Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-17 / 140. szám
DÉL-DUNÁNTÚL: A DERŰS ÉS DINAMIKUS RÉGIÓ ________A REGIONÁLIS FEJLE SZTÉSI TANÁCS HÍREI________ 6. OLDAL 2004. Június 17., csütörtök Nyugat-Szerbiától Dél-Franciaországig Pörös Béla és Pálmai Zsolt a régió nemzetközi kapcsolatairól Nemcsak az ország, hanem a Dél-dunántúli Régió is rendelkezik hivatalos nemzetközi kapcsolatokkal. Ezek hozzásegíthetik a térséget a további fejlődéshez. A partneri szálak Szerbiától Ausztrián át Franciaországig vezetnek: a nemzetközi kapcsolatok intézése sok pénzt igényel, ebben a vonatkozásban - hangzik Pörös Béla és Pálmai Zsolt véleménye - még előrelépést kell tennie térségünknek. A nemzetközi kapcsolatok hosszú távon a régió fejlődéséhez, ezzel együtt a térség nemzeti össztermékének emelkedéséhez járulnak hozzá - mutat rá Pörös Béla, a Dél-Dunántúli Regionális Külkapcsolati Bizottság elnöke. Az együttműködések olyan programokban nyilvánulhatnak meg, melyek fejlesztik a gazdaságot. S nem utolsósorban felhívják a figyelmet a közös stratégiai gondolkodás szükségességére: ezt példázza egyebek mellett az M9-es út, melynek megépítése más térségeket is érint. Ugyanez vonatkozik az M6-osra is, éppen ezért fontos a kapcsolat más régiókkal. Nemcsak a hor- vát és a bosnyák, hanem a lengyel, cseh és szlovák területekről is szó van ebben az esetben, mindazokról, akiket érint ez az észak-déli útvonal. A várható előnyöket tekintve hasonlóképpen fogalmazott Pálmai Zsolt, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. külkapcsolati csoportvezetője. A nemzetközi együttműködés rengeteg szállal köti össze az ipar, a kereskedelem, a turizmus megannyi szereplőjét, ezáltal is elősegítve a régió beágyazódását az európai gazdasági térbe. Ennek megvalósítását, erősítését szolgálja a régió nemzetközi kapcsolati stratégiája, mely időben a 2004-től 2010-ig tartó etápot öleli fel. Az úgynevezett belső cél a térségen belüli együttműködést, a külső cél pedig a már meglévő kapcsolatok szorosabbra fűzését, újak kialakítását szolgálja. Az ágazati célok közé a gazdaságfejlesztés, a régiós együttműködés erősítése, a civil kapcsolatok kiépítése, a környezetés természetvédelem, végül a közlekedési hálózatok fejlesztése tartozik. Magától értetődően minden esetben fontos szempontot jelentett az EU-s támogatások elérhetősége. A stratégiának van földrajzi célterülete is, teszi hozzá az előbbiekhez Pörös Béla. A kiindulási alap a dél-dunántúli régió földrajzi elhelyezkedése. Ezért kap joggal prioritást a horvát, bosnyák és nyugat-szerbiai partnerekkel való együttműködés, még akkor is, ha esetükben egyelőre nem EU-s tagállamokról van szó. Nyugat felé, egészen pontosan Ausztria felé tekintve Burgenland, Stájerország és Bécs jut fontos szerephez. Zárójelben megjegyezve: az osztrák főváros illetékeseivel éppen most zajlanak tárgyalások a vasúti kapcsolatok fejlesztéséről: a Pécs-Bécs InterCity járat már sínen van a decemberi elindítással, hasonló előrelépés a cél a Pécs-Graz, majd ezáltal az észak-olaszországi összeköttetés megvalósításával. Németország felé továbbhaladva Bajorországba és Baden-Württembergbe jutunk, a két tartomány kulturálisan is kötődik régiónkhoz, a baranyai és tolnai sváb kisebbség miatt. A Dél-Dunántúlt emellett immár stratégiai fontosságú szálak kötik össze Észak-Olaszor- szággal, Veneto és Friuli Venezia- Giulia tartományokkal, valamint Franciaország Rhőne-Alpes régiójával. S mind erőteljesebben ölt alakot az a kérdés, mely szerint miképp lesz képes a Dél-Du- nántúl önálló módon megjelenni az Európai Parlamentben. Ehhez az önálló megjelenéshez kellő anyagi háttérre lenne szükséghez azonban még nem igazán áll rendelkezésre. Éppen a Dél-dunántúli Régió kezdeményezte azt, hogy a területfejlesztési törvénynek legyen része a régiók önálló nemzetközi kapcsolatépítési joga. Am ehhez a joghoz még nem érkezik automatikusan pénz. A közös kalap így óhatatlanul a megyék, a megyei jogú városok és a kistérségek elé is kerül. Ezt erősíti meg Pálmai Zsolt is: a külügyminisztériumban, illetve a miniszterelnöki hivatalban (MeH) folytatott lobbitevékenység nem hozott áttörést anyagi téren. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a MeH-től kapott támogatásból egyfajta „öncsonkítással” a korábbihoz képest valamivel több jusson régiós nemzetközi tevékenységre. A jelenlegi keret, ami erre az esztendőre érvényes, 5 millió 600 ezer forint. Nem sok, de azért még mindig jobb a helyzet, mint tavaly, amikor mindössze 3 millió 600 ezer forint jutott a Dél-dunántúli Régióban ugyanerre a célra. Érkeznek az uniós pályázatok Közel másfélszáz milliárdos fejlesztés valósulhat meg Folyamatosan érkeznek a pályázatok a régióban a Regionális Operatív Program (ROP) pályázati kiírásaira. Míg azonban egyes területeken már most hatalmasak az igények, addig vannak olyan kiírások, amelyek iránt még kisebb az érdeklődés. A Regionális Operatív Program pályázati kiírásaiban az Európai Unió támogatása a hazai társfinanszírozással együtt 121 milliárd forintot jelent. Ehhez társul még 20 müliárd forint vállalkozói tőke is, vagyis a ROP segítségével hozzávetőleg 141 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg a régiókban az elkövetkező években. A keret 75 százalékát a négy legelmaradottabb régió, az észak-alföldi, az észak-magyarországi, a dél-alföldi és a dél-dunántúli kaphatja majd. Csordás Zoltán, a ROP megvalósításában régiónkban közreműködő Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség pályázati igazgatóhelyettese lapunknak elmondta, hogy ez idáig a régióban összesen 57 pályázatot nyújtottak be. Hasonlóan az országos eredményekhez, régiónkban is az óvodai és az alapfokú oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése iránt mutatkozott az egyik legnagyobb érdeklődés, de a hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítására, valamint a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatására kiírt pályázati kiírás is népszerű. Előbbi területre 15, utóbbiakra 8, illetve 9 pályázat érkezett. Turisztikai fogadóképesség javítására, melynek a beadási határideje 2004. június 15-én járt le, 19 pályázatot nyújtottak be. (A többi területre a pályázatok beadása 2006. végéig folyamatosan, illetve a pályázati keretösszegek teljes felhasználásáig tarthat.) Kevesebb számú pályázat érkezett a ROPl.l-Turisztikai vonzerők fejlesztése (2 db), és a ROP2.2-Városi területek rehabilitációjára (4 db) intézkedésekre. Arra a kérdésre, hogy mi lehet ennek az oka, a fejlesztési igazgatóhelyettes elmondta, hogy erre a két intézkedésre összetett, komplex projekteket vár a pályázat tó- írója, ezért ezeknek a pályázatoknak a kidolgozásához hosszú egyeztetésekre, sokféle engedélyre, így lényegesen több időre van szükség. Megjegyezte, hogy mindenképp érdemes pályázni ezekre a területekre is, és az, hogy eddig nem jött be sok pályázat, nem jelenti azt, hogy a későbbiekben sem fog. Ezeknek a pályázatoknak a támogatási igénye egyébként is lényegesen magasabb, a több százmillió, illetve akár az egymilliárd forintot is eléri, ezért alapvetően kevesebb számú pályázat támogatása várható a rendelkezésre álló forrásokból. Zárásként Csordás Zoltán megemlítette, hogy a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai a kaposvári irodában (Szántó u. 5.), a 82/510-418-as telefonszámon, illetve a ropinfo@ddrft.hu e-mail címen szívesen segítenek az érdeklődőknek. DEÁK GÁBOR Vállalkozásvizsgálatok Gátat jelent a külpiaci ismeretek hiánya A spanyol Murcia Régió-beli Instituto de Fomento Ügynökség felkérésének eleget téve a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség partnerként vesz részt egy Európai Unió által támogatott nemzetközi projektben, amelyben a kis- és közép- vállalkozások helyzetét és fejlesztési lehetőségeit vizsgálják az egységes európai piacon. A spanyol vezető partner tíz ke- let-közép-európai ország regionális fejlesztési ügynökségeit (RFÜ- it) vonta be partnerként a projektbe. A regionális szintet képviselő RFÜ-k mellett szerepet kaptak az adott államnak a kis- és középvállalkozások támogatásban érintett minisztériumai is, így magyar oldalról a gazdasági és közlekedési minisztérium. A kandidáló országok mindegyikéből egy, maximum két RFÜ vesz részt a projektben, hazánkból a Nyugat- Dunántúli és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség. A több részből álló projekt során készült egy nemzetközi kérdőíves felmérés, amely az Európai Unióhoz május elsején csatlakozott országok kis- és középvállalkozásait vizsgálja. A tíz ország vállalkozói számos kérdésre kellett, hogy választ adjanak. Több oldalról elemezték a gazdasági kapcsolataikat, problémáik forrását, a cégek gyengeségeit. Kiderült például, hogy a csatlakozó országok kis- és középvállalkozásai az exportképességük javításában a külpiaci ismereteik hiányát tartják az egyik legnagyobb gátnak (Szlovákia kivételével - ott a gyenge nyelvismeretüket jelölték meg a legtöbben). A kapott eredményeket a minisztériumok, a regionális fejlesztési ügynökségek és egyéb szervezetek a terület fejlesztésében a későbbiekben jól felhasználhatják. A felmérés angol nyelvű kivonata a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség honlapjáról ( www.ddrft.hu ) letölthető. A nyáron záruló projekt második eleme az a nemzetközi fórum volt, amelyet nemrég rendeztek Murciában, s melyen részt vett a projektben érintett összes partner szervezet is. A projekt addigi eredményeinek bemutatása és a jövőbeni teendők megvitatása mellett a régió bemutatására is lehetőség nyílt. Az eseményen a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli Régió közös standdal volt jelen a gazdasági és közlekedési minisztériummal. Támogatás a foglalkoztatás növelésére A Regionális Operatív Program (ROP) 3.2.2. „Nonprofit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban” címmel megjelent pályázata civil szervezetek számára nyújt támogatást a hátrányos helyzetű munkavállalói rétegek - elsősorban tartósan munkanélküliek, nők, romák, csökkent munkaképességűek, stb. - munkaerő-piaci integrációját elősegítő, a helyi foglalkoztatást ösztönző projektek megvalósítására. A pályázók 5 és 150 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek, s a támogatás aránya a 100 százalékot is elérheti. Az elmúlt évek pályázati lehetőségei számottevően bővülnek mind céljaik, mind pedig konstrukcióik terén. Az előcsatlakozási alapok pályázatai (PHARE, ISPA, SAPARD) ez évben lezárulnak, helyükbe a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásaiból finanszírozott pályázatok lépnek. Az EU-ba való belépésünk révén újabb és újabb lehetőségek nyílnak meg a foglalkoztatás és munkahelyteremtés területén is. A csatlakozást megalapozó középtávú gazdaságpolitikai programban a foglalkoztatás és szociálpolitika legnagyobb kihívásai a foglalkoztatás stabilitásának megőrzése és erősítése, a foglalkoztatási és aktivitási színvonal növelése, a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése, valamint a humán erőforrás fejlesztése. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásainak igénybevételéhez készített Nemzeti Fejlesztési Tervben, valamint annak operatív programjaiban is a foglalkoztatás bővítése, mint általános és alapvető cél jelenik meg. Tudjuk azonban, hogy ehhez az is szükséges, hogy legyenek olyan eszközök, programok, amelyek megkönnyítik a dolgozók földrajzi és szakmai mobilitását, és az ipari változásokhoz és a területi rendszer fejlődéséhez való alkalmazkodását. A fent említett pályázati felhívás is erre irányul az új munkahely-teremtési lehetőségek támogatásával a helyi szinteken, elsősorban a szociális gazdaságban és olyan új tevékenységekben, amelyek a piac által még tó nem elégített szükségletekhez kapcsolódnak és szolgáltatásaik révén hozzájárulnak a helyi közösségek életminőségének javításához, valamint elősegítik a helyi fejlődést. Hiszen hangsúlyozni kell, hogy tartós és jelentős változás csak altkor érhető el, ha előtérbe kerül a regionális és helyi szinteken működő szervezetek speciális szerepe és felelőssége a fejlesztésekben. Jelen pályázat keretében előreláthatólag 727 millió forint áll régiónk pályázói rendelkezésére, amiből egy-egy projekt esetében elnyerhető minimális és maximális támogatási összeg 5 és 150 millió forint. A vissza nem térítendő támogatás többek között az alábbi tevékenységek támogatására ad lehetőséget: oktatás, szak- és betanító képzés, ismeretfelújítás, munkanélküliek foglalkoztatása, amelyet egyéb támogató tevékenységek egészíthetnek tó (pl. szociális és mentális problémák egyéni kezelése), tanácsadási tevékenység és a projektben résztvevők foglalkoztathatóságának javítását célzó egyéb szolgáltatások, olyan kiegészítő szolgáltatások biztosítása - az eltartott családtagok számára is -. amelvek a foglalkoztatottak munkában való bent- maradását segítik, a foglalkoztatási projekt számára szükséges infrastrukturális háttér megteremtése, eszközök, berendezések beszerzése. A pályázat alapvetően a szociális szolgáltatások területeit célozza meg, de a tevékenységek megvalósulhatnak kulturális, környezetvédelmi, valamint termékelőállítás területein is. A pályázati kiírásra önkormányzatok, önkormányzati társulások nonprofit szervezetek, egyházak, továbbá társadalmi szervezetek és azok szövetségei nyújthatnak be pályázatot. A támogatás maximális aránya 100 százalék. A kidolgozott pályázatok beadása a felhívás megjelenésének időpontjától folyamatos és 2006. végéig vagy a pályázati keretöszS7.PP tplíPC fp1h^C'7nál4c^inr A ^ anyagokat a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségekhez kell benyújtani, nyomtatott és elektronikus formában egyaránt. A tartalmi értékelés, majd a javaslattétel a pályázatok rangsorolására, illetve elfogadására az ügynökségnél, tehát a régióban történik. A nyertesekről a végső döntést a ROP Irányító Hatósága hozza meg, s a támogatási szerződést is ő köti a pályázókkal, A pályázati csomagok letölthetők az ügynökség honlapjáról ( www.ddrft.hu ), illetve az irodáiban (7400 Kaposvár, Szántó u. 5.; 7621 Pécs, Tímár u. 23.; 7100 Szekszárd, Szent István tér 11- 13.) CD-lemezen is átvehetők. Érdeklődni telefonon a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 82/510-418-as telefonszámán, írásban a 72/513-768 faxszámán és a ropinfo@ddrft.hu e- mail címén, valamint személyesen a kaposvári irodájában lehet. ___ -g ~| Dél-Dunántúli Régió www.ddrft.hu Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács ______________támogatásával készült._______________
