Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-08 / 158. szám

12. OLDAL N Y U G D í J A S 0 K 2004. Július 8., Csütörtök Egri kirándulás a jubileumi jutalom 1989. július 3-án fogadta első gondozottait a Szigetvári utcai idősek klubja Kaposváron. Hu­szonnégyen vették igénybe ak­kor a jóformán meleg ebédből álló szerény szolgáltatást. Ti­zenöt év alatt nagyot fordult a világ a klubban is, tapasztal­hattuk a pénteki jubileumi ün­nepségen. A kezdeti nehézségeket a gondo­zónők áldozatkészsége segített le­küzdeni, aztán évről évre mindig gyarapodtak valamivel - emléke­zett az eltelt másfél évtizedre Rózsa Ibolya klubvezető. Az intézményt 1997-ben jelentősen átalakították, a formai változások mellett a minő­ségi ellátás körülményei is megte­remtődtek. Az önkormányzat új bútort vásárolt, automata mosó­gép, mikrohullámú sütő, video­magnó, színes tv, hifitorony, kondibicikli javította a komfortot. Támogatók is segítettek: varrógép­pel, számítógéppel, rádiós magnó­val, videokamerával bővült a hasz­nos eszköztár. Ma ötvennyolc idős ember látogatja naponta a klubot, három gondozónő figyel rájuk nagy szakértelemmel, meleg szív­vel, hivatástudattal. Valódi alkotómunka részesei a klubtagok, verseket, vidám jelene­A klub alapító tagja A 81 éves Ponikfor Jánosné a megnyitás napjától jár a klubba, má­sodik otthona lett, el se tudja képzelni, hogy reggel másfelé indul. De nem ö a rangidős. Földes Jenő 92 esztendőt hagyott maga mö­gött, Mezei Lászlóné 83 éves. Kárpáti Mátyás, Klauz Jánosné és Németh Lajosné is betöltötte már a nyolcvanegyet. A kultúrcsoport- ban azonban mindannyian szerepelnek. hatnak a Pátriusz Ajándék Nagyker, a Slendy Bt, az Olader Bt, a Mester Kft, a szociális gondozási központ segítségére. - Megfelelőek a jelenlegi körülményeink, panasz­ra nincs okunk. De álmainkban gyakran visszatér egy tágasabb klub képe, ahol van helyiség a pi­henni vágyóknak, foglalkoztató szoba az aprólékos műhelymunká­ra, nagyobb tér a baráti találkozók, hagyományőrző rendezvények megtartására - fogalmazta meg vé­gül a klubtagok és gondozóik kö­zös vágyát Rózsa Ibolya. Szita Károly polgármester tanú­ja volt a Szigetvári utcai klub más­fél évtizedes folyamatos gyarapo­dásának. Üdvözlő szavaiban felidé­zett egy-egy korábbi emléket, majd a klub gondozónőinek mondott köszönetét a városrész idős lakói iránti figyelemért és szeretetért. A tízéves évfordulón egy varrógéppel si parlagfűirtási versenybe is, virá- ajándékozta meg a klubot, most gos rendben tartják a klub udvarát, egy szeptemberre tervezett egri ki­parkját. rándulásukhoz járult hozzá száz­Számos környékbeli község ezer forinttal. Mátrai Márta a meg- nyugdíjas klubjával és több társin- hitt üdvözlő szavak mellett rózsa- tézménnyel ápolják a jó barátsá- töveket hozott ajándékba a kis ud- got, rendszeres vendégek náluk a vari park szépítéséhez. Köszöntöt- Berzsenyi utcai általános iskola ték az ünnepeiteket a baráti klu- harmadikos kisdiákjai és a Bartók bök, társintézmények képviselői Béla utcai iskola vöröskeresztes is. A Berzsenyi iskola 3/A. osztá- csoportjának tagjai, meghatóan lyának tanulói kedves műsorral szép kapcsolatok szövődtek gyere- szórakoztatták a megjelenteket, vé- kek és idősek között. Céljaikat ön- gül a Szigetvári utcai klub tagjai ad- zetlen patrónusok segítik. Balogh tak elő néhány nótát, verset, a Sze- Andrea „Aranyló Ősz” néven ala- ressük egymást gyerekek kezdetű pítványt tett a klub javára, rendsze- dalt pedig már kéz a kézben együtt rés támogatást kapnak Szita Károly énekelték kisdiákok és szépkorú- polgármestertől, Mátrai Márta or- ak. Szita Károly és Mátrai Márta szággyűlési képviselőtől, Szép Ta- szegte meg a csillagszórós emele- mástól, a városi képviselő-testület tes tortát, a résztvevők korához illő tagjától. Rendezvényeiken számít- mulatság szürkületig tartott. ■ Mindenkinek jutott az ünnepi emeletes tortából fotó, kovács tibor teket, dalokat tanulnak, kézimun­káznak, dísztárgyakat készítenek szalmából, szárított növényekből, üveget festenek, kulturális szemlé­ken, kiállításokon szerzett okleve­lek, pénz- és tárgyjutalmak tanúsít­ják munkájuk eredményét. Alkotá­saikat a fővárosban a Vígadó Galé­riában és a Magyarok Házában is láthatták. Erejüket nem kímélve minden évben jeleskednek a váró­Egy élet tapasztalata ételekben Büssü Virtuóz látványszakácsok kápráz­tatják el a nézőt a televíziós főző­műsorokban, botmixerekkel, lán­goló serpenyőkkel ügyeskedve. De tessék csak leülni egy falusi konyha sarkába és megfigyelni, ahogy egy néni ételt készít kis zöldségtisztító késsel, ferdére ko­pott lapátú fakanállal. Kapkodás nélkül, gyakorlott, pontos moz­dulatokkal. Ez maga a nyugalom, a teljes harmónia. A büssüi idősek klubjának csa­pata is így készítette a versenyfel­adatot, a lapcsánkát és a gánicát a hét végi mernyei krumplifesz­tiválon Nagy Lajosné irányításá­val, aki közben egy kis beszélge­tésre is tudott időt szakítani.- A nyolcvanadikat töltöm jövő januárban, hárman-négyen va­gyunk ilyen korúak a klubban - meséli készségesen. - Tízen-ti- zenketten töltjük együtt az időt, beszélgetéssel, énekléssel, kézi­A büssüi csapat tagjai összesen közel kétszázötven évesek munkával. Reggel kilenc körül jön értünk a falugondnok kocsi­val, délután meg hazaszállít. A hőség enyhültével otthon még tu­dunk kicsit gyomlálni, kapálni, paradicsomot karózni a kertben. Szép a zöldség, jót tett a sok eső, de nő a gaz is, van dolog vele.- Hogy készítik a büssüi lap­csánkát?- Tojást kikeverünk, sózzuk, borsozzuk, hagymát, fokhagymát teszünk bele. Összevágott petre­zselyem zöldjét is szoktunk, de most elhagytuk, megkeseríti az ételt, ha megég. Annyi liszttel ke­verjük, amennyit felvesz, aztán kanállal forró zsiradékba szaggat­juk, szétlapogatjuk és pirosra süt­jük. A faluban nem nagyon csinál­ják már, de az unokám igen szere­ti, ha megkívánja, készítek neki.- Nagy a család?- Öt éve eltemettem az uramat, van egy fiam, egy lányom, meg mindegyiknek kisfia, kislánya. Három éve a lányomékhoz köl­töztem, négy házra laknak a fia- mék, hál' Istennek közel vagyunk egymáshoz.- Most kik segítkeznek a sütés­főzésben?- Az aranyos klubvezetőnk, Földi Zoltánná, meg két magam korú társam, Schmid Antalné és Antal Károlyné a csapat tagjai. Ta­valy Mesztegnyőn voltunk így együtt, akkor harmadik lett a túrósrétesünk. De nem annyira a díjazásért neveztünk a verseny­be, inkább azért, mert szeretünk főzni, együtt lenni és jó hírét visz- szük falunknak is. ■ A méltányosság két éve A Nyugdíjasok Országos Kép­viselete legutóbbi elnökségi ülésén a két éve visszaállított méltányossági nyugdíjemelés elbírálásáról tartott tájékoz­tatót az Országos Nyugdíjbiz­tosítási Főigazgatóság vezető­je, Barát Gábor főigazgató. 2002. júniusa és decem­ber 31-e között 801 ezer kérelem érkezett a fővá­rosi és a megyei igazga­tóságokhoz. Az óriási igény több mint felét, 416 ezer beadványt sza­bad napok feláldozásá­val, túlmunkával még abban az évben elbírál­ták, 197 ezer kérelmet teljesítettek, ami átlago­san 2300 forint havi emelést je­lentett egy-egy igénylőnek, mindez 712,2 millió forintba ke­rült összesen. 385 ezer kérelem feldolgozása 2003-ra húzódott át, amihez év végéig további 74 ezer igénylés érkezett. Az év végéig azonban az összes beadvány elbírálása megtörtént. Újabb 167 ezer kérel­met teljesítettek ezzel. A rendkí­vül magas kérelemszám miatt a kormány pótkeretet biztosított, az éves előirányzat 90 millió fo­rint volt. Összesítve a két évet, 875 ezer kérelem közül az összes beadvány 42 százaléka, 365 ezer engedélyezésre került. (Ez a mél­tányosság megszüntetését meg­előző év adatának hatszorosa!) Az igények 30 százaléka eleve nem felelt meg a jogszabályi elő­írásoknak, noha a nyugdíjbiztosí­tási igazgatóságok folyamatos és széles körű tájékoztatást adtak az elbírálás rendjéről, kihangsú­lyozva, hogy a méltányosság nem alanyi jogon járó juttatás, hanem az egyéni rászorultságtól függő, feltételekhez kötött, kivé­teles ellátás. Az elbírálás tapasztalatairól szólva Barát Gábor elmondta, nagy számban érkeztek kérel­mek nyugellátásban nem részesülő szemé­lyektől (rendszeres és átmeneti járadékosok­tól) és sok olyan nyug­díjas jelentkezett, akik­nek ellátmánya megha­ladta az engedélyezési összeghatárt, vagy há­rom éven belül már ré­szesültek méltányos­ságban. Az elutasítás eszközével kellett élni azokban az esetekben is, amikor a kérelem szociális szempontból nem volt megalapozott, a család egy főre jutó jövedelme viszony­lag magas volt. A nyugdíjbiztosítás idén 750 millió forintot fordíthat méltá­nyossági emelésre. Idén május 31-ig 42 ezer 425 kérelem érke­zett az igazgatóságokhoz, ezeket már az általános államigazgatási rend szabályai szerint 30 napon belül elbírálják. Eddig 15 ezer 239 kérelem jóváhagyó, 20 ezer 700 elutasító elbírálást kapott. A fenti számadatok jelzik, hogy a 2002-2003. évi kérelmek elbírá­lását követően az igények kam­pányszerű beáramlása megszűnt, a méltányosság rendje visszatért a normális kerékvágásba. Statiszti­kai számítások szerint az év végé­ig 120-130 ezer beadványra lehet számítani, ezek elbírálására az ügykezelési és a pénzügyi feltéte­lek is biztosítottak. ■ ELISMERÉS. A múlt héten csütörtökön, a köztisztviselők napján, a fő­városi központi ünnepségen adták át a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság elismeréseit. Kiváló szakmai tudásukért, példamutató, lelkiismeretes munkájukért a megyei igazgatóság öt munkatársát jutalmazta Barát Gá­bor főigazgató. Az ágazat legmagasabb kitüntetését, a Szent Kristóf-pla- kettet Frank Jolán gazdasági igazgatóhelyettes vehette át, Molnár Győzőné nyugdíj revizor a Szent Kristóf-érmet érdemelte ki. Nemes Éva, az igényelbíráló osztály vezetője, Kovács Bálint nyugdíjellenőr és Jenei Zoltán gépkocsivezető főigazgatói dicséretben részesült. fot6: török Hírek HARMATOS SÉTA. A simonfai nyugdíjasok legutóbbi egész­ségvédő sétájukat kora reggel kezdték. A kecskefarm körüli dombra sétáltak a harmatos fű­ben, majd csibegomba-keresés közben végeztek derékhajlító gyakorlatokat, szinte észre sem véve a megtett nyolc kilométert. KIRÁNDULÁS. Baranyába láto­gattak nemrég a batéi nyugdíja­sok. Az ibafai pipamúzeumot, a szi­getvári emlékművet, a máriagyü- di kegytemplomot és Pécs belvá­rosát nézték meg, délután a har­kányi fürdő vizében gyógyultak. TALÁLKOZÓ. Tegnap délután a kaposvári Csertán Márton szere­tetotthon lakói vendégeskedtek a Petőfi utcai idősek klubjában, ahol versekkel, dalokkal fogad­ták őket. Régi kollégák, szom­szédok találtak újra egymásra a hangulatos délutánon. _______■ OL OALSZERKESZTÖ: KATONA CSONGOR A horvát nyugdíjasok szeretik a magyar tengert A horvátországi vendégek egy rövid imára betértek a táskái templomba Táska A horvátországi Rasinja és Táska nyugdíjasai majd egy évtizede szövik a barátság határon átnyú­ló erős kötelékét. Szombaton a horvátok látogattak Somogyba. Gadányi István polgármester és Czobor János klubvezető kö­szöntötte a mintegy félszáz ven­déget, Josip Vincékét, a horvát nyugdíjas szövetség elnökhe­lyettesét, Vladimír Opicát, a ra- sinjaiak elnökét. Az üdvözlő szavak után a kalászosok, takar­mánynövények, a szőlőskertek állapotáról, a terméskilátásokról esett a legtöbb szó a reggelire kí­nált bocspor és sült kolbász mel­lett. Rövid táskái séta során be­tértek a templomba, majd a Bala­tonnál folytatódott a program. Mint mondták, otthon ritkán jut­nak el a tengerpartra, mert ta­vasztól őszig a mezőgazdasági munkák kötik le minden idejü­ket. Hajóval keltek át a tavon, Ba­dacsonyban felbandukoltak a Kisfaludy-házhoz, a szikrázó napsütésben megmutatkozó ki­vételes látvány megérte a fárad­ságot. Visszatérve a somogyi ol­dalra, könnyű ebéd után a híres borász Trunkó Ferenc nemes ne­dűit kóstolták meg a gyugyi pin­cében. Táskán közben a konyhában szorgoskodtak az asszonyok. Lábszárpörkölt, sültek, sütemé­nyek garmadája és a nádfedeles pincesor zamatos, hűtött bora várta a megfáradt vendégeket. Horvátok, magyarok tolmács se­gítsége nélkül is megértették egy­mást, közösen dalolták a két nem­zet népdalait. Éjfélt mutatott az óra, amikor az augusztusi vi­szontlátás reményében búcsút vettek a vendégek. _________ _■

Next

/
Oldalképek
Tartalom