Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-13 / Vasárnap Reggel, 24. szám

4 Közélet, gazdaság, politika 2004. június 13., vasárnap Olajtenger, Csernobil, tiszai cián, baljós árnyak és megvalósult rémálmok - röviden ez a mérlege az elmúlt két évtizednek. Úgy fest, a környezetvédők­nek sosincs szabad napja. Ámbátor az ökológiai katasztrófákról és a társadal­mi konfliktusokról regélő moziaktivistáknak is jut téma bőséggel. M ostanság Kocsis Ti­bor Új Eldorádó cí­mű igazmeséje jelzi: nagy a baj! A szűk körben e héten bemutatott', s a Duna Tv-ben kora ősszel szem­ügyre vehető dokumozi az ak­tuális falurombolásról, a termé­szet kincseinek gátlástalan kiak­názásról szól. Ezúttal a Verespa­takon és környékén létesítendő aranybányáról láthat megdöb­bentő képeket a néző. A törté­net röviden: egy kanadai-román vegyescég miután fél pénzen telkeket, ingatlanokat vásárol a környéken és a hatósági enge­délyek többségét is beszerzi, hegyeket hord el, hogy azután Nemcsak ökológiai, hanem kul­turális károkkal is számolnunk kell egy 800 hektáros területen cián­temetőt (szennyvíztavat) létesít­sen a festői vidéken. Ha ez sike­rül, megkezdhetik a föld gyom­rában eddig elfekvő arany- és ezüstkészletek kitermelését, el- orozását. Mint már annyiszor, ezúttal is a kenőpénz, a cinizmus és az embertelenség a “főszereplő”. A helyzet azonban annyiban spe­ciális, hogy itt gyarmatosításról van szó - vélekedik a Greenpeace szak­értője, Csáki Ro- land. Mint mond­ja, a Verespatak körzetét mattolni akaró vállalat olyasmire készül amilyenre Európá­ban még nem volt példa, ám a 18. századi Indiában vagy manapság fe­kete Afrikában halmokban állnak az efféle ügyeskedésekről szóló feljegy­zések. - Mondjuk ki: az egykori keleti blokk szabad préda sokak szemében. Az idegenek úgy ér­zik, errefelé lehet arami, mivel a helyi hatóságok megveszteget- hetőek és a civil szféra még mindig gyermekcipőben jár - ál­lítja a Greenpeace-aktivista. A tiszai ciánszennyezésről írott dolgozatában Tóth János néhány éve már a hasonló bot­rányok elkerülésének lehetősé­geit taglalta. “Apró, de hatásos változtatásokkal biztonságosab­bá lehetne tenni a gazdaság és az ipar működését. Magyaror­szágnak 100 millió dolláros kár­igénye van a ciánszennyezés fe­lelőseivel szemben, a per évekig elhúzódhat. Ha azonban a kör­nyezetre rendkívül veszélyes üzemeket köteleznék arra, kös­senek biztosítást környezeti károkozás esetére, annak elő­nye nemcsak az lenne, hogy ha­marabb jutnának pénzükhöz a károsultak. A biz­tosító nyomást gyakorolna a cé­gekre, hogy a sza­bályok betartásá­val csökkentsék egy katasztrófa le­hetőségét. A má­sik változtatás az lehetne, ha a szennyezés utáni kárrendezéskor az első helyre nem a bankok kerülnének, ha­nem a katasztrófa károsultjai, így a pénzintézet is jobban meg­vizsgálná: kinek és mire ad hi­telt.” A mélyebb okokat kutatva a szakember arra a felismerésre jut, hogy az újkori gondolkodás szerint az ember már nem része a természetnek, azt értéktelen mechanizmusnak tekinti, ame­lyen uralkodhat. Ezért is sorjáz­nak az erkölcsileg is kifogásol­ható öko-botrányok. Veér András pszichiáter amondó: a környezeti ártalmak, Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter ugyan megjárta Verespatakot, egyelőre nem tudott érdemben lépni, hiszen ami történt, látszólag a szomszédos Románia belügye A közel 30 millió forintból, négy éven át készült tényfeltáró dokumentummozit, az Új eldorádót stílszerűen a Környezetvédelmi Világnapon mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az alkotó, KOCSIS TIBOR most abban bízik, hogy a kiemelt figyelemnek és a majdani tv-bemutatónak meg lesz a jótékony hatása a megannyi változás döntően kihat korunk emberének egész­ségi állapotára. A megerősza­kolt természet/kömyezet ugya­nis bumeráng-hatást fejt ki és végül - miután a racionalitás és a tudattalan “szféra” nem mo­zog együtt - pszichés zavarok formájában testesül meg. Az idős emberek különösképpen megsínylik az olyan hercehur­cákat, mint amilyen a Verespa­taki. Veér szerint az otthon, a megszokott környezet elveszté­se, no és a “kell!” szócska ön­magában is alapot ad a de­presszióra. Sz.Z.A. A felelőtlenség ára Jórészt az emberi felelőtlenségnek és önzésnek “köszönhetően” a Föld felszíni átlaghőmérséklete kétszer olyan gyorsan nő, mint korábban gon­dolták. A felmelegedés tengerszintek emelkedéséhez, viharokhoz, szá­razsághoz, kiszámíthatatlan időjárási jelenségekhez vezethet. Lám, a na­pokban Magyarországon is tornádó tombolt. A tudósok vitatkoznak, lesz- e két félideje a klimapokolnak: követi-e jégkorszak a felmelegedést.- Jelenleg a felmelegedés felé tartunk, de azt nem tudjuk, átfordul­hat-e mindez jégkorszakba - mondja dr. Mika János éghajlatkutató az Országos Meteorológiai Szolgálattól. - Nem vitatható, hogy a melege­désben az embernek szerepe van. Mika doktor úgy véli, hogy ha a feltételes mód ellenére mégis bekö­vetkezne egy gyökeres lehűlés, ennek a mi térségünkben csapadék­szegény tél és nyár lenne a következménye. A szakemberek szerint a klímakatasztrófa legárulkodóbb jele az vol­na, ha megszűnne a Golf-áram. Bankvilág Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság - Kaposvár Képviseleti irodát nyit július­ban Kaposváron a Dorottya üz­letházban a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (MFB Rt). Üzleti profiljuk fejleszté­sek finanszírozása, hosszú le­járatú, olcsó források biztosí­tása, valamint befektetési ta­nácsadás. Az MFB eddig kizárólag Budapes­ten tevékenykedett, most minden megyeszékhelyen irodát nyit, s ezzel képviseleti hálózatot épít ki. A száz százalékig állami tulajdon­ban lévő hitelintézet szakosított pénzintézeti tevékenységet foly­tat, amelynek keretében fejleszté­sekhez, beruházásokhoz hosszú lejáratú forrásokat biztosít. A kép­viseleti hálózat kiépítését azt tette indokolttá, hogy az MFB, mint a gazdaságfejlesztési intézmény- rendszer szereplője, szeretné a gazdasági szereplők számára mi­nél hozzáférhetőbbé tenni termé­keit, nem utolsósorban segíteni a helyi vállalkozásokat a felzárkóz­tatásban, vagyis versenyképeseb­bé tenni őket az Európai Unióban. A képviselet nyitásáról és a Ma­gyar Fejlesztési Bank tevékenysé­géről Major Zsuzsanna, az MFB Somogy Megyei Képviseletének vezetőhelyettese tájékoztatta la­punkat.- A Bank elsődleges célja, hogy minél jobban megismerje a me­gyét, a helyi pénz- és tőkepiacot, a piaci szereplők igényeit, s köze­lebb kerüljön a helyi vállalkozá­sokhoz - mondta Major Zsuzsan­na. - A Magyar Fejlesztési Bank nem kíván konkurenciát támasz­EU-hoz igazodott az MFB A Magyar Fejlesztési Bank tevékenysége átalakult, ezáltal igazodott az Európai Unió hasonló, de már több évtizedes utat bejárt, nagy ha­gyományokkal rendelkező fejlesztési bankjaihoz. Csakúgy, mint a né­met gazdaság meghatározó bankja, a KFW vagy a spanyol ICO, vala­mint a finn Finnvera pénzintézet. Az átalakítási folyamat vége egy olyan bank lett, amely az EU-tagországokban működő fejlesztési in­tézményekre hasonlít. Ennek bizonyítéka, hogy a fenti bankokon túl Európa legjelentősebb beruházási bankja, az EIB (Európai Beruházási Bank) az MFB-t nevezte meg stratégiai partnereként. Az EIB forrásaira leginkább a kis- és középvállalkozói kör számíthat. A Magyar, Fejlesztési Bank, mint a klasszikus értelemben vett fejlesz­tési bank, a gazdaságfejlesztési célok megvalósulását piaci, haté­konysági alapon, banki módszerekkel segíti elő. Alapvetően három területen tevékenykednek. Hitelek, ezen belül is refinanszírozási hitelek nyújtásával, fejlesztési tőke biztosításával és hazai és külföldi támogatások lebonyolításával. I _______ ta ni a kereskedelmi bankoknak, sokkal inkább azokkal közösen szeretne részt venni a helyi gaz­dasági szereplők fejlődésének elő­mozdításában. A hitelintézet nem vezet folyó­számlát és nem gyűjt betéteket, különösen nem teszi ezt a lakos­ság körében. A Bank által megcél­zott célközönséget elsősorban a gazdaság fejlesztési forrásait igénylő vállalkozások, önkormány­zatok, gazdálkodószervezetek al­kotják. Feladatuk az, hogy közve­títsék a helyi igényeket, meggyor­sítsák a források felhasználókhoz való eljuttatását, tájékoztatást ad­janak a lehető legjobb konstrukci­ókról és kiszélesítsék a beruhá­zási források körét. Szoros partneri együttműkö­dés kialakítására törekednek a he­lyi gazdasági döntéshozókkal, a regionális vállalkozásfejlesztési intézményekkel, a szakmai és ér­dekvédelmi szövetségekkel, ka­marákkal, továbbá a refinanszíro­zásban, az MFB termékeinek érté­kesítésében részt vevő kereske­delmi bankok helyi egységeivel. Kedvezményes források A megváltozott MFB-törvény és hatályos jogszabályok lehetővé teszik, hogy a Bank kedvezmé­nyes forrásokat biztosítson a kis- és középvállalkozói szektor és az önkormányzatok számára. Jelen­leg a legnépszerűbb hitelkonst­rukciójuk az Európa Technológiai és Felzárkóztatási Beruházási Hitel. Ezek kamata a KKV-szektor részére az árfolyam­garancia miatt lénye­gesen alatta marad a hazai báziskamatok­nak és az inflációnak. Az MFB által kidolgo­zott konstrukciók a kedvező kamaton túl a gazdaság szereplőinek európai értelemben is hosszú lejáratú forrá­sokat biztosítanak. Ezek futamideje általá­ban 10-20 év, de a konstrukciók között található 23 éves lejá­rati idejű hitel is. A hi­telek alacsony kamata­it, valamint a hosszú futamidőt az tette lehe­tővé, hogy a nemzet­közi hitelminősítő in­tézetek besorolása alapján a Bank a leg­magasabb befektetői minősítést szerezte meg. Továbbá a hitelkonstrukciók megfelelnek az EU által elvárt feltételeknek. Ezenkívül az MFB forrásainak je­lentős részét a hasonló fejlesztési bankoktól veszi fel. Feltehetően jelentős érdeklődésre tart számot a szintén EU-s normáknak megfe­lelő, támogatást kiegészítő Eu­rópa terv Projekt Kiegészítő Hitel. Ezzel 250 millió forintig igen ked­vező kamatú, vissza nem téríten­KIAJOR ZSUZSANNA, a Magyar Fejlesztési Bank Somogy Megyei Képviseletének vezető- helyettese. Szakmai végzettség: Okleveles üzemgazdász. 1987-95-ig dolgozott az OTP Somogy Megyei Igazgatóságánál. 1995-2004-ig a Posta­bank és Takarékpénz­tár Rt fiókvezetője voR. 2004-től az MFB képvt- seletvezetö-helyettese. dő támogatásokhoz le­het hozzájutni akár 15 éves futamidejű hitel igénybevételével. E konstrukcióknál a net­tó beruházáshoz 20 százalék alatti önerő is elégséges már. Új elem a tőkeprogram A hazai gazdaságfej­lesztésben részben új elemként jelenik meg az MFB Fejlesztési Tő­keprogramja. Ez a konstrukció elsősor­ban azoknak a fejlődő- képes vállalkozások­nak ajánlható, melyek növekedéséhez tőke­ági forrásokra van szükség és a jelenlegi tulajdonosok az opera­tív irányításba bele nem szóló, tőkével rendelkező új tulajdo­nos forrását várják. Az MFB a piaci alapon meghatáro­zott cégérték alapján maximáli­san 49 százalékos mértékig tőkét emel a gazdasági társaságban, ugyanakkor az MFB a cég vagyon­elemeit a tőkeforrás biztosítása fe­jében nem terheli le, így azok sza­badon maradhatnak mind rövid lejáratú, mind esetleg hosszú lejá­ratú hitel felvételé­hez. A tő­keágon nyújtott forrás ugyanak­kor a céget és a tulajdonosát nem terheli rövid távon sem tőketör­lesztési, sem kamatfizetési kötele­zettséggel. A kidolgozás alatt lévő, még az idén indítandó termékeiknek mind a kamata, mind a futamide­je kedvező lesz. A tőkeprogram és a hitelek le­bonyolításán túl az MFB, mint közreműködő szervezet részt vesz mind a hazai, mind az EU-s támogatások lebonyolításában. Ezek a támogatások döntő mér­tékben a KKV-s szektor beruházá­sait kívánják támogatni elsősor­ban a GVOP- és SMART-progra- mok keretében, de megtalálhatók közöttük a turisztikai fejlesztési támogatások is. Hasznos informá­ciók a világhálóról A Bank elképzelései szerint a vi­lágháló segítségével a képvise­leteken a tárgyalótérben elhe­lyezett ügyfélterminálon akár a Bank munkatársai segítségével a vállalkozó ügyfelek megtekint­hetik az aktuális támogatások­hoz és a Bank termékeihez kap­csolódó információkat. .■iMFB Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság Velünk közelebb van Európai S ______ Uj Eldorádó ciántemetővel

Next

/
Oldalképek
Tartalom