Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

2004-05-21 / 118. szám

üt 2004. Május 21., Péntek A L M A N A C H 0 7 9 7. OLDAL Közvetlenül a 6-os főút mellett fekszik Istvándi, központjában gyönyörű fenyvessel s Árpád-kori templommal. Adottságai révén virágzó falu is lehetne. Hogy még­sem vált azzá, az a helybeliek szerint a politika számlájára ír­ható. A körzetesítés elvitte a hi­vatalt, a megyehatár újraírása meg peremtelepüléssé tette, s az üres parasztházakba romákat költöztettek. Istvándiban ma az őslakosok vannak kisebbségben. A lakosság kétharmada cigány, a helyi kisiskolának pedig mind­össze két magyar diákja van. Üres zsebben kotorásznak segélyért A legtöbb falu nappal többnyire ki­halt. Nem úgy Istvándi, ahol a nap minden szakában látunk az utcá­kon embereket. Erről a pezsgésről azonban szívesen lemondanának az itt lakók, hiszen ez a munkanél­küliségből fakad. A kéttucatnyi köz­hasznú munkás az árkok szélén dolgozgat, a kocsma mellett pedig életerős cigány férfiak ácsorognak.- A térségben itt a legnagyobb a munkanélküliség. Az emberek sze­gények, sok cigánycsaládra lassan ráomlik a háza. Teljes a kilátásta- lanság - sorolta Bencsik János pol­gármester. - Az önkormányzatnak éppen úgy nincs semmi pénze, mint ahogy az emberekrtek sincs. Gond hátán gond Üres a falu kasszája, így nem tudja őket támogatni. Annak is örülni kell, hogy tíz helybeli nemrég Esztergom­ban munkát kapott. - Szalag mellett tisztes fizetésért dolgozhatnak, vi­szont csak kéthetente járhatnak ha­za - mondta a polgármester. - Saj­nos, tartok tőle, hogy ez a csoda is csak három napig tart vagy legföl­jebb az első fizetésig. Ezek az embe­rek olyan régóta élnek munka nél­kül, hogy elszoktak tőle. A lehetet­lennel határos feladat munkára fog­ni őket. Az önkormányzat is rengeteg gonddal küszködik: most a posta­épület helyreállítása és a faluvégi híd helyreállítása az éppen idősze­rű teendő. A híd balesetveszélyes, bármikor leszakadhat. Ha egy autó vagy a busz alatt, akár tragédia is történhet. A híd helyreállítása öt­hat millió forintba keríti, s ez persze nem szerepel a költségvetésben. Létkérdés az iskola- Az egyetlen, amivel nálunk nincs gond, az a gyerekek száma - mond­ta némi iróniával a polgármester. - Kétszázötven fiatal él a faluban; a három szomszéd faluban együtt­véve sincs ennyi. Az alsó tagozatos iskolának a léte ma mégis kérdéses. Kell-e vagy nem kell iskola? Ahogy közeledik az igazgató nyugdíjba vonulása, ezt a kérdést egyre gyak­rabban vetik föl Istvándiban. Gaz­dasági szempontok szerint be kelle­ne zárni és a gyerekeket Darányba utaztatni. Most is sok iskolást oda visznek a szülei. Az érzelmi szem­pontok az iskola mellett szólnak, és egy fontos szakmai érv is: ezeknek a gyerekeknek lassúbb, alaposabb felkészítésre van szükségük, mert messzebbről indulnak, mint egy jobb körülmények között élő fiatal. S ez családias iskolában, kis létszá­mú osztályokban könnyebb. Ezzel Kozmáné Király Zsuzsa igazgató is teljesen egyetért. Negy­ven éve dolgozik a cigányiskolában, s nem múlik el délután felzárkózta­tó foglalkozás nélkül, mert csak így tudnak haladni a gyerekekkel.- Sok erőfeszítésbe kerül, hogy minden gyerekünknél elérjük leg­alább a közepes szintet. 34 tanuló jár hozzánk, többségükben halmo­zottan hátrányos helyzetű családok gyerekei. Itt a legkisebb eredmény is tízszer annyi munkát kíván, mint másutt. Kisdiákok furulyával Romaismeretet - cigány költészetet, táncokat és meséket - is tanulnak itt, és a cigányság története, hagyo­mányos mesterségei, szokásai is szerepelnek a tananyagban. A me­gye talán legsikeresebb alapítványa tevékenykedik az iskolában. Évek óta rengeteg támogatást juttat el a családokhoz. A gyerekek rendsze­res étkezéskiegészítést, tankönyv- segélyt, ösztöndíjat, sok ingyenes kirándulást, ruhát és játékokat kö­szönhetnek az alapítványnak. Rövid ideje már zeneoktatás is van a kisiskolában. Furulyázni ta­Bencsik János: Nyomasztó ez pénztelenül Máthé Csaba: Hiányozni fog majd ez a falu nulnak; a barcsi zeneiskola egyik tanára jár ki hozzájuk. A tandíjat természetesen az alapítvány fizeti. Az egyik legügyesebb muzsikus Németh Viktória.- Később zongorázni is szeret­nék megtanulni - mondta. - Anyu­kám nagyon szépen játszik, és oda­haza is van hangszerünk. Egyéves voltam, amikor Pécsről ide költöz­tünk. Bár a pécsi életünkre nem emlékszem, ha választanom kelle­ne, én ma is a falura szavaznék. Nyugodt, csöndes hely Istvándi, szeretek itt élni. Egyedül azt nem szeretem, hogy olyan sok a szemét. A munkások sokszor alig győzik összeszedni. A kislány kitűnő tanuló, s bár csak tízéves, már határozott tervei vannak: tanár vagy óvónő szeretne lenni. - Anyukám is óvónő, és én is szeretem nevelni a többieket. A bá­tyámat matematikából korrepetá­lom, igaz, egyelőre kevés sikerrel. Elmegy a lelkész is Erdélyből települt át a családjával Magyarországra és az eddig leélt 65 évéből harminchetet Istvándiban töltött Máthé Csaba református lel­kész. Most menni készül. Nyugdí­jas, és szeretne közelebb költözni a gyerekeihez. Az emberek sajnálják, és aggódva kérdezgetik, hogy vajon ki jön helyette.- Már keresik az utódomat is; Istvándi Kálmáncsával alkot majd közös körzetet - mondta. - Hiá­nyozni fog ez a falu, hiszen életem nagy részét itt töltöttem el. Sajnos, azt is látnom kellett ez időben, ahogy tönkremegy az egykor taka­ros, jómódú település. Fiatalemberként lelkesen kutat­ta a falu hagyományait, hiedelemvi­lágát, gyűjtötte a helyi ragadvány­neveket és a tárgyi emlékeket. Sok ezer éves őrlőkövet, csontokat, szerszámokat, hálónehezéket is lelt már a határban. - Vaddisznóagyar­ból faragott hold forma is került elő. Ebből feltételezhető, hogy Kis-Ázsi- ából húzódtak le ide az első lakók, arrafelé volt ugyanis jellemző a holdkultusz. Hatezer éves falu Néhány éve a barcsi földhivatal munkatársai több cseréppel kopog­tattak be a múzeumba, amiket Istvándi határában szedtek össze. A tárgyak 90 százalékáról kiderült, hogy értéktelen, de egyetlen cse­répdarab rendkívül réginek tetszett. A múzeum szakemberei ezek után alaposan körülnéztek a területen. S akkor derült fény a kora neolitikus Starcevo-kultúrába tartozó hatezer éves település ottlétére. Azóta szin­te minden bejárás után újabb és újabb leletek kerülnek elő. A megyében nem sok hasonló korú lelőhely van, a Dráva mentén pedig különösen azért érdekes ez a felfedezés, mert a szakemberek kö­rében sokáig tartotta magát az a nézet, hogy ez a térség teljesen lakatlan volt a kőkorszakban. Egé­szen addig így gondolták, amíg a kis dél-somogyi falu határában fel­színre nem került néhány jellegzetes kerámiatöredék, csiszolt és pattin­tott kőeszköz, valamint obszidián- darabok,. ami ezen a vidéken igen nagy ritkaságnak számított. Remény pénztelenül A szakemberek ezek alapján ma azt feltételezik, hogy 6000 éve egy kisebb - néhány házból álló - település alakult ki itt, a folyó ár­terében az egyik földnyelven. A terület teljes feltárására kevés a remény. Több tulajdonosa van, és ha velük sikerülne is dűlőre jutni, nincs ásató régész, sem pénz a munka elvégzésére. A hatezer éves falu előreláthatólag még jó darabig a földben marad. ■ Istvándi Istvándi Hírmondó Állandó színpadot építettek Eddig Barcsról bérelt szabadtéri színpadot az ünnepségekhez az önkormányzat, most tavasszal azonban állandó színpadot építet­tek. A májusi ünnepségre elkészí­tették a betonalapú emelvényt, s már ezen ünnepelték az uniós csatlakozást. A színpadépítés költsége számításaik szerint há­rom ünnepség után megtérül. Szeméthegyekkel viaskodnak A csallánközi faluvégen az illegális szemétlerakót többször is meg­próbálta fölszámolni az önkor­mányzat, de hiába. A környéken élők szerint más települések lako­sai is ide hordják a hulladékokat. Az önkormányzat ismét elhatároz­ta, hogy felszámolja a telepet: a szemét nagy részét összegyűjtik, a maradékot pedig betemetik. Huszonnégy közmunkás Egész évben foglalkoztat munka- nélkülieket az önkormányzat, a közcélúaknak a kaszálás, az utak és árkok rendben tartása a feladata. Ők nyesték meg a fákat is. Jelenleg 24 lakos dol­gozik az önkormányzat alkalma­zásában. Munkájuk hatékonyab­bá tételéhez eszközöket vesz­nek pályázati pénzből: bozótvá­gót, motoros fűrészt, fűnyírót. Recept Istvándiból Fagyiszelet Hat tojás fehérjét hat kanál cukor­ral fölkeverünk, majd hat tojás sárgájából, négy kanál lisztből két kanál zsemlemorzsával, hat kanál darált dióval és fél zacskó sütő­porral piskótát sütünk. A krém­hez 20 dkg Rama margarint 15 dkg cukornál kikeverünk, s 3 dl tejföllel és négy kanál liszttel, négy tojás sárgájával és vaníliás- cukorral pépesre főzzük. Ezt rá­kenjük a tésztára. A sütemény te­tejére habot teszünk: ez négy to­jás fehérjéből készül, a fehérjét 15 dkg cukorral gőz fölött fölver­jük, majd a krém tetejére simít­juk. Rá reszelt csokoládét, dur­vára vágott diót szórhatunk. A CIKKEKET ÍRTA ÉS A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE; NAGY LÁSZLÓ AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ISTVÁNDI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA ; Úton Európába Istvándi Kincse A jól felszerelt sertéstelep minden másnál fontosabb a gazdának, s mivel sok a bizonytalanság, igyekszik megteremteni a biztos hátteret Mellőzött állattartók Bár a szomszédos Darányban van a háza, ott szinte alig látják Varga Tibort. Istvándihoz köti a munkája: itt épített föl jól fölszerelt sertéstelepet. Retten dolgoz­nak benne, s most több mint félezer állatot hizlalnak. Ma már automatikus takarmánykeverő, gépi alom­tisztító, korszerű kamion segíti a félezer sertés hizla­lását és szállítását a falu szélén kialakított telepen. - A talponmaradáshoz folyamatosan fejlesztem kellett eddig is, és úgy látom, nem lesz ez másképp az Euró­pai Unióban sem - mondta Varga Tibor. - A darányi házam azóta is úgy áll, ahogy megvettem, pedig an­nak már jó néhány éve. Sosem jutott rá pénz, mert a telep mindig fontosabb volt. Alighanem a következő években sem tudok többet költeni a házra. Sok kell még a gazdaságra, hogy elérje az uniós szintet. Varga Tibor úgy véli: az állattartók - tapasztalatai szerint - az uniós csatlakozás után is az állam mosto­hagyerekei maradtak. - Ma úgy tetszik, mintha az állat­tartás nem lenne része a mezőgazdaságnak. Míg a föl­dek után szép támogatást kapnak a növénytermesz­téssel foglalkozók, addig az állattartókról mintha meg­feledkeztek volna. Sok a bizonytalanság, nem lehet előre tervezni. Főleg ezért léptem be egy nemrég alakult szövetkezetbe, talán ennek a hátterével va- lamelyest csökkenthető az állattartás kockázata. ___■ Mú lt század eleji fotókat is őriznek a református templomról; ezeken még látható az orgona, később a megszálló katonák elpusztították Torony kenőpénzzel A falu közepén fenyőktől körülvéve áll a község Ár­pád-kori temploma. Már az 1330-as években emlí­tette a pápai tizedjegyzék, s akkor már mint létező építményről írtak róla, tehát jóval korábban építhet­ték. A falu alatt húzódó Árpád-kori temető is ezt igazolja, mivel akkoriban a temetőt közvetlenül a templom mellett alakították ki. A templomnak ere­detileg két tornya volt, Szigetvár ostroma után azonban a török elhordatta az egyiket. Mindkettőt beépítették volna a megújítandó szigeti várba, ha nem akad egy helybeli tőzsér, bizonyos Ábrák György, aki száz ezüsttel lefizette a bontást felügye­lő agát. A török az akkori kenőpénznek köszönhe­tően aztán eltekintett a második torony elbontásá­tól. A templomot 1750 táján építették újjá a jelenle­gi formájában, barokk stílusban az istvándi refor­mátusok. A korábban befalazott és gótikus stílusjegyeket mutató ablakokat alig két éve nyitották meg, s ma már a helyreállítás nyomán a templom bejárata fölöt­ti barokk stílusú díszítés is a régi formájában látható. A hajdan kálvinista falumak most mindössze száz református lakosa van. Az istentiszteletekre azonban még cigányok is eljárnak, s az iskolai hittanórákon is van roma diákja Máthé Csaba lelkésznek.________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom