Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-02 / 153. szám

2004. Július 2„ Péntek 2 2 7 7. OLDAL A L M A N A C H A módosabb falvak között tart­ják számon Tótújfalnt. Pedig a hajdani jómódból ma már itt sem sok látszik, egyedül a por­ták gondozottsága teszi hihető­vé. A falu gazdáiról pedig az hírlik, hogy a környékbelieknél takarékosabbak és szorgalma­sabbak. A tótújfaluiak dolgos emberek - helyeselnek az árok­partot tisztító asszonyok is jó példa erre, hogy egy 90 éves férfi nemrég maga ment föl a háztetőre lebontani a palát. Pe­dig ennyi idősen már nem esik olyan jól a munka - teszik hozzá. Boldogulni próbál horvát és magyar Csöndesen telnek a napok a me­gye déli csücskében rejtőző falu­ban; ma már a tévések, riporterek sem járnak erre oly gyakran, mint a hírhedt gyilkosság után. Vissza­tért az élet a megszokott medrébe. Az utcán rendőrautók helyett bi­cikliző gyerekeket, kamerák he­lyett kapáló közmunkásokat látni. Jelenleg kilencen dolgoznak a falu hasznára, de van olyan hónap is, amikor 12-13 a számuk.- Megtaláljuk a munkát, az so­sem fogy el - mondja egyikük, Ba­rát Zsuzsa. - Nekem a templom­park jutott; meg lehet nézni, hogy milyen szép lett. Más megélhetés nincs a környéken, meg kell be­csülni a közmunkát. Az enyém, sajnos, négy hónap után most le­jár, és marad újra a 15 ezres mun­kanélküli-segély. A fiatalasszony egyedül neveli a kislányát. Szakács a szakmája, elhelyezkedni azonban itt hiába próbált. - A legjobb lenne elmen­ni - tette hozzá -, mert ez csak kínlódás. De nincs hová, nincs ki­hez. A házunkért nem kapnék annyit, hogy másutt lakást vehet­nék. Lakásmaffiáról is hallani, s félek nekivágni az ismeretlennek. Kerülik a kockázatot A legsúlyosabb gond Iliásics Já­nos polgármester szerint is a munkahelyek hiánya. Bár mind­járt azt is hozzátette: azok, akik öt-hat éve munkanélküliek, sze­rinte már nem is akarnak elhe­lyezkedni. A falu sincs könnyebb helyzetben, mint a polgárai. Sok pénzt elvisznek a szomszéd köz­ségekkel közös feladatok.- Ha kis lépésekben is, de előbbre jutunk. Ma már egyetlen méter járda sem burkolatlan a fa­luban. Évekig a közhasznú mun­kások segítségével, támogatás nélkül építettük. Mindig annyit haladtunk csak, amennyire éppen futotta az évi költségvetésből. Má­ra összesen két kilométernyi jár­dát készítettünk el. Inkább lassab­ban haladnak, de eddig sem vet­tünk föl és ezután sem akarunk fölvenni egy fillér hitelt sem... Nem szabad hazardírozni sem a saját pénzünkkel, sem a faluéval, mert nagyon könnyen pórul jár­hat az ember - tette hozzá. - Sze­rencsére nem a magunk kárán ta­nultuk illeg ezt az igazságot. Megjárták a poklot Pokoli év volt a tavalyi Bunyevá- czék számára, a nyolcéves fiuk fe­jében gyorsan növekvő rosszin­dulatú daganatot találtak az orvo­sok. A falu és a környező telepü­lések lakosai összefogtak, hogy segítsenek a családon.- Márciusban Bálint hirtelen rosszul lett, aludt és hányt napo­kig. Fájdította a fejét; átaludta a húsvétot, egész hétvégeket töltött az ágyban. Pécsen megállapítot­ták, hogy Burkit-limphomás. Azt mondták: ha még néhány napot várunk, örökre elaludt volna - emlékezett az édesanyja, Bunye- vácz Róbertné. - Ezt a fajta daga­natot nem lehet műteni. Öt hónap kórház, hat kemote­rápiás kezelés következett, és közben négyszer került az inten­zív osztályra a kisgyerek. - Ami mellékhatása csak lehet a kemo­terápiának, azon mind átesett - tette hozzá. - Én otthagytam a munkahelyemet, hogy vele lehes­sek. Az apja és a lányunk ideha­za, mi Pécsen éltünk hónapokig. Tavaly októberben engedték ha­za először, de hetente-kéthetente még most is visszajárunk. Sze­rencsére javul az állapota, már nem találják a daganatot. Telje­sen nyugodtak azonban nem lehe­tünk, mert olyan gyorsan növekvő Barát Zsuzsa: Más megélhetés nincs errefelé Iliásics János: Kis lépésekben haladunk Bunyevácz Róbertné: Igen sokan segítettek daganatról van szó, ami szinte minden szervet megtámadhat. A család a bajban megtapasztal­ta, hogy mennyi jó szándékú em­ber él a közelükben. Jótékonysági estet szerveztek számukra, és száz­ezer forint jött össze. A jogosítvány megszerzésére fordítják, hogy könnyebben vihessék a kisfiút a ke­zelésekre. A szülőknek ugyanis sem autójuk, sem jogosítványuk nincs. A férj most munka mellett kresz-tanfolyamra jár. Mivel a gye­rek állapota javult, ma már gyakran busszal is el mernek indulni, nin­csenek mindig rokonokra és isme­rősökre utalva. Mosoly-szünet Hat éven át működött a tótújfalusi mosolyklub, aminek a lelke egyetlen asszony: Nyári Rudolfné. A klub most szünetel. Nyáriné azt mondta: egy kicsit belefáradt. - Abban bíz­tam, hogy a hat év alatt lesz még né­hány felnőtt, aki ráérez a klub fon­tosságára és segít. Tótújfalunak, se óvodája, se iskolája. A gyerekek ko­rán elkerülnek Lakócsára, később pedig, ha tanulnak, még távolabb. Hamar elvékonyodnak azok a szá­lak, amik a szülőfalujukhoz kötik őket. A mosolyklub ezt a kötődést szerette volna erősíteni. Ebben a munkában, sajnos, magamra ma­radtam, és hatvanon túl már nem bírja úgy az ember a terhelést. Pedig a gyerekek szerettek a klub­ba járni, solézor kéttucatnyi fiatal is betoppant a foglalkozásokra, és nem volt annyi vers, amennyien szeret­tek volna színpadra állni. Jó hangu­latú műsoraiért a felnőttek is kedvel­ték a klubot. Eseményszámba ment egy-egy anyák napi vagy karácsonyi műsor. Az idén nem ünnepelték meg az anyák napját. - Bennem is és szeretném hinni, hogy még sokak­ban van emiatt hiányérzet. Az min­denesetre jólesett, hogy a lakócsai is­kola ünnepségén az a dal szólt, amit a mosolyklubban tanultak a gyere­kek. A tótújfalusi diákok tanították be a többieknek. Vakáció az utcán Pedig a tartalmas időtöltésre éppen most lenne leginkább szükségük a gyerekeknek, hiszen itt a nyár. A családok legtöbbje nem készül nya­ralásra. A gyerekek a Balatont csak addig látják, ameddig az iskola szer­vezte tábor tart. Iskolai táborba ké­szül a hetedikes JMsics Gergely is. Azt mondta: várja a fonyódligeti nyaralást, és sajnálja, hogy helyben nincs egy jó strand.- A Drávában nem szabad füröd- nünk, pedig itt van alig egy kilomé­terre a falutól. Ez a szakasza azon­ban nagyon veszélyes, gyors folyá­sú, ezért nem mehetünk le a partra - mondta. Unokatestvérének, Bihari Adélnak viszont éppen Tótújfalu je­lenti a nyaralást. Egy közeli baranyai faluból jött ide néhány napra. Ke­rékpároznak, fociznak, rossz időben pedig a számítógép elé ülnek. Ezzel telik el a szünidő. Drávazug Drávazugnak keresztelték el a gaz­dái azt a vendégházat, amit egy régi épületben alakítottak ki a Petőfi ut­cában. Egyszerre nyolc látogató fér el a kis házban, az udvarban pedig sátorozni lehet. A fiatal tulajdonos házaspár - Váci Tibor meg a felesége - Pécsen él, ezért a turistaház működtetésé­ben az asszony tótújfalusi szüleire is számítanak. Ők fogadják most a turistákat. Látogatókban pedig - úgy tetszik - nincs hiány. Bár még csak rövid ideje létezik ez a ven­dégház, már több kiránduló is megpihent benne. A városi csalá­dok is szívesen töltenek el né­hány napot itt, a Dráva mellett megbújó kis faluban. _________■ TÓTÚJ FALU Tótújfalui Hírmondó Sportpályát építenek Sportpályát építtet a művelődési ház mögötti területen az önkor­mányzat, később pedig a pén­züktől és a pályázati lehetősé­gektől függően a játszóteret sze­retné újjávarázsolni. Tótújfaluban ugyanis nem csökken a gyere­kek száma, ezért is fontos, hogy a fejlesztéseknél a legfiatalab- bakra is figyeljenek. Vizet visznek a temetőbe Elvezetik a vizet a falu régi temető­jéhez; a gerincvezeték a temető szélétől 300 méterre van, onnét ágaztatják le. A rákötés és újabb le­állás kiépítése százezer forintjába kerül az önkormányzatnak. A teme­tői vízvezeték hamarosan elkészül, s év végéig kerítést is építenek a temetőhöz a lakosok kérésére. Új tulajdonos a telepen Német vállalkozó vette meg a korábban szövetkezeti tulajdonú szarvasmarhatelepet. A dolgo­zók megtartották a munkahelyü­ket, sőt az új tulajdonos, még vett is föl néhány újat. így sem javult itt számottevően az elhe­lyezkedési lehetőség, továbbra is nagy, húsz százalék fölötti a munkanélküliség. Recept Tótújfaluból Bospor és rántott leves Hagyományos horvát étel a bos­por, azaz paradicsomos főzelék. Kétliteres lábasban nagyobb rán­tást készítünk, s mikor egy kicsit már megpirult, hozzáadunk két ká­véskanál paprikát és ízlés szerint sót. Felöntjük vízzel, és folyamato­san keverjük, hogy ne legyen cso­mós. Utoljára tesszük bele a főtt paradicsomot, fél liternél valamivel kevesebbet. A horvát háziasszo­nyok természetesen házilag eltett paradicsomot használnak. Az így készült paradicsomos főzeléket sült hús, sült kolbász mellé adják. Hasonlóan egyszerű étel a rántott leves. Ehhez híg rántást készíte­nek, s a kétliteres edénybe két ká­véskanálnyi paprikát tesznek, s fel­öntik vízzel. Főzzük, majd lassan rá­öntjük az alaposan fölkevert tojást. A CIKKEKET ÍRTA S A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: NAGY LÁSZLÓ AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A TÓTÚJFALUI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Tótújfalu Kincse Pályázaton nyerte a község ezt a kilenc utast is szállító Ford Transitot, és a sofőrje, Dudás István igyekszik megkönnyíteni az itt lakók életét A falu szolgálatában Tótújfaluban az uniós csatlakozás éve a szolgáltatá­sok javulását hozta, legalábbis a falugondnoki ellá­tásban. Korábban a négy szomszédos horvát ajkú község együtt működtetett egyetlen szolgálatot, és kocsinak, gondnoknak egyaránt nagy igénybevételt jelentett ennyifelé megfelelni. Nemrég Potony és Tótújfalu önkormányzata úgy döntött: önálló falu- gondnokságot hoz létre. Kilenc férőhelyes Ford Transitot nyertek a pályázatukkal, és Dudás Istvánt ültették a volán mögé. Azóta nap mint nap szállítja az ebédet Lakócsáról - jelenleg több mint kéttucat- nyian igénylik -, s ő váltja ki a gyógyszereket is. Ebé­det többnyire az idősek kémek, és orvosságra is leg­inkább a nyugdíjasoknak van szükségük. Mikor az orvos felírja, a gondnok még aznap dél­után ki is váltja az embereknek. Az új gondnok el­mondta: az emberek hozzászoktak a szolgálat segít­ségéhez; ha nem lenne, hiányozna a falugondnok. Már kirándulásra, színházlátogatásra is vitt érdeklő­dőket az új busz. Jártak az új Nemzeti Színházban, és látták a kaposvári színház egyik előadását is. Az új szolgálattal nemcsak a két község nyert, hanem mind a négy, hiszen így több idő jut valamennyi település lakosaira. Ráadásul ha úgy adódik, a két falugondnok egymást is helyettesítheti. _________■ Ist en háza jó kezekben van; gondja van rá Pavlekovics Jánosnak és feleségének, a hívek pedig négy éve az orgonát is helyreállíttatták Ősi egyház a dombon A környék legrégibb temploma a tótújfalusi. Az írá­sok szerint valamikor a XIV. században alakították át gótikus stílusúvá, vagyis akkor már rég állt. A fa­lak építése alapján feltételezhető, hogy két részlet­ben emelhették. Mesterséges dombon áll, alatta a gondnok szerint valaha temető volt< - Ezt bizonyíta­ni is tudom, mert a felújításakor, miközben a vízel­vezető árkot ástuk, emberi koponya maradványai kerültek elő - mondta Pavlekovics János. Ő meg a fe­lesége viseli gondját a templomnak, már tizenöt éve. Azt mondta: pénzt nem fogadnak el érte. - Nem te­hetjük, hiszen a fiunk is az egyház szolgálatában áll: a pécsi kertvárosban viseli gondját a híveknek. Tótújfalu is a pécsi egyházmegyéhez tartozik. Felsőszentmártonból Nagy Norbert plébános jár ide misézni. - Sajnos, ma már nem telik meg a temp­lom. Elkerülik a fiatalok, s férfinép is csak elvétve látható a miséken. Pedig valaha mélyen vallásos emberek lakták ezt a falut. Az egyház épületét utoljára nyolc éve újították föl. Összeadták a helybeliek a rávalót, és a püspök is segített. - Nagyon vizesedtek a falak, mindent el kel­lett követnünk, hogy megállítsuk. Leszedtük a vako­latot, és két évig hagytuk szellőzni a falakat. Csak ezután tétettük rá az új, szellőző vakolatot. ______■

Next

/
Oldalképek
Tartalom