Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-13 / 162. szám
2004. Jűuus 13., Kedd A L M A N A C H 1 2 1 7. OLDAL Az autós többnyire átszáguld a településen, ha csak idejében nem veszi észre a főtéren álló traffipa- xos gépkocsit. A falu félúton van Kaposvár és Igái között, s bár évről évre fejlődik, adottságait még nem tudta kihasználni. A lakossága fogy, ezért vezetői egyik legfontosabb feladatuknak az iskola fejlesztését és általa a fiatalok megtartását érzik. Az általános iskola kresz-szakkörösei nemcsak a megyében, hanem világszerte ismerik, hisz Portugáliában érték el a legnagyobb sikert: egy nemzetközi versenyen másodikak lettek Rácegres leváltja Latinka Sándort Virág mindenütt. Ez az első, ami szemébe ötlik az utazónak. Ma- gyaratád évről évre szebb, rendezettebb lesz. Takács János polgármester szerint is jó itt élni, mert dolgos, szorgalmas emberek lakják a falut.- Az infrastruktúránkból csak a szennyvízberuházás hiányzik, de reményeink szerint még ebben a ciklusban az is elkészül - mondta Takács János. - A pályázatunkat elfogadták; Memye, Szentgáloskér, Somodor, Magyaratád, Patalom, Őrei, Zimány közösen adta be, és együtt akarjuk megvalósítani. A képviselő-testület döntése szerint megcélozzuk a gyermek- és sportminisztérium pályázatát is, ami lehetőséget adna egy tornacsarnok fölépítéséhez. A tervek elkészültek, s ha a beruházás megvalósul, többé nem kell a faluházat tornateremnek használni. A csarnok természetesen nemcsak a gyerekek, hanem majd a felnőttek sportolási igényeit is kielégíti. Segélyezett tátomiak A polgármester bízik a falusi turizmus fejlesztésében is. A község félúton fekszik Igái és Kaposvár között. Csendes nyugalmával ideális helyet biztosíthat a pihenéshez.- A turizmus beindításához is pályázati támogatásra van szükségünk, de minden segítséget megadunk az érdeklődőknek, hogy bekapcsolódhassanak. Magyaratád része Rácegres és Tátompuszta. Az előbbinek önállósodási törekvései is voltak, de a lakosok száma ezt nem indokolja. így az elképzelések szerint nevet változtatnak, és a Latinka Sándor utcából Rácegres utca lesz. Más a helyzet Tátompusztán, hiszen az magánterület, de az ott élők gondját- baját Atádon orvosolják.- Közigazgatásilag hozzánk tartozik - mondta a polgármester. - Az egészséges ivóvizet mi adjuk az ott lakó mintegy hatvan embernek, mert a tulajdonos mereven elzárkózott a vízszolgáltatástól. S ők kapják a kifizetendő szociális segély hetven százalékát is. Alig lépte át Major Gergő a második „x”-et, máris beválasztották képviselőnek a testületbe. A fiatal főiskolás időnként harcosan kiáll az elképzelései mellett. A legifjabb képviselő- Túl sok vita nincs a képviselő-testületben - mondta -, s általában egyetértünk, bár arra azért már volt példa, hogy makacskodnom kellett, mire engedtek a többiek. Persze ezek apró ügyek - tette hozzá. - Legutóbb sikerült elérnem, hogy szemétgyűjtőt helyezzenek a focipálya mellé is. Megvalósíthatatlan dolgokat soha nem kérek. Major Gergő született vezéregyéniség. Talán ennek is köszönhető, hogy hallgatnak rá a fiatalok, s részt vesznek a szervezőmunkában is.- Sportnapra készülünk, ez váltja fel a 24 órás maratoni focit. Lesz foci, hétméteres rúgóverseny és kosárlabda a magyaratádi pályán. Reméljük, jönnek a fiatalok a környező településekről is. Egyébként egészséges presztízsharc dúl a magyaratádi és á rácegresi fiatalok között, hogy ki a jobb valamelyik sportban. - Ha azonban vidékre megyünk, közösen küzdünk egymásért - tette hozzá Major Gergő. - Reméljük, a focipálya közelében élők most feljelentés nélkül elviselik a sportnapunkat. Ez a nemzedék a falu jövője, s tíz-tizenöt év múlva a mi kezünkben lesz a falu sorsa. így is öregszik a falu lakossága. Ha állandóan gáncsoskodnak velünk, akkor ki fog itt maradni? A szakadó eső ellenére Horváth Géza kint állt az utcán, bár nem minket várt, hanem a szódást. A flaÚton Európába Horváth Géza: A volán mögött éltem életem Herczeg Sándorné: Mind éhesek a szeretetre... Nagy Lajos: Kénytelen voltam kísérletezni konok és a gázpalack cseréje után váltottunk néhány szót a hajdani - most már azonban nyugdíjas - buszvezetővel. A fia, „Kisgéza” is ezt a szakmát választotta. A buszosok- Több mint harminc évig buszoztam. A patalomi járatot vezettem - elevenítette föl a múltat -, s bejártam a világot is: Bagdadtól Firenzéig tizenhét országban voltam és hat tenger mellett. Isztambulban például több mint negyvenszer jártam - mondta idősb Horváth Géza. Három nyelven megértettem magam, mára azonban annyira megromlott a hallásom, hogy szinte már azt sem értem, amit magyarul mondanak. Több mint tíz éve nyugdíjas vagyok; sokféle betegségem ellenére azért megcsinálom a ház körül, amit meg tudok.- Nekem teljesen természetes volt, hogy buszsofőr leszek - mondta az ifjabb Horváth Géza -, hiszen míg a kortársaim kisautókkal játszottak, én már kétévesen tekertem a kormányt, bár még nem forogtak a kerekek. A szüleim kézzel-lábbal tiltakoztak ez ellen, így tíz évig máshol dolgoztam, de tizenöt éve szinte mindennap a volán mögé ülök. Annak való ez a munka, aki szereti a csavargást. És az sem mellékes, hogy én még nem késtem le a buszt. A Kossuth utcában csengetésünkre gyanakodva nyit ajtót egy fiatal lány. A nagymamát, a 76 éves Herczeg Sándomét keressük, aki a sajátjai mellett állami gondozott gyerekeket is fölnevelt. Szeretni kell a gyereket- Három állami gondozott gyermeket neveltem föl, egészen kicsi korától. Most már tizenévesek a lányok, de csak ketten vannak velem, mert a harmadik gondolt egyet, összepakolt, és azután elment... Herczegné hangja elcsuklik, szeme könnyel telik meg. Ma is nehezen viseli el ezt a lépést. - Saját gyerekeim mellett gondoztam őket, hiszen őket is föl kell nevelni. S ami a legfontosabb: szeretni kell őket, mert talán még jobban ki vannak éhezve a szeretetre, mint aki a vér szerinti családjában nő fel. Herczeg Sándorné egészsége rendben van. Arra gondolt, fölnevel még egy gyereket, de a lánya nem engedi a kora miatt. Kifelé jövet a lányok is fölbátorodtak, sőt a két házi kedvencet, a két kis kutyát is megmutatták... Nagy Lajos tanár urat mindenki ismeri a faluban. A hajdani testnevelő a tanári fizetés kiegészítése miatt kezdett el kerámiával foglalkozni, ma azonban a kereskedelemben találja meg a nyugdíjpótlást. Az utolsó csengetés- Mindig érdekelt a kézművesség. Foglalkoztam fémmel, fával, majd megszerettem a kerámiát - mondta.- A megye szinte összes fazekasánál jártam, így próbáltam ellesni a szakma fortélyait, fogásait. Nem szívesen avattak be a titkokba, így kénytelen voltam magam kikísérletezni. Először csak selejt kerámiát, terrakottát vásároltam, és azokat festettem. A testnevelő tanárok amúgy is sokoldalúak. Sok iskolaigazgató kezdte a pálya szélén. Nagy Lajosnak ma nincs kapcsolata az iskolával, és mint mondta, már nem is hiányzik neki. Évekkel ezelőtt két évig fizetés nélküli szabadságon volt: édesanyjának nagyobb szüksége volt rá, mint a gyerekelmek.- Telve tettvággyal tértem vissza, ám 1992-ben volt egy balesetem, és utána nekem végleg kicsengettek. Ma már a kerámia sem vonz: bealkonyult a szakmának. A kereslet sem a régi, az anyagozás pedig valóságos rabszolgamunka. Egyetlen tárgyat hússzor kell kézbe venni, míg el nem nyeri végső formáját. ■ Magyaratád Kincse Magyaratádi Hírmondó Akadálymentesítik a faluházat Van ugyan rámpa a faluház bejáratánál, de ez nem felel meg az uniós előírásoknak. Most pályázati támogatásból az egész épületet akadálymentesítik. Ehhez ki kell cserélni a bejárati és a vizesblokk ajtaját, s úgy átépítik a házat, hogy benne kerekes székkel is lehessen közlekedni. Átköltöztetik az ifjak klubját Egészségtelen a község fiataljainak a pinceklubja, ezt meg akarjak szüntetni, s helyette megkapják a régi úttöröházat. Ezt előbb átépítik, s vizesblokkot és korszerű fűtést alakítanak ki benne. Ha ezzel végeznek, az épület alkalmas lesz teremsportok és kisebb rendezvények tartására is. Kátyúznak, utat építenek Százezer forintért rendelt javítóanyagot az önkormányzat, s ká- tyúztatja a falu útjait. A Béke és Rákóczi utcában a javításon kívül sárrázókat is építtet. A fejlesztésből nem marad ki Rácegres sem: itt a temetőhöz vezető utat teszik rendbe. A költségek meghaladják az egymillió forintot, s ehhez pályázati támogatást is kémek. Külföldieké 11 ingatlan Eddig tizenegy ingatlant vásároltak a faluban a külföldiek. Ez a folyamat mostanára úgy tetszik, hogy megállt, mert az utóbbi időben egyetlen megkeresés sem érkezett az önkormányzathoz. Recept Magyaratádról Káposztás hajtóka A káposztás hajtóka könnyen elkészíthető, laktató és nagyon finom tészta. A tésztához fél kiló liszt, 2 egész tojás, 2 evőkanál zsír és só, a töltelékhez egy fej káposzta, só, bors, cukor kell. A káposztát lereszeljük, sóval-borssal, cukorral ízesítjük, s egy kis zsiradékon megsütjük. Nem túl kemény tésztát gyúrunk, s vékonyra kisodorjuk. A sült káposztával megszórjuk, föltekerjük, eldaraboljuk. Ropogós pirosra sütjük, a tetejét tejföllel megkenhetjük. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES IRTA FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A MAGYARATÁDI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Rengeteg munkát ad a mag vetésétől a csemeték fölszedéséig tartó egy év - állítja Major Gergő, és minden fajta más gondozást kíván Kapával az unióba Őstermelőként több mint tíz éve termesztenek facsemetét Major Lajosék. Magyaratád és Rácegres környékén hat földterületet, összesen körülbelül egy hektárt vetnek be különböző maggal, hogy egy év múlva értékesítsék a facsemetéket.- Főként bükk, tölgy, gyertyán, magas kőris és vadcseresznye található a faiskolában - mondta a tulajdonos. - Rengeteg munkát ad a vetéstől a csemeték fölszedéséig tartó egy év. Ismerni kell, hogy mit igényelnek a csemeték, hiszen van, amelyik a tápanyagban gazdag talajt kívánja, és olyan is akad, amelyik beéri a szegényebbel. Ugyanez igaz a gyommentesítésre is. A vadcseresznyét például nem lehet vegyszerezni, azt-kapálni kell. Az egész családnak ad többletmunkát a faiskola. Majorék néhány évvel ezelőtt már exportáltak facsemetét, de aztán megszakadt a külföldi kapcsolatuk. Most abban bíznak, hogy az uniós csatlakozás után újra megnyílik a nemzetközi piac.- Végül is nem panaszkodhatunk, hiszen a belföldi piac biztosítva van - mondta Major Lajos -, de az ember mindig többre vágyik. A külföldi piac igényeinek is meg tudunk felelni. A legfontosabb a jó minőségű csemete előállítása, ám ezt csak nagy figyelemmel és sok munkával lehet elérni. _____■ A ké zművesházban lehetőséget adnak az alkotóknak bemutatkozásra; képünkön Kapitány Júlia keramikus néhány munkájával Kézművesek táj háza Magyaratád mindig híres volt az iparosairól. Az talán csak a véletlennek és a település fekvésének köszönhető, hogy a mai kézművesek is fölfedezték a falut. Alkot itt népművész és iparművész, textiles, bőrműves és keramikus, és agyagipari termékek teszik ismertté a község nevét szerte az országban, sőt a határokon túl is. A falu vezetői egyébként felkarolják a művészeket, s a régi mesterek hagyatékát is. A hajdani kovácsműhely helyén kézműves- tájházat alakítottak ki, és lehetőséget teremtettek a kerámiával, a fával, illetve a szőttesekkel, textíliával és a bőrrel foglalkozó alkotóknak is a bemutatkozásra. Minden település keresi azt a sajátosságát, amivel más lehet, mint a többiek. Magyaratádon ezt a tájházban találták meg. A főút melletti ház főként az átutazóknak kínál látványosságot, akik az ajándéktárgyakkal együtt a falu emlékét is magukkal viszik. Tervezik azt is, hogy a még föllelhető kovácsszerszámokat is kiállítják. Az utazó nemcsak a tájházban nézheti meg a faluban alkotó művészek munkáit, hanem szabad területen is. Sőt, a faluban élők gyakran találkozhatnak - a különböző rendezvényeken is tombolatárgyként - ezekkel a színvonalas és általában zsűrizett kézműipari termékekkel.______ ■
