Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-07 / 131. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 1 8 2004. Június 7., Hétfő HflB BALATONSZENTGYÖRGY SZENTGYÖRGYI HÍRMONDÓ Átadták a kitüntetéseket A képviselő-testület által adomá­nyozott elismeréseket Nagy La­jos polgármester adta át. Bala- tonszentgyörgy díszpolgára Nyír Ferenc, a szlovákiai Nagyida polgármestere lett. A Balaton- szentgyörgyért kitüntetést az is­kola konyhájának dolgozói, a polgárőr-egyesület, és Nyéki Péter volt körjegyző vehette át. Faragott harangláb Battyánpusztán, ahol nincs templom, az önkormányzat a ha­ranglábat szeretné felújítani. A tervek szerint faragott oszlopo­kon helyezik el a harangot, amely fölé kis tetőt emelnek. A munkát a nyárra tervezik és a község finanszírozza. Megújul a Sport utca Annyira felfagyott a Sport utca burkolata, hogy mindenképpen fel kell újítani. Az önkormányzat a megyei területfejlesztési tanács­nál pályázott sikeresen és négy­millió forintot kap a beruházásra. Ehhez kétmilliót tesz saját erőből. Az útfelújítást ősszel végzik el. Minősítik a táncegyüttest Ismét minősítésre készül a Kis- Balaton Néptáncegyüttes. Több évtizedes a múltja, s fellépéseire szinte az egész község készül, mert alig akad Szentgyörgyön olyan család, amelyik ne kötőd­ne a táncosokhoz. Ma már az egykori táncosok gyermekei ta- nulják a lépéseket. ■ Recept Szentgyörgyről Kukoricaprósza Az egyszerű, de közkedvelt va­csoraételt igen könnyű elkészí­teni. Hozzávalók: 3 tojás, 3 deci cukor, 8 deka margarin, 3 deci kukoricaliszt, 3 deci simaliszt, 4 pohár kefir. Ezeket az alapanya­gokat összekeverjük, egy nagy tepsibe öntjük, miután az alját étolajjal vagy margarinnal meg­kentük. Szilvalekvárt szaggatunk bele és tejföllel meglocsoljuk. ■ A CIKKEKET GÁLDONYI MAGDOLNA ÍRTA FOTÓK: MÁRTON LÁSZLÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT A BALATON­SZENTGYÖRGYI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A PIKI CENTRUM TÁMOGATTA A Kis-Balaton tőszomszédságá­ban, a Balaton partján fekszik Balatonszentgyörgy. Aki nyugat felöljön, itt látja meg a magyar tengert. Szentgyörgy tehát a Ba­laton nyugati kapuja, bár az itt élők nem dicsekszenek ilyen címmel. Azon vannak, hogy aki betér hozzájuk, az jól érezze magát. Ez nem nehéz, mert a község lakosai jószívű, vendég- szerető emberek, akik egymást is becsülik. Ennek a szeretettel­jes vidám közösségnek az ösz- szetartó ereje a tánc és a közös munka jövőt építő dolgaikban. Megtalálták az ősi Besenyő falut Szentgyörgyöt olyannak látja a kí­vülálló, mint egy csendes helyet, ahol az emberek teszik a dolgukat. Nem hangoskodnak a sikereikkel, s közben a tópart egyik legiparoso- dottabb településén élnek a Bala­ton nyugati kapujában. Nagy Lajos polgármester több évtizedes nép­művelői múlttal hozzászokott, hogy a szervező a háttérben marad. Elis­meri: van alapja a látszatnak. Képvi­selő társaival szervezi a falu életét, de a főszerep a civil szervezeteké.- Nyolc egyesület tevékenykedik a községben. Nálunk minden rendez­vény sikeres, mert velük szervez­zük. Az önkormányzat ugyanis nem akar rátelepedni a falura. Az a dolga, hogy megteremtse a feltétele­ket - mondta Nagy Lajos. Csaknem 3-400 lakos vesz részt a civil szerve­zetek mindennapi életében, máso­dik otthonuk a művelődési ház, il­letve az a civil ház, amit az önkor­mányzat újított fel és adott át az egyesületeknek. Itt tartják nemcsak a közgyűléseiket, klubnapjaikat és rendezvényeket is szervezhetnek. Lelkes klubtagok Kiváló körülmények között dol­gozhatnak. Új szertárt kaptak a tűzoltók, akik között a feleségek is szívesen tevékenykednek. A mar­cali tűzoltóság is köszönte a mun­kájukat, mert a kis-balatoni nádas- tüzek eloltásában jeleskedtek. A sportegyesületnek szintén kiváló pályái, öltözői vannak. Népesek a Bozsik-program támogatásával ne­velt gyermekfutballcsapatok is. Doroszi József alpolgármester, aki évekig odaadóan intézte a vízi- közmű-társulat munkáját és pénz­ügyeit, azt mondta:- Az önkormányzatnak nem öncélú érdeke a helyi civil társada­lom támogatása. Azon vagyunk, hogy minél több egyesület, klub alakuljon. Ehhez igyekszünk meg­teremteni a feltételeket. Ez az a ka­pocs a falu vezetése és a lakossága között, és segít, hogy az itt élők jól érezzék magukat Szentgyörgyön. Információt kapunk tőlük, s ez nél­külözhetetlen a jó döntésekhez. Ma már előfordul az is, hogy a civil ötletet megvalósítják az egye­sületek. A művelődési ház épületé­ben tervezett Teleház pályázatát az Info-Ház Egyesület készítette. Infoház a falunak Az általános iskolában 1980 óta ta­nít matematikát, kémiát, informati­kát Molnáráé Horváth Gyöngyi, s ő az intézmény számítógépes rend­szergazdája is. Örömmel mutatta a korszerűen berendezett számítás- technikai térmet, ahol a berendezé­sek egy része csak ideiglenesen van, mert arra várnak, hogy a köz­ség lakói használják majd őket. A kiváló pedagógus ötlete volt a pályázat, s ezt aztán meg is írta mint az Info-Ház Egyesület alapító tagja. A község így nyert a 8 millió forintos beruházáshoz 6 milliós Sapard-támogatást. Olyan jó volt a pályázat, hogy odaítélték a maxi­mum hozzájámlást. Az már szinte természetes, hogy a Sulinet-pályá- zaton is nyert az iskola a tanárnő jóvoltából. Mint elmondta, úgy ter­vezik, hogy az év végére elkészül a könyvtár melletti helyiség átalakí­tása és a szükséges telefonvonalak kiépítése. Ezen a község lakói szá­mára nyitott e-Magyarország Pon­ton teljes körű kommunikációs szolgáltatást vehetnek igénybe a betérők. Szakképzett felügyelő se­gít majd eligazodni a kommuniká­ciós eszközök használatában. Az önkormányzat az elmúlt években sokat harcolt azért, hogy olyan telefonvonalak épüljenek ki a községben, amelyek alkalmasak a kényelmes internethasználatra is. Nemcsak Nagy Lajos polgármes­Nagy Lajos tud a háttérben maradni Molnárné Horváth Gyöngyi pályázatot írt Doroszi József segíti az egyesületi munkát tér, hanem Tüskés Balázs önkor­mányzati képviselő is sürgette a korszerűsítést. Az erőfeszítések, lám, nem voltak hiábavalók. Az a jó értelemben vett megszál­lottság sem volt hiábavaló, ahogy László István helytörténész hol harcosan, hol szelíden ösztönözte a falu múltjának feltárását. Arra sem sajnálta az időt, hogy a hely­színen minden arra járónak elma­gyarázza, mire bukkantak az általa folytatott kutatások nyomán. Kutatják műltjukat A régészek befejezték a munkát a temető melletti területen. A régi Be­senyő falu nyomaira bukkantak, és előkerültek egy földvár romjainak darabjai is. Bizonyára meglepődtek •annál az állami alapnál, ahova az önkormányzat a régészeti feltárás ügyében pályázott a megyei múze­umok igazgatóságának közremű­ködésével. Kevés falunak futja ilyesmire az erejéből. A szentgyör- gyiek mindenesetre hárommillió forintot nyertek a feltárásokra. Somogy országosan védett mű­emlékeiből kettő is Balatonszent- györgyön van, és ma már mindket­tő gondos gazdája a falu. Hivatalo­san ugyan a kincstár tulajdona a Csillagvár, de az önkormányzat kérte s megkapta a kezelő jogát. Az egykori vadőrház ma a turisták szí­vesen látogatott célpontja, miként a talpas ház, a régmúlt tanúja is. Szentgyörgyre az is jellemző, hogy a gyermekkori becenevét büszkén viseli üzletén a tulajdo­nos. Piki már nemcsak a szűkebb hazájában, de külföldön is fogalom. Piki a központban Alig tudtunk a hét végén szót válta­ni Kiss Józseffel, mert a németor­szági Lambergből jött negyventagú turistacsoport fogadása, elszálláso­lása, bizony, lekötötte minden ide­jét. A Piki Centrum tulajdonosa, aki éttermet és ABC-t vezet, annak is örül, hogy a hozzá érkezett ven­dégek fogadásában a falusi turiz­musba kapcsolódott szentgyör- gyiek a partnerei. A Sport utca leg­szebb házaiban fogadta a vasárnap érkezőket. Nem panaszkodik tehát a nyári idényre, mert törzsvendé­gei 10-18 éve járnak hozzá vissza, s a legjobb reklám számára az, amit az elégedetten távozók osztanak meg az útra kelőkkel. Elmondta azt is, hogy a magyar reál üzletlánc tagjaként üzletében olcsó árakkal dolgozik, és bátran fölveszi a ver­senyt a multikkal. Pályázni még nem pályázott, mert úgy számol, hogy az üzletnek kell eltartania magát. így tehát önerőből fejleszt évről évre. Jövőre már 10 éves szü­letésnapját ünnepelheti a Piki Centrum, ami 13 embernek ad egész évben munkát, s kiváló hely­beli szakembereire Kiss József igencsak büszke. Partnert keresnek A csökkenő gyermekszám a követ­kező években komoly gondokat okozhat Szentgyörgyön is. Nagy Lajos és Doroszi József egyetért ab­ban, hogy ezt csak a falu társadal­mának egyetértésével oldhatják meg, viszont van rá idejük. Nem kényszerülnek kemény lépésekre az óvoda jövőjével kapcsolatban. Megfontolva haladhatnak. Azon gondolkodnak, hogy a környező településekkel keresik az együtt­működést, mert együtt előbbre jut­hatnak. Semmi kétségünk nem le­het afelől, hogy ezt a helyzetet új partnereivel oldja meg a község. Nyír Ferenc, Nagyida polgármeste­re azt mondta, amikor átvette a díszpolgári címet, hogy a csaknem 25 éves barátság éveiben Szentgyörgytől mindig szeretetet kaptak. _ ■ Úton Európába Sztártehenek a portán Nagy Ervin már megszokta: a tévések bekéredzked­nek az udvarára, hogy filmet készítsenek istállóban kérődző teheneiről. O az egyetlen gazda a faluban és a környékén, aki hagyományos módon neveli a jó­szágot: a három tehenet, három növendéket s a két borjút. 1985-től tart szarvasmarhát, néhány éve pedig őstermelő. Nem mondott le a kenyérkereső állás ku­tatásáról, de ez manapság igen nehéz a Balatonnál.- Hobbinak sok, megélhetésnek viszont kevés a szarvasmarhatartás - mondta. Azt elismerte, hogy az eddiginél jelentősebb támogatásra számíthat, mert megkétszereződik a marhánként kapott állami kifize­tés. Azt a tízhektárnyi szántót és gyepet, amelyen az állatok takarmányát termeti meg, könnyebben műve­li majd, mert azzal számol, hogy 2007-től 30-35 ezer forintos földalapú támogatást kap. A helyi rendelet szerint tíz szarvasmarhát lehet tartani a saját portán. Ahhoz, hogy növelje az állatállományt, tanyát kelle­ne létesítenie a községen kívül, de ehhez hiányzik a saját tőke. Felhagyott a tejeladással is, pedig szívesen vitték tőle a friss italt. A tejkvóta megszerzésének vi­szont olyan szigorúak a feltételei, hogy azt egy magá­nyos gazda nem tudja teljesíteni. Úgy tűnik, hogy Nagy Ervin portáján marad a kisegítő tevékenység. ■ Balatonszentgyörgy Kincse Az érintetlen tópart Szentgyörgyöt úgy tartják számon: ez az egyetlen Balaton-parti falu, amelynek nincs tópartja. Holott ez így nem igaz: strandolásra alkalmas területe való­ban nincs, de érintetlen, őshonos növényekkel be­nőtt vízpartja a horgászok paradicsoma lehet. Nincs még egy ilyen hely a régióban, ahol folyó tor­kollik a Balatonba. A Zala torkolata ma is a horgászok kedvenc területe. A Balaton-part azonban ma még megközelíthetetlen: nádas, fás, ligetes rész, ahol a ter­mészet háborítatlanul éli a maga életét. A község a tó­part egyik legnépesebb horgászegyesületével készít pályázati tervet a part megnyitására. A szenlgyörgyi horgászegyesületnek több mint százötven tagja van Kőhalmi Gyula elnök vezetésével. Miután ez a part a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, szükséges a parkigazgatóság hozzájárulása is a tervhez. Ezt sze­rencsére megszerezte az önkormányzat. Mindeneset­re olyan kikötőt szeretne létesíteni mintegy ötven csó­nak elhelyezésére, amely a legkisebb mértékben avat­kozik be a természetbe. Tehát nem gondolkodnak nagy létesítményekben, csupán egy igényesen kialakí­tott esőbeállót építenének ide. A parkolót megoldanák a 76-os út mellett. A megvalósításhoz a Balaton Fej- lesztési Tanácsnál pályázik Szentgyörgy.___________■ A falu egyik legszebb utcájában, családi házas környezetben gon­dozza teheneit a gazda, aki több támogatással számolhat. Ma még érintetlen, vadregényes a táj a Balaton és a Zala folyó ta­lálkozásánál. Kőhalmi Gyula is szeret itt horgászni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom