Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

2004-05-11 / 109. szám

2004. Május 11., Kedd 7. OLDAL Szorosad csendes. Az iskolások és a dolgozók reggel elutaztak. Helyben nincs semmiféle intéz­mény, munkát is csak a mező- gazdasági rt ad. Erdők övezik a kis falut; sok az őz, a szarvas, a vaddisznó - vonzó a vadászterü­let. A legnagyobb kincs ez a szép táj és a tiszta levegő. Szorosad infrastruktúrájának másfél évti­zedes fejlesztései bizonyították: életképes a 123 lakosú község. A múlt fájdalmát is őrzi azonban a közös emlékezet: 1945 elején a falu 24 lakosát hurcolták el a Szovjetunióba kényszermunkára. Külföldieket is vonz a vadállomány Mozgalmas volt a délelőtt ottjár- tunkkor a polgármesteri hivatal­ban: heten keresték föl Veinpemé Mauser Editet, a körjegyzőség igaz­gatási főelőadóját az aktív korúak rendszeres segélyezése, illetve a gyermekvédelmi összeg átvétele miatt. Egy mozgáskorlátozott lakos pedig gázbekötésének a támogatá­si lehetőségeiről érdeklődött. Bállá Sándomé közhasznú munkás a kultúrtermet takarította, majd út­nak indult a faluba: öt családhoz vitte ki a törökkoppányi körjegyző­ség által küldött leveleket. Harapós a kutya! - áll a táblán a Dózsa utca utolsó házának kapu­ján. Itt,lakik Májer Jánosáé és a fér­je. Bátortalanul szólongattuk Simo- nics Gyula polgármesterrel együtt a ház gazdáját, ám a kerítésnél álló véreb egyet sem vakkantott. Boldog nagymama Legalább öt perce álltunk ott, mi­kor a kertből előjött Májer Jánosné. Apjának vitt ebédet az Árpád utcá­ba. Megtudtuk: nagy öröm érte az éjszaka: kis unokája született a sió­foki kórházban. 3,97 küó a súlya, 56 centivel jött a világra. Anna a ne­ve. Ő már a negyedik unoka. Szoro­sad legifjabb lakosa. Májerék 27 éve laknak a falu szélső bázában. Ko­rábban latolgatták, hogy elköltöz­nek. Kilenc éve betörtek hozzájuk s elvitték az ékszereiket, a videomag­nót, a Stihl fűrészt. Több mint száz­ezer forint a káruk; a betörőket so­sem találta meg a rendőrség.- Ennek ellenére szeretek itt lak­ni - mondta Májemé itt csénd van, s az egyetlen szomszéd a fi­am. Állatokat tartunk: 14 kecske, két birka és három hízó van az ólakban. Rokkantnyugdíjas va­gyok, s én etetem a jószágot. Segí­tek a férjemnek is a szőlő művelé­sében. Én már csak innét szeretnék elmenni a túlvilágra is... Bóka Gábor nevét írták föl elsőnek arra a vándorserlegre, amit az ön- kormányzat a nyáron fölajánlott a falunapi főzőverseny győztesének. Kupagyőztes pörkölt A férfiak közül 16 „szakács” neve­zett be a versengésbe, és a bizott­ság értékelése szerint az 51 éves Bóka Gábor marhalábszárpörköltje kapta a legtöbb pontot. Most őrzi a legközelebbi főzőversenyig.- Minden versenyző marhaláb- szárpörköltet készített - mondta Bóka Gábor. - Csak az íze volt kü­lönböző a fűszerezés miatt. Mind a hat kóstoló zsűritag az én főztömet találta a legfinomabbnak... Nagyon örültem a sikernek, a díj a figyel­mes és pontos munka elismerése volt. Egyébként szeretek főzni: pin­ceszereken, baráti összejövetele­ken szívesen a bogrács mellé állok. A feleségem is gyakran rám bízza az ebéd vagy a vacsora készítését. Kedvenc ételeim a pörköltek, eb­ben is a csülökpörkölt áll első he­lyen. A gyermekeim is rendszere­sen elismerik a főztöm finomságát. Büszkén mutatta Bóka Gábor a serleg mellé kapott emlékérmet. Ezt tartja a hálószoba vitrinjében a főhelyen, hogy mindig szem előtt legyen. S nagyon készül az idei ver­senyre is. Szeretné megvédeni a cí­mét, s újra elnyerni a vándorkupát. Élete a mezőgazdaság Matesz Pálnak mindene a mező- gazdaság. Több mint 40 éve dolgo­zik, s 31 év óta Szorosadon. 1960 júniusában kezdte Törökkoppány- ban. Agronómusként kerek tíz esz­tendeig irányította a növényter­mesztést. A kára-törökkoppányi téesz elnöke lett, majd az egyesült somogyacsai-döröcskei-törökkop- pányi Koppányvölgye elnökhelyet­tese, 1976 februárjától egészen 2001 márciusáig az elnöke. Aztán a rész­Matesz Pál: Mindig jó vezetői csapat segített Bánki József tizedes megfelelt a felmérőn vénytársasággá alakult szövetkezet elnök igazgatója ez év március 26- ig, s most az igazgatóság elnöke. Matész Pál szívesen emlékezett négy évtized munkájára. A gondok ellenére sok sikert is elért. Ót falu lakosainak adott s ad munkát a gaz­daság. Volt, hogy 3600 hektáron gazdálkodtak, 500 hektár erdőt mű­veltek, s tartottak sertést és szarvas- marhát is. A piaci helyzet alakulása miatt az állattartást már korábban felszámolták, és megszüntették a varrodai melléküzemágat is.- Hat éve elértem a nyugdíjkort, de a szövetkezet tagjai arra kértek, vezessem tovább a gazdaságot - mondta. - A részvénytársasággá alakulás után három évig dolgoz­tam elnök igazgatóként. Büszke vagyok arra, hogy mindig jó veze­tőgárda állt mellettem, és a fizikai dolgozókkal is igyekeztem jó vi­szonyt kialakítani. Csak így érhet­tünk el sikereket. Szép négy és fél évtized volt, közösen dolgoztunk valamennyiünk jövőjéért. Katonának készül Szerződéses katonának készül most Bánki József. A 22 éves fiatal Ta- bon szerzett képesítést mezőgaz­dasági gépszerelő-, illetve autósze­relő-szakmában. A katonai szolgá­latát egyébként már letöltötte.- A szakmámban, sajnos, ebben a térségben nem tudok elhelyez­kedni, ezért úgy döntöttem: a hon­védséghez megyek szerződéses katonának - mondta. - Már voltam Budapesten orvosi vizsgálaton és fizikai felmérőn. Mindkettő ered­ményes volt. Most várom az értesí­tést. Valószínűleg Taszárra kerü­lök, ott voltam sorkatona is. Tet­szik a katonaság, jó helyem volt. Bánki József a leszerelés után a tabi Flextronics kft-nél dolgozott, majd munkanélküli lett. Április óta az önkormányzat foglalkoztatja közhasznú munkásként. A fiatal­ember azt mondta: biztonságos jö­vőt szeretne, amire családot alapít­hatna. A keresetet nézve a legjobb megoldásnak látszik a szerződéses katonai szolgálat.- Fél év lesz majd a próbaidő, és utána legkevesebb két évre kell szerződést kötni a honvédséggel - mondta. - Őrvezetőként szereltem le, s valószínűleg megkapom majd ezt a rendfokozatot. A fizetés is kedvező, ezért szerződéses katona­ként hosszú távon gondolkodom. Hiányzik a panzió Fejfájást okoz Simonics Gyula pol­gármesternek, hogy a faluban alig van munkahely; a nyilvántartott ál­lástalanok aránya csaknem 28 szá­zalék. A képzett fiatalok nem jön­nek vissza; csökken a lakosok szá­ma, s öregszik a falu. Gondként említette a forráshiányt is. Az idei 19,5 millió forintos költségvetés­ben 3,5 millió a hiány. Nemrég nyújtott be az önkormányzat ön- hikis pályázatot 2,6 millió forintra. Fejlesztés nem lesz, és örülnek annak is, ha a működéshez szük­séges pénz a rendelkezésükre áll...- Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a szigorítások miatt megkapjuk ezt az összeget - tette hozzá. - Az is gondot okoz, hogyan fizetjük vissza a földgázberuhá­záshoz előteremtett 700 ezer forint önerőt három év alatt. Pedig nagy szükség volna a rossz járdák fel­újítására és a ravatalozó tatarozá­sára. Az önerő viszont hiányzik, még ahhoz sincs pénz, hogy pá­lyázhassunk. Ami a község és a környék értéke: a természet szép­sége, a nyugalom és a vadállomány. Jönnek is külföldi vadászok, de nincs lehetőség az elszállásolá­sukra, így Tamásiban vagy Igáiban laknak. Hiányzik a falusi vendéglá- tás és egy panzió a fejlődéshez. ■ Szorosad Szorosadi Hírmondó Földgáz a hivatalban Bevezettették a földgázt a polgár- mesteri hivatalba és egy önkor­mányzati épületbe. Ez a beruhá­zás 2,7 millió forintba került; két­millió forint támogatást is nyert rá a falu, és 700 ezer volt az önerő. A munkát a debreceni Arinext kft szakemberei végezték el. Szőlősgazdák borversenye Másodszor szervezte meg a sző­lősgazdák borversenyét a Szorosadi Baráti Kör. Huszonket- ten neveztek be 24 bormintával. A fehérborok versenyében Balázs András rizlingje a győztes, a vö­rösborok közül Hirt Gyula otellója lett az első; a díjakat Nudli József, a baráti kör vezetője adta át. Elültették az utcán a díszfákat Nyolcvanezer forint támogatást nyert a falu a megyei erdőfel- ügyelöségtől. Ebből nyír-, vérszil­va- és gömbakácfákat vett az ön- kormányzat az aszály miatt néhány éve tönkrement fák helyére. A díszfákat a közhasznúak elültették. Recept Szorosadról Gombás csülök A gombás csülökhöz Bállá Endre receptje szerint kell egy hátsó csülök, 5 fej vöröshagyma, 4 ge­rezd fokhagyma, 25 dkg gomba, 20 dkg liszt, 4 dl tejföl, 1 dt étolaj, két hegyes zöldpaprika, őrölt bors, 1 -2 babérlevél, 1 evőkanál vegeta, 2 evőkanál pirospaprika, 2-3 paradicsom, ízlés szerint só. A csülökről a húst bőröstül szele­tekben lefejtjük. A vöröshagymát olajon dinszteljük, rátesszük a csülökhúst, borsot, zöldpaprikát, szeletelve a paradicsomot, az ap­róra vágott fokhagymát, babérle­velet, pirospaprikát. Lassú tűzön körülbelül egy órát főzzük, hozzá­adjuk az ételízesítőt, a sót. Újabb 15-20 percig főzzük. A szeletelt gombát a dinsztelt hagymához tesszük, rá a pirospaprikát, és 3 dl vízzel hígítjuk. Fél óráig főzzük, majd tejfölös-lisztes habarékot ké­szítünk, és a gombával együtt to­vábbi 15 percig főzzük. Az ételt pi­rított hasábburgonyával tálaljuk. A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA FOTÓK, GÁTI KORNÉL AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ________ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úto n Európába Új traktort, permetező- és vetőgépet vásárolt a részvénytársaság harmincötmillió forintért, hogy eredményesebben gazdálkodjanak Biztonságos gazdálkodás Mintegy 2400 hektár bérelt földön gazdálkodik a Kop­pányvölgye Mezőgazdasági Rt. 1500 hektárra nemrég kötöttek tízéves haszonbérleti szerződést a tulajdono­sokkal. Aranykoronánként a 600 forint helyett most 1200-at Szemek. A cég 780 hektáron termeszt búzát, 490-en napraforgót, 1070-en kukoricát. Kis Vajda Lajos termelési igazgató elmondta: sok volt az eső, 90 hek­táron van belvíz, oda nem vethetnek. így a 410 milliós bevétel és a 20 milliós eredmény is veszélybe került.- A részvénytársaság 52 dolgozót foglalkoztat - tette hozzá. - A közgyűlés után azzal indítottunk: eredmé­nyes legyen a gazdálkodás és ne csökkenjen a mag­tisztító kihasználtsága. Néhány embernek ez is mun­kát ad. Az rt-nek az utóbbi időben 35 milliós beruhá­zása volt: traktort, permetező- és vetőgépet vettünk. A társaság szervezeti és személyi változásról is döntött, a termelést és az igazgatósági munkát szétvá­lasztották. Az első számú vezető, az ügyvezető igaz­gató felel a gazdálkodásért, az igazgatóság elnökének a kapcsolattartás a fő feladata. A márciusi ülésen 9-ről 7-re csökkentették az igazgatósági tagok számát, s alapszabály-módosítással ötévesre emelték a ciklust. - Az unióhoz csatlakozva hosszú távon jobb lesz az rt- nek is - mondta Kis Vajda Lajos. - Biztonságosabb gazdálkodással az érdekek is közelebb kerülnek. ■ Szorosad Kincse A hajdani középkori templom helyén építették a katolikus templomot, s ennek a kertjében áll a háborús áldozatok, elhurcoltak emlékműve Templom ősi alapokon A műemlék jellegű katolikus templom a faluközpont­ban áll, Szorosad hajdani egyházának a helyén. A kö­zépkori építmény azonban elpusztult a hódoltság ide­jén. A mostani templomot 1835-ben építették, a hom­lokzatát 1900 körül alakították ki. A templomkertben emelték és 1989-ben avatták föl a II. vüágháborúban elesett katonák és a szovjet kényszermunkára elhur­colt szorosadiak emlékművét. A fekete márványtáb­lán 28 név olvasható. A lakosok közül egyre keveseb­ben látogatják Isten házát. A 70. évében járó özv. Kolb Jánosné azt mondta: hívő családban nőtt föl, és amíg az egészsége engedi, mindig elmegy a szentmisére.- Családunk kötődik a templomhoz - mondta. - 1940 előtt édesanyám bátyjánál volt a templom kul­csa, ők takarították. Halála után a szüleim vették át, s magam is rendszeresen dolgoztam itt. Gyakran viszek oda virágot, legutóbb tulipánokkal díszítettük az ol­tárt. A vasárnapi szentmisén gyakran ürességtől kong a templom, talán ha 15-20-an vagyunk. Kevés a gyer­mek is, négy-öt jár misére. Négy unokám van, három itt él a faluban. Ok rendszeresen jönnek velem. Özv. Kolb Jánosné elmondta: a tetőzetet néhány éve már kijavították, de a templom kívül-belül fel­újításra szorul. Rossz ugyanis a szigetelése, és ezért vizesek a falai. Néhány év múlva renoválni kell. ■ ALMANACH - 213

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom