Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

2004-05-18 / 115. szám

6. OLDAL A L M A NA C H 1 2 8 2004. Május 18., Kedd MIKLÓSI Miklósi Hírmondó Közhasznúak munkában Öt közhasznú foglalkoztatására pályázott az önkormányzat a tabi munkaügyi kirendeltségen, de csak három alkalmazására kapott lehetőséget. Napi nyolc órában foglalkoztatja őket 2005 áprilisá­ig. Alkalmazásukat egy év alatt 1,2 millió forinttal segíti a falu. Egyre fogy a lakosság Miklósinak tizennégy éve még 319 lakosa volt, öt évvel később már csak 290, jelenleg mind­össze 252-en laknak a faluban. Az utóbbi öt évben 26 lakos halt meg, s csak kilenc kicsi született. Vándorkupa harmadszorra Első alkalommal szervezett kispá­lyás labdarúgótornát nemrégiben a község szabadidő- és sport- egyesülete Horváth Lászlónak az emlékére, aki tíz évig játszott a csapat kapusaként. A vándorku­pát a Koppány völgyi hét csapat közül elsőnek a nagocsiak nyer­ték el, másodjára az andocsiak, harmadszorra pedig a miklósi csa­pat. A legjobb kapus címet a hely­beli Riez István érdemelte ki. ■ Recept Miklósiból Pereckalács A receptjét Schneidler Istvánné mondta el. Hozzávalók: 1 kg liszt, 5 dkg élesztő, 8 dl tej, csi­petnyi só, 2 szem mokkacukor, 3 tojás, 2 dl tejföl, 15 dkg marga­rin. Az élesztőt 1 dl langyos cuk­ros-sós tejben felfuttatjuk. A liszt­hez hozzáadjuk a tojást, a fölfut­tatott élesztős tejet és a tejfölt, majd a maradék meglangyosített tejet, s lágy kelt tésztát készítünk. Dagasztás közben apránként adagoljuk bele a felolvasztott margarint. 10-15 perc dagasz­tás után a tésztát langyos helyen még kelesztjük, utána 12 kis ci­pót formálunk. Közepét kilyu­kasztjuk, kör alakúra formázzuk. Tepsibe téve még 10 percig kel­nie kell, majd a tetejét a tojássár­gájával megkenjük. Előmelegített sütőben 20-25 percig sütjük. Fogyasztás előtt ízlés szerint bor­sos, olajos tejföllel meglocsoljuk.a A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A MIKLÓSI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Miklósi, ez a 250 lakosú falu a Koppány-patak egyik mellékvöl­gyében bújik meg. Németeket a XVIII. században telepítettek ide, s ők sem kerülték el a II. vi­lágháború utáni megaláztatást. A ma már zömmel magyarok lakta község sokat fejlődött az utóbbi másfél évtizedben. Tata­rozták a középületeket, új há­zakat építettek, a központban pedig szép parkot. A civil szer­vezetek összefogása példás, és ápolják a sváb hagyományokat is; tájszobába gyűjtötték össze a régmúlt használati eszközeit. Szárnyasokkal tűzön, vízben, parázson A szabadidőparkon át ment haza­felé Tóth Lászlóné s ötéves unoká­ja, Varga Évi. A kicsi a tabi katoli­kus óvodába jár, de ma otthon ma­radt. Elmondták: az ebéd már kész, előtte egy kicsit sétáltak. Ebédre egyébként zöldborsóleves lesz főt csirkeaprólékkal, második fogásként pedig túrógombóc tejföl­lel... Kissé távolabb Ku.lt József ült a parki pádon. Közhasznú mun­kásként foglalkoztatja az önkor­mányzat február elejétől május 24- ig. Ebédidő van, s nemsokára meg­jön két társa is. Ebéd után folytatja a gépi és kézi kaszálást. Fél egy előtt öt perccel érkezett be a faluba a Siófokról induló autó­busz. Ezúttal két utas szállt le róla. Egyikük, Biiksiné Kázik Aranka el­mondta, januártól munkanélküli, most épp Tabon járt fodrásznál. Vonzó faluközpontot Büszke a központban kialakított szabadidőparkra Müller Miklós polgármester, de rögtön hozzátet­te: nagy gondot okoz az egyhektár­nyi terület rendben tartása. Pedig különösen kell figyelni a parkra, mivel a falun átautózók ennek a látványából ítélik meg a falut. A miklósiak örülnek a szép emlék­parknak, ahol van gyermekjátszó­tér, kis focipálya, pad és pancsoló. S ez még nem minden. A képvise­lők szándéka szerint tervezőt kér­nek fel a park további formálására és bővítésére. Ezzel is szeretnék még vonzóbbá tenni a községet. Ez az egyik érvük a fiatalok megtartá­sára. A másik pedig letelepedésük­nek az anyagi segítése. Az építkez­ni szándékozóknak ingyen ad köz­művesített telket az önkormány­zat, illetve 200 ezer forint vissza nem térítendő támogatást. Terve­zik azt is, hogy ezt a segítséget a jö­vő évtől megadnák a lakásfelújítást vállaló fiataloknak is. Müller Mik­lós a gondjaikat sem rejtette véka alá. Arra készülnek, hogy az idén aszfalttal burkolják mintegy 400 méter hosszan a Rákóczi utcát. Er­re hatmillió forint támogatást nyert az önkormányzat a regionális fej­lesztési tanácstól. A hiányzó össze­get pedig saját forrásként biztosítja. Szükségessé vált a falugondnok öreg autójának a cseréje is, ám nincs hozzá elég pénzük. Folytatni kívánják a járdafelújítást, valamint az árokburkolást... Torta külföldre is Kézügyességet, türelmet és nagy fantáziát kíván a pörköltcukor- torta. Ezt állítja Gerbovitsné Stein- bacher Angéla, s tudja is, hiszen régóta érdekelt az elkészítése. 1996-ban adódott a lehetőség, hogy elsajátítsa ezt a „tudományt”. A ká­nyái Retki Ilonánál jól megfigyelte a lakodalomra rendelt, szív alakú torta készítésének a technológiáját. Azóta hobbiból maga is süt ilyene­ket. Ismerősök, barátok, rokonok kérik, hogy a jeles ünnepekre, csa­ládi alkalmakra, évfordulókra ké­szítsen pörköltcukor-dióstortát. A férje segítségével - aki a különféle sablonokat készíti - összeállított már autót, traktort, hintót, kosarat, állat- és mesefigurákat is. Mindez persze az igénylők egyénisége és a maga elképzelése szerint.- Nagyon kell ügyelni a cukor fel- olvasztása után a dió mennyiségére, illetve arra, hogy a cukrot ne pörköl­jük meg túlságosan - mondta Gerbovitsné Steinbacher Angéla. - Ha a masszát a nyújtódeszkára tesz- szük, akkor igen gyorsan kell vele dolgozni, mert csak melegen for­málható. Egy-egy tortának az elké­szítése általában három órát vesz igénybe. Lakodalmakra, kereszte­lőkre, bérmálásra szinte minden család igényű, de egyre gyakoribb születésnapokon és ballagáskor is. Ügyes kezű Gerbovitsné Steinbacher Angéla Baumann Ádám tizenkét éve itthon dolgozik Albrecht Attila: Módjával én is megiszom Gerbovitsné Steinbacher Angéla legutóbb Siófokra, egyik középisko­lás ballagásra készített remekművű tortát: egy focistát formált meg. Különböző munkái eljutottak már Olaszországba és Ausztriába, vala­mint Romániába is. A „habarcskirály ” Negyven éve kóstolt bele a kőműves­szakmába a ma 57 éves Baumann Ádám. Több iskolatársa szakmun­kástanulónak jelentkezett, így ő is az ipari iskolát választotta. Elmondta: hívták a kőműveseket „habarcskirá­lyoknak”, „téglaműszerészeknek” is, de őt ez soha nem zavarta. Először Tolnában dolgozott, majd Tabon.- A Tövál megszűnése után a me­gyei magas- és mélyépítőkhöz men­tem. Hat évig főleg a Balaton-parton dolgoztunk. Siófokon részt vettem a vásárcsarnok építésében is. Napon­ta teherautóval ingáztunk. Utána a szorosadi téesz építőágazata követ­kezett. 1992 óta itt, az önkormány­zatnál dolgozom közhasznúként. Baumann Ádám részt vett a pol­gármesteri hivatal felújításában, az if­júsági ház kialakításában is. Az utób­bi években elsősorban a csapadékvi­zet elvezető árkok burkolása ad neki munkát. - Nem bántam meg, hogy ezt a szakmát választottam - tette hozzá. - Szép és változatos, ebből szeretnék nyugdíjba menni. Aranyos kékfrankos Szőlőt vásárolt a 40 éves Albrecht Attila, legyen hol eltöltse a szabad­idejét. Hat éve vette a birtokot, s fo­lyamatosan felújította. Tőkés műve­lésű szőlőjét kordonosra cserélte, s tataroztatta a pincét. Mintegy 260 tőke ápolása, gondozása ad munkát a vasúmái dolgozó férfinak. Két-két sor merlot-t és kékfrankost művel.- Csaknem egymillió forintban van ez a szőlő és a pince - mondta. - A szőlő a hobbim. Elég sok a sza­badidőm, s amikor csak tehetem, itt dolgozom az Öreg-hegyen. Egy sző­lőben mindig van tennivaló. Igé­nyes vagyok a szép birtokra, mód­szeresen ápolom ezt a terciát. Ha azt akarom, hogy szép termés és jó bor legyen, minden műveletet idő­ben és precízen kell végezni. Kezdő­dik a metszéssel, most a kapálás ad munkát, aztán a permetezés. A hor­dókat is tisztán kell tartani, a bort pedig legalább négyszer lefejtem... Telente gyakran tart pinceszert Albrecht Attila. Nem is titkolta: módjával szívesen fogyasztja a ma­ga termelte vörösbort. Hogy nem le­het rossz ital, azt a tavaszi borver­seny eredménye is mutatta: a vörös­borok között kékfrankosával el­nyerte az első helyezést. Asztali örömök Szinte az egész lakosság készül a jú­lius 10-i gasztronómiai megmérette­tésre. A Miklósiért, Somogyért Egyesület is benevezett az „Asztali örömök Somogybán” című ver­senyre. Ács Tibomé elmondta: a csapat három éve járja a megyét és különböző főző- és sütőversenye- ken vettek részt. Első és második helyezések mellett nyertek már kü- löndíjat is.- Miklósi ad helyet a szárnyasok főző- és sütőversenyének - magya­rázta Ács Tibomé. - A falunap ke­retében tavaly kísérletképpen meg­tartottuk a főpróbát is. 16 csapat jött el. Megkezdtük az idei ver­senyre is az előkészületeket. Ké­szülnek a meghívók, csaknem ösz- szeállt már a napi rendezvénysor, és megkezdtük a szabadidőpark­ban a főzőhelyek előkészítését. Két kemence áll majd rendelke­zésükre a kultúrház mögött, ott sü­tik majd a szárnyasokat, készítik az ételkülönlegességeket. Több száz vendéget vár a falu vezetése erre a vetélkedőre. ■ Úton Európába Miklósi Kincse Kényszerből lehetőség KényszervállalkozóTett Erbár Árpád. Családjával Bé­késcsabáról költözött vissza Miklósiba. Cukrász a szakmája, de mert ebben nem tudott elhelyezkedni, a tavasszal gázpalack-kereskedő és fuvarozó lett. Az in­duláshoz szükséges engedélyek beszerzésével együtt mintegy hárommillió forintot fektetett a vállalkozásba.- Vettem egy másfél éves kisteherautót - mondta. - Fejér, Tolna és Somogy egy része tartozik hozzám, ott árusítok pb-gázpalackokat. Nyolc-tíz települést kere­sek föl, naponta 350-400 kilométert autózom. Hetente négy nap vagyok úton, később növelem majd a forgal­mazást. Úgy gondolom, öt-hat évig fennmarad a vállal­kozásom, addigra kiépül a falvakban a vezetékes gáz s kiszorítja a pb-gázt, és nem éri meg a házhoz szállítás. Erbár Árpád úgy számol, a beruházása megtérül két- három év alatt. Vállalkozása minden uniós előírásnak megfelel: autójának - mert veszélyes anyagot szállít - megvan az ADR-vizsgája, és ő is vizsgázott. Azt mondta: a falvakban elsősorban a kisnyugdíjasok igénylik a pb- gáz házhoz szállítását, mert nincs pénzük a földgázra.- Ebből meggazdagodni nem lehet - mondta a mik­lósi fuvarozó vállalkozó. - Remélem, hogy a családom megélhetésére elég lesz az, amit keresek, és néhány év múlva újra cserélhetem a teherautót is,_________■ Nyolc-tíz települést keres föl naponta három megyében Erbár Árpád, hogy kicserélje a megrendelők palackjait s ellássa őket pb-gázzal Táj szobában a múlt Három éve kezdték gyűjteni a régi használati tárgya­kat, munkaeszközöket a vöröskeresztes alapszervezet asszonyai. Több száz régiség gyűlt össze, többségét | az idősek ajándékozták a tervezett múzeumnak. A ci­vil szervezet célja, hogy e gyűjteménnyel a lakosokat, főleg a fiatalokat emlékeztesse a múlt értékeire.- Szeretnénk bővíteni a tájszobát - mondta Péter Jó- zsefné, az alapszervezeti tagja, a hagyományápolás egyik lelkes híve. - Az önkormányzat vett egy öreg paraszt­házat, s anyagi lehetőségeinktől függően az idén vagy jövőre szeretnénk tájháznak berendezni. Lenne ben­ne tisztaszoba s füstös konyha is. így a régi tárgyakat rendeltetésük szerint helyezhetnénk el. Ezeket éppen az utolsó pillanatban mentettük meg a pusztulástól. Tájszobájukra büszkék a miklósiak. Elmondták, hogy rendszeresen fölkeresik a visszatérő elszármazot­tak és az ide látogató külföldiek, legutóbb a kemmemi csoport nézte meg. A gyűjteményben éppúgy van rok­ka és a parazsas vasaló, mint faragott tányértartó, öreg varrógép s varrott párnák, jellegzetes női és férfiruhák...- Ha elkészül a tájház, szakszerűen berendezzük, s érdekes látnivalót kínál majd az ide látogató vendé­geknek - mondta Péter Józsefné. - Ezzel pedig még vonzóbbá tehetjük a községet. __________________■ Sz ép gyűjteményük van textíliákból is - mutatta Péter Józsefné; di­vatos volt rég az ilyen talvédő, hangulatos dísze volt a konyhának

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom