Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-19 / 142. szám
2004. Június 19., Szombat A L M A N A C H 1 4 7 7. OLDAL Egyre biztosabban járja az önállóság útját Ötvöskónyi. Szépülő utcák, parkok, felújított intézmények s aszfaltozott utak jelzik, hogy kevés forrásból s több akarattal is sokra lehet jutni. Az élhetőbb életet, a munkanélküliségből és aggasztó szegénységből kilábalást is segíti, s akkor sem mondanak le róla, ha kevesebb a forint, nehezebbek a feladatok. A 68-as úton nagy a forgalom. Most még az átmenő forgalom a nagy, de hamarosan talán a helyi értékek miatt is egyre értékesebb lesz a törekvő kisközség. Haladnak, de csak apró lépésekre telik Napközben néptelenek az ötvöskónyi utcák. Elvétve látni egy-egy biciklistát vagy a postára, az orvoshoz vagy a boltba tartó járókelőt. Csak a közmunkások szorgoskodnak az út és az árkok mentén, és a szőlőhegyi gazdák, akik készülnek már a málnaszüretre. Balogh György és a felesége kerékpárral siet hazafelé. - Reggel öt óta kinn voltunk a hegyen. Négyszáz négyszögöl málnánk van, s most úgy néz ki, hogy igen jó lesz a termés. Kell is, mert a munkanélküli-segély semmire se elég - mondta a férfi. - Ennyi idősen már sehová sem kellek, hiába van több szakmám meg végzettségem is. Nem nagyon tudja az ember, hogy mivel érdemes foglalkozni, ez a málna is hol bejön, hol nem. Meggazdagodni azonban nem lehet belőle. Sok a segélyezett- A mezőgazdasággal foglalkozók kora reggel már nincsenek otthon, és napnyugtáig kint vannak a földeken - állította Pusztai László, aki alpolgármesterként és újságkihordóként naponta bejárja az egész falut.- Nagyobb gazdálkodó öt is van a faluban, s egy-két disznót is tartanak a legtöbb háznál. Sok régi málnást kivágtak, de néhány nagyobb termelő megerősödött, így marad málna éppen elég. Sokat panaszkodnak az emberek, s nem is csoda: a lakosság egyharmada segélyből él. Az uniós csatlakozásból itt nem is várható semmi jó, a mi családunk is a saját kárán érezte a változásokat. A feleségem tíz évig egy kis élelmiszerboltot vitt vállalkozásban, de az idén azt is feladtuk. Az uniós követelmények miatt olyan sokat kellene rákölteni, hogy évek alatt sem térülne meg. Négy bolt is van a faluban, a város is közel, így kicsi volt a forgalom. A fiataloknak sem könnyebb: a fiam még tanul, a lányom felsőfokú végzettséggel még sosem dolgozott. Mégis ragaszkodnak a faluhoz, pedig itt aligha javulnak az esélyeik. Lépésenként fejlesztenek- A faluhoz kötődést, az értelmes élet lehetőségét az önkormányzat is szeretné elősegíteni, de az álmainkat csak igen szigorú gazdálkodással tudjuk valóra váltam - sorolta a kisközség gondjait Mikola Vilmos polgármester. - Régóta szeretnénk fejleszteni a kultúrházat, s idén belevágtunk ebbe a nagy beruházásba. Le is köti az önkormányzat minden forrását, s ez évben nem is nagyon gondolhatunk másra. A térségi szociális program keretében talán sikerül elkezdeni a fejlesztést, de a konyha és az ételszállítás megoldása jó, ha jövőre megvalósul, csakúgy, mint az utolsó aszfalt nélküli út befejezése és a járdaépítés. Az uniós változásokat az önkormányzat leginkább abból érzi, hogy a mindenkori állami pénzekhez szinte teljesíthetetlenek lettek a feltételek. A pályázati támogatással segített beruházás is teljes előfinanszírozást kíván, minden eddiginél szigorúbb és előrelátóbb pénzügyi tervezéssel. Az már nem megy, hogy egy évben két utcát is rendbe tegyünk, mint az elmúlt időszakban, de a falu érdeke azt kívánja: ne álljon le a fejlődés. Ezért, szerencsére, tesz is a lakosság. Lecserélték a fővárost Legifjabb lakosként Bene Anett képviseli a gyarapodást a faluban. Ő már a negyedik baba az idén, míg a múlt évben összesen csak három kicsi született. - A férjem elektrotechnikusként Budapesten dolgozik, ott ismerkedtünk össze, és eddig ott is laktunk - vette kézbe egyhetes kicsinyét a büszke anyuka. - Fokozatosan visszaköltöztünk a faluba, mert sokkal jobb itt élni. ReA csepp Anett Benéék és nagyszülei öröme Cebei Dénes és felesége táncosemlékekkel Óváriéknál éppen a vargányát válogatták méljük, kerül a férjemnek is munka ■ a közelben, mert szeretnénk végleg itt maradni. Ez pedig igencsak jó hír a nagyszülőknek is, akik a kis család minden rezdülését nagy örömmel lesik. - A legdrágább kincs ez a pici baba, s örülünk, hogy végre a közelünkben vannak a gyerekek - veszi ölbe a csöpp unokát Csajági Györgyné. - Én Nagyatádra járok dolgozni, a férjemnek kőműves a szakmája, de most portás a kórházban. Csak remélni tudjuk, hogy ez valamelyest biztos állás, mert igen nehéz munkát találni. Bízunk abban is, hogy a lányom egészségügyi pályán el tud helyezkedni a gyes után... Meghatározó szereplője a közösségi életnek a Grofsics Jánosné vezette Rozmaring népdalkor és a köré szerveződött Ezüst Hárs nyugdíjasklub, ami fél éve vette föl a falu híres fájának a nevét. Vegyes kar lett a kórus Lelkes segítőkből itt soha nincs hiány, s a baráti találkozókat, egészségügyi tanácsadásokat is szervező klub egyre sikeresebb szereplésekkel messze viszi a falu jó hírét.- Legutóbb Kaszóba kirándult a csoportunk, s már készülünk a mernyei krumplifeszüválra is. Végre sikerült elérni, hogy hét férfi is belépjen a húsztagú kórusba, így igazi vegyes kar jött létre - mondta Cebei Dénes, aki feleségével együtt fáradhataüan szervezője a klubéletnek. - Hetente próbál a kórus, nőnapra a férfiak adtak műsort a hölgyeknek, az asszonyok pedig megrendezték nekünk az ivók napját. Ma már nincs sportélet a faluban, a legtevékenyebb szervezet a nyugdí- jaskluh. Szeretem a mozgékonyságot, fiatalabb koromban fociztam is, s később játékvezetőként megmaradtak a vasárnapi meccsek, ezekre mindig elkísér a feleségem. A fáradhatatlanságból Cebei Dé- nesné - Zsuzsi asszony - maga is példát mutat. Az egykor röplabdás és a Somogy táncegyüttes táncosa Nagybajomban, Nagyatádon és Ötvöskónyiban is meghonosította a gyermeknéptáncot, most pedig a nyugdíjasklub tagjait tanítja a fürge lépésekre. Táncos asszonyok- Minden siker szép, nem lehet abban különbséget tenni, melyik tánceredmény és csoport volt számomra a legkedvesebb - mutatta a táncosmúltra emlékeztető dísztárgyakat és kitüntetéseket. - A mostani fiatalokat azonban nagyon nehéz a néptáncba bevonni, s ehhez nem is elég öt-hat törekvő gyerek, mindig több kell. A nyugdíjasok lelkesebbek, és őket még lehet mozgósítani... A gombaszedésnek nincs titka - állította Óvári Józsefné, miközben a frissen szedett gyönyörű vargányákat válogatta. - Akinek jó szeme van, meglátja a gombát, s nekem a mai napig élmény fölszedni a vargányát, olyan szép. Sokat kell érte gyalogolni, de megéri. Vargányáért a belegi Macskás-erdőbe szoktunk menni, rókagomba azonban errefelé nincs, galambicából meg szentgyörgygom- bából viszont egyszerre sok is van. A szömörcsög gomba is csodálatos, olyan, mint a pacal, ezt tojással szoktuk megsütni. Hasznot hoz a gomba Szezonban a vargányát fel is vásárolják, és elég jó árat fizetnek érte. - Ha ideje van, akkor az egész család szedi a gombát, mert kell az a kis pénzkereset. Alkalmanként 3-5 kilót tud valaki szedni - tette hozzá -, de érdemes korán kelni, amikor még nincs meleg. Ezt a mostani gombát persze nem adjuk el, mert nekünk is kell. Kicsit megkövesz- tem, s azután megy a hűtőbe. ■ Úton Európába Ötvöskónyi Kincse ötvöskónyi Ötvöskónyi Hírmondó Újabb civil szervezet Megalakult az Ötvöskónyi Szegénysége Elleni Egyesület, amely közhasznú szervezetként a munkalehetőségek gyarapítását, a közösségi élet jobbítását és a fiatalok segítését tűzte ki célul. A huszonnyolc tagot számláló egyesület elnöke Szabad Józsefné. Játszótér egyházi telekből A romos lelkészlakot s a mellette levő területet az egyház eladja az önkormányzatnak, hogy bővíthessék az óvodaudvart - tudtuk meg Cseke László református lelkésztől. A gyülekezet már felújíttatta a templomtetöt, e hárommillió forintos beruházás költségét több év alatt teremtette elő. A templom előtti hősi emlékmű is megújult az önkormányzat segítségével, és éjjeli kivilágítást kapott az épület. Népszerű a község konyhája Mintegy 130 adag ételt készítenek naponta a községi melegkonyhán. Iskolai szünetben csak az óvodásokra kell főzni, a 30 szociális étkező és az előfizetésesek ebédjének elkészítése azonban leköti a kapacitását. Az önkormányzat készül a konyha bővítésére és az ételszállítás szabvány szerinti megoldására, ezt a kistérségi szociális felzárkóztatás terve is támogatja. Recept Ötvöskónyiból Kónyi rakott hús Sok főzöversenyen aratott már sikert Csordás Géza és Pusztai László segédletével a nyugdíjasklub. íme az egyik receptjük! A rakott húshoz kiolajoznak egy mély tűzálló tálat, s beteritik karikára vágott burgonyával. Erre teszik a szeletekre vágott, fűszerezett karajt vagy tarját. Az egészet hagymaszeletekkel vastagon beborítják, majd újabb burgonyaréteggel fedve sózzák, bor- sozzák. Fél csésze fehérborban feloldanak egy erőleveskockát, kevés vízzel, babérlevéllel felforralva a rakott húsra öntik. Lefedve, sütőben puhára párolják, végül fedő nélkül megpirítják. A CIKKEKET ÍRTA S A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: BÍRÓ MÁRIA AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖTVÖSKÓNYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA _____ La czkó Lászlóné két év múlva szüretelhet először az ültetvényről, úgy számol, ha minden jó, három év alatt megtérül a befektetésük Ribizliből nyaralás Fanyar gyümölcsből várja a Laczkó család mindennapjaik megédesítését. Az ősszel telepített feketeribiszke- ültetvény megeredt, de termést még nem hoz az idén. - A második évben szüretelhetünk először, s úgy számoljuk, három év alatt megtérül a 4,2 millió forintos befektetés - mutatta Laczkó Lászlóné a fiatal ültetvényt. - Kénytelenek voltunk valamibe kezdeni, mert a fizetésből, minimálbérből nem lehet útnak indítani három gyereket. A legnagyobb szakközépiskolás, a középső küencedikes, és már a kicsi is hetedik osztályos. Túl sok mezőgazdasági ismeretünk eddig nem volt, de a szakkönyvek és hozzáértők tanácsait megfogadjuk. A telepítéshez kaptunk 50 százalék állami támogatást, s kellett hozzá jócskán saját tőke is. Szerencsére nem kellett hitelt fölvennünk. Az egy hektár bekerítéséhez csak a kerítésdrót 160 ezer forintba került, és oszlopból is 157 kellett. A legértékesebb maga a gyümölcs: 4750 tő feketeribiszkét ültettünk. Most az a legfontosabb, hogy szépen megerősödjenek a tövek; megkívánják a rendszeres növényvédelmet és a gyakori kapálást. - Ezt munka után végezzük, a gyerekekkel együtt, s egy hét is kell, mire az egész területen végigérünk - tette hozzá. - Majd ha terem, talán egy családi nyaralásra is jut, mert ezt mindeddig nem engedhettük meg magunknak. é Különleges hangulata van a szőlőhegynek - állítja Fábos László, aki kétnaponta látogatja családi örökségét, amit már a dédapja is művelt Királyné szőlőskertje A királyné szőlőskertjének nevezték egykor az ötvösi hegyvonulatot: híres volt zamatos gyümölcsterméséről. A falu a segesdi királynéi birtok ötvösmestereiről kapta a nevét, őket a XI-XII. században telepítették le a Szabási-Rinya egyik ága mentén, s a falu később egybeépült Kónyival. Az úttal, vezetékes árammal is ellátott szőlőhegyen ma is kertek sorát találjuk, csaknem 650 tulajdonosnak van itt kisebb-nagyobb birtoka.- Szőlőm már nincs, de rengeteg gyümölcsfám van itt a birtokon - mutatta az öreg pincét és a kertet Fábos László. - Másnaponta kijárok a hegyre, és így van ezzel a legtöbb kerttulajdonos. Családi örökség ez, már a dédapám is művelte. A téglából kirakott boltíves pince is az elődök keze munkáját őrzi. Föl kellene újítanom, ahogy a szomszédom is megcsinálta. Az övé igazán csinos kis ház lett, már sokan megcsodálták. A hegyvonulat legmagasabb pontján áll a török romként emlegetett várrom, egy 1500-as években épült reneszánsz várkastély maradványa. A völgyben egy kis halastó is gazdagítja a falu nevezetességeit. A szőlőhegyen termett bornak ma is híre van. A gazdák 5. jubileumi borversenyén 26 bronz és 32 ezüst minősítésű nedű me’llett 24 bor kapott arany oklevelet. Tóth Istvánná vörösbora és Kiskó Lajos fehérbora lett a legjobb, s Bokor Lajost választották az év borászának. ______■
