Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-24 / 146. szám

2004. Június 24., Csütörtök A L M A N A C H 1 9 9 7. OLDAL i Tíz évvel ezelőtt csak azok vet­ték útjukat Somogyvámos felé, akiknek fontos dolguk volt a településen. Nem voltak túl so­kan. Ma már évente ötvenezer ember indul el csak azért, hogy Somogyvámosra érjen. Európa egyetlen védikus falu­ja, patkolttojás-múzeum és a megye legrégebbi építészeti öröksége, a Puszta-torony vár­ja a vendéget és élesztette fel a települést évtizedes álmából. A falusiak óvják is ezeket az értékeket, mert tudják: múl­tuk egyben a jövőjük is... Együtt szépül a falu és a Krisna-völgy Kukorékol a kakas, ugatnak a ku­tyák, hét ágra süt a nap, a gyerekek kerékpároznak, az egyik portán meggyet szednek, a másikon ud­varon takarítanak, Németh Józsi bácsi meg a kerékpárját tolja nagy iramban. Nem tud felülni, mert a biciklivázon ott van a háti perme­tező. Elmúlt hetven, de maga tart­ja rendben a birtokot, s miközben odáig elér, csak úgy menet közben vált néhány szót az utcán lévőkkel. Beszélgetni nem is ér rá, meleg­szik az idő, kánikulában meg már nem jó permetezni. Aztán gondol egyet és mégis a kormányra tá­maszkodik. Úgyis megvárják a krumplibogarak - mondja.- Már korán reggel felkeltem, hogy lekaszáljak a ház előtt - mondja pihenésként. - Az időseb­bek itt már hét órakor az utcán vannak. Megszoktuk, hogy nyár­időben dolgozik az ember. Nem ez a rossz. Az, amikor nem tudja csinálni az ember a dolgát, pedig tenné. A régiek ebbe nőttek bele. Vámosi gyökerek Visnyei Pálné meg Somogyvá- mosba. Ahogy ő mondja, „ide gyökeresedett”.- Hatvanöt éve jöttem ide férj­hez, olyan, mintha soha nem is laktam volna máshol - mondta Visnyei Pálné. - Bodrogon szület­tem, de itt nőttek fel a gyerekeim, itt éltem le az életemet, ez nekem a szülőföld. Lehet mondani, hogy nem könnyű itt az élet, de sehol sem az. Otthon még a rossz is jobb. Gelencsér Györgyné az ebédért lépett ki az utcára. A kapun, bár még nincs is dél, de már ott van­nak az éthordók. Az önkormány­zat Lengyeltótiból hozza az ebé­det. Nincs rá panasz, az meg, hogy mikor mi a menü, mindig meglepetés. Csak akkor derül ki, amikor az éthordót kinyitják.- Segítség ez is - mondta Gelen­csér Györgyné. - A fiam vett egy házat, ott ültettem palántákat egész nap, így nem kell főznöm. Legalább ennyivel könnyebb. Munka úgysincs helyben és amúgy is hátrányos helyzetűnek érezheti magát az ember, ha falu­ban lakik. Falun nehéz- Főleg a közlekedés problémás - kapcsolódik a beszélgetésbe egy fiatalasszony az egyik szomszéd­ból. - Hét közben még csak el­megy, de hétvégenként szinte ér­tékelhetetlen a közlekedés. Én a szomszédos faluban, Somogy-vá- ron dolgozom, de még ide is ne­héz volt megoldani a bejárást. Most gyeden vagyok itthon a kis­fiámmal, így aztán inkább az hi­ányzik, hogy valahova kimozdul­hassunk. A Krisna-völgybe elme­gyünk néha sétálni egyet. A cuk­rászdájukért érdemes útnak in­dulni. Nagyon finom süteménye­ket készítenek.- Jó, hogy itt vannak a Krisná- sok - veszi át a szót Gelencsér Györgyné. - Eleinte sokan beszél­tek ellenük, most már nyíltan senki nem meri szidni őket, mert látják, hogy jót tettek a település­nek. Megismerték a falunkat, töb­ben, mint eddig és legalább náluk van néha munkája az embernek. Böröcz József például nap­elem- tartót készített a Krisnások parkjába. A férfi amúgy szintén a so-mogyvári gyerekotthonban dolgozik, de szabadidejében szí­vesen barkácsol. Amolyan ezer­mester- féle. Most éppen a saját készítésű traktorján szállítja a szintén saját gyártmányú vas­szerkezetet.- A barkácsoláson kívül ott van még a szőlő - mondta Böröcz Jó­zsef. - Nem egy nagy darab, ép­Hanzel László az uniónak is patkóit tojást Elhanyagolt helyek helyett virágzó terek Somogyvámoson is tombol a vakáció pen csak akkora, hogy elfárad benne az ember. Errefelé ilyen a szórakozás. Aki nem menekült el innen akkor, amikor lehetett, az már jobban teszi, ha marad. Én is itt születtem és azt mondom, az utóbbi években valóban szemmel láthatóan fejlődött- a falu. Vannak fiatalok és a közterületek is szeb­bek, mint voltak. Vendégváró napok A falu közepén például egy dísz­park készül. Itt két-három éve még csak egy elhanyagolt terület volt, most azonban zöldell a gyep, készülnek a sétányok és virág­ágyások, az uniós szabvány sze­rinti játszótéri játékokra pedig másfél millió forintot költött a te­lepülés. Egy újabb liget tehát, ahol az itteniek és a turisták el- tölthetik az időt.- így is kell ennek lennie - mondta Hanzel László, a telepü­lés tojáspatkoló polgármestere. Ő már akkor is a falusi turizmusban látta a jövőt, amikor mások még beszélni sem kezdtek róla. - A legjobb reklám nekünk az, hogy áld idejön, jól érzi magát nálunk és azt mondja, amikor elmegy, hogy máskor is visszajön. Ez meg csak akkor lesz így, ha megte­szünk mindent a vendégeinkért. Virágosítunk, parkot építünk, rendben tartjuk a Puszta-tornyot és igyekszünk, hogy fejlődjön a falunk. Én büszke vagyok rá, hogy nekünk, egy alig kilencszáz fős kis településnek is sikerült ki­tűnni valamivel a többi közül. Szerintem egyre kevesebb olyan ember van a megyében, aki a büszkeségeink közül ne tudna legalább egyet említeni. Hollandok „Indiában” Az idegenforgalom fejlesztésében nem csak az önkormányzat lát fantáziát. A hírek szerint egy hol­land befektetőcsoport megvásá­rolta az egykori tsz-majort és a környékén üdülőfalut építené­nek. A tervek között száz ház fel­építése szerepel, és három-négy év múlva akár húsz embernek is mun­kát adna az üdülőlétesítmény. Hogy így lesz-e, kiderül. A Kris- na-völgyben azonban láthatóan nem csak tervezgetnek, hanem máris építkeznek. A munkálatok persze nem zavarják a varázslatos hangulatú indiai biofalu nyugal­mát. Csend honol a völgyben, ahogy szokásos. Mindössze a szél­harangok csilingelő hangját lehet hallani a völgy szinte minden pont­járól. Bővül a vendégház és az isko­lát is fejlesztik. Ahogy látszik, van miért. Két babakocsis, száriba öltö­zött Krisnás tologatja a kicsiket.- A 180 hektáros területet egy hosszú távú fejlesztési terv alap­ján építjük évről évre - mondta Siku Andrea, a völgy médiarefe­rense. - Ebben természetgyógyá­szati központ és az is szerepel, hogy a völgy látványosságaihoz egy elkerülőutat építünk. A tervek között egyébként a legfigyelemreméltóbb a termé­szetgyógyászati központ megépí­tése. Ennek létrehozását már évekkel ezelőtt megkezdték,, az­zal, hogy két orvos Indiában ta­nulmányozta az ayur-védikus gyógyítás és masszázs tudomá­nyát. A gyógyításon kívül ugyanis étkezési és életmódtanácsokat kaphatnak majd az érdeklődők és a jóga alapjait is megismerhetik. A faluból kifelé autózva még látjuk: három, német rendszámú autó kanyarodik ki a tojáspatko- lós portáról, egyikük pedig épp arról érdeklődik egy helybélitől, hogyan juthat el a Krisna-völgy­be. Somogyvámoson már dúl az idegenforgalmi szezon. ■ SOMOGYVÁMOS SOMOGYVÁMOSI HÍRMONDÓ Rendezik a községet Készül Somogyvámos rendezé­si terve. A település építészeti szabályozásáról szóló okmány­nak az év végére el kell készül­nie. A terveket a Stadler és Tár­sa Építésziroda készíti. Uniós tisztaság Kétszáz hulladékgyűjtő edényt szeretne nyerni pályázaton az önkormányzat. Ezekből a kukák­ból aztán minden háztartás kap­na egyet. A beruházásra azért van szükség, hogy az új tör­vénynek megfelelő legyen a hul­ladékkezelés a településen. He-' tente szállítanák el a faluból az összegyűjtött szemetet. Távolabb a csatorna Évek óta szeretnék megoldani a csatornázást Somogyvámoson. A fejlesztésre azonban csak ak­kor lenne lehetőség, ha a beru­házás költségeinek legalább hatvan százalékát pályázaton megnyerné a település. Eme eb­ben az évben már biztosan nem lesz mód, hiszen a kétezer la­kosnál kisebb falvakban nem tá­mogatják ezt a munkát. Abban reménykednek, hogy a követke­ző évben lesz lehetőségük a pá- lyázatra._____________■ Recept Vámosról Sztrapacska Nem somogyi eredetű étel, mégis sokan kedvelik itt is a sztrapacskát. Egyszerűen, gyor­san elkészíthető és laktató. Két személy részére fél kiló meghá­mozott, megreszelt krumpliból, egy tojásból, kevés sóból, egy kanál zsírból és annyi lisztből, amennyit a massza felvesz, tésztát keverünk. Galuskát szag­gatunk belőle és sós vízben ki­főzzük. Ezalatt a lábasban koc­kára vágott töpörtyűt pin'tunk. A töpörtyüt kiszedjük, a kifőtt tész­tát pedig a kisült zsírjába szed­jük. Összekeverjük tíz deka juh- túróval és meghintjük töpörtyü- vel. Tejföllel tálaljuk. ■ AZ OLDAL CIKKEIT FÁBOS ERIKA ÍRTA. FOTÓK; TÖRÖK ANETT. AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT A SOMOGYVÁMOSI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. Úton Európába Vámoson is mobil a posta. De nem a mobil posta, hanem Siszler Gé­za személyesen viszi házhoz szinte valamenyi postai szolgáltatást Népszerű a posta A hatszáz lakosúnál kisebb falvakban megszüntetik a postát, s helyébe mobil szolgálat lép. Somogyvámo­son már öt éve végrehajtották a racionalizálást: posta- mesterséget hoztak létre a lakosok legnagyobb meg­elégedésére. Siszler Géza és felesége öt éve gondosko­dik arról, hogy a helybeliek minden postai szolgálta­táshoz hozzájussanak. Házuk udvarán, az egykori kiskonyhából építették ki a hivatalt. A posta népsze­rű a településen - mondják, ez is jelzi, hogy él a falu.- A többi ekkora postához képest nagy a forgal­munk - mondta Siszler Géza. - Főleg postai külde­ményünk és levelünk van több az átlagnál. A völgy­ben lakó 200 ember elég nagy levélforgalmat bo­nyolít le. Igyekszünk kiszolgálni mindennel az itt élőket. Ha valamire igényük van, rögtön teszünk ér­te, hogy előteremtsük. Az emberek örülnek, hogy helyben van ez az alapvető és mindennapos szol­gáltatás, és nem kell érte átmenni egy nagyobb tele­pülésre. Ezenkívül úgyis sok intéznivalónak csak máshol lehet a végére járni. A leépítés bennünket nem érint, hiszen a völgyben lakókkal együtt több mint 800 lelkes a falunk, de hogy mit hoz a jövő, nem tudhatjuk. Mindenesetre mi sem szeretnénk, és az itt élők sem, ha megszűnne a postánk. ■ Somogyvámos Kincse A Puszta-torony már a 12. század óta vigyázza a környéket. A nyolcszögletű torony nem csak a falu, Somogy jelképe is A pusztatorony A pusztatorony nemcsak Somogyvámosnak, So­mogy megyének is a jelképe. A XII. század óta őrzi a tájat. Azt feltételezik, hogy Szent István törvénye nyomán épült és egykoron 12 falu hívői gyakorol­ták falai közt a vallást. Somogy egyik legrégebbi emléke ez a XII. szá­zadban épült téglatemplom. Építészeti érdekessé­ge a négyszögletűből nyolc szögbe formálódó to­rony. Feltehetően a Johannita lovagrend építette. A több századot túlélt templom XX. századi törté­nete aztán igen kacifántosra sikeredett. Évtizede­kig megközelíteni sem lehetett, mivel a szántó kö­zepén állt. A kárpótlás során pedig egy helyi lakos tulajdonába is került, mint gazdasági épület. A műemlékvédelmi hivatal a millennium tiszteleté­re a több mint nyolcszáz éves templomtorony fa­lait megerősíttette és bevakolta. A falu pedig utat épített hozzá, egységes jelzőtáblákat, ismertető­ket helyeztek el nemcsak a faluban, hanem a kör­nyéken és az ide veze'ő úton is. További terveik is vannak: a torony környékét is szépíteni szeret­nék. Egy parkot terveznek köré, hogy aki idáig el­jön, annak legyen kedve több időt eltölteni a tör­ténelmi falak mellett. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom