Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-18 / 141. szám
2004. Június 18., Péntek G A S Z T R O N Ó M I A 11. OLDAL Együtt főznek a nemzetiségek Ecseny A Különleges Asztali Örömök Somogybán rendezvénysorozat állomásaként a hét végén Ecsenyben rendezik meg a Nemzetiségek Sütő- és Főzőversenyét. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő megmérettetésen a hazánkban élő vend, lengyel, felvidéki és roma népcsoportok rég jellegzetes bográcsos és kemencés étkeiket készítik el. Új színfoltként idén a zsidó, orosz és görög konyha is bemutatkozik, s a látogatók szavazhatnak a legízletesebb ételre. A főzőversenynek a polgármesteri hivatal udvara ad otthont, ahol a gasztronómia mellett jelentős szerep jut a nemzetiségek zenéinek és táncainak is. Az erre a célra épített színpadon egész nap egymást váltva lépnek fel az együttesek. A vendégek a település nevezetességei mellett a zöld területeken lovas- és íjászbemutatót láthatnak. Az esti hangulatról pedig a 60-as, 70-es évek slágereivel a Gézáról együttes gondoskodik. HORVÁTH ZSOLT VÉGET ÉRT A CSIGASZEZON. Csigával nem él a magyar ember, pedig húsa igen értékes. Amikor a csiga élő állapotban megérkezik például Görögországba, 4-5 napi újabb koplaltatás következik, majd alapos mosás és forrázás. Speciális villával kihúzzák a testet a házából. A talp fölötti sötétebb zsigerzacskót eltávolítják, majd a testet tovább főzik, 20 percen keresztül, végül különféle mártásokkal készítik el. Koleszterinmentes húsa nagyon értékes. A különlegesen elkészített csiga a gazdag görögök, olaszok, franciák kedvelt csemegéje. Hazánkból is ezekbe az országokba kerül belőle a legtöbb. Igaz, nagy része francia közvetítéssel és francia csiga néven. A gyűjtési szezon április 2-től június 15-ig tart. Ezalatt az idő alatt 3000 tonnányi csigát visznek ki az országból. Ebből 150 tonnát gyűjtenek össze Somogybán. __________________________________________■ Mi relit halászlé Boglárról Rövidesen bogiári mirelit halászlét is vásárolhatnak a háziasszonyok. Garantáltan ízletes terméket kínál a HALK- ER Kft. A cég ugyanis az év végére fejezi be a készétel-fő- ző üzemrészét. Európa egyik legkorszerűbb halfeldolgozó üzemét építette fel a HALKER Kft Balatonbogláron. Mindössze 9 hónap alatt készült el a zöldmezős beruházás a város ipari negyedében. A 190 millió foBovita zöldségek A cég korszerű zöldségcsomagoló üzeméből kerülnek ki azok a friss zöldségek, amelyek Bovita néven egyre ismertebbek a háziasszonyok körében. A beállított gépsor óránként egy raklapnyi zöldséget csomagol. rintos fejlesztéshez az összköltség 40 százalékát nyerte el a cég Sapard-pályázata. Az első ütemben a vágóhidat és a húsüzemet adták át, de már rendelkeznek a halászléfőző üzemrész kialakításához szükséges engedélyekkel is. Gregorics László, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, hogy egy hét éve átadott üzemet zártak be annak érdekében, hogy a legszigorúbb nemzetközi előírásoknak is megfelelő létesítményt építsenek. Az új halfeldolgozó megállná a helyét bárhol Európában. Mégis elsősorban a hazai gasztronómiának szállít jó minőségű készítményeiből. Az ország minden tájára közel ezer vendéglőhöz jutnak el a friss halak a balaton- boglári halfeldolgozó manufaktúrából. A balatoni vendéglátás kiszolgálásában piacvezető a HALKER Kft. A Ezeréves fakanál Az Együtt Őrtilosért, Somogyért csapata győzedelmeskedett á honfoglalás kori étekfőzők versenyén FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Már Anonymus is arról tudósít, hogy őseink minden győzelmüket napokig tartó evés- sel-ivással ünnepelték meg, sőt a lakomára az is elég ok volt, hogy megpillantsák óhajtott otthonukat, a Kárpát-medencét. Anoymus „aldomas”-t ír; a lakomát a magyarok sokáig „áldomásnak” nevezték, e szóban benne van az „áld” ige, ami az ünnepi alkalmat jelzi. S gondolták volna, hogy a hamuban sült pogácsa már létezett a honfoglalás korában is? Európa minden népének feltűnt a magyarok étel-ital bősége; a magyarok evés-ivását a Nyugat ma is felháborító prédálásnak tekinti. Európa ugyanis a magyarok honfoglalása idején igen szegény volt, több helyen éhínség pusztított, a Kárpátmedencét viszont mindig a bőség és a jólét jellemezte. Ehhez hozzájárult őseinknek sok állata és fejlett földművelése, ami növelte ezt a bőséget. Egy Európát beutazó dominikánus szerzetes írta a középkorban, hogy „a magyar királyságot régente Moesiának és Pannóniának nevezték. A Moesia nevet az aratás eredményétől kapta, mivel gazdag aratásban bővelkedik, Panzelnek a kövek alatt, míg a kövek forróvá nem lesznek”, majd ezeket a köveket vízbe helyezve ételeiket így készítik el. Az állandó szállásokon a főzéshez vas, három lábra állított edényeket, többnyire fülüknél felakasztott keskeny és magas, nagy fajhőjű üstöket,-bográcsokat használtak, kenyerüket (nem lepényüket!) és tésztaféléiket a régészek által eddig „veremházaknak” határozott konyhájukban, a kemencékben sütötték meg. A „hamuban sült pogácsa” tulajdonképpen péppé morzsolt és megtört rozsszemekből készült sült bodag (pogácsa). Gabonából (búzából, árpából vagy kölesből) nemcsak kenyeret, hanem kását is készítettek, de kedvelték a pörkölt gabonamagvakat is. Őseink forró köveken is sütöttek; a tűz fölé tett s átizzított kőlapra öntötték a tésztát: így kapták a lepénykenyeret. Csíkban és Háromszékben még ma is „kőre leppencs”- nek hívják a lepényt, a Bodrogközben pedig „kövön sültnek” nevezik a palacsintát, jóllehet már rég palacsintasütőben sütik. ■ póniának pedig a kenyér bősége miatt nevezték el. Legelőkben, kenyérben, borban, húsban, aranyban, ezüstben bővelkedik ez a föld, halakban pedig minden szomszéd országnál gazdagabb - mondta CeyBert Róbert Gyula, aki könyvet is írt őseink gasztronómiai tudományáról. A kínai, a mongol, a tibeti, a belső- és közép-ázsiai népek legkedvesebb ételei mindig is a főtt, párolt pörköl- tes ételek voltak. Természetesen keleten is ismerik a sütés módszereit, de itt az arányok az irányadók. Őseink állandó szálláshelyein üstben, bográcsban és kemencékben főz- tek-sütöttek, amikor azonban úton voltak vagy állataikkal távolabb éltek állandó szálláshelyüktől, „kővel főztek”, hiszen üstjeiket és cserépedényeiket nem tudják lovon szállítani. Tűz csiholására viszont mindig volt a tarsolyukban tűz- szerszám (tapló és tűzkő vagy acél). Edényül pedig bőrtömlő, favagy kéregedény, favödör vagy félbevágott lopótök szolgált. Erről Dzsajháni így emlékezik meg: „Visznek magukkal tűzifát és néhány követ, azután mindaddig tüEperlekvár egyszerűen Ha május, akkor eperszezon. Az ízletes gyümölcsből ezerféle finomság készülhet. Az egyszerűbbtől a bonyolultabbakig. A legtöbb háziasszony nyilván utóbbi kategóriába sorolná az eperdzsemkészítést. Pedig ez nem feltétlenül jelent órákon keresztül tartó görnyedést a tűzhely mellett. Fél kiló eperből és fél kiló cukorból kicsivel több, mint fél liter mesés dzsemet készíthetünk mindössze öt perc munkával! Ehhez a félbevágott megtisztított epreket egy sütőpapírral bélelt tepsi egyik felébe halmozzuk. Másik felébe a cukor kerül. A fele eper, fele cukor tepsit ezután előmelegített sütőbe toljuk, húsz percre. Közepes tűzön sütjük! Amikor a húsz perc eltelt, kivesszük a tepsit a sütőből, óvatosan megfogjuk a sütőpapírt a sarkainál és egy mélyebb, tűzálló tálba borítjuk. Ezután néhány percig kevergetjük a dzsemet, hogy a sült eper melegétől puhára olvadjon a ka- ramellesre sült cukor. Az így elkészült dzsemet melegen kínálhatjuk palacsintákhoz, parfékhoz vagy moussokhoz. Lehűtve pedig úgy fogyaszthatjuk, mint egy finom lekvárt. Garantáltan fantasztikus eperízű és teljesen természetes édességhez jutunk. Aki szereti, barna cukorral is készítheti és ha hűtőben tárolja, tartósítószert sem kell hozzátenni. A hidegen néhány hétig eláll. Ha tartósítani akarjuk, akkor viszont ügyeljünk, hogy miután üvegbe töltöttük, lassan hűtsük ki és jól zárjuk le. ___________■ Qö , n jJopI# Ifft (Nagyatád, Taranyi úti Ipartelep) ^ ll'Odun Ilii mintaboltjában Június 21-től a készlet erejéig 1.osztályú dupiatöltelékes fánk kapható (18 darabos csomagolásban) Egységár: 350.- Ft/ csomag V Nyitvatartás: h-p8-15.30-ig j ÉLELMISZER GYÁRTÓ ÉS FORGALMAZÓ BT. Diszkont: Balatonboglár, Klapka u. Ipartelep Tel.: 85/350-708, 06-23/376-509 AzI.S.M. Bt Cukrász Diszkont ez évben is várja vásárlóit bővített árukínálattal Nestlé, Stollwerck csokoládék, bevonómasszák, fondan, kakaóporok, zsírok és díszítőanyagok, fagylalt kellékek és alapanyagok, papíráruk. NYITVATARTÁS: egész évben hétfötöl-péntekik 8-16 óráig, július 01-tői augusztus 20-ig szombaton is 8-11 óráig. ______________;_____ Pe ntaton ízek Az ősmagyarok konyháját a „pentaton” ízek harmóniájával szokták jellemezni; az édes, a savanyú, a sós és a keserű mellé ötödiknek az erőset is külön íznek fogták fel, és ezen öt Íznek a harmóniájára törekedtek. Ma is sok, a honfoglalás koránál sokkal korábbi, hagyományt találunk. Ilyen ősi gyökerű ételünk az alföldi pásztorok tarhója, ami joghurthoz hasonlító különleges étel, a közelmúltig fogyasztott vízzel, sóval gyúrt erjesztetlen tészta, a lepénykenyér, a „csöregefánk”, az alföldi bográcsban készült krumplis tészta, a „slumbuc”, a magyarsággal, de feltételezhetően már a hunokkal vagy az avarokkal bekerült hsziungu áldozati étel a keng (a „pörkölt”) és a ta-keng (a „gulyás”). Világfa a konyhában Az ősi magyar ételkultúra gyökere a világfa szimbólumrendszerében gyökeredzik. Az áldozati étel alapanyagait a táltos úgy válogatta össze, hogy kifejezzék a világfa hármas szintű jelképrendszerét: 1. az égi világot a fán termett gyümölcsökkel, levelekkel, virágokkal és a fán összeszedett mézzel; 2. a földi világot a föláldozott állattal és a földön összegyűjtött növényekkel és füszerfüvekkel; 3. a föld alatti világot a földben megtermett gyökerekkel, gumókkal és hagymákkal. Ezért hagymának (föld alatti világ), bizonyos növényeknek, mint a tárkony és a borsfü (földi világ) és gazdag gyümölcsöknek, mint a szőlő és az alma (égi világ), feltétlenül jelen kellett lennie az áldozati ételek harmóniájának biztosításában. n | Ül zsolnayI wmS '****m? 1 Ha 6 személyes ét-, tea-, vagy mokkakészletet vásárol márkaboltjainkban, 2 személyre szóló extra terítéket a Zsolnay ad ajándékba A mindenkori készlet erejéig