Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-10 / 134. szám

2004. Június 10., Csütörtök W Y U G D j J A S O K 13. OLDAL Köszönet Dombóvárról Május végén a Nosztalgia Nyug­díjas Klub meghívására Iharos- berénybe látogatott a Dombóvári Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egye­sületének ötven tagja - írja leve­lében dombóvári nyugdíjastársai nevében Tóth Gábomé. Beszá­mol a kapcsolat előzményeiről, majd a szíves vendéglátásról szól részletesen. Az ágneslaki arborétumban kezdték somogyi élményszerző útjukat, majd Iharosberényben az evangélikus templomot, a lo­varda híres fasorát és az Inkey- kastélyt és környékét nézték meg. Iharosban folytatódott a ki­rándulás. Délután a Talentum Művésze­ti Iskola növendékeinek műsorá­ban gyönyörködtek, majd a dom­bóvári egyesület Gyöngykoszorú művészeti csoportja mutatta be műsorát. Az előadást követően roskadá- sig terített asztalokkal vártak ven­déglátóink. A tartalmas napon lá­tottak és hallottak, az átélt élmé­nyek, az emberek kedvessége va­lamennyi egyesületi tagunk szá­mára feledhetetlenné tette az iharosberényi kirándulást. Kö­szönet mindazoknak, akik tettek valamit a tolnai és somogyi nyug­díjasok barátságáért - írja Tóth Gábomé Dombóvárról. ■ Kedélyes órák árnyas fák alatt A hetesiek otthon érezték magukat a patalomi Parkban is Patalom A megye talán legfiatalabb bentla­kásos otthona, a hetesi Ezüstjuhar Nyugdíjasház lakói látogattak a pa­talomi Parkba. Nemrég szakmai egyeztető megbeszélésen járt He­tesen Varga Zsolt, a megyei mód­szertani intézmény igazgatója, ak­kor hívta patalomi találkozóra az ottlakókat, akik hétfőn tettek eleget a meghívásnak. Magukkal hozták a szomszéd falu, Bodrog kiválósá­gát, a megyeszerte méltán népsze­rű muzsikust, Volford Ildikót is. Az árnyas fák alatt hamar feloldódtak vendégek és vendéglátók. Hasonló korúak lévén még ismerősök is akadtak, akik valamikor rég a ma­gánélet vagy a munka egy-egy te­rületén kapcsolatban voltak egy­mással.- Tavaly november elsején avat­tuk a hetesi önkormányzat kezelé­sében levő otthont, s szinte azon­nal gazdára talált minden lakrész - mutatta be az Ezüstjuhart vezetője, Kehiemé Baracsi Piroska. - Van né­hány helybeli lakónk is, de a kör­nyék falvaiból és Kaposvárról jött a többség az emelt szintű, egy- és kétágyas elhelyezést nyújtó házba. A szobákhoz zuhanyozó és minikonyha tartozik, mindegyik­ben van televízió. Az átlagéletkor hetvenhat év, kilenc férfiról és ti­zenegy hölgyről gondoskodunk. Rendszeresen találunk valami hasznos időtöltést, elfoglaltságot, szórakozást azoknak, akik azt igénylik. Ellátogattunk már a ka­posvári Ligetbe és a somogyjádi otthonba, igyekszünk megismer­tetni magunkat és megismerni más intézményeket. Nálunk heti két al­kalommal gyógytornász tart közös testkarbantartó foglalkozást, a helybeli nyugdíjas-egyesülettel vannak közös programjaink, név­napokat tartunk együtt, kirándulá­sokra járunk velük. Ide most csak lakóink fele jött el, mert a többiek a nyugdíjas-egyesülettel a cso- konyavisontai fürdőbe mentek. Az otthonban citeráznak, kézimun­káznak, beszélgetnek, olvasgatnak lakóink, azt mondhatom, színes, változatos az életünk. Számomra is hasznos ez a látogatás, mert le­hetőségem van egy példásan szer­vezett intézetben rendkívül nagy tapasztalatú kollégákkal, nővérek­kel szakmai kérdéseket megbeszél­ni. A konyhában szép lassan főtt az Újházy-tyúkleves, a patalomi gon­dozó nővérek otthonról hozták a kapirgáló szárnyasokat, a kertben pedig csülökpörkölt rotyogott bog­rácsban. Egyre több kíváncsiskodó gyűlt a vendégek köré, érdeklődtek régi ismerősök felől. Ebéd után el­hangzott néhány jól ismert nóta, egy-két pár - hetven-nyolcvan esz­tendő ide vagy oda - táncra is pen- deredett. ■ Gyertyafénykeringő és boszorkánytánc A fináléhoz közeledik a tavaszi kistérségi kulturális bemutatók sorozata. Szombat délután a hetesi körzet nyugdíjasklubjai Kaposfőn, a Tab környékiek Andocson mutatták meg, ki mit tud! Az eddig megrendezett tíz vetélkedőn több mint kétezren léptek színpadra. Kaposfö A te sorsod az én sorsom, az én sor­som a te sorsod! szellemében az egymás iránti tisztelet és felelősség példáját mutatják fel a szépkorúak. A szemekben csillogó fények nem­csak a lámpaláz, a várakozás izgal­mát sugallják, hanem azt is, hogy örömet akarnak szerezni jelen levő társaiknak és dicsőséget, elismerést falujuknak - hangsúlyozta Gyene- sei István, a megyei közgyűlés elnö­ke a tizenkét klub színpadra lépő szereplőit és a szépszámú érdeklő­dőt köszöntve a kaposfői iskolai sportcsarnokban. Horváth Zoltán polgármester a bemutatót megnyit­va őszintén bevallotta, fiatalodni jött a nyugdíjasok társaságába. Bravúrszámmal kezdődött a be­mutató, Farkas Árpád, a hetesi ar­tista, aki közelebb van már a het­venhez, mint a hatvanhoz, égő fák­lyákkal zsonglőrködött, majd egy guruló acélhengerre sorba felrakott pohártorony tetején egyensúlyo­zott a lélegzetét is visszatartó kö­zönség ámulatára. Szólószámok, dalcsokrok, szavalatok, táncok, je­lenetek követték egymást a kiváló­an szerkesztett műsorban. A ka- posfőiek karikázót és üveges tán­cot, a somogyjádiak keringőt, a ka- posmérőiek kontyolót, a somogy­sárdiak néptáncot, a somogyjádiak boszorkánytáncot, a jutái hagyo­mányőrzők hangulatos gyertya- fénykeringőt mutattak be. Jól felké­szültek a versmondók, a tüskevári Bankné Mezővári Mária és Farkas Imre, a várdai Kisiván Ferencné, a bodrogi Vájger Jánosné és Tombor Jánosáé előadásában hallhattuk klasszikus költőink veretes sorait. Nem volt hiány humorból sem: a somogysárdiak vidám jelenetet, a somogyjádiak falusi bohózatot, a várdaiak a dinnyecsőszt, a kapos- mérőiek Arany János: A bajusz cí­mű művének átdolgozását vitték színpadra és arattak nagy tapsot. A szólóénekesek igen népszerűek, ezt bizonyította a mostani bemuta­tó. A hetesi Petz Jánosné horvát da­lokkal, a várdai Miseta Istvánná és Czene Jánosné magyar nótákkal, a tüskevári Juliska néni és And néni népdalokkal nyerte el a közönség tetszését. A bodrogi Volford Ildikó zenés összeállítását vastapssal ho­norálták a jelenlevők. A megszo­kott magas színvonalat nyújtották a dalkörök, a csombárdi, a bodrogi, az alsóbogáti, a jutái, a kaposvári, a kaposmérői, a somogysárdi, a tüs­kevári, a kaposfői együttesek veze­tői jó érzékkel válogatták az érzel­mes és pattogó nótákat, a várdaiak a nyugdíjasdalt adták elő. A 39 műsorszám után elégedett volt a zsűri. Horváth Károlyné, a szövetség ügyvezető alelnöke, a zsűri vezetője a nemzetiségi és helyi hagyományok újraéleszté­sét emelte ki, két tanárnő társa, a kaposfői Szalai Józsefné és a kiskorpádi Kispálné Kása Katalin csodálatát fejezte ki a nyugdíja­sok tehetsége és lelkesedése lát­Európa - gyermekhangra Klujber Lászlónak, a megyei szövetség elnökének öt­lete volt, hogy az idei kistérségi kulturális bemutatók mindegyike Kosztolányi Dezső Európa című versével kezdődjön. A május elsején valóra vált sorsfordító tör­ténelmi eseményre, Európához tartozásunk deklarálá­sára emlékezünk és emlékeztetünk ezzel, emellett egységes keretet ad a szemlének is. Eddig tíz helyszí­nen hangzott el a vers, a rendező falu vagy város egy- egy kisdiákjának előadásában. Kaposfőn Ivusza Viktó­ria szavalta Kosztolányi költeményét, ifjú korához képest pontos hangsú­lyozással, tagolással, rendkívül érett értelmezéssel. Takács Mária kaposfői elnök virágcsokorral köszöntötte a helyi klubot alapító 82 éves Kovács Istvánnét tán. Az értékeléssel elégedettek voltak a fellépők is. Szabó Ti- bomé kistérségi vezető Takács Mária kaposfői klubelnöknek mondott köszönetét a hibátlan szervezésért. A jól végzett mun­kát vacsora követte, majd fergete­ges bált rendeztek, éjjel egy óra tájban csendesedett el a sport- csarnok környéke. katona Andocs A Koppány-völgyéből hat tele­pülés - Andocs, Bábonyme- gyer, Karád, Kisbárapáti, Ná- gocs és Tab - nyugdíjasklubjai­nak kultúrcsoportjai találkoz­tak szombaton az andocsi álta­lános iskola aulájában, ahol Törőcsik Ferencné polgármes­ter köszöntötte a megjelent sze­replőket, nézőközönséget. „Az élet olyan művészet, melynek palettáját mi színesítjük” - olvas­hattuk talán a nyugdíjasokra is utalva az iskola előterében a fellé­pő csoportok bemutatójának helyszínén. Kovács Móra 8. osztá­lyos tanuló szavalatával kezdődött a szemle, Kosztolányi Európa cí­mű versét mondta el. Tizenöt mű­sorszámot láthatott ezután a nagy­érdemű. Elsőként a karádi éneke­sek Vikár László népdalgyűjtésé­ből adtak át egy csokorra valót. El­ső alkalommal mutatkozott be a bábonymegyeriek színjátszó, cso­portja, akik nemrégiben csatla­koztak a Koppány-völgyi nyugdí­jasokhoz. A Pinceszer című mű­sorukkal valós helyzetet, meg an­nak fonákját vittek színpadra. Az andocsi nyugdíjasok két új mű­sorszámmal jelentkeztek, fiatalo­kat is bevonva az előadásba. Nagy tapsot kapott az Itt a nyár, vala­mint az úttörőéletre visszatekintő humoros előadásuk. A kisbárapáti nyugdíjasok A tojás című román mesét dolgozták föl, bemutatva, miként lehet „titkot tartani” egy kisfaluban. Vidám zenés összeál­lítással léptek fel a nágocsiak, akik a közönséget is bevonták műso­rukba. A tabi nyugdíjasok színes népdalcsokrot kötöttek, majd fel­idézték, hogy teltek az évtizedek az iskolától a nyugdíjas évekig. Szép énekhangjával hívta föl ma­gára a figyelmet az andocsi Petrucskó Kálmánné, míg a karádi Kreka Ferencné Megérkezés az unióba, a bábonymegyeri Major Imre pedig A nyugdíjas ráér című versével aratott sikert. A műsor­számok a szorgalom és a kitartás eredményét bizonyították. Az ilyen találkozások a nyilvános szereplésen túl alkalmat teremte­nek egymás jobb megismerésére. A bemutató végén özv. Bodakos Ferencné, a Koppány-völgyi nyugdí­jasklubok vezetője köszönte meg a szereplést és a klubok vezetői részé­re oklevelet, illetve egy-egy szál virá­got nyújtott át. A találkozó közös va­csorával, nótaszóval és tánccal zá­rult. KRUTEK JÓZSEF Városszépítő asszonyok Vetélkedővel ünnepeltek Marcali Lengyeltóti Tavaszi nagytakarítást tartottak a pogányvölgyi városban, ebben te­vékenyen közreműködött a nyug­díjas-egyesület tagsága, élen a szépérzékkel és igénnyel megál­dott asszonyokkal. A Fácános kis­erdőből húsz tömött zsák szeme­tet szedtek össze. A népdalkor tagjai az utcájuk, a buszmegállók környékének rendbetételét vállal­ták el. Tizenhat asszony három napig a közterületeken a virágül­tetésben serénykedett. Közülük négyet a város jutalomként nya­ralni küld^ a szeptemberi fo- nyódligeti Őszi Napfény táborba. Vállalták azt is, hogy locsolják, gondozzák a kiültetett palántá­kat. Mint WolfSándomé, az egye­sület elnöke elmondta, nemcsak lakóhelyüknek, hanem otthonuk­nak tekintik a várost, azért is szépítették, hogy ne kelljen szé­gyenkezniük a nemrég tartott kulturális bemutatóra érkező vendégek előtt._______________■ A Marcali Szivárvány Nyugdíjas Egyesület megalakulásának 15. évfordulója alkalmából szellemi vetélkedőre hívta a kistérségi nyugdíjas-egyesületeket, -klubo­kat. Antalicz Istvánná, az egyesü­let elnöke elmondta: saját körük­ben már többször tartottak ilyen vetélkedőt. Ez adta az ötletet, hogy az évfordulós ünnepükre szellemi tornára hívják a kistér­ség klubjait is. Hat környező falu­ból érkeztek a háromfős csapa­tok. A megmérettetés győztese a csömendiek első csapata lett. Kutor Sándor, a Csömendi Őszi­rózsa Nyugdíjas Klub elnöke sze­rénykedett: a két éve alakult klub eddig még nem szerepelt na­gyobb rendezvényen a térség­ben, ez a szellemi verseny az el­ső, amelyen részt vettek és sze­rencsével nyertek. A marcali megmérettetésen nem csak a győztes, hanem az összes csapat kapott ajándékot. vigmonp Válasz olvasóinknak A 428-028-as telefonról kaposvári olvasónk azt kérdezi, miért kell fi­zetni a szakorvos által felírt gyógy­fürdőért a vánszorogni is alig tudó szerencsétlen nyugdíjasnak. (6 fo­rintot kell fizetni a masszázsért és 63 forintot a fiirdőjegyért, amit a reumatológus ír elő.) Tessék kiszá­mítani, mennyibe kerül tizenöt ke­zelés, mindez a kevéske nyugdíj­ból. Mi már fizettünk eleget, ne a mi pénzünkből tartsák fenn a gyógyfürdőt - dohog olvasónk. A gyógyfürdők igénybevételé­vel kapcsolatos kérdéseket az 17/1997. (VI. 30.) számú Népjóléti Minisztériumi rendelet szabályoz­za - kaptuk a felvilágosítást a Me­gyei Egészségbiztosítási Pénztár­tól. Több módosítás történt azóta, amelyek lehetővé tették, hogy a szakorvosi beutalóval érkezőktől besorolástól függően eltérő össze­gű térítési díjat kérjenek a gyógy­fürdők. A legutolsó, tavaly őszi, 146/2003. (IX. 1.) számú módosí­tás a korábbi lehetőséget kötelező­vé tette, így a helyi minősítésűnek számító kaposvári gyógyfürdő szolgáltatásaiért a rendelet előírá­sainak megfelelően kérik el az ol­vasónk által kifogásolt összeget. A rokkantnyugdíjasok miért nem kaptak nyugdíjemelést má­jusban? - érdeklődik olvasónk a (72)93-32-72-es telefonról. Májusban nem volt nyugdíj- emelés, csupán a megnövekedett kiadásokra tekintettel a november­ben esedékes 53. heti nyugdíj kifi­zetését hozták előbbre fél eszten­dővel, valószínűleg erre gondol te­lefonáló olvasónk. Ebben a saját jogú öregségi nyugdíjjal, valamint az I. és II. csoportos rokkantsági nyugdíjjal rendelkezők részesül­tek, nem érintette a különböző cí­men folyósított pótlékokat és jára­dékokat. Nem vonatkozik azokra sem, akiknek öregségi vagy rok­kantnyugdíját 2003. december 31- e után állapították meg - tudtuk meg a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól. ____________■ Új egyesület háromszáz taggal A Kapós Volán nyugdíjasai egyesületet alakítottak, az MSZOSZ közlekedési ágazatá­nak háromszáz tagú csoportját hozták létre, és felvételüket kérték a megyei szövetségbe is. Bálintné Czinka Márta elnök munkáját Péter Katalin gazdasági vezető, valamint Papp Jánosné és Gorenna József elnökségi tagok segítik. Vasárnap volt az első kö­zös programjuk, a cég igali üdülő­jében töltöttek egy vidám napot. Néhányan már hajnalban nekilát­tak a pörkölt főzésének, a Volán­busszal érkező társaikat a kapu­ban várták, á hölgyeket virággal, a férfiakat stampedli pálinkával kö­szöntve, ezt a találkozót ugyanis a nagymamák és a nagypapák ün­nepnapjává nyilvánították. Az egyesület terveiről, jövőjé­ről beszélgettek asztalhoz tele­pedve. Az elnök asszony elsősor­ban az idősek magányán, ügyes­bajos gondjain szeretne segíteni, minden hónap első keddjén foga­dónapon várják tanácsra váró tár­saikat. Idén még három hasonló találkozót tartanak, kora ősszel, szüret előtt szőlész-borász tagjaik hordógondjat oldják meg saját termésű borok kóstolójával, ellá­togatnak egy gyógyfürdőbe, kará­csony táján pedig a vállalat ven­dégei lesznek. Torma Kálmán ve­zérigazgató, bár az első összejö­vetelen hivatali elfoglaltsága miatt nem vehetett részt, örömmel fo­gadta az egyesület megalakításá­nak hírét és megígérte, utazásu­kat autóbuszokkal segíti. Többen szóvá tették az üdülő meglehető­sen elhanyagolt állapotát, már csak azért is, mert sokuk önzet­len munkájával épült a 60-as évek végén. Most is felajánlották, hogy segítenek rendbe tenni, ha anya­got és szakembert kapnak. Ebéd után már kevés szó esett egyesületi dolgokról, régi esete­ket, emlékezetes történeteket idéztek fel, daloltak is egy sort Gáspár László buszvezető har- monikakísérete mellett. _______■ Az igali árnyas fák alatt Gáspár László buszvezető muzsikál egykori kollégáinak

Next

/
Oldalképek
Tartalom