Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)
2004-05-29 / 125. szám
| 2004. Május 29., Szombat ________________________________________________________A L M A N A C H - 2 4 3 7. OLDAL Zselickisfaludról már csak Szilvás szentmartól! felé vezet út, így nincs túl nágy gépjárműforgalom. Inkább a mezőgazda- sági gépek járnak errefelé az úton, hogy behozzák az esős idő okozta lemaradást. A települést övező erdők - mint egy jótékony t kéz - féltőn óvják a kis falut. Ezt a települést gyakran nevezik a Zselic tüdejének is. A környezet a legnagyobb értéke, még akkor is, ha gátat szab a munkahelyteremtésnek. Megóvása érdekében Zselickisfaludon nemet mondanak az iparosításra. Kibeszélik a Katiban még a gyereket is Munkahelyén, a szennai téeszben értük el Zóka Tibor polgármestert. A falu gondjai mellett most a kukoricavetés miatt is fő a feje. Zselickisfaluddal kapcsolatban kiemelte, hogy ez különösen nyugodt falu. S a biztonsággal sincs most gondjuk, mert megszűntek a pincefeltörések és a tyúklopások. Ez pedig nagyrészt a polgárőrség tevékenységének köszönhető.- A sorozatbetörések korábban elég gyakoriak voltak - mondta Zóka Tibor -, mióta azonban rendszeresen járőröznek a polgárőrök, mindez megszűnt. Cseh József irányítja és szervezi a polgárőrök munkáját. Ők többnyire éjszaka dolgoznak, napközben pedig a falu lakossága figyeli az idegeneket, a kószáló személyeket, és ha valahol gyanús embert látnak, azonnal szólnak a polgárőröknek. A Zselic tüdeje Zselickisfalud amúgy is csendes település, hiszen senki sem folytat ipari tevékenységet. Ez egyrészt jó, mert megmarad az érintetlen tiszta környezet, a munkahelyteremtés szempontjából azonban baj.- Az egyik szemem sír, a másik nevet. Nem is szeretnénk ipart, mert legnagyobb kincsünket, az érintetlen természetet csak így tudjuk megóvni. Erdörengeteg öleli körül a falut, s ez a Zselic tüdeje. A természet védelme érdekében is meg kell oldanunk a szennyvízelvezetést, akkor a szippantott szennyvíz elhelyezése is legalizálva lenne. Jelenleg Kaposvárra hordják be, s ez tetemesen növeli a költségeket. A falu életében gondot okoz az, hogy nincs vezetékes gáz. Belátható időn belül azonban nincs lehetőség a beruházás elvégzésére. Orsós Mihályné kis háza majdnem a falu végén áll. Őt nem any- nyira a földgáz bevezetése vagy a csatornázás izgatja, hanem a mindennapi megélhetés és a méregdrága gyógyszerek. Az asszony szívós cukorbeteg, és választania kell, hogy vagy gyógyszert vesz, vagy pedig diétázik. Pénztelenül- Harminc éve itt élek a faluban; ma már nyugdíjas vagyok, előtte pedig Kaposváron dolgoztam. A fiammal élek együtt, ő munkanélküli. A kettőnk jövedelme a segély meg az én nyugdíjam. Nehezen élünk. Van egy tós kertem, abban megterem a hagyma, zöldség, s van pár baromfim is. A betegség nagyon sokba kerül, bár kapok némi támogatást. Havonta négy-ötezer forintot azonban még így is ki kell fizetnem. Tízféle gyógyszert szedek. Diétázni is kellene, de nem tudom megvenni az élelmiszereket. így azt eszem, ami van: krumplit, káposztát, mindent, ami megterem, amihez hozzájutok. Orsós Mihályné fia harmincéves, de nem akar nősülni.- Már meg kellene nősülnie, de nem talál megfelelő asszonyt. Itt, a faluban nincs olyan, aki tetszene neki, messzebb meg nem akar elmenni... A Kati boltban késő délelőtt nincs nagy forgalom. A bevásárlásokat már reggel megejtették, ilyenkor inkább csak egy sörre térnek be a férfiak. Az üzlet jellegzetes falusi szatócsbolt. A nagy kihívás Parányi területen azonban szinte minden kapható. Friss zöldség, hentesáru, tejtermék, kenyér, körömlakk, iskolai füzet, és sorolhatnánk még.- Komoly kihívást jelentett a HACCP-rendszer bevezetése, illetKati, a boltos minden friss pletykát tud Horváth Tibor: Csak ajándékba szövök ve az, hogy megfeleljünk az uniós előírásoknak - mondta Seregélyné Kulcsár Katalin tulajdonos. - Még mindig vannak azonban hiányosságok, ezeket fokozatosan pótoljuk. Túl nagyok a követelmények, egyszerre nem is tudtam mindet teljesíteni. Eddig is több százezer forintot költöttünk rá, és még nincs vége. Már az is megfordult a fejemben, hogy nincs értelme csinálni, de leszázalékolt nyugdíjas vagyok, és kell ez a kis keresetkiegészítés. Kelendő a pletyka A bolt az uniós igények miatt átalakult, de az emberek vásárlási szokása és pletykaéhsége nem változott. - Az alapvető élelmiszereket veszik meg, illetve a dohányárut és az alkoholt. A pletykáló kedvük azonban töretlen. Mindenről tudok, ami a faluban történt vagy nem történt, s még a lábamat sem kell kitennem innen. Az ismert táncpedagógus házaspár, Horváth Tibor és a felesége, Zóka Éva csak érkezésünk előtt néhány perccel érkezett haza Kaposvárról. Ez a rövid kis idő is elég volt a tizenöt hónapos Zalánnak, hogy közelebbi ismeretségbe kerüljön néhány naposlibával. Szerencsére nagyobb baj nélkül túlélték a kis szárnyasok. Házigazdánk a szabadidejében sző. Termékei kiállításokon tekinthetők meg, s csak néhány kiváltságos megajándékozott mondhatja a magáénak. Takácsok ivadéka- A néptánc és népviselet egymástól elválaszthatatlan - mondta Horváth Tibor. - Valamikor a ruhákat nem lehetett megvenni, hanem otthon kellett elkészíteni. Ha nem otthon szőtte meg a lány az édesanyja segítségével, akkor takácsmesterhez vitték a kendert, a gyapjút, és az szőtte meg. Egy eladósorba kerülő lánynak készen kellett lennie a stafírungjának. A takácsok mindig férfiak voltak, a feljegyzésekben sehol sem szerepel nő ebben a szakmában. A takácsok egyébként szegény emberek voltak. Még népdalban is megénekelték: „megy a takács az utcában, lötyög a tej a hasában, hej, takács oda vagy, rémisztő csoda vagy, máma rétes, holnap is, holnapután kenyér sincs”. Nyaranta aratni jártak, s vállaltak mindennemű mezőgazdasági munkát. Horváth Tibort az agráregyetemen Csapó Angéla vezette be a szövés rejtelmeibe. A barátok, évfolyamtársak unszolására ment le a szövőszakkörbe.- Ott szerettem meg, és később sem szakadtam el a szövéstől. Szövőállványon kezdtük, majd szövőszéken folytattuk. Több szövőalkalmatosság mellett egy több mint százéves szövőszékre vagyok büszke, bár nem idevalósi, hanem bogyiszlói. Az évek során elveszett, tönkrement alkatrészeket felújítottuk, és most azon dolgozom. Kiállításra készülnek Horváth Tibor a szőtteseivel, Zóka Éva a terménybábjaival gyakori résztvevője a különböző bemutatóknak. Legutóbb éppen a megyei népművészeti kiállításon nyertek díjat. Ennél nagyobb elismerés az, hogy részt vehetnek az országos kiállításon Budapesten.- Kétévente rendezik meg az országos kiállítást, két éve bronzdíjat kaptam. Ma már nem adok el szőttest. Hobbi ez, amit nem lehet megfizetni. A tervezés, a rajzolás sokszor több időbe, utánajárásba van, mint maga a szövés. Csak ajándékba adok a szőtteseimből. Ilyenkor az vezérel, hogy a megajándékozott olyasmit kap, ami a világon senki másnak sincs. ■ Zselickisfalud ZSELICKISFALUDI HÍRMONDÓ Aszfattúton kerekeznek Elkészült az 1,3 kilométer hosz- szú kerékpárút és járda. A beruházás összesen 33 millió forintba került, s ehhez a területfejlesztési tanács 6,5 millió forintos támogatása mellett hatmillió forint önerőt adott az önkormányzat, valamint az Okig-pályázaton nyert pénzt. Emlékmű a falu főterén A község főterén áll az I. és a II. világháborúban elesett katonák emlékműve és két kopjafa. A területet a közhasznú munkások tartják rendben, ők virágosítják. Egy trafó azonban elcsúfította az emlékhelyet. A Dédász eleget tett a lakosok kérésének, és áthelyezte az áramátalakítót, így már semmi sem zavarja az emlékezést. Virágot és csemetéket ültettek Másfél millió forintot nyert az ön- kormányzat a zöldfalu-mozgalom keretében, s ehhez még ötvenezer forintot kapott az erdőfelügyelőségtől. Ebből a pénzből különböző egynyári virágokat és facsemetéket vásárolt, s ezekez az utcákon meg a főtéren ültették el a közmunkások. ■ Recept Zselickisfaludról Savanyú répaleves Ehhez két kiló legyalult savanyú takarmányrépa kell, valamint egy kiló sertéshús, fél kiló füstölt csülök, egy vöröshagyma, 4 gerezd fokhagyma, babérlevél, só, ételízesítő, egy kis őrölt kömény és bors, fél liter paradicsomlé vagy egy doboz püré, egy fűzni való paprika. A savanyított répát, a felkockázott húst és a csülköt, az apróm vágott vöröshagymát és a fokhagymát föltesszük főni annyi vízzel, hogy ellepje. Amikor forr, ráöntjük a paradicsomot, beletesszük a babérlevelet, sót, paprikát, és ízlés szerint fűszerezzük. Zsíron vagy olajon rántást készítünk, abba egy késhegynyi piros- paprikát teszünk, majd vízzel fölengedjük, hozzáöntjük a megfőtt répához, és összeforraljuk. Tálaláskor tejfölt is kínálunk hozzá. ■ A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Piacot kell teremteni Steiner Imre: A magyar paraszt mindig megélt a szorgalmából, de hiába az uniós csatlakozás, egyre nehezebb a sorsa Több mint húsz hektáron gazdálkodik Steiner Imre és családja. Megtermelik a lovaknak, szarvasmarháknak, sertéseknek az eleséget, és jut még eladásra is.- Az uniós csatlakozásból még nem érzékelünk semmit - panaszolta Steiner Imre. - Két hónappal ezelőtt kész volt egy bika: elérte az eladási súlyt, és máig is etetjük, mert nem tudtuk eladni. A tavalyi árnál is kevesebbet ígérnek érte. Még azt sem tudjuk, hogy érdemes-e egyáltalán foglalkozni vele. Steiner Imre elmúlt 77 éves, túl van egy infarktuson, s már kevesebbet dolgozik. Tervezi, hogy legalább az utódoknak átadja a tudását. - Ráfizetéses a mezőgazdaság, nehéz meggyőzni a gyerekeket, unokákat, hogy maradjanak itthon és dolgozzanak a gazdaságban. Nagy a bizonytalanság. A menyemnek nincs munkahelye, van egy kis gond az egészségével is, de ügyesen csinálja. Bár nem úgy, mint én. Az unióban sem bízom; talán, ha megindul az export. A parasztnak nem támogatás kell, hanem a piacot kell megteremteni. A szorgalma mindig elég volt arra, hogy eltartotta önmagát, s jutott még eladásra is. Most az átvételi árak nem fedezik a kiadásokat. Ott tartunk, hogy egy nyiratko- zás annyiba kerül, mint fél zsák gabona. ________■ Zse lickisfalud Kincse Az erdei iskola Délelőttönként csak a tanórák szünetében hallatszik gyermekzsivaj a református egyház nyári táborából. A délután azonban a játéké, a sporté, a kirándulásé. Egyszerre több mint száz gyereket fogadhat a hetvenes évek óta létező ifjúsági tábor, amit minden évben fejlesztenek. A kaposvári református iskola minden diákja eltölt itt egy hetet. Az iskola jellege folytán a hitélet áll a nevelés középpontjában, és ez nincs másként az erdei iskolában sem. A mindennapok során gyakoriak a beszélgetések a Bibliáról, a közös imádságok, vannak csendes elmélkedések és hittanórák. A tábor résztvevői rendszeresen kirándulnak, népszerű úti cél Szenna és a patcai Katica-tanya, de ha csak a környék szőlőhegyeiben fordulnak meg, azt is élvezik a gyerekek. Nyaranta kinyit a tábort olyankor nemcsak az iskola diákjai járnak itt, hanem az ország minden részéről, sőt külföldről is jönnek többnyire református csoportok. A túrázáson kívül kézműves-foglalkozásokat is tartanak. A tanárok is szívesen vállalják a táborban a huszonnégy órás szolgálatot, bár ez rendkívül fárasztó, de így sokkal közelebb kerülhetnek a gyerekekhez és a szülőkhöz. Az esti tábortüzek hangulata, a sült szalonna illata, a meghitt beszélgeté- sek, a táj szépsége feledtetik a fáradságot. ______m Az erdei iskolában a református oktatási intézmény minden tanulója eltölt egy hetet. Ilyenkor kirándulnak, játszanak, kikapcsolódnak
