházással. Ha a terveink valóra válnak s lesz pályá­zati esély, utána alaposan meghúz­zuk a nadrágszíjat. Egyelőre a kis lépések taktikájával csak reális cé­lokat tűzhetünk magunk elé, de kö­zös álmunk, hogy Mesztegnyő egy­szer a falu jellegét megőrző, kultu­rált, rendezett település legyen, ami gasztronómiai rendezvényeivel is ide csábítja a vendégeket. ______■ Mes ztegnyő Mesztegnyői Hírmondó Virágos utcákkal az unióban Másfél millió forintot nyert el a község a Belügyminisztérium pá­lyázatán környezetvédelmi prog­ramjának véghezvitelére. E pénz­ből a hulladékelhelyezéstől a par­kosításig minden kömyezetóvó és -szépítő tervet támogat az önkor­mányzat. A program azért is fon­tos, mert a léte fettétel a különbö­ző uniós pályázatok beadásához. Újabb telkeket alakítanak ki Három és fél millió forintba kerül a település rendezési terve, ez a közeli jövőben készül el egy Teki-pályázat folytán. A tervek szerint ipari és mezőgazdasági területeket rajzolnak át, s új ut­cákat is nyitnak, ott közművesí­tett telkeket alakítanak ki. Felújítják a régi járdákat Folytatják a tavaly elkezdett járdafelújítási munkákat a telepü­lésen. A Teki-pályázaton nyert 2,6 millió forintból a Vörösmarty utca és a Szabadság tér egy-egy szakaszát teszik rendbe, illetve egy környezetbe illő parkolót is kialakítanak a falu szívében. __ ■ Rec ept Meszteonyőről Túrós rétes A mesztegnyői rétesek közül je­lenleg a túrós a legnépszerűbb. Egy kiló liszthez egy tojást, két evőkanál olvasztott zsírt és egy kevés sót adunk, majd langyos vízzel simára dagasztjuk. Négy cipót készítünk belőle, sodrófával kinyújtjuk, kiterítjük, és 15 percig pihentetjük. Ezután kinyújtjuk, zsírral megöntözzük, majd prézli- vel megszórjuk. Rátesszük a töl­teléket, kétfelöl behatjuk, és tep­si hosszúságúra vágjuk. A tetejét zsírnál, tejföllel megkenjük. Ha a tejfölt tojásfehérje fölvert habjával keverjük össze, szép pirosra sül. 25 percig sütjük. A tölteléket Íz­lés szerint előre elkészítjük. Egy kiló túróhoz öt tojás sárgáját, négy vaníliás cukrot és ízlés sze­rint porcukrot adunk. Jól kikever­jük, s a tésztára kenés után meg­szórjuk meggyel és mazsolával. A CIKKEKET TAKÁCS ZOLTÁN ÍRTA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A MESZTEGNYŐI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába A gépek üzemi költségei egyre nőnek - panaszolta Pongrácz Vilmos agrárvállalkozó, de az árak nem követik, s bizonytalan az időjárás is Egységben a haszon Az egykori szövetkezet elnöke, Pongrácz Vilmos ma ag­rárvállalkozó. A kilencvenes évek elején úgy döntött: nem vállalta tovább az egyre inkább szétaprózódó té- esznek a vezetését, inkább maga próbál szerencsét.- Lemondtam, mert nem láttam értelmét a föld és a va­gyon szétosztásának - mondta. - Az idő, sajnos, igazol­ta a félelmeimet: tíz év elteltével az egyre kevesebb ered­ményt elérő szövetkezet német kézbe került. Az agrármérnök-végzettségű alpolgármester úgy döntött, hagyományos növénytermesztésbe kezd 56 hektáros birtokán; repcét, tritikálét, kukoricát termeszt. Ám hiába a szakértelem, ha minden évben új helyzet­tel kell szembesülnie a gabonapiacon.- A gépi költségek és az egyéb ráfordítások állandó­ak, azaz „megbízhatóan” nőnek. Ugyanakkor az időjá­rás kiszámíthatatlan, s ingadoznak az árak is. Hogy va­lamelyest úrrá legyünk a helyzeten, balatonszentgyör­gyi központtal alakítottunk egy értékesítőszövetkezetet, ez fölvásárolja ötvenhat gazda terményét, s biztosítja az egységes értékesítést. Ma már a beszerzéshez is társul­ni kell, mert csak úgy lehet költségeket megtakarítani. Pongrácz Vilmos szerint az uniós csatlakozás felgyor­sítja a 150-200 hektárosnál kisebb kisbirtokok verseny- képességének romlását. Szerinte most még inkább igaz, hogy szövetkezni kell az életben maradáshoz. ______■ Mes ztegnyő Kincse A templomkertben áll a Mária-szobor, amit két útépítő, Fábián Mátyás és Katanics Antal emeltetett 1930-ban a makadámút építésekor Templom és kolostor A főutca déli végén, a domboldalon áll a kolostor és a templom meghatározó tömbje. Ez utóbbi a barokk építészet kiemelkedő alkotása. Panyi Antalné, az egy­házközség elnöke szerint méltatlanul rossz állapot­ban van a dunántúli egyházi építészet XVIII. századi emléke. - A második világháborúban súlyosan meg­sérült a templom, a déli fala több helyen is beomlott. Hatalmas volt a kár, mert egy repülőgép is a temp­lomra zuhant. A 90-es években érkeztek kisebb-na- gyobb összegek a templom korhű helyreállítására, de még mindig jócskán volna mit javítani az épületen. A hatalmas kolostorépületet sem kímélte az idő. Volt iskola, katonai ispotály, uradalmi posztógyártó üzem, magtár, s lakták apácák. Ma az egészet az isko­la foglalja el, s itt a hittannak is nagy a jelentősége.- Hittantanár ugyan van az iskolában, de papja már három éve nem volt ennék a falunak - mondta Panyi Antalné. - Most mindenki nagy izgalommal várja az új plébánost, eddig a környező falvak papjai helyette­sítették. A jövő héten jön Nagykanizsáról Galambos Ferenc plébániai kormányzó, s róla az a hír járja, nagy hozzáértéssel foglalkozik az ifjúsággal. Hogy az időseket is becsüli, bizonyítja: megkért, hogy írjam össze az öregeket. Azt mondta: aki eddig fölkereste Isten házát, annak az otthonába viszi Isten hírét. ■ A L M A N A C H - 12 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom