Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-05 / 130. szám
12. OLDAL HÉTVÉGE 2004. Június 5., Szombat Az emberre szabott terek szabadsága lezett. Ez is olyan elem, mint minden más a tervezésben és előfordul, hogy nem az adott örökség szerepel az első helyen, amikor a fontossági sorrendet felállítjuk. Elsősorban az embert kell megőrizni. Ha ezt tartjuk szem előtt, akkor jó irányba haladunk. Az épületek szerkezete és az infrastruktúra nagyjából kétszáz évre készülnek, a másodlagos elemek, díszítés, rövi- debb távra, és cserélődnek. Ahol az ember megtalálja a lakhelyét, szellemi épülését, ott biztonság van, jól mennek a dolgok. Egy éve készült el az ország területrendezési terve, ami így közelíti meg a településfejlesztést. Védi a természeti környezetet, az iránya is egyértelmű: felszámolja a tájpusztítást.- A megyében ez hogyan érvényesülhet?- Somogybán például ötvenöt zsáktelepülés van. Érdemes végiggondolni, hogy mit szabad tenni? Lehet, hogy olyan értékeket képvisel az adott környezet, amit csak így lehet megóvni. Persze ezeken a területeken nagyon nehéz a gazdaságot megteMarton Ákos megyei főépítész gazdag életpályája jó alapokkal szolgál ahhoz, hogy összefüggéseiben lássa a megye fejlesztési lehetőségeit. Mint mondta, együtt tud érezni azokkal, akik heroikus munkát végeznek egy- egy település fejlesztési elképzeléseinek megvalósításában. Az épített környezetet mindig az emberen keresztül szemléli.- Ön most, ha úgy tetszik, a másik oldalon van. Nem hiányzik az alkotómunka?- Baráti körben egy-két épület terve elkészülhet. Nem feltétlenül kell készen látni mindent, amit az ember megtervezett. Szellemi területen is meg vannak azok a kicsit csendesebb, háttérben mozgó folyamatok, amik mások munkáját segítik.- Melyik tervére a legbüszkébb?- Több száz épületet terveztem, ezekből több mint száz megvalósult. Mezőgazdasági beruházásokkal foglalkoztam, Pécsett kommunális, katonai, műemlék jellegű épületek tervein dolgoztam. Épült ott egy állami szociális otthon. Máig nincs így megoldva az épített tér az idősek számára, hiszen többnyire lepusztult kastélyépületekben helyezték el őket. Ez a pécsi épületegyüttes minta lett, továbbképző központként is működik. Mielőtt megterveztem, másfél évig jártam az országot: idősekkel, orvosokkal beszélgettem az intézményekben. Ma a legnagyobb elismerés, hogy jól érzik magukat az általam tervezett épületben. Békáspusztán pedig egy műemléki együttes, egykori lovarda rekonstrukcióját végeztük. Az az érzésem támadt, hogy ott egy útnak kell lennie. Helikopterről néztük meg a tájat és kiderült, hogy a római út ott ment el az épület mellett, tehát ősibb alapjai vannak, mint azt a felülnézet nélkül tudtuk.- Somogy különösen gazdag műemlékekben.- Az elődöm, Lőrinczné Szabó Tünde alapos és körültekintő munkát végzett az épített örökség megőrzésében. Ez az egyik legfontosabb feladat. Azonban nem vagyok kizárólag a műemlékek irányában teljesen elköte- MARTON ÁKOS 1946-ban Miskolcon született. A budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát majd a mesteriskolát is elvégezte. Mezőgazdasági tervezőirodánál, a miskolci, majd a pécsi tervezöcégnéi dolgozott Húsz évig épületszerkezet-tant tanított a pécsi műszaki főiskolán docensként. Keszthely főépítésze volt egy éve Somogy főépítésze. remteni, ami az önkormányzatok alapvető problémája. Ez a Zselicben, a Koppány völgyében és a Marcali térségében lévő zsáktelepüléseken is nagy gond. Van, ahol a mezőgazdaság sem jelent megoldást. A megye területének mindössze 5 százalékán, az észak-keleti részen van összefüggő, jó minőségű termőterület. Érdemes tehát az erdősítésekben gondolkodni. Szorgalmazom, hogy ilyen helyeken létesüljenek energiaerdők. Olcsó a telepítés és gyorsan kitermelhető. Munkát és energiát ad az adott térségben.- Hogyan tud a települések területfejlesztési elképzeléseinek megvalósításában segíteni?- A megyei területrendezési terv véglegesítésén dolgoznak a szakemberek, beleépítették ezeket a finom lehetőségeket. A tervtanácson egyébként lehet javaslatokat adni, és ezt meg is teszem. Tudom, milyen összetett feladat egy települési beruházás megvalósítása. Sok a jogszabály, amelyek gyakran változnak. A jegyzők ezeket figyelemmel kísérik, de így is sok a buktató. Legalább kilenc hónap, mire egy terv elkészül, komoly dilemma a Somogyország kedvessége- Jó kifejezés ez: Somogyország. Pécs lüktető, magasra hangolt város. Keszthelyen a rendkívüli udvariasság a jellemző, de emögött a vendéglátásból származó haszon van. Így ez felvett, jól begyakorlott udvariasság, szükséges kelléke a személyiségnek. Somogyországban mélyebben lévő, egyszerű kedvességet talál az ember, ami nem megfontolt céllal beépített viszonyulás. Itt természetesen tudnak szeretetet kifejezni az emberek. polgármester vagy a képviselő- testület számára, hogy a ciklusba beleférjen az elképzelés megvalósítása. Különösen akkor, ha a településrendezési tervhez is hozzá kell nyúlni. A terve- zés-közbeszerzés-pályáztatás legalább másfél év, ezután indíthatják a munkát.- Úgy tűnik, mintha túlszabályozott lenne nálunk az építésügy- Minisztériumtól minisztériumig csapódik a szakma. Ma is három tárca felügyeleti körébe tartozik. Nagyon remélem, hogy ismét lesz építésügyi minisztérium. A nemzetközi trendek is erre utalnak. Évszázadokon keresztül központi kérdés volt az építés. Ma az informatika és a gazdasági élet megelőzte. Holott az építészet az általános emberi normákhoz teremt élhető környezetet.- Ön azt mondja, hogy a jogszabályok nem ütköznek?- Apróbb joghézagok vannak, de ezek nagyon feltűnőek tudnak lenni adott esetben. A magyar ember ugyanakkor nem jogkövető fajta, ezen a külföldiek meg tudnak lepődni.- Várható a túlszabályozás csökkenése?- Sokféle kezdeményezés van, a közigazgatási reform is arra halad, hogy helyben szülessenek meg a döntések. Én véleményt, tanácsokat adhatok, hogy merre kell venni az irányt a helyes célért. Meg tudom érteni a polgármestereket, amikor szembesülnek a jogszabály- dzsungellel. Kevés a partner a céljaik eléréséhez, aki megmondja, hogy ez az irány ugyan nem jó, de haladhatnak másfelé is. Mindent meg lehet ugyanis valósítani.- Az emberek tulajdonhoz jutottak, azt szeretnének építeni rá, amiben kedvük telik. Az eredmény azonban időnként riasztó. Ön is így látja?- Ha gyarapodik egy család, megveszi a zongorát, a három hűtőt, ha nincs is rá szüksége. Egy svéd például nem vesz meg semmit azért, mert meglátta, csak azt, amire szüksége van. Ez hazai épített környezetben is látható, ezt nevezem én Tüzép- barokknak. Szerintem ez néhány évtized alatt lecseng, de nemegyszer szégyellem, hogy építész vagyok egy-egy épület láttán. Azt tapasztalom, hogy ezeket a házakat egy-két év után átalakítják, mert nem érzik jól magukat benne. Ezek a házak szolgaságban tartják a lakóikat, mert uralkodnak rajtuk. A szabadságot mindig az emberre szabott terek adják - mondta Marton Ákos. ____ GÁLDONYI MAGDOLNA „Kö nyvespolc” Rákóczi tükör • Nincs nehezebb feladat történettudós számára, mint porból eleven embereket teremteni, a régmúlt eseményeit úgy megszólaltatni, hogy forrásértékük megőrzése mellett a mai kor emberének is élményül, tanulságul szolgáljanak. A kuruc kor két ismert kutatója, Köpeci Béla és R. Várkonyi Ágnes erre vállalkozott, amikor a Rákóczi tükör bővített, új kiadását ismét az olvasók kezébe adta, ezúttal az Osiris Kiadó Millenniumi Magyar Történelem sorozatában. A szabadságharc 300. évfordulójára újra megjelent Rákóczi tükör nagyon találó cím. A korabeli naplók, vallomások, emlékiratok gyűjteménye a szabadság- harc igazi történetével ismerteti meg az olvasót és segít eloszlatni a leegyszerűsítő kuruc-labanc legendát, a kort a maga eleven lüktetésében ragadva meg. Bethlen Miklóstól Mikes Kelemenig ível a szerzők névsora két vaskos köteten át, miközben a mai olvasó előtt - aki már az események rugóinak ismeretében ítélhet - nemcsak a hazai, hanem az európai körkép is a maga sokrétű ellentmondásosságában tárul fel. Felmerülhet az olvasó előtt a kérdés, hogy miért hasznosak ezek az emlékezések? A sok szubjektív vélemény mennyire reális? A források maguk adják meg erre a feleletet. A szerkesztők célja nem idézetek felsorolása, hanem a szemtanúk véleményének, az „ők hogyan látták” kérdésének a leírása volt. Az uralkodóosztály tagjainak naplóiban (Károlyi Sándor, Forgách Simon és mások) a rendi normákhoz való görcsös ragaszkodás önmagát leplezi le. A Rákóczi udvarában élő francia diplomaták és hadmérnökök - a „Napkirály” államának bűvöletében - minden támogatásuk mellett kíméletlen bírálatot mondanak a számukra is érthetetlen széthúzás fölött. Számos elgondolkodtató észrevétellel szolgálnak a másik oldalról megszólaltatott császáriak is. Csak tallózhatunk a gazdag gyűjteményben egy-egy jellegzetes szín felvillantásával, főleg a dunántúli (részben somogyi is) események bemutatásával. „Terra fatális.” Átkozott föld - állapította meg Bercsényi a Dunántúlról. Nagyon találó, ha figyelembe vesszük, hogy 1705-ig háromszor került vissza a császáriak kezére. A legendás hírű Bottyán generális a következő években többször megtisztította ugyan, de 1709-ben bekövetkezett halála után végérvényesen az osztrákoké lett. Károlyi Sándor önéletírásának és naplójegyzeteinek 1704-re vonatkozó része foglalkozik a Dunántúl felszabadításával, majd csúfos feladásával. Ő egyébként a szabadságharc egyik legellentmondásosabb egyénisége. Lehet áruló, ha úgy nézzük, hogy a szatmári békét Rákóczi beleegyezés nélkül kötötte meg. Ám lehet józan, előrelátó politikus - a nemesség szemszögéből. Az eszéki császári főparancsnok mellett működött teljhatalmú biztosként Kollarec János, akinek emlékirata a kötet egyik legérdekesebb darabja. A határ- őrvidék szerb katonaságában megvolt a hajlandóság a kuruc- barátságra, sőt többre is. Ám a bécsi udvar taktikája most is jól bevált. Az egymás mellett élő, békés emberek egymásra uszítása, a szerbek, a dél-dunántúli és a bácskai magyarok állandó gyűlölködése a szabadságharc történetének legdrámaibb eseményei közé tartozik. A dunántúli tabló érdekes része Forgách Simon tábornok emlékirata is, akit Rákóczi 1706-ban elfogatott. Emlékiratában a valóság és a ferdítés így különösen érdekes. Vajon valóban a későbbi I. József közvetítője volt a fejedelem udvarában?'Mindez még eldöntetlen kérdés, de szemléltetésére megemlékezésében számos példát találhatunk: „A király maga nem rótta fel a magyarok vétkéül azt, hogy harcolnak saját szabadságukért, hiszen látnia kellett, hogy Magyarország a legnagyobb igazságtalanságot szenvedi el a bécsi udvartól.” (!) Figyelemre méltó a kötetben Bonnac márki emlékirata is. A francia diplomata elismerte, hogy a szabadságharc nagy segítséget nyújtott hazájának a spanyol örökösödési háborúban, ám a fejedelmi udvarról írt sorai a mai olvasót is mellbe vágják: „Bercsényi gróf, kiaknázva Rákóczi fejedelem hiúságát, s elkápráztatva őt a tisztelet és odaadás külső jeleivel, kezébe ragadta az ügyek általános vezetését, magára ruháztatta a hadak legfőbb parancsnokságát és Rákóczi fejedelemnek csupán a főhatalom pompázatos látszatát hagyva meg, arra tört, hogy minden szálat a kezébe kaparintson...” Az idézet kiválasztása nem önkényes. A szabadságharc második felében a francia arisztokrácia képviselői egyre kevésbé értették (nem is érthették?) a magyarországi állapotokat. A Rákóczi tükör áradó gazdagsága a mai olvasót is lenyűgözi. Páratlan értékű dokumentum- gyűjtemény arról a harcról, amelyet a „vezérlő fejedelem” így jellemzett: „Minden cselekedetem célja kizárólag a szabadság szere- tete volt, az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadítsam...” SÍPOS CSABA Aladin, a csodabogár A halál nem szenvedés, csak egy történés; ilyenkor kinyílik egy ajtó - írja a Helikonon arany fokozattal elismert novellájában a 18 éves siófoki Al-Meri Aladin. Nemcsak írja, így is gondolja. Négy novellát írt a keszthelyi Helikon fesztiválra a siófoki Krúdy középiskolában tanuló fiatalember, s mindegyiknek a halál a fő témája.- Csak a múlt december óta három barátom kísérelt meg öngyilkosságot; a halál itt jár közöttünk, mindennapjaink része - igyekezett tompítani Ál-Meri Aladin a furcsál- lásomat, hogy ilyen fiatalon ez a téma foglalkoztatja. - Egyszer a temetőt járva jutottak eszembe olyan gondolatok, amiket aztán novellába foglaltam. Azóta bármerre járok, nem tudom kihagyni, hogy meg ne nézzem a temetőt... Nem kell félni a haláltól, mert nem szenvedés, csak a haldoklás lehet az; ezt igyekszem megírni a műveimben is. Legalábbis csodabogárnál tartják a kortársai Aladint, s elismeri, hogy ő merőben más gondolkodású fiatal.- Szíriában születtem, apám odavalósi, anyám magyar - mondta. - Egyéves koromban költöztünk Magyarországra, kilenc voltam, mikor egy évet odakint kellett iskolába járnom. Más kultúrát hordozok magamban, s talán többet is éltem, többet tapasztaltam, mint a társaim. Néha bizony marslakónak érzem magam közöttük. Amikor a nőügyeikről beszélgetnek („már két hete nincsen csajom”) vagy az autókról, nemigen tudok ebben részt venni, csak moAL-MERI AUDIN 18 éves, a szíriai Homs városában született A siófoki Krúdy Gyula középiskola „rendes” tanulója, ta- nulmányait azonban a jövőben magánúton folytatja. A keszthelyi Helikonon az irodalmi alkotások kategóriájában arany fokozatú elismerést nyert novellacsokra: Jónás; Részlet egy halott naplójából: Ágnes; Ajtó a túlvilágra. solygok rajtuk. Rám ugyanis ragadnak a lányok. Ha elpöttyintem, szomjas vagyok, öt percen belül ott az üdítő a padomon; vagy hajnali fél négykor keltenek, mert hiányzóm nekik. Nem igazán találom meg azonban velük a hangot; tíz-tizenöt évvel idősebb barátnőim voltak.. Most éppen szabad vagyok... A drog is szóba kerül. Aladint is érdekli ez, csak éppen teljesen más nézőpontból. - Ki melyik szert próbálta ki, ők erről beszélnek, én meg már a drogmegelőző csoportban tevékenykedem - folytatta. - Járom az iskolákat, s előadást tartok a drog veszélyeiről. Jól ismernek a siófold kórházban is. Pár társammal rendszeresen bejárok. A gyerekosztályon mesét olvasunk a beteg kicsiknek, karácsonykor angyalkának öltözünk, máskor bohócorral megyünk felvidítani őket. Nem bírom a kötöttséget, ezért „ha nagy leszek”, szociális munkásnak, szociológusnak, szociálpedagógusnak készülök; a lényeg, hogy embereken, gyerekeken segíthessek. Előbb azonban Aladinnak az a leghőbb vágya, hogy katona lehessen a magyar hadseregben. Éppen azon fáradozik, hogy behívják az utolsó bevonuláskor. fónai mre SVÉDÜLETES 2004. Tegnap folytatódott a somogyi svéd hét. Sárdi Árpád, a megyei közgyűlés alelnöke a konferencián az uniós pályázatokban való együttműködés fontosságáról beszélt. Este kulturális együttesek adtak műsort, majd ezt követően a kaposvári Munkácsy gimnáziumban svéd étkeket mutattak be és szolgáltak fel a vástemorrlandi vendéglátó-ipari iskola diákjai a meghívott vendégeknek. fotó: láng
