Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

2004-05-15 / 113. szám

. OLDAL GAZDASAG TŰKOR 2004. Május 15., szombat Humán tőke a borászatban A jó hírnév megtartásához szükség van az utánpótlásra Budapest Az elmúlt 15 évben erőtelje­sen megváltozott a különféle méretű szőlészetek, gazdasá­gok szakemberigénye is. Míg a topüzemekben, a kisebb vagy nagyobb gazdaságokban tanult szőlész, borász szak­embereket alkalmaznak, ad­dig a családi vállalkozások­ban elsősorban az dolgozik fő- vagy mellékállásban, aki örökölte azt. Bár sok esetben kényszervállal­kozásként kezdenek bele a borá­szatba - véli Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsá­nak (HNT) főtitkára, mégis a ren­geteg díj, az országos és a nem­zetközi elismertség azt jelzi, sok olyan hazai szakember akad a bor világában, aki mesterien sajá­tította el a szakma fortélyait. „Pincészetünk már egy na­gyobb gazdaság, de alapvetően a családi háttérre építünk, a fonto­sabb területeket a családtagok ta­nulták meg, magunkat képeztük ki” - tájékoztat a villányi borász, Bock József. A felsőfokú szakirányú vég­zettséggel rendelkező szakembe­reket szívesen alkalmazzák a közepes, ületve a kisebb pincé­szetek. Az elvárás azonban elég nagy velük szemben, hiszen a ki­sebb gazdaságok univerzális, széles spektrumú szakembere­ket keresnek, akik nemcsak a szőlészethez, borászathoz érte­nek, hanem a kereskedelemhez, esetleg joghoz, informatikához is. „Jó, ha a diplomás munkatárs képes a feladatok irányítására, és nyelveket is beszél” - említi Pás­ti György, a BKÁE Élelmiszer-tu­Az első figyelmeztetés Brüsszel A borászszakma feladatai Az Európai Unió megfogalmazta az Unióhoz csatlakozott hat or­szágnak szóló első figyelmezte­tését, mert azok költségveté­sében túlságosan nagy, a kü­szöbként megszabott, GDP-hez viszonyított 3 százaléknál na­gyobb hiány halmozódott fel. Magyarország mellett Ciprus, Csehország, Málta, Lengyelor­szág és Szlovákia részesült figyelmeztetésben. Büntetést egyetlen ország sem kap, az újonnan csatlakozó országok­nak ugyanis többéves alkalmaz­kodási időt hagynak a változ­tatásra. • ■ Kell a munkaerő __________London__________ A brit külügyminiszter burkol­tan bírálta azokat az uniós or­szágokat, amelyek korlátozzák az új EU-tagállamok polgárainak munkavállalását, és kijelentette, hogy Nagy-Britannia gazdaságá­nak működőképessége igen je­lentős mértékben függ a külföldi munkaerőtől. Jack Straw a brit munkaerőpiac megnyitásának fontosságát ecsetelve azt mond­ta: a brit lakosság 8 százalékát teszik ki a bevándorlók, viszont ők állítják elő az újonnan meg­termelt nemzeti vagyon 10 szá­zalékát. A brit gazdasági növe­kedés 15 százaléka függ a külső munkaerőtől - mondta a kül­ügyminiszter. Straw „a nyitott­ság és a felügyelet helyes egyen­súlyának” nevezte, hogy a brit kormány a bővítés első pillana­tától megnyitotta munkaerőpia­cát az új EU-tagállamok polgárai előtt, akiknek munkavállalását azonban bejegyzési kötelezett­séghez kötötte „a szabadság­gal való visszaélések elkerülése végett”. _______________j do mányi Kar Borászati Tanszé­kének adjunktusa. A kereskede­lemmel foglalkozó vállalkozások sok esetben még többféle szakér­telemmel rendelkező munkatár­sat keresnek. A Monarchia Borá­szati Kft. például a kereskedőtől elsősorban a bor szeretetét várja el, de fontos az is, hogy kiváló értékesítő legyen. „Sajnos kevés a jó kereskedő, aki ismeri a pia­cot, a portfoliókat” - körvonalaz­ta a helyzetet Kató András ügy­vezető. A borászszakma jelentős bázi­sa vidéken van, ezért az ország több pontján erős középfokú kép­zés folyik, számos városban van felsőfokú is, de egyetemi szintű borászképzés csak Budapesten van. A BKÁE Élelmiszer-tudomá­nyi Karán graduális és levelező képzés keretében összesen 70 diák tanul, akik sok esetben bo­rászdinasztia gyermekeként vég­zik az iskolát, vagyis megfigyelhe­tő a tudatos utánpótlás-nevelés. Lassan tehát körvonalazódni lát- szódnak az egyes tájegységek bo­rászati dinasztiái, a hagyományo­kat továbbvivő utódok pedig nem­csak biztosítják, hogy a borász­családok öröksége megmaradjon, hanem Pásti György szerint a kö­vetkező generáció már jobb hely­zetben is lesz a képzettség szem­pontjából. Bock József azonban még hiányosságokat emleget, el­sősorban kereskedelmi, illetve marketingismeretek területén. „Az utánpótlást úgy oldjuk meg, hogy szakmai gyakorlat ke­retében minden évben 2-2 hó­napra fogadunk két tanulót, és közülük az ügyeseket, szorgal­masakat, rátermetteket választjuk ki” - mondja Bock József. A felnőttképzésre, a tanfo­lyamokra nagy az igény a szak­emberek részéről. A középisko­Forrás: VG-gyOjté Iák és az egyetemek megpróbál­nak megfelelni a képzési elvárá­soknak, amelyek szervezésében a HNT is részt vesz. „Ezek rövi- debb-hosszább tanfolyamok, tré­ningek, vagy akár OKJ-s végzett­séget nyújtó képzések is lehet­nek” - tájékoztatta lapunkat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsá­nak főtitkára. A felnőttképzések inkább rövidebb időtartamúak, szakspecifikusabbak, azaz to­vábbképző jellegűek. A nagyobb borászati vállalatoknál megjelent az igény, hogy már ne csak szak­mai képzésekkel támogassák a vezetők fejlődését, hanem komp­lex kurzusokkal is. A külföldiektől elsősorban az imázsépítést, a marketinget és az összehangolt munkát kell megta­nulniuk a magyar bortermelők­nek és borászoknak - ad tanácsot Pásti György. TÓTH SÁNDOR Bürokratikus uniós túlkapás Magyar vétó lehet a fagyasztott élelmiszerek eladási tilalma ellen Valószínűleg tiltakozik Brüsszelben Magyarország azon bi­zottsági rendelet ellen, amely szeptembertől megtiltaná az áp­rilis 30-a előtt gyártott fagyasztott élelmiszerek - főként ba­romfitermékek - uniós eladását. A KüM szerint bürokratikus túlkapás a lépés. Budapest Indokolatlan, semmivel alá nem támasztható eljárásként értékeli a Külügyminisztérium (KüM) azt az áprilisi bizottsági rendeletet, amely előírja, hogy a magyar cé­gek szeptember elsejétől nem ér­tékesíthetik az unió tagországai­ban az április 30-a előtt gyártott fagyasztott élelmiszer-ipari ter­mékeket - közölte Szabó Sándor, a KüM főcsoportfőnöke. Az intéz­kedés nem veszi figyelembe a szavatossági időt sem, amely álta­lában a gyártástól számított 12- 24 hónap elteltével, vagyis jóval szeptember után jár le. E lépés­nek semmilyen tudományos alapja nincs, és olyan belső piaci korlátot teremt, amely akadályoz­za az áruk szabad áramlását - szögezte le Szabó. A főcsoportfőnök szerint Ma­gyarország várhatóan tiltakozást jelent be Brüsszelben a rendelet miatt, de egyelőre tájékozódó bi­zottsági konzultációt folytatott, és vizsgálja az ügyet. A KüM az intézkedést előzetesen olyan bü­rokratikus túlkapásnak minősíti, amely a májusi bővítés után is extra védelmet kíván nyújtani a régi tagországok fogyasztóinak, netán termelőinek. Szabó szerint a bizottsági döntés egyrészt élet­idegen, mivel nem veszi figye­lembe a gyártási körülményeket, a szezonalitást és a szállítási üte­mezést. Másrészt semmilyen szükség nem lehet rá, mivel az egységes piacon nem alkalmaz­hatók ilyen korlátozások - állapí­totta meg. A bizottsági intézkedés - amely mind a tíz újonnan csatlakozó or­szágra vonatkozik - elvileg vala­mennyi fagyasztott élelmiszer- ipari termékre kiterjed, de ma­gyar szempontból elsősorban a baromfikivitelt érinti. A KüM elő­zetes számításai szerint az évi mintegy 300 millió eurós hazai baromfiexport 25 százalékát be­folyásolhatja, vagyis 75-100 mil­lió eurónyi termék kiszállítását akadályozhatja. A magyar fa­gyasztott baromfiáruk fő felvevő­piaca Németország. Értesüléseink szerint az intéz­kedés a német vevőknek is kárt okoz, ezért az ottani kereskedők szövetsége már Brüsszelben és az illetékes német minisztérium­nál is tiltakozott a direktíva ellen. Ugyancsak tiltakozik a rendelke­zések miatt a hazai ágazati sze­replőket tömörítő Baromfi Ter­mék Tanács (BTT) - mondta Takács László, a szervezet igaz­gatója. Tájékoztatása szerint a brüsszeli intézkedés azt is előírja, hogy a cégek az április 30. előtt gyártott árukat év vége után a ma­gyar piacon sem forgalmazhat­ják. Leszögezte: a magyar barom­fiipari társaságok a német vevők­kel évek óta tartó szerződéses kapcsolatokat építettek ki, ezért a BTT a szabályozás módosítását sürgeti. A terméktanács elképze­lései szerint az értékesítési határ­időket az áruk szavatossági idejé­nek lejártáig, vagy egységesen 2005. december 31-ig meg kelle­ne hosszabbítani. HAZAFI LÁSZLÓ Új kamarai jogosítványok Tihany A Magyar Mérnöki Kamara tagjai május 10. óta új szakmai jogosít­ványokkal rendelkeznek: a ha­zai tervezőmérnökök ugyan­olyan széles tervezői jogosultsá­got kaptak, mint uniós társaik - mondta el Kováts Gábor elnök a kamara tihanyi elnökségi ülése után. Mostanáig például a vízi lé­tesítményeket különböző mér­nökök tervezték, mert más ter­vezhette a víztározót, más a csa­tornát, és más a szennyvíztele­pet. Ezzel szemben Ausztriában egy vízi mérnök mindezt elvé­gezheti. Az elnök rámutatott: az unió­beli mérnökök tervezői jogosítvá­nya mellett megtalálható egy re­ferencialista is, amely azt tartal­mazza, hogy mely szakterülete­ken a legjáratosabb az adott szak­ember; a megrendelő ennek alap­ján dönthet, hogy megbízza-e ter­vezéssel. Magyarországon 1200 féle tervezői jogosultság létezik, míg Ausztriában csupán 30, de az Európai Unióban is csak 40-50 tervezői jogosultságot tartanak nyüván. Fontos gazdasági érdek, hogy a magyarországi létesítményekbe ne építsenek be importált eleme­ket, ha van alkalmas magyar megfelelőjük. Ez általában azon múlik, hogy a tervező milyen, és honnan beszerezhető anyagokat, szerkezeteket, gyártmányokat ír elő a tervében. Devizaárfolyamok Cseh korona 8,03 Euró 256,39 Japán jen (100) 189,37 Lengyel zloty 53,85 Svájci frank 166,54 Szlovák korona ' 6,35 Angol font ___________380,84 He lyesbítés Félreérthető kép jelent meg la­punk pénteki számának gazda­sági rovatában a Henteseket is vár az Unió című írás grafikájá­ban. A képen szereplő szemé­lyek nem függenek össze a cikk tartalmával. Az érintettektől el­nézést kérünk. ■ Ellenérdekelt tulajdonosok Támogatással kompenzálnák a károkat Budapest Kártalanítás helyett agrár- környezetvédelmi támogatást kínálna a védett területeken gazdálkodóknak a védett ál­latok által okozott károk ese­tére a zöldtárca. A rendszer előkészítése folyik, ám még vizsgálják, honnan biztosít­hatók a szükséges források. Agrár-környezetvédelmi támoga­tással mérsékelné a védett terüle­teken tulajdonos gazdáknak a vé­dett állatok által okozott károkat a Környezetvédelmi és Vízügyi Mi­nisztérium (KVM), Haraszthy László, a tárca természetvédelmi ügyekért felelős helyettes államtit­kára elmondta: az erre vonatkozó rendelet tervezete jelenleg tárca- egyeztetésen van. A tervek szerint néhány hónapon belül köthetik meg erről az első megállapodáso­kat a föld- vagy halastó-tulajdono­sokkal. Legutóbb a dél-dunántúli pacs- magi halastavaknál történt eset vi­lágított rá a védett állatok okozta károkkal kapcsolatos gazdálkodá­si és természetvédelmi problémá­ra, ahol ismeretlenek a ‘károk megelőzése érdekében mérgezett halakat helyeztek ki, s ennek kö­vetkeztében több rendkívül ritka, fokozottan védett réti sas hullott el. Az eset nem egyedi, ugyanis a károk kompenzálásának hiánya miatt a területtulajdonosok sok esetben ellenérdekeltek a termé­szetvédelmi szempontok figye­lembevételében. Éppen ezért a KVM már korábban megkezdte ■ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK egy konstrukció kidolgozását a probléma kezelésére. A nem védett állatok által oko­zott kár esetén a kérdés szabályo­zott, ekkor ugyanis a területileg il­letékes vadásztársaság köteles az anyagi kárt a gazdálkodók részé­re megtéríteni. Ezzel szemben a védett állatok esetében az egyedi kártalanítások útja nem járható, mivel a vadásztársaságok ekkor nem tehetők felelőssé, másrészt rendkívül adminisztrációigényes, s emiatt aránytalanul költséges lenne, ha minden esetben külön vizsgálat előzné meg a kompen­zálást. A zöldtárca ehelyett java­solja azt, hogy a nemzeti parkok a védett területeken tulajdonos gazdálkodókkal kössenek megál­lapodásokat a várható károknak megfelelő összegű agrár-környe­zetvédelmi támogatás folyósítá­sáról. A rendszert, speciális ese­tektől eltekintve a természetvé­delmi és a kijelölés előtt álló Natura 2000 területeken lehet majd alkalmazni. Ezek ugyan együttesen is csak az ország terü­letének megközelítőleg 20 száza­lékát fogják kitenni, ám a védett állatok által okozott károk több­ségét is ezeken a vidékeken regisztrálják - fogalmazott Ha­raszthy László. A KVM helyettes államtitkára szerint a legnagyobb kérdés az, miszerint még nem le­het látni, hogy a gazdálkodók kö­zül mennyien kívánnak a későb­biekben előzetes megállapodást kötni, s egyelőre tisztázatlan, hogy honnan lehet majd az erre a célra szükséges forrásokat elkü­löníteni. NEMETH I. GERGELY (TERMÉSZETVÉDELMI CÉLOKRA A ZÖLD FORRÁS KERETÉN BELÜL) » a természeti ismeretterjesztést szolgáló fejlesztések » védett növény- és állatfajok védelmét és bemutatását szolgáló beruházások » védett növény- és állatfajok, valamint élőhelyük védelme » védett természeti területek értékeinek bemutatását szolgáló fejlesztések » egyes védett madárfajok által okozott kár megelőzését szolgáló fejlesztések Jó üzlet a spárgatermesztés A hazai fogyasztás töredéke a nyugat-európainak Budapest Noha az idén jelentősen csökkenhet a spárga felvá­sárlási ára, a gazdák még így is jövedelmezőnek tartják a zöldség termesztését. A hazai termés nyolcvan százaléka exportra jut. A hideg április miatt az idén a szokásosnál később kezdődhe­tett meg a spárga betakarítása Magyarországon. A nyugat-euró­pai és a déli országokban azon­ban meleg volt, így a spanyol és görög zöldség hamarabb tudott megjelenni a piacokon. Még el sem fogyott a görög, már be­áramlott a magyar piacra a szlo­vák és a német spárga is. A spárga továbbra is jó üzlet­nek számít - véli Fehér Béláné, a Kecskeméti Kertészeti Főiskola nyugdíjazott tanára. A melegre rendkívül érzékeny növény az idén azonban Európában egy­szerre, torlódva érett be, így ár­csökkenésre lehet számítani. Ma­gyarország össztermelése 5000 tonna körül becsülhető, amely­nek megközelítőleg nyolcvan százalékát exportáljuk. Főbb ex­portpiacunk Németország és Ausztria. A belföldi fogyasztás még mindig alacsony, jóval ki­sebb az uniós átlagnál (2 kilo- gramm/fő/év). A két legnagyobb termelő mel­lett Magyarországon majd négy­száz őstermelő foglalkozik spár­gatermesztéssel. A termelés elap­rózott, hiszen többségük egy-két hektáros területen termel. Míg 1994-ben a termőterület megkö­zelítette a 300 hektárt, ez egyes becslések szerint mára már elér­heti a 2000 hektárt is. Fehér Béláné - aki oktatóként és kutatóként több évtizede fog­lalkozik a spárga termesztésével - szerint tény, hogy a spárga meglehetősen nagy munkaigé­nyű, viszont a legjobban fizető áruk közé tartozik. Termelése ugyanis kifizetődő, önköltsége kilogrammonként 200-260 fo­rint, amely szezonban akár 320 forintért is értékesíthető. A ver­senytársak csak úgy előzhetők meg, ha a korai és bőtermő spár­gafajták termesztését szorgal­mazzuk - tette hozzá. A világ spárgatermelésének ki­lencven százalékát Kína adja, amelyet Görög-, Spanyol-, Fran­cia- és Olaszország követ. Fehér Béláné szerint a magyar termelé­si körülmények a legmegfelelőb­bek között vannak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom