Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

2004-05-25 / 121. szám

www.somogyihirlap.hu Somogyi Hírlap jinwiiiii Iliin kJ J X 9770865 "9 12022II 04 12 1 , —:-----------------------------:--------------------------------------------------------------------------------------—--------------------------------------------------------------^--------------------------------------------------------------------------------------------------­XV . Évfolyam, 121. Szám. Ara: 85 ft, Előfizetve: 57 ft KÖZÉLETI NAPILAP A"' 2004. Május 25., Kedd----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------.------------------------------------------------• _____________________________________________ TE NGŐD Fájó gond az iskola, rámegy a vagyon 6. oldal Hírek BALATON. A Balaton térségé­ben az ütemtervnek megfelelően épül az M7-es autópálya. 2005- 2006-ban tervezik a kisbárapáti 67-es főút, a Gamás-Somogyvár, valamint Lulla-Balatonendréd közötti utak megépítését, ame­lyek költsége 3 milliárd forint. Az M7-es autópálya építéséhez kapcsolódó feladat a kaposvár- fonyódi összekötő út sztrádától a Balaton-partig tartó szakaszá­nak korszerűsítése, részben új nyomvonalon. A 67-es főút Látrányt és Somogytúrt elkerü­lő, 6,8 kilométeres szakaszát 2,75 milliárd forintért építik meg. 2007-2015. évek között ter­vezik a főutak Balatonszent- györgyöt, Somogybabodot és Marcalit elkerülő szakaszának építését, (ca) SOMOGYZSITVA. A somogyi vadászok tizenharmadik alka­lommal rendeznek vadászna­pot. A helyszín a tavalyihoz ha­sonlóan Somogyzsitfa-Szőcsény- puszta. Május 29-én hat hely­színen zajlanak az események. A különböző bemutatók és szó­rakoztató programok mellett a legnagyobb előzetes érdeklő­dés a vadászfórumot kíséri. Nemcsak a szomszédos me­gyék vadászai, hanem külföldi­ek is jelezték részvételi szándé­kukat. Baranya, Tolna, Zala és Győr-Sopron megye vadászka­marái mellett a horvát vadász­szövetség is érdeklődik a ren­dezvény iránt, (szá) SOMOGYBABOD. Az időközi választás után a régi-új polgár- mester, Hartnung György kény­szerhelyzetbe került: ellenfele csapatából négyen jutottak a hat­tagú képviselő-testületbe. A pol­gármester a posztért folytatott küzdelemben Szalai Attilát előz­te meg. Egykori alpolgármestere hatévnyi közösségi munka után mondott búcsút a testületi mun­kának. Hartnung György azt mondta, semmin sem akar vál­toztatni, mert őt ilyennek fogad­ta el a község: négy ciklusban ötször megválasztották, (gm) Heizler György, a Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság veze­tője: - Főként a me- m fekvő területein tett kárt a tavaszi eső- V szivattyúztak vizet és hat helyszínre hívták őket ami­att, mert partfalomlás veszélyezte­tett. Ráadásul öt esetben még vil­lámkár miatt is hívtak bennünket. Összességében azonban azt mondhatom, hogy csak az elmúlt három aszályos év miatt feltűnő ez a csapadékmennyiség, amúgy ennyi eső talán megfelel egy átla­gos tavasznak. Trunkó Ferenc, borász, Szőlős- györök: - A tavasz első két hónap­jában jóval több eső volt, mint az el­múlt években. Amíg ez a mező- gazdaság számos területén fejfájást okozott a gazdák­nak, addig a szőlő­nek nagyon jót tett. Ebből ugyanis valami biztosan a nyárra is raktározódik. A szőlő ugyanis nagyon hosszú gyökerek­kel rendelkezik, így a talajban mé­lyen tárolt nedvességhez is hozzá tud jutni. Nekünk most inkább az okoz gondot, hogy hidegebb volt a tavasz a szokásosnál. Nagyobb baj azért nem ér bennünket, szép lesz az idei szőlőtermés. Pomucz Tamás vitorlásoktató: - Mi, balatoni vitorlások a mostani­hoz hasonló csapa­dékos tavaszért imádkoztunk. S még nem fejeztük be a fohászkodást, hiszen jó lenne, ha a nyár sem lenne olyan száraz, mint az elmúlt években. Harminc centivel van több víz a Balatonban, mint egy éve, ennyi­vel több jut a vitorlások alá, s így már a mélyebb merülésűeknek sem kell attól tartaniuk, hogy megfeneklenek egyes kikötőkben. A múlt nyáron már-már kritikussá vált a helyzet emiatt néhány he­lyütt, de szerencsére a természet önmaga megoldotta a problémát. Aranyat érne a májusi eső Idén tavasszal majd háromszor annyi csapadék hullott a megyében, mint az elmúlt három év hasonló idő­szakában. Azt mondják: a májusi eső aranyat ér. Valóban, most is nagy szükség lenne rá. Hiába volt ugyan­is rendkívül esős a február és március, a május száraz. A megszokott csapadékmennyiség elmúlt ötvenéves átlagának alig a harmada esett eddig ebben a hónapban. Somogybán három helyen méri a meteorológiai szol­gálat a csapadék mennyiségét (képünkön a siófoki mérőállomás). Az adatok összehasonlításából kiderült, hogy a legkevesebb égi áldás Észak-Somogyban, a legtöbb Kaposvár környékén öntözte a földet. A Balaton vizének és a szőlészeknek jót tett az eső, de a tűzoltóknak sok gondot okozott. (Részletek a 4. oldabn) Megkérdeztük: örültek vagy bánkódtak az esős tavasz miatt? Ragaszkodnak a fesztiválhoz Csurgó Három évtized után, idén először szakadt meg a hagyomány, és nem Csurgón rendezték az or­szágos diákszínjátszó napokat. A szakmai szervező Or­szágos Diákszínjátszó Egyesület arra hivatko­zott: a helyi közösségi ház alkalmatlan színielőadásokra, emel­lett a szálláskörülmé­nyekkel is elégedetle­nek voltak a legutóbbi, 2002-es találkozó részt­vevői. A város felhábo­rodott, hiszen - mint azt Bihariné Asbóth Emőke pol­gármester kifejtette - 35 év alatt nem kevés időt, társadalmi mun­kát és pénzt áldoztak a fesztivál­ra, mégis a megkérdezésük nél­kül döntöttek. Most azonban felcsillant némi remény a jövőt illetően. A polgár- mestertől megtudtuk: az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma és az Oktatási Mi­nisztérium is támogatásáról biz­tosította a csurgóiakat. Igaz, en­nél többet nem tehetnek, mint azt Koncz Erika közgyűjteményi és közművelődési helyettes ál­lamtitkár írta, ugyanis a szervező civil szervezet szabadon dönthet arról, hol és miként kíván tovább működni, rendezvényeket lebo­nyolítani. Emellett hite­les, aláírt együttműkö­dési megállapodása sincs a városnak az ODE-val. Viszont abban egyetértettek a szakem­berek: kevés ehhez ha­sonló és ilyen nagy múltú ifjúsági fesztivál van hazánkban, a ren­dezvények pedig szín­vonalasak, jó hangula­túak voltak.- Egyesületünk természetesen nem Csokonai Diákszínjátszó Napokat fog másutt rendezni, ha­nem Országos Diákszínjátszó Ta­lálkozót - igyekezett megnyug­tatni a csurgóiakat Gyombolai Gábor, az ODE elnöke. Azt java­solta: Csurgó rendezzen meghí­vásos országos fesztivált, vagy az idei találkozót tegyék jövő évre, esetleg regionális rendezvényt szervezzenek. Ám a csurgóiak szeretnék a „saját” fesztiváljukat, visszakapni. varoa andrea Útban vannak a sírok Nagyatád Nagyatád legrégibb emléke a bodvicai temetőben megtalált templom, melynél történelmi emlékhelyet kíván ki­alakítani az önkor­mányzat. A régészeti ásatás két éve igazolta, hogy a földben rejtőző téglasor egy régóta ke­resett kerek formájú kistemplom alapja, amely feltehetően Má­tyás korából származik. A templom érdekessége az Árpád-korra utaló, igen ritka körforma. Az ívelt falú templom hosszában tízméteres volt, a kereszthajó köre hétméte- res, a szentély ovális alakú. A város legrégebbi emlékénél egy állandó bemutatóhely kiala­kítását eddig főként az hátráltat­ta, hogy az érintett terület közelé­ben temették el a Nagyatádon el­hunyt délszláv menekülteket, akiknek sírjait és környékét ke­gyeleti okokból óvni kellett. A szakszerű ásatás és dokumentá­lás után tehát mindaddig vissza­temették a templomromot, amíg annak megfelelő bemutatására és védelmére hiányoz­nak a feltételek.- Összesen húsz hor­vát és bosnyák sír ex­humálására és áthelye­zésére kért engedélyt az önkormányzat az érintett országok nagy- követségeitől, melyek nemrég küldték meg a hozzájárulásukat mondta Ormai István polgármester. - Várhatóan a nyár folyamán helyezzük át a sírokat a bodvicai temető másik részére, melyekre a horvát és bosnyák nagykövetségek által meghatáro­zott módon kerülnek a kegyeleti jelzések. Ezzel elhárulnak az akadályok a templom régészeti emlékhelyének kialakításához, melyhez pályázati pénzt remél az önkormányzat. bíró mária Somogyi nem a népszavazásra Varrónőkre vadásznak Barcs KAPOSVÁR. Együttműködési megállapodást kötött a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság, va­lamint a pécsi és a nagykanizsai határőr-igazgatóság. Az uniós csat­lakozás adta új feladatok tervsze­rűbb közös munkát tesznek szük­ségessé. A dokumentumot Dakos József, a pécsi határőr-igazgatóság vezetője, Soczó László megyei rendőrfőkapitány és Fonyódi György, a nagykanizsai határőr­igazgatóság vezetője látta el kézje-' gyével. (Részletek a 10. oldalon) m Megyei körkép Feleslegesnek tartják a somo­gyi kórházak főigazgatói a Munkáspárt által a kórház­privatizáció megakadályozá­sára kezdeményezett népsza­vazást. Az egyházi intézetek a jövőjüket féltik. Dr. Varga Ferenc, a siófoki kórház főigazgatója úgy véli: mivel nincs kórháztörvény, a népszavazást megtörténtté lehet nyilvánítani. Elmondta: egy társadalmi vitát követően a pártok megegyezésén alapuló új, hosszú távú terv kon­cepcióját kellene felvázolni, majd megvalósítani. Ezért az egészség- ügyi szolgáltatások felelős veze­tői mellett a fenntartóknak is fe­lelősséget kellene vállalni, hogy a bizonytalanságot végre a kiszá­míthatóság váltsa fel. Dr. Borsos Sándor, a marcali kórház főigaz­gatója szerint a népszavazás és a kórház-privatizáció között nincs racionális összefüggés, mert egy­előre senki sem akarja „bevenni” a magyar kórházakat. Ezért telje­sen értelmetlen megtartani a re­ferendumot. A változtatásra azonban szük­ség van, hiszen máról holnapra ve­getálnak abban a teljesítményfi­nanszírozáson alapuló torz rend­szerben, ahol valamennyi szolgál­tatást piaci áron kénytelenek meg­vásárolni. Mindezt jól példázza, hogy miközben az alapellátást a normatív rendszerben kívánják fej­leszteni, addig az intézményit tel­jesítményfinanszírozással próbál­ják életben tartani, holott ennek pont fordítva kellene működni. A teljes privatizáció megenged- heteúen - mondta dr. Andrásofszky Zsolt, a MOK Somogy megyei szer­vezetének elnöke, a Mosdósi Tü­dő- és Szívkórház adjunktusa. Ha a jelenlegi formájában teszik fel a kérdést, akkor az egyházi kórhá­zak sorsa - így a református egyház működtetésébe került mosdósié is - megpecsételődhet, hiszen csak állami, illetve önkormányzati tulaj­don létezhetne. várnai ágnes Bár több mint kétezer ember él munka nélkül, egyes szak­mákban évek óta nem lehet dolgozót találni Barcson. A nemrég nyílt varroda tulajdo­nosai Szigetvárig mennek a munkaerőért. Ez év tavaszán nyitott az egykori Határ Motel helyén a város legfi­atalabb üzeme, s azóta folyama­tosan növeli a létszámot. Jelenleg már két tucat helyi és környékbe­li talál itt megélhetést. Ennél töb­bet is alkalmaznának, azonban nincs kit felvenniük. - Bővében vagyunk megrendelésnek, s hogy ezeknek megfeleljünk, még legalább tíz varrónőt szeretnénk munkába állítani. Barcson azon­ban már hiába keresünk megfele­lő munkaerőt - mondta Csonka Józsefné ügyvezető. - Pedig már nem is ragaszkodunk a képesí­téshez sem, csupán az a fontos, hogy szép, gondosan elkészített munkadarabot adjon ki kezéből a jelentkező. Amikor elindították a vállalko­zást, még úgy gondolták, hogy elsősorban barcsiakat és kör­nyékbelieket juttatnak munká­hoz, hiszen a térségben országo­san is kimagasló a munkanélküli­ség. Az állástalanok legtöbbjének egy évnél hosszabb ideje nincs megélhetése. - Mégis be kellett lássuk, hogy ebből a térségből el­fogytak a varrónők. Olyanokat is felvettünk, akiknek nincs képesí­tésük, de szépen varrnak. Azon­ban még velük együtt sincs ele­gendő emberünk. A héten már Szigetváron keresünk újabb dol­gozókat. Az ügyvezető elmondta: úgy tudja, hogy cége nincs egyedül ezzel a gondjával, a város vala­mennyi varrodája létszámhiány- nyal küzd. __________nagy László Kö zös nevezőn a főigazgatók A főigazgatók egyetértettek abban, hogy valamennyi egészségügyi ellátórendszert meg kellene szüntetni, majd feltérképezve az adott­ságokat és a lehetőségeket, újra kellene gondolni a struktúrát. A gondot csak az jelenti, hogy legalább öt év szükséges az új rend­szer felépítéséhez, addig pedig nem tudnák ellátni a betegeket. KAPOSVÁR Madártojást is mentettek a diákok ____________5. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom