Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-04 / 129. szám

2004. Június 4„ Péntek EGYHÁZA K ÉLETE 13. OLDAL Hittel és imádságos lélekkel Barcs Megszépült a barcsi református templom, Dudásné Németh Juli­anna három gyönyörű bársony- térítőt ajándékozott az egyház- községnek. Amíg egészséges volt, saját hímzésű munkái is dí­szítették az Úr házát.- Az Ormánságban születtem, és vallásos családban nevelkedtem - mondta Dudásné Né­meth Julianna, aki hét éve a barcsi „otthonhá­zak” lakója. - Ide jártam egyházi iskolába, jólle­het apám hosszú ideig a vajszlói református gyülekezet presbitere volt. Amikor az 1950- es években Barcsra költöztünk, már a szülőfalumban is többség­ben voltak a katolikusok. Az idős asszony a Dráva-par- ti városban tevékeny egyháztag lett. Évekig az imaházban tartot­ták az istentiszteletet, a 80-as évek végén azonban már szűkö­sen fértek be a hívek. Ezért templom építésébe fogott a re­formátus közösség.- Kétkezi munkával is segítet­tem; hordtuk a téglát katolikus, evangélikus testvéreinkkel együtt, és 1994-re fölépült a lel­ki hajlék. Amíg bírtam dolgoz­ni, hímzett térítőim egy részét is a templomnak ajándékoztam. Már eleve úgy készíttetem az úr­asztalra, a szószékre és a Mó- zes-székre. A betegségem, saj­nos, már azt sem engedi, hogy elmenjek a templomba, olykor azért elvisznek az ismerősök, így többnyire minden időmet a kis szobám­ban töltöm két könyv: a Biblia meg az énekes­könyv társaságában. Esténként imádkozom, és lelkem mélyén föl­csendül az ősi zsoltár is. „Tebenned bíztunk eleitől fogva...” Mintha a szenvedés, a gyötre­lem csak erősítené bennem az igényt Isten közelségére. Beteg vagyok, de a hitem meg nem rendül. Mátéval együtt mondom: „De aki mind­végig állhatatos marad, az idvezül.” A hit, az imádság és a szere­tet nem hiányozhat Dudásné életéből. Elmondta: mindig is azon volt, ha segíteni nem tud, legalább ne ártson másoknak. - Ha betartanánk a tízparancsola­tot, nem ilyen volna a világ. Vég­telen nagy az önzés, a harag, megy az öldöklés... Örülök azonban annak, hogy új arcokat látok, mert egyre több fiatal jön istentiszteletre. Talán már ők is érzik, hogy Isten a benne bízó­kat soha el nem hagyja. GAMOS ADRIENN _____________________Egyházi hírek_____________________ BÉR MÁLÁSOK MEGYESZERTE. Június 5-én, szombaton délelőtt Kutason lesz bérmálási alkalom. Vasárnap délután Marcaliban a me­gyéspüspök részvételével zajlik bérmálás. Ugyanekkor Balaton- szemesen és Murakeresztúron is sor kerül bérmálásra. Június 12-én Balatonszabadiban és Miháldon, vasárnap - úrnapján - Balaton- szentgyörgyön szolgáltatják ki a bérmálás szentségét. Június 19-én Karádon bérmálnak. A tavaszi bérmálások utolsó helyszíne a zamár- di templom lesz 20-án, vasárnap délután. KÉZMŰVES KIÁLLÍTÁS A REFORMÁTUS TEMPLOMBAN. Hal lássérült gyermekek munkáiból nyílt kedden kiállítás a kaposvári re­formátus templomban. Az ezt követő pünkösdi hangversenyen köz­reműködött a kaposvári zeneiskola ifjúsági fúvószenekara, kamara- együttesei, valamint kórusa. A rendezvény kapcsán a hallás, mozgás és beszédfogyatékos gyermekek Teljes Értékű Életért Alapítványa ja­vára gyűjtöttek adományokat. MEGSZÉPÜL A TEMPLOM VÍZVÁRON. Templomfelújításra ké szülnek Vízváron, s reményeik szerint az ősszel már megújult épü­letbelső fogadja a katolikus híveket. A tatarozás költsége eléri a hét­millió forintot, az egyházközség azonban pályázati támogatásban is bízik. A munkát várhatóan október elejére, az őszi bérmálásra feje­zik be, amikor húsz gyermek veszi majd fel a szentségeket. (ga) KILENC KONFIRMÁLT HÁROM GYÜLEKEZETBŐL. Konfirmáci­ót tartottak Rinyaújlakon, ahol kilenc fiatal tett vallást hitéről a népes gyülekezet előtt. A csokonyai és a visontai református gyerekek is a szomszédos Újlakon konfirmáltak, (ga) ____________________________■ ec clésia ée RÉfimÉftRflLT katolikus.refoimátus.evangélikus.Kidó Cw rlbUltftvDvLI FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY, ÉRTÉKBECSLÉS Antik tárgyak hitelre is.helyszíni ügyintézéssel. Adás-vétel Kaposvár. Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18, szó 9-12 Katolikus századok tanulmányok tükrében Bertalan Péter (balról) ismertette kutatásait, mögötte a veszprémi tudóscsoport: Birher Nándor, Varga István rektor és Trosits András fotó: láng Kis tudományos ankét kereté­ben mutatták be a múlt hét vé­gén a Kaposvári Egyetem pe­dagógiai kara és a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola által közösen kiadott, A Kato­likus Egyház évszázadai című tanulmánykötetet. Varga Ist­ván, a hittudományi főiskola rektora országosan is egyedül­álló és példaadó kezdeménye­zésnek ítélte, hogy egy egyhá­zi és egy világi intézmény kö­zösen folytat egyháztörténeti témájú kutatásokat. A két felsőoktatási intézmény ku­tatói által létrehozott egyháztörté­neti műhely célja, hogy objektív képet alkosson a múltról egy olyan kutatási területen, amelyre évtizedekig a politikai hátterű tor­zítások voltak a jellemzőek. Varga István, a veszprémi főiskola rek­tora elmondta: ha a történelem­nek ezt az aspektusát nem megfe­lelően értelmezzük, könnyen ha­mis képet alakíthatunk ki jele­nünkről és jövőnkről is. A kötet hét tanulmánya közül talán Bertalan Péternek, a kapos­vári főiskolai kar docensének ta­nulmánya rímelt leginkább a rek­tor gondolataira. Ez a papi ellenál­lásnak az 1956-os forradalom utá­ni első lépéseit felvillantó munka vállalkozott a hazai egyháztörté­net egyik fehér foltjának valóság­hű feltérképezésére. Bertalan Pé­ter elmondta: kutatásai alapján más következtetésekre jutott az 56-ot követő évek papi szerepvál­lalását illetően, mint a máig hiva­talosnak tekintett akadémiai egy­háztörténeti álláspont. Ez utóbbi lényege, hogy Magyarországon ebben az időszakban nem bonta­kozott ki jelentős papi ellenállás a kommunista egyházpolitikával szemben. Ha úgy tetszik, a ma­gyar papság együttműködött a rendszerrel. A kaposvári kutató olyan forrá­sok sorát tárta föl, amelyek azt bi­zonyítják: jelentős egyházi föld­alatti mozgalmak voltak. A BM politikai elhárításának egyik ügy­nöke például arról számolt be: a központi szemináriumból eltávo­lított kispapok Tabódy István ve­zetésével 59 tavaszán illegális szervezkedést hoztak létre. Közü­lük harmincat - ők egyebek közt a nyomdaiparban, az autóközleke­dési vállalatnál, a Csepel Művek­ben és a Ganz-MÁVAG-nál helyez­kedtek el - folyamatosan figyelt a rendőrség. Bertalan Péter szerint ha a törté­nelmi feltételek 56 után úgy ala­kulnak, Magyarországon fel tudott volna állni egy új katolikus egy­ház, hiszen volt illegális szeminá­rium, volt az állam által üldözött püspökszentelés, voltak olyan „modern apostolok”, akik ezt az egyházat újjászervezték volna. A Kizártak című izgalmas ta­nulmány remélhetőleg egy hiány­pótló, önálló egyháztörténeti kö­tet csírája, amely további kutatá­sok során az 50-es és 60-as évek hiteles egyháztörténeti krónikájá­vá teljesedhet. Továbbgondolásra érdemes szellemi élmény Péteri Pál kaposvári plébános, A Biblia és a modern történelemszemlélet című tanulmánya. A neves egy­háztudós voltaképpen azt a kér­dést vizsgálja tántoríthatatlan hit­tel, ugyanakkor a világi történettu­domány iránti teljes nyitottsággal: mennyire tekinthető a Biblia törté­nelmileg hiteles könyvnek. A nagy ívű gondolatsor összegzése is lehetne ez a két mondat: Ha azt tekintjük modern történelem- szemléletnek, hogy a legapróbb részleteket is igazolni kell doku­mentumokkal, filmfelvételekkel, magnótekercsekkel, akkor a Biblia ennek a követelménynek nem fe­lel meg. Ha viszont elfogadjuk, hogy igaz az, ami jobbá tesz, ak­kor a Biblia abszolút hiteles. Az evangéliumok az örömhírt tartal­mazzák saját koruk történelem- szemlélete alapján. Trosits András, a veszprémi hittudományi főiskola tanárképző szakának tanára a gyakorlati ke­resztény pedagógiát a mester és tanítvány viszonyában térképezi fel. Nyoma sincs itt elméleti- eskedésnek, tudományos arisz­tokratizmusnak. A szerző a gya­korlat párolóedényében letisztult szavakkal tolmácsol mély gondo­latokat a keresztény nevelés lé­nyegéről. Tanulmányának csak­nem minden mondata megszívle­lendő jelmondatként állhatna va­lamennyi pedagógusképző intéz­mény falán. „A mester élő példakép. Ez a legfontosabb! A pedagógus szemé­lye többet mond a gyereknek, mint a szavai. A tanár nem adhatja azt, ami neki nincs, de még csak nem is azt adja, amit birtokol, amit tud, hanem sokkal inkább azt, ami ő maga. ” A Katolikus Egyház évszázadai című kötetben megtalálhatók még Birher Nándor Az egyházi oktatás jogi szabályozása a XX. században, Gárdonyi Máté A pápai primátus tanának ókori gyökerei, Horváth Gyula Az egyház Latin-Ameriká- ban 1820-1830 és Rosta István A pi­aristák iskolakultúrája a XVII. szá­zadtól című tanulmányai. Vala­mennyi méltó és alkalmas arra, hogy fölkeltse a felsőoktatási intéz­ményekben tanuló fiatalok érdek­lődését a vallás, az egyháztörténet kérdései iránt. bíró ferenc Szellemi adósság „A magyar vallásos irodalom legérzékenyebb hiá­nyossága és legtöbb adóssága az egyháztörténet terén van. A kisszámú müvek fő hibája az volt, hogy alig vették figyelembe a nemzetközi kutatá­sok eredményeit, elmaradtak módszerükben és az anyagközlésben, nem mutattak rá a legújabb eredményekre, és ami a legsajnálatosabb: nem adtak meg a tárgykörre vonatkozó lényeges iro­dalmat, hogy az érdeklődő olvasó a felvetett kér­déseket saját maga is tanulmányozhatta volna.” A Glatz Ferenc akadé­mikus által említett adósságból törleszt a kaposvári pedadógiai főisko­lai kar és a veszprémi hittudományi főiskola közös egyháztörténeti mű­helyének vállalkozása, a most megjelent tanulmánykötet. Megszólalt az éterben a humanitás hangja A vallási témák mellett sok zenés és irodalmi műsorral kezdte sugá­rozni adását a pünkösdkor meg­szólalt Magyar Katolikus Rádió. Az első műsorszám „zenés nap­köszöntő” volt, amelyet a csík- somlyói búcsúról készült összeál­lítások követtek. A Magyar Katoli­kus Püspöki Kar által finanszíro­zott rádió célcsoportját a tem­plomba járó hívő katolikusok mellett a „humanitás iránt érzé­keny emberek” jelentik. A rádió honlapja egyelőre fej­lesztés alatt áll, az ott közölt mű­sorcímekből - Nyelvédesanyánk, Néprajzi örökségünk, Házhoz visszük az operát - azonban annyi már most kiderül, hogy a vallás mellett különös hangsúlyt kap a hagyományőrzés, az iroda­lom és a zene. A fiatalokat egy minden délután öt és fél hét kö­zött jelentkező műsorsávval akarják megfogni. Ezt követi majd egy szintén fiataloknak szó­ló magazinműsor. A hazai nemzetiségeket is meg kívánják szólítani, ezért havonta egyszer valamely kisebbség nyel­vén adnak vasárnapi szentmisét. A napi evangéliumot pedig min­dennap elmondják cigány - lovári - nyelven is. A rádió adását az or­szág keleti felében és a Dunántúl egy részén lehet fogni az 1341 kHz-es középhullámú frekvenci­án, valamint az interneten mp3 és RealAudio formátumban is. ■ Szakmunkásokat vallásos szellemben Az egyháznak nyitnia kell Körlevélben kérte a kaposvári egyházmegyében szolgáló pap­társai támogatását Horváth Lóránt nagybajomi plébános ahhoz a kezdeményezéshez, amely révén a fiatal városban katolikus szakképző iskolát kívánnak létrehozni. Számos tapasztalat ar­ról győzte meg, hogy erre az intézményre égető szükség lenne. Nagybajom Horváth Lóránt évek óta fontos céljának tekintette, hogy az általá­nos iskolából kikerülő fiatalokat katolikus iskolákba irányítsa. Ez - mint írja - a katolikus gimnáziu­mok esetében sikerült. Húsznál több diákjuk tanul egyházmegyei vagy rendi gimnáziumokban. Fal­ba ütközött viszont, amikor a szak­képzők nyújtotta lehetőségekre igyekezett felhívni a gyermekek fi­gyelmét. A legtöbben azzal hárítot­ták el a tanácsát, hogy a javasolt is­kola messze van, nincs kollégium, megoldhatatlan az ingázás... A plé­bános ugyanakkor úgy látta, hogy nagyobb eséllyel tarthatják meg a jó úton és vallásos szellemiségben azokat, akik egyházi intézmény­ben tanulnak tovább. Megszületett a gondolat: jó volna lehetőséget ad­ni azoknak a fiataloknak is, akik gyengébb tanulmányi eredmé­nyük vagy érdeklődési körük, adottságaik alapján inkább a szak­képzésben lehetnének sikeresek. A Nagybajomba tervezett iskola a Kolping Szövetség kereteiben, annak értékrendje és szellemisége alapján működne, egyelőre a Szekszárdi Kolping Katolikus Szakképzőiskola kihelyezett tago­zataként. Idővel azonban - ha en­nek a feltételeit sikerül megterem­teni - önállóvá válna. Az intéz­ményt közösségi házukban alakít­ják ki, amelyik 1948-ig katolikus is­kola volt és amit a rendszerváltás után visszakapott az egyház. A több tantermes épület jó állapot­ban van, és folyamatosan dolgoznak azon, hogy a törvényi előírásoknak mindenben eleget tegyenek. Horváth Lóránt beszámol arról: a leendő tanárok - velük előzete­sen már megállapodtak - vala­mennyien vallásukat gyakorló em­berek, akik személyes példájukkal is segítik ezt az újszerű missziót. Az iskolával párhuzamosan kol­légiumot is létre akarnak hozni, ez kezdetben 20-25 diáknak adna szállást és étkezést. Később, ha lesz rá igény pályázati forrásokból, adományokból és más támogatá­sokból bővítenék a diákotthont. Horváth Lóránt szeretne pezsgő ifjúsági életet varázsolni a tervek szerint 2005 szeptemberében nyíló iskolába. Mint írja: máris számos ötlet és kezdeményezés született a leendő szabadidős ren­dezvények gazdagításá­ra. Egyebek közt ének­kart szerveznek, diák­színpadot és sportkört - remény szerint - röplab­da, foci és asztalitenisz szakágban. Mindemellett a cserkészet kereteiben is változatos közösségi al­kalmak kínálkoznak. Az új katolikus szakis­kolának már a jogi engedélyezési eljárása folyik, s az első évfolya­mán várhatóan a következő szak­mákban indítana képzést: asztalos, műanyagnyílászáró-készítő, pék, cukrász, kőműves, épületburkoló, gyümölcskertész, méhész, varró­munkás, házvezetőnő. Olyan szak­munkásokat kívánnak nevelni, akik helytállnak a munkaerőpia­con, s mesterségüknek becsületes, tisztességes gyakorlói. Olyan fiatal szakembereket nevel, akik tevékenységüket szolgálatként végzik és hasznos tagjai lesznek az országnak és az egy­háznak. A terv megvalósításá­ért lelkesen dolgozó nagybajomi plébános ar­ra kéri az egyházmegye papjait, illetve a hitokta­tásban, az ifjúság nevelé­sében részt vevő munkatársaikat, tájékozódjanak az új intézmény iránti igényekről a hittanos gyer­mekek és szüleik körében. Levelét így fejezi be: imádkoz­zunk e szép elgondolás kivitelezé­sének sikeréért. Boldog Kolping Adolf, könyö- rögj érettünk! ____________________■ Bud apest Az egyháznak nyitnia kell minden­ki felé - hangzott el a hitoktatás kérdéseivel foglalkozó Európai Kateketikai Csoport budapesti konferenciáján. - Nyitásra van szükség, legyen szó azokról, akik eltávolodtak a hittől, más vallások képviselőiről vagy nem hívőkről, de nem erőszakos úton, hanem megadva az egyén szabadságát - mondta André Fossion belga jezsu­ita szerzetes. Az 1950-ben alakult munkacsoport jelenleg 89 tagot tö­mörít, a szervezet kétévente ülése­zik. A hét végi budapesti konferen­ciára Európa 16 országából érkez­tek résztvevők. A Magyar Katoli­kus Püspöki Konferencia Hitokta­tási Bizottsága által szervezett ta­nácskozás központi témája volt: a hitátadás egy többkultúrájú és többvallású Európában. _________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom