Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-17 / 166. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I TÜKÖR 2004. Július 17., szombat IllHHI Újból vonzó a biotechnológia Külföldön már felismerték érdekeiket a cégek Fúziókkal, ígéretes tevékenységeikre való összpontosítással, piaci szereplésük javí­tásával csalogatják egyre eredményeseb­ben az európai biotechnológiai cégek a kockázati tőkét A kis hazai innovatív tár­saságok e téren még komoly lemaradás­ban vannak. Budapest Látványos eredményre vezetett az euró­pai biotechnológiai társaságok azon tö­rekvése, hogy vonzóbbá tegyék önmagu­kat a befektetők szemében - állapítja meg az Ernst&Young tanulmánya. Igaz, minderre a kilencvenes évek biotech boomját követő, sokéves visszaesés után került sor, s a fő számadatok ismeretében még a 2003-as összesített európai muta­tók is romlásról számolnak be. Ám már mutatkoznak a javulás jelei. A társaságok egyre inkább a legígérete­sebb tevékenységeikre összpontosítanak, működési kockázataikat együttműködé­sek révén csökkentik, esetenként fúzió­kon keresztül is erősödtek, és mind több termékük forgalmazási engedélyét szer­zik meg. Míg például 2002 egészében összesen húsz, biotechnológiai úton előállított gyógyszert engedélyeztek, 2003-ban csak júliusig már tizenhetet. Számos készít­mény van jelenleg a klinikai tesztelés sza­kaszában, ami ismét erősíti a befektetők bizalmát. Az eredmény: újból vonzza a pénzt az ágazat. Az innovatív cégek meg­tanultak innovatív módon gondolkodni - értékeli a helyzetet a Life Science össze­foglalója. Az iparág konszolidációja azért is fon­tos Európában, mert az itteni innovatív vállalatok eredményeik tekintetében le­maradásban vannak amerikai vetélytár- saikhoz képest. Ám Magyarországon továbbra sem túl nyitottak a (jórészt külföldi pénzből) mű­ködő kockázatitőke-társaságok az itteni biotechnológiai cégekbe történő befekte­tés iránt - közölte lapunkkal Ürge László, a Comgenex Rt. vezérigazgatója. A dolog kulcsa az, hogy az innovációs lánc nem működik olyan hatékonyan itthon, mint az EU-ban, s maguk a társaságok is ta­pasztalatlanok. Például a cégvezetők nagy része cége likviditási helyzetére akarja használni a kockázati tőkét, vagyis nincs tisztában azzal, hogy a kockáza­titőke-társaságok a magas értéken való ki­szállás reményében fektetik be a pén­züket. Magyarországon hiányos a kockázati tőke azon láncszeme is, ami az USA-ban a tőzsde szerepe. Ott a tőzsdére vitt innova­tív cégből a befektető könnyűszerrel és nagy haszonnal ki tud lépni, majd a pénzt újabb vállalatokba fekteti be. Erre itt még A LEGUTÓBBI FÚZIÓK (A NAGY BIOTECHNOLÓGIAI CÉGEK KÖZÖTT) » Chiron/Powderject » General Electric/Amersham » Astex/MetaGen » British Biotech/Vernaiis Forrás: Lite Sciences várni kell. Az önerőből mára középválla­lattá fejlődött Comgenexet azonban idő­ről időre megkeresik kockázatitőke-tár­saságok és befektetési bankok az egész világból, beleértve Európát, az USA-t és Japánt. „A mi cégünk feltételei kicsit mások, mint azoké, akiknek a befektetés élet-ha­lál kérdése” - magyarázta Ürge László. A Comgenex további stratégiai terveken dolgozik. Ilyen például a tőzsdére lépés előzetes kockázatitőke-bevonás nélkül vagy itthon vagy külföldön. Európai társaiknál sokkal jobb helyzet­ben vannak a britek, ahol az ágazat kül­földi működőtőke- (FDI-) vonzását a kor­mány is ösztönzi - állítja Colin Howard, a London Bioscience Innovation Centre igazgatója. A tíz legjelentősebb európai biotech központból három Nagy-Britan- niában található. Míg a világ legnagyobb biotech cége, az amerikai Amgen 5 mil­liárd dolláros forgalmat ért el, az Európá­ban jelentős brit Celltech csak 610 milliót. Az E&Y adatai alapján 2002-ben a vi­lág közel 4800 biotechnológiai társasága együtt 41 milliárd dollár bevételt produ­kált. Ennek 70 százaléka keletkezett az USA-ban, és csak 20 százaléka Európá­ban. Egyre nő Ázsia jelentősége is, ahol sorra születnek a bioparkok. A legnagyobb bioparkok egyike, a 288 millió dollárból épített szingapúri Bio- polis tudásközpont hét épülete számos kutatóintézetnek, magán-kutatószerve­zetnek és egyetemi biomedikai központ­nak ad helyet. Jó esélye van rá, hogy a régió egyik vezető k+f centrumává váljon. Egyre több külföldi - egyebek mellett brit - társaság is megtelepszik a szingapú­ri parkban. A tanulmány emellett azon­ban a kelet-európai térségben létesülő tu­dásparkokat is á ma mintegy huszonöt speciális tudományos nyugat-európai park új versenytársaként említi. A világon a legnagyobb bioparkok per­sze az USA-ban vannak, ezek egyike az észak-karolinai Research Triangle Park, ahol több mint száz kutatási intézmény működik. b. horváth lilla Végállomás: a munkahivatal Német kísérlet az állásközvetítés felgyorsítására Eberswalde Németországban rekordmé­retűre - 4,2 millióval 10,2 százalékra - nőtt a munka- nélküliek száma, ezen belül a tartós munkanélküliek aránya. A tervezett refor­moktól azt remélik, hogy már októberre érezhetően ja­vítani lehet az arányokon. Legalábbis ezt ígéri Wolf- gang Clement szövetségi gazdasági miniszter. A módszerek alkalmazása egye­lőre kísérleti stádiumban van. Eddig összesen hat új rendsze­rű állásközpontot hoztak létre, amelyektől gyorsabb, eredmé­nyesebb ügyintézést remélnek, mert az országos hálózatot 2005 végére ki kell alakítani. Az eberswaldei központ vezetője, Jiirgen Steinberger elmondta, hogy számítógépük 600 állásta­lan építőmunkást tart nyilván, számuk télen ezerre is fölemel­kedik. „Ahelyett azonban, hogy öt percenként csöngene a tele­fon, ma már napjában ötször hívnak csupán, így több időnk marad a közvetítésre, a baj in­kább az, hogy mindössze 17 szabad munkahelyet tartunk ebben a szakmában nyilván”- húzta alá. Általános vélemény, hogy a hatékonyságnak köszönhetően elégedettebbek az ügyfelek: a közvetítés ideje ugyanis érezhe­tően lerövidült. Általános jelen­ség azonban, hogy kevés a be­töltetlen állás, és ezen ők sem segíthetnek. Az pedig már egy másik reformprogramot igényel- írja a Die Welt. GYULAY ZOLTÁN Devizaárfolyamok Cseh korona 7,95 Euró 249,63 Japán jen (100) 184,71 Lengyel zloty 56,39 Svájci frank 163,55 Szlovák korona 6,251 Angol font __________373,85 Hír ek Áremelkedés Csehországban a vártnál job­ban, 1,1 százalékkal nőttek az ipari termelői árak idén június­ban az acél drágulása miatt, mti Önmérséklet A Mitsubishi Motors azt fontol­gatja, hogy egyharmadára, évi 120 ezerre csökkenti az Egye­sült Államokban gyártott gép­kocsik számát a veszteségek csökkentése céljából. A döntés nyomán 600-700 dolgozó ve­szítheti el állását a Mitsubishi 3 ezer fős, Illinois államban, Normal-ban lévő üzemében, mti Terjeszkedés A Magyarországon is jelen lévő svéd Tele2 távközlési társaság tovább akar terjeszkedni Orosz­országban több regionális mo­bilszolgáltató felvásárlásával, mti Úttörés A British American Tobacco el­sőként építhet dohánygyárat a nagy nyugati vállalatok közül Kí­nában, miután megkapta az en­gedélyt a kínai hatóságoktól egy vegyes vállalat alapítására, mti Agrárkutatások támogatása Budapest Az EU-tag Magyarország számá­ra jelentős mérföldkő, hogy a kö­zösség keretei között új lehetősé­gekhez jutnak a különböző kuta­tási területek, és ezáltal az inno­vatív tevékenységek is. Ezt szol­gálja az agrárium kutatásait és fejlesztéseit elősegítő támogatási program. A támogatási program célja: korszerű, magas értéket képvise­lő, piacképes agrár-élelmiszer­ipari termékek, eljárások és szol­gáltatások létrehozása. Az agrár­ágazat termelési folyamatainak fejlesztése, termelési környeze­tének fenntartható módon törté­nő felhasználását segítő kuta­tási-fejlesztési, együttműködési programok beindítása, az agrár­élelmiszeripari ágazat termelési eszközeinek a gazdasági teljesí­tőképesség fokozását célzó fej­lesztése a termelés innovációs feltételeinek javításában érdekelt gazdálkodó szervezetek és a ha­zai kutatóhelyek között koope­ráció keretében. A támogatott pályázatok várható száma: 50 A pályázaton belül támogatott témakörök: 11. Korszerű, magas hozzáadott értéket képviselő piacképessé váló agrár-élelmiszeripari ter­mékek, eljárások és szolgáltatá­sok létrehozása. S 1.1. Olyan új élelmiszerek kifej­lesztésére irányuló törekvések, amelyek egészségvédő szerepet töltenek be, illetve gyógyítási, gyógykezelési célokra is alkal­masak. ■ 1.2. Speciális termékminőség megjelenését (különleges íz, aroma, szín, forma stb.) meg­alapozó, gyakorlatorientált ku­tatások, különös tekintettel a hungaricumokra. 11.3. Piaci újdonságnak tekinthe­tő, a korábban csak szűk kör­ben elterjedt élelmiszer-félesé­gek üzemi méretű előállítását lehetővé tevő kutatások (pl. vadhús, vadon termő gyümöl­csök, biotermékeknek minősü­lő élelmiszerek). 12. Piacképesség fokozását előse­gítő k+f projektek, a termelési infrastruktúra hatékonyságá­nak fokozása. 12.1. A termésbiztonság növelé­sén keresztül a piac egyenlete­sebb ellátását (stabil minőség és mennyiség) elősegítő növény- és állattenyésztésre vonatkozó nemesítési, technológiafejleszté­si tevékenységek. ■ 2.2. A szezonális mennyiségi, minőségi, illetve az áringadozá­sok csökkentésére irányuló ne­mesítési, technológiafejlesztési projektek (koraiság fokozása, érési szezon kitolása). 12.3. A termelési folyamat során jelentősebb költségmegtakarí­tást eredményező újítások (pl. szaporasági mutatók javítása, vemhesség korai felismerése) létrehozása és bevezetése. 12.4. Termelési hatékonyságot és ezáltal a mezőgazdasági termék árának piacképességét javító műszaki megoldások kifejlesz­tése. ■ 3. A mezőgazdasági termékek­re kötelezően előírt minőségi és higiéniai, illetve az állattar­tás során érvényesítendő törvé­nyi szabályok hatékony teljesí­tését megalapozó kutatás-fej­lesztés. 13.1. Költséghatékony és megbíz­ható minőségvizsgálati módsze­rek kifejlesztése. 13.2. Az élelmiszeriparban al­kalmazott gyártástechnológiák (különös tekintettel annak hi­giéniai elemeire) magasabb szintre történő emelését meg­alapozó kutatások. ■ 3.3. A növényvédőszer-haszná- lat csökkentését, kiváltását lehe­tővé tevő megoldások kifejlesz­tése (pl. biológiai védekezés, re­zisztencia fokozása). 1 3.4. Humán-egészségügyi koc­kázatok csökkentése a betegség- szűrési, kórmentesítési módsze­rek eszköztárának bővítésével. ■ 3.5. Az állatvédelmi szemponto­kat szem előtt tartó tartástech­nológiai korszerűsítések meg­alapozása. ■ 4. Az agrárágazat termelési fo­lyamatainak fejlesztése, terme­lési környezetének fenntartható módon történő hatékony fel- használását segítő eljárások, programok. 14.1. Mezőgazdasági mellékter­mékek környezetbarát haszno­sításának új lehetőségei. 14.2. A biomasszának az energia- termelésben nagyobb teret biz­tosító alkalmazások kutatása. ■ 4.3. Kiemelt ökológiai értékű te­rületek mezőgazdasági hasz­nosítását és környezetvédelmi szempontú megóvását lehetővé tevő művelési, tartástechnoló­giai eljárások kidolgozása. ■ 4.4. A tápanyagellátás során ki­juttatott dózisok optimalizálását szolgáló módszerek fejlesztése és kutatása. 14.5. A kedvezőtlen adottságú földterületek nem hagyományos mezőgazdasági termeléssel tör­ténő hasznosítására irányuló kutatások, különös tekintettel az erdősítés és az aquakultúra lehetőségeire. 14.6. Alkalmazott bakterogeno- mikai kutatások. A pályázat kedvezményezettjei: támo­gatást kaphatnak belföldi székhe­lyű jogi személyek (pl. termelési és értékesítési szövetkezetek), jo­gi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók és agrárkutatóhely(ek), agrárkutatá- si-fejlesztési tevékenységet ellátó felsőoktatási intézmény (ek) rész­vételével a pályázatban foglalt fel­adatok megvalósítására alakított konzorciumok is! Mik minősülnek agrárkutatóhelynek? Agrárkutatóhelynek azok a kincstári körbe tartozó agrár-ku­tatóintézetek, agrárkutatási-fej- lesztési tevékenységet ellátó köz­hasznú gazdasági társaságok, költségvetési kutatóintézetek által alapított közhasznú társaságok, továbbá vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek mi­nősülnek, akik/amelyek tevé­kenységi körébe kutatás-fejlesztés is tartozik. A konzorciumi tagok száma legfeljebb hat (6) lehet. Sem kuta­tóhely, sem vállalkozás önmagá­ban nem pályázhat. A konzor­ciumnak legyen tagja legalább egy a projekt eredményeit hasznosító vállalkozás. EU-tagországbeli vállalkozások és kutatóhelyek is lehetnek közre­működők, de pénzügyi támoga­tásra pályázó csak Magyarorszá­gon bejegyzett vállalkozás, illetve intézmény lehet, külföldi résztve­vő a pályázat forrásaiból támoga­tásban nem részesülhet. A támogatás formája: vissza nem té­rítendő juttatás, és mértéke pedig projektenként az igényelhető tá­mogatás legalább: 25 millió és leg­feljebb: 100 millió forint. A támogatás mértékének maximuma a tevékenység jellegétől függően: i az alapkutatási részfeladatokra 100 százalék; ■ alkalmazott kutatási feladatré­szekre vonatkozóan max. 60 százalék; la kísérleti fejlesztési feladatok esetében pedig max. 35 száza­lék lehet. A pályázat beadási határideje: 2004. augusztus 13. ________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom