Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-17 / 140. szám

HUH 2004. Június 17., Csütörtök EGY HÁZ A K ÉLETE 17. OLDAL Példát a társadalomnak, Isten igéje szerint Hiába vannak meg a szabadság külső keretei, ha azokkal nem tudunk kellő öntudattal, szabadon élni. Az egyház megújulása mindig a református vol­tukat, keresztyén hitüket vállaló em­berek megváltozásából ered. - Ezt Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyaror­szági Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke mondta a Somogyi Hír­lapnak, amikor Kaposváron részt vett a Lorántffy Napok eseményein.- Milyen helyzetben találta az EU-csat­lakozás a Magyarországi Református Egy­házat?- A korábbi EU-tagországok egyházai sok tekintetben nyugodtabb és szerencsé­sebb évtizedeket tudhatnak maguk mö­gött, mint mi. Ugyanakkor bennünket a szükség és a kényszerűség arra is rávitt, hogy sok olyan értéket is megőrizzünk, amit ők már elfelejtettek vagy nem tarta­nak fontosnak. Például az oktatás. Ami­kor a 90-es évek elején a mi egyházunk is szorgalmazta, hogy nyíljanak felekezeti is­kolák, a nyugati országok egyházai kétsé­geiket hangoztatták. Azt mondták, ennek az ideje már lejárt, nem az egyházak dol­ga, hogy a közoktatás feladataiban részt vállaljanak. Évekkel később azután - pél­dául Németországban - kezdték újra felfe­dezni ennek jelentőségét. Főleg a volt NDK területén, ahol az egyházak más mó­don nem tudják elérni az embereket, a fia­talokat. Az EU-csatlakozás bennünket nem ért meglepetésként, hiszen az egyhá­zak abban az időszakban is határokon át­nyúló szervezetek voltak, amikor ez a le­hetőség másoknak nem volt természetes. Mindig egyenrangú partnernek tekintet­tük magunkat a nyugati egyházakkal. A csatlakozás ebben most csak megerősített bennünket.- Egy a református egyház mai helyzetét elemző konferencián mondta el: a szabad­ság, a feltételek megváltozása nem jelenti automatikusan az egyház megújulását. Miben állhat hát valójában a kívánt meg­újulás?- Csak egy ezért tenni is kész, belülről fakadó igény lehet a változás alapja. Hiá­ba vannak meg a szabadság külső kere­tei, ha azokkal nem tudunk kellő öntu­dattal, szabadon élni. Az egyház megúju­lása mindig a református voltukat, ke­resztyén hitüket vállaló emberek meg­változásából ered. Azt látjuk, hogy a gyü­lekezetek is ott újulnak meg, ahol az egy­ház komolyan veszi a saját szolgálatait. Fontos a gyülekezetek megtartása, építé­se, az ifjúsággal való foglalkozás, a törő­dés az idősekkel, hogy láthatóvá, megélhe­tővé váljon, amit az egyház mond.- A református egyház a kívülálló szemével olykor túlságosan világi, ha úgy tetszik, praktikus, ahol a lel­kiség, a közösségek kohéziója, a hit­élmény mintha háttérbe szorulna. Ugyanakkor sok szó esik arról, mi épül, milyen beruházásra honnan jut Az egyháznak nem szá­mon kérnie kell a tíz- parancsolatot, a biblia erkölcsiségét és tanítását, hanem inkább kívánatossá tenni azt. Példát kell adnia: így is lehet élni és így élni érdemes. pénz, az intézmények milyen napi gon­dokkal küszködnek...- Meglehet, az látszik jobban, hogy mi épül és milyen új lehetőségeket ragad meg az egyház. Amúgy a reformáció kezdetétől fogva maga is praktikus dolog volt. Főként a reformáció svájci ága, amelyből a mi egyházunk sajátosságai is erednek. Ott nem csak arról volt szó, hogy az egyház belső életét, a hitéletet kell megújítani, ha- néin arról, hogy az egyházat és az egész társadalmat az Isten igéje szerinti mércé­vel kell átalakítani. Ez kezdettől fogva gyakorlatias jelleget adott a református egyháznak. Ezzel együtt is igaz azonban: ügyelni kell arra, hogy a külsőségek és a működés keretei ne nőjenek túl a tartal­mon, s ne kapjanak nagyobb hangsúlyt annál.- Szóval a lelkésznek döntenie kell, hogy a betonkeverő mellé álljon vagy mondjuk betegeket látogasson, lelkeket ápoljon.- Ez így van, jóllehet sokszor a közös­ség építését is jelenti az, ha a gyülekezet azt látja, hogy a lelkipásztora is megfogja a munka végét.- Miben kamatozik a református egy­ház intézményfenntartó buzgalma, ami itt Somogybán különösen szembeszökő?-t Az iskoláink által meg tudjuk mutatni, s meg tudjuk őrizni azokat a hagyomá­nyos értékeket, amelyek a református ne­velésben megvoltak. Egy jól működő isko­la révén olyanokat is az egyház közelébe tudunk vonzani, akik e nélkül talán nehe­zebben találnák meg hozzánk az utat. A másik oldalon az idősekről való gondos­kodás áll, ami kétszeresen is fontos egy olyan világban, amelyik a fiatalság és a fi­atalosság bűvöletében él. Idősotthonaink példája talán figyelmeztetést is jelent, hogy az a társadalom, amelyik nem becsü­li meg az öregeit, egy kicsit a gyökereit vágja el.- Milyenek az első két év tapasztalatai a mosdósi kórházban?- Mosdós egyházi keretben történő működtetése részünkről nagyon merész lépés volt. Mégis megtettük, mert máskü­lönben privatizálták volna ezt a kórházat. Ez esetben viszont - tartok tőle - ott sok mindennek lett volna helye, csak az el­esetteknek, a szociálisan nehéz helyzet­ben élőknek nem. Szóval azoknak, aki­kért voltaképpen van ez az intézmény. Úgy látom, egy ilyen vállalkozás, ami semmiféle hasznot nem hoz, csak anyagi terhet jelent, számunkra mégis jó „befek­tetés”. Ez a fenntartói szerep egyházunk életének, szolgálatának hitelességét pél­dázza, s rávilágít, hogy amit a templom­ban hirdetünk, azt valljuk és tesszük azon kívül is.- Egyéves az e-Reformatika, amely­nek születésénél személyesen bábásko­dott. Mégis talán egyetért abban, hogy egy számítógépes monitor nem adhat többet információnál, s nem pótol­hatja az élő emberi kapcsolatokat vagy a templom levegőjét...- Ez pontosan így van, ám én úgy tekintek a számítógépre és az inter­netes hálózatra, mint egy olyan új lehetőségre, mint amilyen a XVI. században a könyvnyomtatás meg­jelenése volt. Ugyancsak forradalmi változás volt a rádió. Az első rádiós istentiszteletek, amikor az egész or­szág hallgathatta Ravasz László ige­hirdetését. Ilyen újdonság volt, ami­kor a gyülekezetekben az istentisz­teletet magnókazettára vették és így vitték el a betegekhez. Az új techni­ka csak egy eszköz, hogy az egyház tanításai vagy kulturális értékei még több emberhez eljuthassanak. Számtalan lehetőség van, az egyhá­zi gyűjtemények bemutatásától eladdig, hogy egymástól több száz kilométerre élő, egymást személyesen nem is ismerő lelkipásztorok kicserélhetik gondolatai­kat, közösen készülhetnek az igehirdetés­re.- Mostanában miért imádkozik a leg­gyakrabban?- Türelemért és azért, hogy az egyhá­zunk és én magam is meg tudjuk őrizni azt a józanságot, amire nagy szükség van eb­ben a felkavarodott, hirtelen változó és nem tudni, merre tartó világban. Ez a türe­lem és józanság kell ahhoz, hogy a helyün­kön maradhassunk, hogy mindig azt tud­juk mondani, amit kell, ami helyes. Ahhoz is Isten segítségét kell kérnünk, hogy eb­ben a - néha reménytelennek tetsző - harc­ban ne fáradjunk el idő előtt, bíró firinc Egyházi hírek Az internet és az egyházak. Az e-Magyarország program ke­retében nyilvános közösségi internet-hozzáférési pontok jöt­tek és jönnek létre országszerte, az ePontokat önkormányzatok­kal, oktatási intézményekkel, egyházakkal, civil szervezetekkel együttműködve alakítja ki az In­formatikai és Hírközlési Minisz­térium - mondta az informatikai miniszter Budapesten a program­ról egyházi vezetők körében tar­tott szakmai tanácskozáson. Az 1HM a közháló építésével 2530 település 7300 intézményét akar­ja bevonni az eMagyarország programmal. A református egy­ház eddig 160 ePontot, az evangé­likus 36-ot, míg a katolikus egy­ház 10 ePontot fogadott be és működtet. Felvonulás Jézusért. Ezzel a mottóval sok ezer keresztény ad találkozót egymásnak 19-én, szombaton Budapesten; a me­net az Oktogontól halad majd az Andrássy úton a Hősök terére, s ott a résztvevők közös imát mondanak a magyar nemzetért. Az Ez az a nap! elnevezésű, kü­lönböző vallások képviselőiből álló szervezőbizottság már ötö­dik alkalommal rendez dicsőítő programot. A koncertekkel egy­bekötött rendezvény közép­pontjában az idén is Jézus ün­neplése, a keresztények egysé­gének kinyilvánítása, egymás el­fogadása, tisztelete áll. Hittanosok ünnepe Barcson. Hitoktatási évet záró istentiszte­letet tartottak Barcson a refor­mátus templomban. A tizenhét óvodás és iskoláskorú gyermek népes gyülekezete adott számot i tudásáról. Barabás Ilona vezeté­sével verseket, bibliai idézeteket mondtak. Az istentiszteleten Fo­dor Judit lelkész megjutalmazta a fiatalokat, (ga) Aranymisére készül. 1954- ben szentelték pappá Horváth Józsefet. Az 50. évforduló alkal­mából az esperesplébános szentmisét celebrál június 20- án, vasárnap 16 órakor a római katolikus templomban. Az ün­nepi alkalmon részt vesznek pap barátai és egykori iskolatár­sai is. (ga) A reformáció A lutheri reformáció alapján Kálvin János által kialakí­tott új önálló vallási rendszer az egyházi szervezet de­mokratizálását jelentette a XVI. században. Az akkori polgárság igényeinek megfelelően az egyházközségek élére világi presbiterekből álló választott testületek ke­rültek. A szertartások is leegyszerűsödtek igehirdetés­re, keresztelésre és úrvacsorára, miközben pompájuk ugyancsak megszűnt. Magyarországon a XVI. század közepén terjedt el a kálvinizmus a Tiszántúlon és a Kö- zép-Dunántúlon. A Magyarországi Református Egyház végül Debrecen központtal alakult meg. „Kiálts teli torokból, ne kíméld magad... talán ilyen az a böjt, ami nekem tetszik? ...ha eltávolítod körödből... az ujjal mutogatást és a gonosz beszédet, ha odaadod az éhezőnek kenyered... akkor felragyog világosságod a sötétségben...” (Ézsiás könyvének 58. részéből) Szikla kupa Nagykanizsán. Még a fővárosból is jöttek fiatalok a hagyományos, már hetedszer rendezett nagykanizsai Szikla kupa kispályás labdarúgótornára. A helyi keresztény fiatalokat tö­mörítő Szikla Egyesület által szer­vezett rendezvényen 16 amatőr csapat mérte össze ügyességét a Mindenki sportpályáján. A gólki­rály Szabó István lett 9 találattal, a legjobb kapus díját Kobra Ist­ván kapta, a legjobb mezőnyjáté- kos Gyulai Attila lett, (va) m Katolikus rádió: rossz a vétel A Magyar Katolikus Rádió veze­tői bíznak abban, hogy a hírköz­lési hatóság vizsgálata nyomán rövid távon is javulhatnak a mé­dium vételi lehetőségei. Spányi Antal székesfehérvári megyés­püspök, a Magyar Katolikus Rá­dió Rt vezérigazgatója és Hajdú István, a médiahatóság akkori el­nöke még januárban írta alá a műsorszolgáltatási szerződést, amely hét évre, három frekvencia (Lakihegy 810 kHz, Siófok 1341 kHz, Szolnok 1341 kHz) haszná­latára szól. A rádió azonban pün­kösdkor megkezdte adását, mi­közben az Antenna Hungária csak jövő tavasztól vállalta az or­szág nagy részén zavartalan mű­sorszórást. Most jelentős terüle­teken, így Budapest több kerüle­tében sem hallható a műsor. A rádió műszaki igazgatója, Frischmann Gábor szerint az új adók - köztük a felújított Laki-he­gyi - belépésével két kis terület­től, az ország északnyugati csücskétől és a Mecsektől délre fekvő sávtól eltekintve minden­hol hallható lesz az adás. Az em­lített területeken kábeltelevíziós szolgáltatók közreműködésével szeretnék elérhetővé tenni a mű­sort. ■ Minisztránsok versengtek Csurgón Csurgó A katolikus hittanosok és mi­nisztránsok találkozója tavaly ju­bilált. Csurgó már több alkalom­mal adott otthont a rendezvény­nek. Az idei, 11. találkozó rende­zését is vállalták Maczkó Gyula es­peres irányításával. A szervezés a helyi segítőknek köszönhetően ezúttal is kitűnően sikerült, így jó hangulatban versengett a mintegy 500 gyerek. A kaposvári egyház­megye egész területéről jöttek csa­patok, hitoktatók, plébánosok és kísérők. A találkozót Balás Béla kaposvári megyéspüspök nyitotta meg, s részt vett az ünnepségen Nagy Vendel gazdasági helynök is. A versenyek a református gimná­ziumban, az Eötvös általános is­kolában és a közösségi házban zajlottak. A feladatokat a szentsé­gek és a liturgia témaköreihez kapcsolva állították össze. A tu­dáspróbához a diákoknak a szent­ségek szentírási alapjait és a litur­giáját kellett jól ismerniük, emel­lett versmondásban, színdarabok­ban, ifjúsági és liturgikus éneklés­ben remekeltek. Az elmúlt évek­hez hasonlóan az idén is jól felké­szült fiatalokat hoztak azok a hit­oktatók. A szellemi erőpróba mel­lett még a futballpályán is bizo­nyíthattak a gyerekek. A nyerte­sek könyvjutalmat, emlékképet, rózsafüzért, kupát és érmet kap­tak. Ezeknél is fontosabb ajándék volt az alkalom arra, hogy a plébá­niák fiataljai és vezetőik is megis­merkedhettek, több esetben bará­tokra találtak. VARGA ANDREA kanizsa Jézus Szive plébánia, 2. Nagykanizsa Szent József plébánia. Csopoáos felső tagozat: 1. Csur­gó, 2. Iharosberény Különdíj: Babócsa Foci: alsó tagozat: 1. Csurgó Jé­zus Szive, 2. Kaposvár székesegy­ház, 3. Berzence és Csurgó Szentlé­lek. Felső tagozat 5-6. o: 1. Kapos­vár székesegyház, 2. Csurgó refor­mátus gimnázium, 3. Csurgó Szent­lélek. Felső tagozat 7-8. o: 1. Zalaszabar, 2. Csurgó Szentlélek, 3. Csurgó református gimnázium. Foci középiskola: 1. Zalaszabar, 2. Csur­gó református gimnázium, 3. Csurgó református gimnázium Nagykanizsa, 2. Kupó Márton Nagy­kanizsa, 3. Béri Zsófia Balatonlelle. Vers felső tagozat: 1. Bene Szimonetta Kaposvár, 2. Novák Ger­gő Balatonlelle, 3. Kárpáti Lilla Nagy­atád, Különdíj: Nagy Bernadett Berzence. Színjátszás: 1. Csurgó Szentlé­lek plébánia, 2. Iharosberény. Ének: egyéni alsó tagozat, 1. Baksa Mercédesz Somogysárd, 2. Marton Magdolna Nagykanizsa, 3. Duró Anna Nagykanizsa. Egyéni felső tagozat: 1. Párlicz Erika Nagykanizsa, 2. Kárász Stella Csurgó, 3. Bálint Szabina Csurgó. Csoportos alsó tagozat 1. Nagy­Eredmények: Tudáspróba alsó tagozat: 1. Szent Kereszt plébánia Nagyatád 2. Nagyboldogassszony plébánia Kaposvár, 3. Sík Sándor R. K. Általá­nos Iskola Zalaszabar. Tudáspróba felső tagozat: 1. Bárdos Lajos Általános Iskola Nagy­atád, 2. Árpád Fejedelem Általános Iskola Nagyatád, 3. Szent Imre plé­bánia Kaposvár. Tudáspróba középiskolások­nak: 1. Csurgói református gimnázi­um 9/b, 2. Csurgói református gim­názium 9/a. Vers alsó tagozat: 1. Tóth Eszter I Katolikus, refoimátus. evangélikus, isidó ÉS RÉGISÉGBOLT I FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY, ÉRTÉKBECSLÉS Antik tárgyak hitelre is.helyszíni ügyintézéssel. Adás-vétel Kaposvár, Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18. szó 9-12

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom