Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

2004-05-25 / 121. szám

6. OLDAL TENGŐD Tengődi Hírmondó Településrendezési terv Kétmillió-háromszázezer forintot hagyott jóvá a képviselőtestület a község rendezési tervének elké­szítésére, s támogatásért is pályá­zott a megyei területfejlesztési ta­nácshoz. Elkészítésére egy ka­posvári tervezővel kötött szerző­dést, a képviselők a tervet no­vemberben tárgyalják meg. 2004. Május 25., Kedd IHI A L M A N A C H - 2 2 4 ________________________________________________________ Te ngőd a külső-somogyi dombok közé búvik, Tolna határán. Er­dők övezik. A falu besenyő ere­detű neve gazdagságot jelent. Az egykori virágzó község önkor­mányzatában az utóbbi másfél évtizedben gyakori volt a tor­zsalkodás. Önálló jegyzősége megszűnt, napirenden van az iskola felső tagozatának megszün­tetése, és a posta is bezár. Kétar­cú falu: a szép és gondozott por­ták mellett elhanyagolt, üres há­zak is állnak. A hetvenes évektől sok lakos elköltözött, de az ön- kormányzat bízik a fejlődésében. Kiépítik a testvérkapcsolatot Schwabachot szeretné testvérte­lepülésnek az önkormányzat. A németországi kisváros több pol­gára is együttműködési szándék­kal kereste meg a tengödieket. A képviselő-testület nemrég úgy döntött, hogy hivatalosan is fölve­szi velük a kapcsolatot. Gazdakörbe tömörültek Gazdaköri egyesület alakult 12 taggal a faluban, s Vati Ferencet választották a vezetőjének. Tagjai­nak a száma azóta kettővel nőtt. Legközelebb június elején gyűlnek össze: szakmai előadást hallgat­nak meg a növénytermesztésről és az uniós lehetőségekről. ■ Recept Tengődről Szarvaspörkölt így készítjük el Szakály Béláné re­ceptje alapján a magyaros szar­vaspörköltet. Hozzávalók: 1 kiló szarvascomb, 3-4 fej vöröshagy­ma, 2-3 zöldpaprika, 2 paradi­csom, 5-6 gerezd fokhagyma, bors, só, 15 dkg pirospaprika, 10 dkg füstölt szalonna, 10 dkg zsír, 2 dl vörösbor, 2 db babérlevél, chili­paprika és őrölt kömény. A kockák­ra vágott vöröshagymát megpirítjuk, s erre rátesszük a karikákra szelt zöldpaprikát és a paradicsomot, majd hozzáadjuk az őrölt pirospap­rikát és a felkockázott szarvashúst. Felöntjük 2 deci vízzel; sózzuk, borsozzuk, beletesszük a chilipa­prikát és az őrölt köményt. 3/4 órai főzés után beletesszük az ap­ró kockákra vágott füstölt szalon­nát is, akárcsak a fokhagymát. Ez­után hozzáöntjük a 2 deci vörös­bort, s további 20 percig főzzük. A csípős szarvaspörköltet főtt bur- gonyával kínáljuk. __________■ A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA FOTÓK! GÁTI KORNÉL AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A TENGŐDI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Fájó gond az iskola, rámegy a vagyon Tizennégy kicsi játszott Denke Valé­ria óvodavezető irányításával és Sö­rös Gézemé dajka segítségével az óvodaudvaron. Délelőtt versekkel ismerkedtek, készülve a gyermek­napra. Fél 12 után nagy volt a moz­golódás az óvodakonyha előtt. Sorra jöttek az idősek éthordóval, s vitték az ebédet. Földesi Gézáné kettőt is cipelt: Országh Lajosáé­nak és Szakács Jenőnének. Csaknem 60 vásárló járt délelőtt a tahi áfész kis coop-üzletében. Ezt Grill Hajnalka üzletvezető mondta el, míg Dávid Ferencnével szállítás­ra készítette elő a csomagolóanya­gokat. A bolttal szembeni épület fa­lán tábla: „Bornemissza János hu­szárkocsma”. A bejárad ajtón lakat függ, lassan már másfél hónapja... A polgármesteri hivatalban Garai László körjegyző tartott ügy- félfogadást. Három lakos kereste föl, hogy megtudja: milyen lehető­ség van egyesület alapítására. A nyugdíjasok ugyanis ezután szer­vezetten kívánnak tevékenykedni. Egyetemre készül Közös érettségi-felvételi dolgozatát a múlt héten Kaposváron írta meg ifj. Dávid Ferenc, a tabi Rudnay kö­zépiskola tanulója. Egyetemre ké­szül bölcsésznek, tanárai javaslatá­ra. Elmondta: a tanárai fiatalos gondolkodásúak, lendületesek és jól felkészültek. Ennek is köszön­hető, mondta, hogy tanulmányi át­laga a négy év során mindig 4,5 fö­lött volt. Korábban úgy gondolta, hogy orvosnak tanul. Ezt a tervét a 12. osztályban föladta. Akkor ugyanis továbbjutott az országos középiskolai tanulmányi verseny német nyelvi területi döntőjére, s ez megváltoztatta elhatározását.- A gimnáziumban ez a négy év tele volt élménnyel - mesélte. - Na­gyon jó volt az osztályközössé­günk, s tanáraink jól fölkészítettek az érettségire is. Úgy érzem, kellő alapot kaptam, hogy elkezdhes­sem egyetemi tanulmányaimat. Szabadidejének nagy részét ifj. Dávid Ferenc Tengődön tölti, szü­leinek segít a ház körüli munkák­ban. Amikor pedig ideje engedi, a barátnőjével, Horányi Beatrixszal találkozik. Azt mondta: az egyetem sikeres elvégzése után nagyobb vá­rosba megy, tolmács vagy fordító szeretne lenni. Tengődön nem is tudná hasznosítani ismereteit... Versek bűvöletében Éppen a muskátlikat öntözte Petőfi utcai házában özv. Tóth Zoltánná, amikor meglátogattuk. A nyugdíjas asszony több alkalommal is szere­pelt már szavalattal a községi ün­nepségeken. Legutóbb az önkor­mányzat szervezte uniós csatlako­zási nap műsorában lépett föl.- A régi iskola udvarán a díszka­punál éjfél előtt elénekeltük a Him­nuszt, majd javasoltam: mondjuk el a Szózatot - így özv. Tóth Zoltánná. - Többen elkezdtük, de végig csak én mondtam. Kisgyerek korom óta szeretem a verseket. Sokat szavaltam diákként. Nyugdí­jas-találkozókon is szívesen állok színpadra. Az egyik ilyen rendez­vényen Vörösmarty Mihálynak a „Szegény asszony könyve” című költeményét mondtam el. Ezt még kiskoromból őrzi az emlékezetem. Ma is sok verset olvas a 76. évé­ben járó özv. Tóth Zoltánná, leg­többször Petőfit és Aranyt. Az októ­ber 23-i rendezvényen is mondott verset. Fellépéseken sohasem hibá­zik, s mindig nagy tapsot arat... Kétlaki élet Évtizedek óta kétlaki életet él Ta­kács Ilona, a képviselő-testület tag-, ja. 1963 óta a tabi Rudnay középis­kolának a tanára. Tabon is van egy lakása, de a szíve gyakran hazaszó­Özv. Tóth Zoltánné: Szívesen állok színpadra Vati Ferencné, az óvoda és iskola szakácsa lítja Tengődre, a szülőfalujába, hogy segítsen egyedül élő édesany­jának. Igényli is a társaságát, s így az utóbbi időben egyre több időt tölt itt, Tengődön. Pedig a városban is elismert szakember. Négy évtize­des pedagógiai és közoktatási tevé­kenységéért Takács Ilonának Tab képviselő-testülete éppen március­ban adományozott emlékplakettet. A kitüntetés meglepte, mint mond­ta, és örült annak, hogy értékelték sokévi munkáját. Tenni akar falujáért Most azonban a szülőfaluja érde­kében kíván cselekedni. A legutób­bi helyhatósági választásokon be­kapcsolódott a közéletbe. Tapasz­talta a képviselők széthúzását, a ci- vakodást, s úgy döntött, megpróbál­ja a munkát helyes irányba terelni.- Több esetben önkényesen döntöttek, s ez engem fölháborított - mondta Takács Ilona. - Szenvedő alanya is voltam egyik-másik tevé­kenységnek. Akkor határoztam el: indulok képviselőként, és ha meg­választ a lakosság, talán tudok hat­ni képviselő-társaimra, hogy de­mokratikus módon hozzák meg a döntésüket. S hogy összefogjunk és mindannyian a falu fölemelke­déséért, fejlődéséért dolgozzunk... Vitamindús ebéd Másfél éve jött a napközi otthonos óvoda konyhájára Vati Ferencné szakács. A szakiskolát Kaposváron végezte, dolgozott a Balaton-par- ton, majd betanított munkásként a tabi Flextronicsnál. A szakács be­tegsége után keresték meg, hogy vállalja el a főzést a napközi ottho­nos óvoda és iskola konyháján.- Helyben van a munkahelyem, két gyerekem is ide jár óvodába, így nem haboztam, szívesen jöt­tem szakácsnak - mondta Vati Fe­rencné. - Naponta általában 75-80 adag ételt főzünk az óvodásoknak, iskolásoknak és a felnőtteknek. A mai ebéd májgaluskaleves, karalá­béfőzelék és húsgombóc. Az étren­det mindig úgy állítjuk össze, hogy változatos, vitamindús és zsírsze­gény legyen. Arra törekszünk, hogy sok gyümölcsöt, primőrt ad­junk az itt étkezőknek. A konyháról 22-23 felnőtt kapja naponta az ebédet. Itt készítik a gyerekek tízóraiját és uzsonnáját is. Vati Ferencné azt mondta: a ki­csik igényei szerint sütnek pala­csintát, gofrit, pizzát, de kedvenc ételük a vargabéles is... Mozgalmas napja volt Lakos Já­nos polgármesternek. A körjegyző­vel arról tárgyalt, hogy az iskola sorsáról minél előbb dönteniük kell a képviselőknek. Megtudtuk: a tabi közoktatási társuláshoz csatla­kozással diákonként mintegy 130 ezer forintot takarít meg a falu. S ha a szülők elfogadják az 1-4. osz­tály összevonását, akkor feltehető­leg megmarad az alsó tagozat. Lakás a rendőrnek- Nem szeretnénk elszalasztani az önhikis támogatás ez évi részét, mert számtalan a megoldásra váró feladat, s kell a pénz - mondta a polgármester. - Ránk hárul az or­vosi ügyelet megszervezése is. Erre pénzt nem kapunk; több feladatot is ráruháznak az önkormányzatra, de nem adnak hozzá forrást. Fájó pont Tengődön az iskola esetleges bezárása, ám ha most ebben nem lépünk, akkor a község feléli a va­gyonát, és nem lesz majd miből fejleszteni... Szeretnénk kialakíta­ni a faluközpontot is. Ezt az idén megtervezzük: ott lesz a kultúrház és az orvosi rendelő is a kiépítendő csomóponttal. Ezenkívül két szol­gálati lakást rendbe akarunk tétet­ni: az egyik a körjegyzői lakás, a másik a kmb-s rendőré. ■ Úton Európába Ráfizetünk a hízókra Őstermelő a 25 éves Major Kornél, de nem főfoglalko­zásban: most végzi ugyanis a gödöllői egyetem mező- gazdasági főiskolai karát, illetve Gyöngyösön agrár­kereskedelmi és menedzserasszisztensi szakon első­éves hallgató. Családja a kilencvenes évektől őster­melő: takarmányt termesztenek és sertést hizlalnak.- Tizenöt hektár földet művelünk - mondta Major Kornél -, de hamarosan csökkentjük az állatállományt; nem éri meg a sertéstartás. Még a költségeink sem té­rülnek meg a felvásárlási árban; jobban járunk, ha el­adjuk a terményt. Már csak két kocánk és 10-12 hízó van az ólban. Pár éve még 50-60 sertést adtunk le, az idén viszont csak tizenkettőt, és még hat-nyolc maradt. Majorék úgy vélik: ki kell várni, hogy a csatlako­zás folytán mi lesz a mezőgazdasággal, az állattartás­sal. Major Kornél szerint a sertéstartásnak nincs nagy jövője, ezért váltani kell. Úgy véli, hogy a méz keresett cikk, és ott az állami támogatása is nagyobb.- Hogy megműveljük a földünket, alig négy éve több mint hatmillió forintot beruháztunk új gépekbe - tette hozzá. - Vettünk egy MTZ traktort és hozzá munkagépeket is. Kétmillió forint vissza nem téríten­dő támogatást kaptunk hozzá. Az idén a növényter­mesztéshez Szükséges gépeket szeretnénk beszerez- Négy éve, hogy Majorék új munkagépeket vásároltak támogatással ni: ásó-boronát és a vetőgépre adagolót. _________■ földjeik megműveléséhez. Képünkön: Major Kornél az MTZ traktorral Ten gőd Kincse Áldozatok emlékműve A falu parkjában áll az emlékmű, szemben a polgár- mesteri hivatallal. Rajta az I. és a II. vüágháború ten­gődi halottainak a neve. Az emlékművet 1994-ben emeltette az önkormányzat, kiválasztásába bevonta a lakosságot: hat terv közül választottak. A fehér ala­pú emlékmű tetején réz fedőlap, körülötte díszkő burkolat és egynyári virágpalánták. A márványtáb­lára az I. világháború 45 és a II. világháború 27 áldo­zatának a nevét vésték. 1994. szeptember 24-én avatták fel, Katona Tamás országgyűlési képviselő (MDF) mondott beszédet. A háborús áldozatok em­lékművét övező parkot az önkormányzat gondoz­tatja. Több facsemetét is ültettek ide. Itt áll a község legnagyobb és legöregebb fája is, egy japánakác.- Nagy bánat érte 1944 őszén a mi családunkat is: hősi halált halt a 22 éves bátyám, Suti Ferenc - mond­ta a 76 éves Princz Istvánná az emlékműnél. - Erről másfél hónappal később kaptuk meg az értesítést. Én akkor voltam 17 éves... Szép emlékművet állíttatott az önkormányzat a háborúban odaveszett falubeliek­nek. Mikor errefelé járok, mindig hozok ide virágot is. Október 23-án minden évben itt emlékeznek meg a huszárok és az iskolások is. S halottak napján jön ide a legtöbb látogató. Könnyekkel küszködve mon- dunk imát, s gyertyát gyújtunk az elesettekért. ■ Mindig hoz ide Princz Istvánná is virágot. A fehér márványtáblán örö­kítették meg a két háború 72 hősi halottjának és áldozatának nevét

Next

/
Oldalképek
Tartalom