Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-12 / 136. szám
11. OLDAL Leilei Tükör Duzzadó fehér vitorlák borsos árakon. Faragómesterek Kapoli nyomdokán. 13. oldal 2004. Június 12., Szombat Kilencven métert vágtázni 18 másodperc alatt az átlagosnál gyengébb lovasnak sem gond. Egy-két hónapnyi gyakorlás után már sikerül 18 másodperc alatt kilencszer lőni egy reflexíjjal Ám ha ezt a kettőt együtt kell csinálni, azaz vágtázás közben, a ló hátáról legalább 9, de akár 40 méterre lévő 90 centis táblát kilencszer kell eltalálni... Ez már nem könnyű. Ez a lovasíjászat, Kassai Lajos módra. Ősi magyar sportág, és a kaposdadai völgyben született újjá. Azóta Amerikától Japánig már sok százan űzik. A lovasíjászat életfilozófia, amely kiszakít a pörgő és sokszor értelmetlen világból, új célokat matat, új teljesítményekre ösztönöz. A magyarok nyilait világszerte keresik A magyarok nyilai ismét hódítanak a világban. Ezúttal azonban senki nem imádkozik azért, hogy „a magyarok nyilaitól ments meg aram minket’’. Aki egyszer kapcsolatba került velük, szeretné, ha sokszor kézbe foghatná. A magyar íjnak és a hozzá kapcsolódó sportnak, filozófiának, életformának agyanis mágikas az ereje. Lehet, hogy a sportághoz nélkülözhetetlen sámándobok teszik? Vagy egyszerűen mindenkiben ott bujkál az a gyerek, aki hatévesen egy meghajlított mogyoróvesszőre kötözött spárgából gyártott íjjal bodzavégű nádvesszőket lövöldözött?- Nálam így kezdődött - emlékezik vissza Kassai Lajos, a lovasíjászat alapjainak megteremtője. Nem csak a szabályokat agyalta ki, hanem a hozzá szükséges íjakat is saját üzemében gyártja. - Egy regény, Gárdonyi Géza Láthatatlan embere annyira magával ragadott, hogy láttam magam előtt őseinket, akik egy dombról levihar- zanak, közben ellenségeiket a nyeregből hátrafordulva nyilazzák. Ettől kezdve minden kezem ügyébe kerülő alapanyagból, vödörfülből, deszkából, mogyoróvesszőből íjat csináltam. Ezen a korszakon persze a legtöbb gyerek átesik. Én „úgy maradtam”. Amikor lehetőségem volt arra, hogy saját műhelyt építsek, tovább kísérleteztem. A kísérletek eredményei: 1992-ben elkészült az első igazi Kassai-íj, egy reflexíj. Rövidesen a csigás vadászíj kapós- mérői változatát is kipróbálhatta tervezője, sőt, a sorozatgyártás is megkezdődött. Ezek azonban nem elégítették ki Kassai Lajos álmait, ő ugyanis mindenáron a honfoglalás kori magyar íjat sze rétté volna ismét megcsinálni.- De úgy, hogy az használható is legyen!- tette hozzá - Az első perctől az volt az álmom, hogy ezzel az íjjal egy igazi ma gyár sportág szülessen: a lovasíjászat. Ezért is szakítottam a kutatók gyakorlatával, akik az ősök módszere it követve csontból és más természetes anyagból készítették el az íjat, amit azon- b a n ak. így készíthettem a világon elsőként sorozatban me- . revszarvú reflexíjat. Kassai Lajos régészek, történészek segítségét is kérte, de elsősorban a saját tapasztalataira támaszkodott. nem lehetett használni. Úgy gondoltam: a forma maradjon az ősi, de a felhasznált anyagok legyenek maiEzeknek a tapasztalatoknak a megszerzése olykor hosszadalmas, máskor fájdalmas is volt. De semmiképpen nem haszontalan...- Világéletemben úgy éreztem, hogy tudok lovagolni, annak ellenére, hogy még soha nem ültem lovon. Amikor egy barátomtól kölcsönkértem a lovát, az következett, amit a ló akart, és nem az, amit én. Gyakran előfordult, hogy berohant velem egy bozótosba, az ágak söpörtek le a hátáról, s az is, hogy egyik lábammal a kengyelbe szorulva vonszolt maga után hosszú métereken át. Egyik ilyen önfeledt lovagláskor beszaladt velem egy völgybe, amelynek nem volt kijárata. Kénytelen | volt megállni. Kö( rülnéztem, és nagyon jó érzés kerített hatalmába: hazajöttem. Ez a völgy, amelynek oldalait szinte elérem, ha kinyújtom a kezemet, világ a világban: egy hatalmas, pozitív mágnes, amelynek a lelkem a negatív pólusa. Itt érzem jól magamat, akár lovagolok, akár csak sétálok, vagy gyerekeknek tartok rendhagyó történelemórákat. Ide építettem a házamat, és ha valahol a világ túlsó felén tartok bemutatót, pár nap után már olyan honvágyat érzek, hogy legszívesebben csapot-papot hátrahagyva jönnék haza. A Kassai-völgy mára amolyan zarándokhellyé vált a lovasíjászok számára. A sportágat ma már világszerte egyre többen űzik, de aki igazán komolyan veszi, az ide évente egyszer biztosan eljön. Terepíjász-, futóvadlövő-, és persze a lovasíjász- pálya várja a látogatókat. Minden hónap első szombatján a hivatalos klubnapon százak lepik el, hogy kipróbálják magukat és az íjukat, s hogy lássák a mestert. Kassai Lajos a mester, és nagybetűvel írják a nevét. Megteremtette a sportágat, eddig két világcsúcsot állított fel, bekerült a rekordok könyvébe, és nem csak egy sportot, de életfilozófiát is teremtett. Akár a japán harcművészeteknek, a lovas-íjászatnak is megvan a maga rítusa, a sámándoboktól a lovakra festett harci jeleken át a kaftánokig. A kaftán színe jelzi azt, hogy ki milyen fokozatot ért el. A kék a tanuló 1-es, a zöld a tanuló 2- es, a piros a haladó 1-es, a sárga a haladó 2-es, a fekete pedig a mester-fokozat. Ilyen egy van a világon, tulajdonosát Kassai Lajosnak hívják.- Alapvetően két embertípus létezik: a kérdés embere és a felelet embere. A kérdés embere kutat, tapasztalni, megismerni akar. A felelet embere pedig azt mondja, hogy vallása már mindenre megadta a választ, és visz- szavonul a hitének megfelelő rítusokba. Az én életem mintha mind a kettőt tartalmazná. A lovasíjászat egyre inkább rítus számomra, keretet adva hétköznapjaimnak, életemnek. Egyszerre jelenti a tudományt, a művészetet és a vallást. Megpróbáltam a józan észre támaszkodva a lehető legtöbbet megtudni erről a tevékenységről, majd képességeimhez mérten művészien bemutatni. Mire idáig eljutottam, azt vettem észre, hogy hitemmé vált. Hiszek őseim kultúrájában, és tudom, életmódjuk talán örökre eltűnt, de ha többre nem is vagyok képes, a sztyeppék egykori királyainak koronájából legalább egy gyémántot szeretnék minél több embernek megmutatni. VARGA orró Lovasíjászat mágikus számokkal A lovasijászatban minden a 3-as és a 9-es szám körül forog. A pálya 90 méter hosszú, 90 centi széles, három 30 méteres szakaszra tagolt. Az első szakaszban szemből, a másodikban oldalról, a harmadikban hátrafordulva kell leadni minél több lövést a pálya közepén, a pálya síkjától kilenc méterre álló, három darab, egyenként 90 centi átmérőjű céltáblára. Minden céltábla három célkörből áll. Szemben 2-3-4, középen 1-2-3, hátrafordulva 3-4-5 pont érhető el egy lövéssel. Egy verseny kilenc futamból áll. A végeredményt a lövésekkel elért találatok, valamint a 18 másodperces alapidőből megtakarított tizedmásodpercek összeadásából számítják ki. Jelenleg évi két nemzetközi versenyt rendeznek, egy időben négy helyszínen: a Kassai-völgyben, Kisújszálláson, Kisrozvágyon és a felvidéki Nagyudvamokon. A tervek szerint jövőre Világkupa-versenyek lesznek Ausztriában, Németországban, és talán az Egyesült Államokban is. A gyógyító íj Amikor a pestis pusztítani kezdett, az egész nép László királyhoz futott, mindenki tőle várt segítséget. Mint a juhok a jó pásztorhoz, úgy tódultak a király sátrához. Szent László pedig Istenhez könyörgött, tele várt segedelmet. Isten egy éjszaka álmot küldött a királyra. Egy angyal jelent meg a szent király előtt és azt mondta neki: vedd íjadat és tegezedet, menj ki sátrad elé, és minden célzás nélkül bocsásd ki nyílvessződet. A vessző megmutatja, mit kell tenned. Amikor László király felébredt, hozatta íját és tegezét, kilépett sátrából, felhúzta íját, aztán célzás nélkül elbocsátotta a nyílvesszőt. A nyílvessző messze szállott, s ahol lehullt, egy genciána fűszálat átütött. A genciána, a keresztesfű kenőcse mentette meg a népet a döghaláltól, s ezt azóta is Szent László füvének nevezi a nép. (Részlet a Szent László legendából)
