Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-10 / 134. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 2 2 2 2004. Június 10., Csütörtök M TÁSKA Táskái Hírmondó Templom reflektorfényben Mintegy 1,7 millió forintból elkészíttették a település utcáin a közvilágítás korszerűsítését. A Dédásszal kötött szerződés értelmében az önkormányzatnak öt év alatt kell visszafizetnie a megelőlegezett munkák költségeit. Ennek során valamennyi lámpatestet kicserélték a faluban, s reflektorral világították meg a templomot is. Utakat kátyúztak, kutat fúrnak Több mint háromszázezer forintjába került a községnek a belterületi utak kátyúinak tavaszi betömése. Addig azonban az önkormányzat az utak aszfaltozására nem akar nagyobb összeget költeni, amíg el nem végzik a faluban a csatornázást. A település külterületén viszont tervezik, hogy fú- ratnak egy újabb ivóvízkutat. Költenek a tetőcserére Elodázhatatlanná vált a templom tetőszerkezetének a cseréje, s belső tatarozására meg a környék rendbetételére is szeretne forráshoz jutni az önkormányzat. A csaknem 10 millió forintos beruházáshoz biztosítaná az önrészt, ha elnyerné a Sapard- pályázaton megcélzott 7,8 millió forintot. ■ Recept Táskáról Csacskanica Ehhez az ételhez egy tojás, kevés só, egy kanál fagyos zsír, túró, tejföl vagy sült káposzta keli. Először langyos vízzel puha tésztát gyúrunk, majd késfok- vastagságúra kisodorjuk. Háromnegyedes tepsi vastagságúra elvagdaljuk, s így körülbelül öt lapot kapunk. A tepsit megzsírozzuk, beleteszünk egy lapot, megszórjuk túróval, tejföllel és olvasztott zsírral, majd a többi lappal ugyanezt megismételjük. Kockára szeleteljük, zsírral és tejföllel megöntözzük, és ropogósra sütjük. A töltelék túró helyett sült káposzta is lehet. ■ A CIKKEKET TAKÁCS ZOLTÁN ÍRTA FOTÚK: KOVÁCS TIBOR AZ OLOAL ELKÉSZÍTÉSÉT A TÁSKÁI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOCATTA Táska kétarcú település. Legtöbben a Berekről és a kisvasút- tal könnyen megközelíthető műemlék pincesoráról ismerik. No, meg arról, hogy itt építenék meg a Dél-Balaton legnagyobb gyógyfürdőjét. A faluban alaposan szétnéző idegen azonban az üdülőközpont helyett zárkózott időseket, elvágyódó fiatalokat és egy balkáni romatelepet talál. A falu vezetői azonban töretlenül hisznek abban, hogy egykor majd termálkincséről lesz nevezetes Táska a putrik helyett. Üdülők épülhetnek a kunyhók romjain Ha volna időutazás, amivel a múltba léphetnék, bizony, alaposan meglepődnénk Táska határában. Amikor ugyanis a Balaton területe majdnem kétszerié ekkora volt, ez a falu is ott volt a partján. A Balaton-parti Táskára már az öregek sem emlékeznek, ám arra igen, hogy pár évtizede még több mint ezer ember lakta a falut és nagy élet zajlott minden portán. Ezeknek az időknek a tanúja Gróf György is, a helyi nyugdíjas-egyesület elnökhelyettese. Közös nyelvük a tánc Az idősekben Gróf György szerint még van lendület. Ennek ékes bizonysága a nyugdíjasklub megalakítása. Ez a klub a múlt idézésén, a nosztalgiázáson kívül lehetőséget ad az öregkor szépségeinek élvezetére is.- A település lakosainak mintegy a fele már nyugdíjas, így nem meglepő, hogy az 1998-ban alakult egyesület. 103 tagú. Van klub- helyiségünk, ott hetente találkozunk. Kártyázunk, sakkozunk, és rendszeresen szervezünk helyi műsorokat és kirándulásokat is. Táska testvértelepülése a horvátországi Rasinja. Az év kiemelkedő eseménye az a randevú, amit a két község nyugdíjas-egyesületei tartanak.- A falunapokra rendre meghívjuk horvát barátainkat is. Az évek során igazán szoros kapcsolat alakult ki a két, fiatalos lendülettel megáldott csapat között a nyelvi nehézségek ellenére is. Este ugyanis mindig előtérbe kerül a zene és a tánc, s ezt a „műfajt” mindenki egy nyelven beszéli. Természetesen van, aki az átlagosnál is jobban. Köztük vannak az épp tíz éve újjáalakult asz- szonykórus tagjai is. Ők ma a falu büszkeségei. Gazdag Gyuláné pénzügyi főelőadóként dolgozik a polgármesteri hivatalban, és csak kevesen gondolnák róla, hogy „másodállásban” egy asszonykórust gardíroz. Élő népdalkincs Annak idején ő kapta a megbízást, hogy keresse föl az egykor sikert sikerre halmozó menyecskekar még élő tagjait.- Örömmel tettem eleget a felkérésnek, mert magam is szeretek énekelni. Tudtam, hogy volt valaha egy neves citerazenekar, egy férfikórus és a helyi népdalkincset ápoló asszonykórus. Az utóbbinak szerencsére megtaláltuk egykori tagjait, és újakat is toboroztunk az újjászületéshez. A Buzsákon élő Szűcs Gábomét kértük meg a karvezetésre; először egy kórustalálkozón léptünk föl, s onnan mindjárt nívódíjjal térhettünk haza. A kezdeti sikereket még nagyobb elismerések követték, hiszen az országos minősítő versenyeken az ezüstök és aranyak mellett kétszer érdemelték ki a legjobbnak járó Arany Páva díjat.- A szakmai elismeréseket a sok próbán kívül annak is köszönhetjük, hogy ápoljuk a táskái népdalkincset. A kórustagok ugyanazokat a dalokat éneklik most, mint amit évtizedekkel ezelőtt daloltak a miséről hazafelé tartva. Játékosan nevelnek A gazdag múlt értékeinek ápolását persze nem lehet elég korán kezdeni. Az óvodában sok a dalostáncos játék, s ezek kiválasztásakor figyelembe veszik a romahagyomány őrzését is. Zóka Istvánná vezető óvónő szerint ez kötelességük egy olyan kis közösségben, aminek a 80 százaléka roma gyermek. Gadányi István eltökélten hisz a tervekben-A tanulással segítjük a beilleszkedésüket. Egy hároméves romagyerek esetében ugyanis különösen fontos a magyar nyelvtan helyes elsajátítása, ehhez jó alapot adnak a versek, énekek. A vezető óvónő szerint aki a körülményeinél fogva a nevelésben nem adja meg az alapokat csemetéjének, annak feladatát az óvodában pótolják.- Általában tisztán járnak oviba a gyerekek, de vannak, akiket reggel fürdetni kell. Innen gyermek addig nem megy el, amíg nem sajátítja el a papír zsebkendő, a szalvéta vagy a fogkefe használatát. Ezért is lehet, hogy a buzsáki általános iskolából nem sok kritika éri az innen kikerülő kicsiket. S hogy ehhez a munkához jó körülményeket teremtsen a település, a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatán szeretnének csaknem hétmillió forintot nyerni az óvoda épületének felújításához. Balkáni romatelep Még ennél is nagyobb horderejű beruházás lehet a cigánytelep fölszámolása. Fiilöp Zoltán jegyzőtől megtudtuk: a településen élők mintegy hetven százaléka roma. Sok a vegyes házasság, de van egy leszakadt réteg, amelyik - úgy tetszik - nem tud fölzárkózni.- Marcaliból járok ki ide, így kissé másként látom a falut. A turisztikai tervek akár üdülőfaluvá is tehetnék, ám ehhez a romatelep felszámolása kell. A lakhatási körülmények emberhez méltatlanok azon a településrészen, s ez rontja az egész falu megítélését. Ezért vette a fejébe Gadányi István polgármester három évvel ezelőtt, hogy mindenáron felszámolja a balkáni állapotokat.- Az önkormányzatnak van egy 1,7 hektáros területe, ott 14 telket alakítottunk ki és vontunk belterületbe. Az infrastrukturális feltételek adottak volnának a beruházáshoz, de elutasították a bérlakásprogramunkat. Most az egyetlen esély, hogy a szocpolos támogatásokat igénybe vegyék, hiszen az érintett családokban általában 3-4 gyerek van. A település első embere szerint azonban az építkezések után is szükséges lesz egy szociális felügyelet az új otthonok környékén, hogy a kunyhóból új lakásba költözők beilleszkedését segítse. A polgármester egyik nagy terve a cigány kisebbségi önkormányzat megalakításának ösztönzése. Befektetőre várva Ám van egy ennél sokkal régebben dédelgetett álma is. Ez pedig a táskái gyógyfürdő- és üdülőközpont. A térség legjelentősebb termálkincsét ugyanis Táska határában találták.- Több mint, egy évtizede dolgozunk azon, hogy valósággá váljék a Dél-Balaton mellékének egyik legjelentősebb turisztikai és gyógyászati üdülőközpontja. A tervek mintegy hétmillió forintba kerültek, s az első ütemmel együtt megépülne a szennyvíztisztító is. Ez a bizonyos első ütem azonban szerény becslések szerint is legalább 8 milliárd forintba kerül, s így nem nagy a tolongás a befektetők körében. Pár éve kaptak egy komolynak tetsző ajánlatot, ám a szerződéskötés előtt semmivé foszlott a remény. Azt beszélik, hogy véghajrához érkezett mostanra a tárgyalássorozat egy újabb tőkeerős beruházóval. Gadányi István annak idején szinte biztos volt a sikerben, de nagyot csalódott. A polgármester most hallgat. Azt mondta: csak az örömhírt sze- retné bejelenteni. _____________■ Lo vak helyett lóerők Oszvald József még emlékszik azokra az időkre, amikor 24 fogat volt a téeszben, s azokat vagy félszáz ló húzta. Manapság a környező falvakban együttvéve sincsen tíznél több ló.- Már az apám is kocsis volt a szövetkezetben, így én is mindig a földből éltem. Hamar megtanultam a lovakkal bánni, s azóta is a fő segítségeim, bár mára már csak egy maradt. Ezzel azonban több hektárt is megmunkálok. Megterem itt a kukorica, a krumpli, a rozs és a búza, emellett négyszáz négyszögölnyi szőlőt is művelek. A nyugdíjas gazdálkodón kívül csak három-négy hasonlóan tevékeny földműves él a faluban, ám ők egymásnak is segítenek a munkákban. Oszvald József is gyakran kölcsönadja a lovát vagy éppen a fogattal segít.- Egy ekkora faluban egymásra vagyunk utalva, és természetes, hogy akinek ma én segítek, az holnap nekem segít. Az persze megint más, hogy egyre többen fölhagynak az állattartással meg a föld művelésével. A nagyobb földeket már én sem a lóval művelem meg, hanem szólok a traktorosnak, s ő egykettőre elvégzi a munkát. Legföljebb majd én is segítek neki olyan munkában, ahol a lóerők nem boldogulnak, csak a négylábúak._______________■ Os zvald József bárkinek szívesen segít a gazdálkodásban, bár csak egyetlen lóerős segéderővel rendelkezik Történelmi pincesor A balatoni borturizmus kedvelt helye a táskái műemlék pincesor. Tóth Zoltán is szívesen fogadja a betérőt egy pohár jófajta vörösborral. Táskán született, és bár Kaposváron él, gyakran tölti idejét a nagyapjától örökölt nádfedeles pincénél.- A legtöbb pince itt nemzedékről nemzedékre öröklődött, ahogy a nádfedél és a fehér pincefalak titka is. Minden pincetulajdonos nagy gondot fordít rá, hogy eredeti állapotához híven megőrizze a történelmi pincesor épületeit. Ennek érdekében ötévente ajánlott a nádfedél felső részének a cseréje. Régebben mindez nem okozott nagy gondot, ám amióta különösen drága a nád, sokan kerülőutakon szerzik be a fedélrevalót. A pincék másik különlegessége az alacsony tömésfalak fehérsége, ami nyáron is kellemesen hűvös klímát biztosít.- Persze nemcsak a nosztalgia hozza ide az embereket, hanem a bor szeretete is. A szőlők közül leginkább a bogiári fajtákat, a vertelinit, a rizlingszilvánit, az irsaiolivért, a kékfrankost vagy az oportót kedvelik. A pincetúrákon betérő vendégek eddig még nem panaszkodtak a táskái hegy levére. Most szünetel a kisvasút, pedig eddig az hozta ide a legtöbb vendéget. Reméljük, hogy újra beindul, s akkor megint híre megy a táskái pinceszereknek. ■ Tóth Zoltán egyik legkedveltebb időtöltése, amikor megkóstolja a táskái szőlőhegyen termett gyümölcs levét Úton Európába Táska Kincse
