Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-14 / 137. szám

6. OLDAL 2004. Június 14., Hétfő H A L M A N A C H - 2 0 4 ____________________________________________________ SZÁNTÓD Szá ntódi Hírmondó Tízmillió forint Somosra Befejeződött az útfelújítás a somosi falurészen. Elvégezték a szennyvízcsatorna-hálózat kiépíté­se után szükségessé vált felújítást, s még két másik utca is új burko­latot kapott. Kétrétegű bitumennel borították az utat, s új padkát alakí­tottak ki. Tízmillió forintot költöttek rá, s épp ennyit megtakarítottak, mert a munkára 20 milliót szánt a testület a költségvetésben. Megnyílt a telekuckó is Nyitva a telekuckó június eleje óta a Pálóczi Horváth Adám közössé­gi házban. Pályázaton nyert az önkormányzat számítógépeket és lehetőséget a nagy sebességű internetre csatlakozásra. Pályázati pénzből látták vendégül a burge- brachi német küldöttséget is; ez táncos-zenés műsort mutatott be, s még saját főzésű házi sörével is megkínálta vendéglátóit. Készül a község monográfiája Tüskés Tibor Író, Szántód szülöt­te vállalkozott a falu régmúltjának összegyűjtésére. Készül Szántód monográfiája, ebben a közelebbi múltról és a jelenről Ungváry Zsolt író szól. A kézirat a fotókkal együtt már szeptemberre elké­szülhet, s a jövőre, a község áp­rilis 15-i születésnapján az olva- sók is kézbe vehetik a könyvet. ■ Recept Szántódról Káposztás lángos Osztatlan sikere volt a nyugdíjas­klub legutóbbi összejövetelén Máró Lászlóné káposztás lángo- sának. Ezt így készíti: ízlés sze­rinti mennyiségű fejes káposztát lereszel - úgy, ahogyan káposz­tás kocka készítésekor majd megdinszteli. Ezt belekeveri a lángostésztába, s forró olajban, zsírban kisüti. A lángostésztát fél kiló lisztből, öt deka élesztőből, egy tojásból készíti, sót ízlés sze­rint tesz bele és annyi tejet, hogy megfelelően sűrű legyen a tész­ta. A bekevert massza eltehető hűtőbe is, mert nem kell egy­szerre kisütni az egészet. A CIKKEKET FÓNAI IMRE ÍRTA FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A SZÁNTÓDI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Majdnem kétszáz éve is várakoz­tak utasok a szántódi révcsárdá­ban arra, hogy a dereglye átvigye őket a tó túlpartjára. Postakocsi-ál­lomás volt Szántódon, s a puszta bérlője Pálóczi Horváth Ádám volt, itt látogatta meg Kazinczy Ferenc. Szántódon érnek először somogyi partot a kompon átkelők. Önálló községként mégis csak hét éve em­legetjük. A váláskor országra szóló vihar kerekedett, ennek hullámai ma sem ültek el teljesen. Szántó­don még az emlékezetes határvitát eldöntő jogerős bírósági döntés után is izzik a parázs a hamu alatt. Több évszázados múlt, rövid, viharos jelen Jelentős területvesztéssel járt a ja­nuári jogerős bírósági ítélet Szán­tód számára a hét évvel ezelőtti népszavazási határhoz képest. Ön­érzetükben, büszkeségükben sérti a szántódiakat. Önmagában már ez is elég lenne a rossz hangulat­hoz, de mindezt tetézi: a falubeliek többségének elege van már a kép­viselő-testület örökös torzsalkodá­sából, sokan szeretnék, ha képvise­lőstül, polgármesterestül fölállná- nak és időközi választáson mond­hatna „ítéletet” róluk a falu népe. Már szavalnak is Kevés olyan szántódival találkoz­tunk, aki ne hozta volna szóba egyik vagy másik sérelmet - bármiről is kezdtünk el beszélgetni. így volt ez Afárd Lászlóné esetében is, aki egyébként az egyetlen nemcsak lé­tező, hanem igencsak tevékeny ci­vil szervezet, a nyugdíjasklub elnö­ke. - Hatvanan vagyunk, ez a falu lakosságának a tíz százaléka - mondta Máró Lászlóné. - Mi tesz- szük ki a szántódi rendezvények törzsközönségének a javát, ebből az is látszik: még nem eléggé érdek­lődő a lakosság többi része, vagyis jó lenne felrázni őket. E téren sokat tehet a faluház frissen kinevezett vezetője; az utóbbi időben egyre több a rendezvény. Mi, nyugdíja­sok is megszervezzük a magunkét ezenkívül is. Összejöveteleinkről képes krónikát is készítünk. Ma­gunkénak érezzük az új Kossuth te­ret, mellette a játszóteret, ott gyak­ran rendet is teszünk. Az idei már­cius 15-i ünnepélyen először vállal­kozott két tagunk a szavalásra. Szív: béke, szeretet Jelképük egy hatalmas piros szív, ezzel azt akarják hangsúlyozni a maguk módján: Szántódon a sze­retet, a tisztelet, egymás megbe­csülése legyen az úr. Egyszer talán majd eljön ez az idő is, tette hozzá Máró Lászlóné. Zóka Sándor már keményebben fogalmazott. Ő azon a somosi falu­részen él, amelyik 2002-ben csatla­kozott Szántódhoz, azelőtt meg Kőröshegyhez tartozott. Zóka Sán­dor azonban a népszavazáskor nemmel szavazott, az is igaz, hogy ma már belátja: jobb szántódinak lenni.- Kiutasítottam a házamból a Somos csatlakozása mellett agitá- lókat, mert olyanok akartak meg­győzni, hogy jobb lesz nekünk szántódiként, akiknek nem adtam a szavára - magyarázta. - Ötven évig voltam kőröshegyi, s még csak két éve számítok szántódinak, ma már azonban úgy érzem, itthon va­gyok. Somos útjai már rendezet­tek, korábban Kőröshegy nem so­kat törődött velünk, mert messze estünk a falutól. Állítom: Szántód nem sokat nyert Somossal, mert innen csekély adóbevételre számít­hat, hiszen sok a magamfajta idős ember. Máró Lászlóné klubelnök a jelképükkel Nyugalmat akarnak Megszerette Szántódot, csak a kép­viselő-testületi vita bosszantja. - Egymással marakodnak, nem a te­lepülés fejlődésére összpontosítják az erejüket - folytatta Zóka Sándor. - Úgy látom, nem ez vezérli őket, sokkal inkább az egyéni érdekeik. Pár száz lelkes falu vagyunk, még­is több önkormányzati bizottságot alakítottak, hogy minél több pénzt tehessenek zsebre. Azért, mert hagyta ezt, a polgármester is fele­lős. Zóka Sándor is nyomatékosítot­ta: nyugalmat akarnak végre, s ha ennek új választás az ára, akkor történjen úgy. Tóth Ritát nemrég nevezték ki a Pálóczi Horváth Ádám közösségi ház vezetőjének - a szántódi álla­Zóka Sándor elégedett, de bosszús is ■ Tóth Rita számítógéppel az új télekuckóban pótokat ismerők számára nem meglepő módon, kisebb képviselő- testületi vihar után. Arra a legbüsz­kébb - árulta el -, hogy végre a szántódiak is ingyen internetezhet- nek a pár napja nyílt telekuckóban. Ennek a kialakításáról egyébként már korábban is szó volt, de akkor még súlyos milliókba került volna az önkormányzatnak.- Pályázaton nyert két számító­gépet a falu, s ezeket most már bár­ki használhatja. Ha nincs az isme­retek birtokában, meg is tanítjuk rá - mondta Tóth Rita. - A közösségi házban folyamatosan rendezünk kiállításokat, igyekszem bővíteni a rendezvénykínálatot, egyszóval kezd a ház szép lassan a szellemi élet központja lenni. Lehetőség ez, amivel élni lehet és kell, de mivel ilyen korábban nem volt, még idő kell, mire megszokja a lakosság. A szántódi zamárdi Kék-zöld színű szántódi zászlót lenget a szél Gergely Árpád tóparti házán. Pedig ez az ingatlan már azok egyike, amiket a januári bíró­sági ítélet Zamárdihoz visszacsa­tolt. Ez azonban nem zavarja a gaz­dát, ő továbbra is szántódinak vall­ja magát. Ő tervezte és rajzolta egyébként a község címerét a hor­gonnyal, az ezüsthallal és Szent Kristóffal, az utazók védőszentjé­vel. Nyolc hónapot tölt a Balaton­nál, már állandó lakos itt, a telet másik, csányi otthonában festi át.- Égbekiáltó igazságtalanság tör­tént velünk, amikor a bíróság úgy szabta meg az új községhatárt, hogy figyelmen kívül hagyta a nép­szavazáskor kinyilvánított akara­tunkat - jött egyre inkább indulat­ba Gergely Árpád. - Kilencven szá­zalékunk szavazott annak idején Szántód elválására, így én is, és nem is nyugszom bele, hogy ezt tették velünk. Amúgy továbbra is szántódiként élek, oda járok ren­dezvényekre, összejövetelekre, csak az a baj, hogy közben ellensé­ges környezetben kell élnünk, mert a zamárdiak enyhén szólva pikkelnek ránk... Jogerősen lezárult a bírósági per, de véglegesen nincs eldöntve a ha­tárvita - összegezte egy mondat­ban több szántódinak a vélemé­nyét az erre leginkább hivatott, Karabinszky Gyula polgármester. Viharoknak ellenáll A falu első emberét egyébként nem igazán viselték meg a viharok: sem a hosszas perlekedés a szomszéd­dal, sem pedig a képviselő-testület öttagú többségének sorozatos tá­madása, aminek a végső célja, hogy valamilyen módon elmozdít­sák a tisztségéből.- Kétszáz hektár belterületet csatolt vissza tőlünk a bíróság Zamárdinak, ennek a nagy része strandterület, persze, hogy ez fáj a legjobban - ismerte el a polgár- mester. - Ez is rányomta a bélye­gét az utóbbi időszak önkormány­zati munkájára, no meg az ezzel párhuzamosan jelentkező feszült­ség a képviselő-testületben. A falu vezetése azonban tevékeny és dönteni is tud, sőt inkább egyfajta túlzott tevékenység jellemez né­hány képviselőt. Az a legnagyobb baj, hogy mindez kettéosztja a fa­lu lakosságát is. Az azonban, hogy emiatt a község nem fejlődne, megalapozatlan vélemény. Bár az önkormányzat bevételei csökken­tek, hétéves takarékos gazdálko­dásnak köszönhetően ma is 70 millió forintnyi tartalékunk van, s ezt Szántód gyarapodására költ- hetjük. Ám jó, ha mindenki tudo­másul veszi: ez nem égből jött manna. Arra is gondolni kell, hogy mi lesz velünk akkor, ha ezt is föléltük. ■ Szántób Kincse Somogy vízi kapuja Somogy északi kapujaként is emlegetik Szántódot a Balaton két partja között járó komp miatt. A túlpart­ról érkezők valóban itt érnek először somogyi földet - tavaly nyár óta biztonságosabban, hiszen akkor hat- métemyivel meg kellett hosszabbítani a felhajtóhe­lyet a Balatoni Hajózási Rt szakembereinek. Erre azért volt szükség, mert az akkori alacsony vízállás miatt nehezen tudtak a járművek a kompról le- vagy arra fölhajtani. A rév első mólóját és kikötőjét 1802- ben építették, s 1928-tól járt az első gőzhajó. A két part között egyébként évszázadokig dereglyén keltek át, s a kézi erő mellett a szelet is a vitorlába fogták. A múlt század elején már száz embert befogadó nagy fahajó járt; a révészek akkor még füst jelekkel tudat­ták egymással a szállítandó utasok számát. Szántódot leginkább a komp tette ismertté. Fontos jelképe ez a falunak a hét évvel ezelőtti önállósodás óta is. Talán nem véletlen," hogy a kompterület hova­tartozása sohasem képezte vita tárgyát a két szom­szédos falu, Szántód és Zamárdi határvitájában. A jég tél végi eltűnésétől a télelői első jegesedésig a tavat rendületlenül járó komp nyaranta éppen-csak éjszaka nem közlekedik. Ilyenkor már reggel fél hét­kor is az északi part felé veheti az irányt az utak ván- dora, s ugyanezt még éjfél után is megteheti. ■ Kikötött a komp; főszezonban gyakori, hogy nem tartják a menetren­det, mivel annyi az utas, hogy szüntelenül járnak a két part között Úton Európába Örökség a puszta Már 1995-ben fölvették a Siotour Rt szántódpusztai idegenforgalmi és kulturális központját a világrész ér­tékei közé. Akkor kapott Európa Nostra-díjat a XVII1-XIX. századi építészeti hagyományok megőrzé­séért, a műemlék együttes helyreállításáért. Ma is áll a kúria, ahol valaha Pálóczi Horváth Ádámot, a leghíre­sebb bérlőt meglátogatta Kazinczy Ferenc. Az 1799-es összeíráskor a pusztán udvarház, kápolna, kocsma volt, az épületek körül gyümölcsös, kukoricás, árpás és veteményeskert. Akkortájt épültek a cselédházak, az istállók, ólak, a bognár- és a kovácsműhely. S ez mind átvészelte az 1945-öt követő átalakulást. A me­gyei tanács idegenforgalmi hivatala kezdeményezte az épületek számbavételét, helyreállítását és újszerű hasznosítását. A teljes felújítás 1985-re fejeződött be. Természetet ábrázoló alkotók kiállításaival, lovas­bemutatókkal, a Balaton élővilágát ismertető akvári­ummal várja ma a puszta az érdeklődőket. Az Öreg­csárda a puszta egyik legrégebbi épülete; valaha pos­takocsi-állomás volt, alatta pince, ahol betyárok is ra­boskodtak." Az idegenforgalmi és kulturális központ vendégei a balatonendrédi csipkeverés tudományát is elleshetik az ügyes kezű endrédi hölgyektől, s akinek szállásra van szüksége, akár valamelyik hajdani - azóta felújított - cselédlakásban is megaihat. _■ Nyaranta az idegenforgalmi idényben sok látogató keresi föl Szántód- pusztát, itt az idényben naponta tartanak lovasversenyeket is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom