Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

2004-05-11 / 109. szám

4. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2004. Május 11., Kedd ________________________Balatoni Magazin_______________________ Az M7-es a Balaton ütőere Sárdi Árpád, a megyei közgyűlés alelnöke, Csillag István miniszter és Kolber István, a BFT-elnök Az M7-es a balatoni régió ütő­ere, s gazdasági fejlődést hoz­hat a térségbe. Két év múlva a tó teljes hosszában elkészül a sztráda, aminek az első szaka­szát 40 éve adták át a, forga­lomnak Budapest határában. Egyszerre négy szakaszon építik már az M7-est, s a 73 kilométernyi autópálya forgalomba helyezését 2006-ra tervezik. A déli országha­tárig vezető úrnak akkor még a Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti 36 kilométeres szakasza lesz hátra, annak az átadására vár­hatóan 2007-ben kerül sor. Éppen 40 éve helyezték forga­lomba a főváros határában az M7- es első rövid szakaszát, s a sztráda 29 esztendeje ért Balatonvilágosig. A nagy terv három éven belül megvalósulhat: a tó déli partjától így épül(t) az M7-es 1964: M1-M7 közös buda­pesti szakaszának forgalomba helyezése 1966: Bal pálya megépítése Martonvásárig. 1971: Bal pálya megépítése Martonvásár-Zamárdi között. 1972-75: A jobb pálya meg­építése Törökbálint és Balatonaliga között. 2001-2002: A jobb pálya megépítése Bala‘onaliga- Zamárdi között. 2003: Megkezdődik a Balatonszárszó-Ordacsehi, Becsehely-Letenye, Letenye- Tomyiszentmiklós közti sza­kasz építése. 2004: Megkezdődik az ordacsehi-balatonkeresztúri szakasz építése. néhány kilométerre autópálya épül, s ez tehermentesíti a 7-es fő­út mentén elhelyezkedő települé­seket. 1997-ben Helsinkiben az Euró­pai Unió harmadik összeurópai közlekedési konferenciája kijelölte az úgynevezett 5. számú folyosót - ami az M7-es autópálya részét képezi -, s az a célja, hogy az Ad­riai-tenger kikötői és a kelet-euró­pai országok között létesítsen ma­gas szolgáltatási színvonalú, köz­vetlen közúti kapcsolatot. A déli országhatár közelében a sztráda majd elágazik: az egyik ága Hor­vátország, a másik Szlovénia felé vezet tovább. A kormány a köztár­saság gyorsforgalmi közúthálóza­tának fejlesztésére 2003-2006 kö­zött 1056 milliárd forintot szán.- A kormány számára most az autópálya-építés a legfontosabb - mondta Balatonföldváron Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter. - Az autópályák sűrűsé­gét tekintve nemcsak az Európai Unióhoz, hanem a szomszédos országokhoz képest is lemarad­tunk. A közútfejlesztés szorosan hozzátartozik a gazdaság fejlesz­téséhez. Az M7-es megközelíthe- tőbbé teszi a Balatont, vonzóbbá válik a régió a beruházók számára, és munkahelyeket teremt a háttér­településeken élőknek is. Szavait megerősítette Kolber István, a Ba­laton Fejlesztési Tanács elnöke, aki azt mondta: az évtizedek óta tervezett, várt M7-es a gazdaság ütőere lehet. Azt, hogy ez így tör­ténhet, két személynek külön is megköszönte Bodnár Zoltán, a Nemzeti Autópálya Rt vezérigaz­gatója: a beruházásért sokat lobbi­zó Suchman Tamás országgyűlési képviselőnek (MSZP) és Kiss Fererxné kőröshegyi polgármester A Kőröshegynél építendő völgyhíd méretei­re jellemző, hogy az út alig feléig érne a zir­ci apátság templomtornya asszonynak, mert a képviselő-tes­tület kompromisszumot kötött a tervezőkkel. Apáthy Endre, a Hídépítő Rt ve­zérigazgatója amiatt panaszko­dott, hogy Magyarországon rosz- szak a természeti adottságok: nincs szükség hosszú hidak építé­sére, pedig ők a Duna fölé is in­kább hosszában, mint keresztben szeretnének átjárókat feszíteni... Nos, Kőröshegynél alkalom adó­dik arra, amire egy hídépítőnek ta­lán egyszer az életben: 1768 méter hosszú viaduktot készítenek. A híd teljes szélessége csaknem hu­szonnégy méter lesz, a hídszerke­zet majd néhol 80 méter magas pilléreken áll. Ezek a méretek nemcsak hazai, hanem közép-eu­rópai rekordot jelentenek. Csillag István miniszter egy rajzon be is mutatta: az autók több mint hu­szonöt méterrel magasabban jár­nak majd a zirci apátsági templom csúcsánál. CZENE ATTILA Ökológia és régió Keszthely Hírek A JÓ HÍRNÉVÉRT. A Balaton jó hírének megőrzéséért együtt lép fel a Balaton Fejlesztési Ta­nács, a Balatoni Regionális Ide­genforgalmi Bizottság és a tér­ség önkormányzatait tömörítő Balatoni Szövetség minden tevé­kenységgel szemben, ami sérti és veszélyezteti a Balaton régió érdekeit, természeti adottságait. S visszautasítanak minden Bala- ton-ellenes vádat. (ca) LEPKÉT IRTANAK. A Bala- ton-felvidéken 4500 hektáron pusztít a gyapjaslepke. A véde­kezéshez a szakemberek sze­rint 51 millió forint kell. A hét­millió forintot biztosító Balaton Fejlesztési Tanács koordinálá­sával gyűlik a pénz. A Veszp­rém Megyei Területfejlesztési Tanács 15, az FVM 8 miihót adott, a bakonyi erdészet 3 mü- liót. A miniszterelnöki hivatal Nagy Sándor vezette politikai államtitkársága pedig 6 millió forintot ígért, (ca) ■- A tó állapotának védelmét, javí­tását célzó, jelenleg már folyamat­ban lévő nemzetközi pályázati le­hetőségekről, valamint az önálló Balaton régióval kapcsolatos kér­désekről is tárgyalt legutóbbi ülé­sén az éppen tíz esztendeje alapí­tott Keszthely-Hévíz Kistérségi Fej­lesztési Társulás. Az úgynevezett Élő Vizek szer­vezet program 1998-ban indult, s a világnak azokat a tavait érintheti, melyeknek állapota, jövője veszé­lyeztetett. A Balatonra illenek a pá­lyázati feltételek, ezért hazánk úgy "döntött: megpróbálja a csatlako­zást, illetve az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítését. A csatlakozáshoz szükséges fel­tételeket szeptemberig kell részle­tesen kidolgozni, siker esetén a Ba­laton ökológai és biológiai állapotá­nak megőrzésére, jelentős javításá­ra nyílik lehetőség. A tó jövőjében meghatározó szerepet kaphat a Ba­laton Life program is. Ez a turiz­musfejlesztési koncepciók kidol­gozásához, a régió további fejlesz­téséhez nyújt anyagi támogatást. A jubüeumi ülésen szóba ke­rült, hogy a három Balaton-parti megye - várhatóan június 24-én - közös közgyűlést tart Keszthe­lyen, melyen szóba kerül az önál­ló régió kérdése is. Ezzel kapcsola­tosan elhangzott olyan vélemény, hogy Balaton megyét nem akar­nak létrehozni, az önálló terület- fejlesztési régióra azonban nagy szükség lenne. Emiatt pedig még nem kellene a megyehatárokat megváltoztatni. Akadt azonban olyan vélemény is, amely szerint a régió önállóságának szükségessé­gét senki nem vitatja, a gond csak az, hogy megalakítása esetén át kellene szervezni, ki kellene alakí­tani a szükséges közigazgatási rendszert, és ez nagyon sokba ke­rülne. E témához kapcsolódva a rendezvényen szóba került a Kék- Zöld Szalag mozgalom is, ez az önálló, teljes értékű Balaton régió megvalósításáért küzd. _______■ a KÉ SZÜLT A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS TÁMOGATÁSÁVAL Önkormányzati posta Döröcskén SOMOGYDÖRÖCSKE Háromszázhatvanezer forintot ad a döröcskei önkormányzat évi költségvetéséből a kis posta mű­ködtetésére. A Posta rt tavaly a Koppány völgyi zsáktelepülésen is felszámolta volna, de azóta a község tartja fenn. így van posta' az Európai Falufelújítási Díjjal ki­tüntetett községben. Igaz, nyolc­havi tevékenységéről elég vegye­sek a visszajelzések. A legtöbb lakos örül, hogy napi négy órá­ban megmaradt a szolgáltatás, néhányan viszont kifogásolják, hogy délután nincs hivatal.- A postát tavaly szeptember 1-jén vette át az önkormányzat - mondta Sípos Valéria polgármes­ter. - Reggel 8-10 óra között fo­gadja az ügyfeleket az önkor­mányzat alkalmazottja, majd kézbesíti az újságokat, leveleket, küldeményeket. Tartja a kapcso­latot a lakossággal. Nem kell arra várniuk, mikor ér ide a mozgó­posta autója. A sok idős lakos mi­att vállalta ezt a képviselő-testü­let, bár jelentős a megterhelés: havonta 30 ezer forintban van az alkalmazott napi négyórás mun­kabére s annak a járulékai. A posta ugyanis csak 10-15 ezer fo­rintot térít az önkormányzatnak. A négyórás foglalkoztatás bő­vítését anyagi megfontolásból nem is tervezi az önkormány­zat. Ha úgy alakulna, majd megtárgyalja - tudtuk meg a polgármestertől. Tervezik a szolgáltatási kör bővítését is, ez bevételt hozna, s forrást terem­tene a nyitva tartás meghosz­szabbítására. kriítek JÓZSEF Kárba veszett kísérletek Megyei körkép Az önkormányzati vagyont védeni kell rendkívüli termé­szeti károk esetén is. A me­gyei területfejlesztési tanács évente 62-65 millió forintot különít el erre a célra. A pénz­alap egyik sajátossága, hogy rendkívül gyorsan elfogy. Ha rövid a karod, told meg egy lé­péssel - tartja a magyar, s ezt a bölcsességet az élet számos terü­letén igyekszik hasznosítani. Ilyen lehetőséget kínál az önkor­mányzatok vis maior támogatá­sa, amely elsősorban arra hiva­tott, hogy a valóban tervezhetet­len, rendkívüli természeti csapá­sok által okozott kár megtérítése ne lehetetlenítse el a települések működését. Ha pénz van, ötlet is van. Az igény mindig sokszorosa a rendelkezésre álló forrásnak, s a pénzszerzés módszerei is egyre finomodnak. Amióta a somogyi önkor- . mányzatoknak jóval több mint fele önhibáján kívül hátrányos helyzetű, mind többen látják A FELHASZNÁLT MEGYEI VIS MAIOR KERET ezer forint rendkívüli pénzszerzési lehető­ségnek a vis maior keretet. S egy­re több az elutasított kérelem is.- Nincs lehetőség arra, hogy a káreseményen kívül más szem­pontokat is figyelembe vegyünk - mondta Fonai Tibor, a Magyar Államkincstár megyei területi igazgatóságának vezetője. Hoz­zátette: ha az önkormányzatok a költségvetésükben is tervezett feladatok közül szeretnének va­lamit vis maior támogatásból megvalósítani, akkor az nehe­zen minősíthető rendkívüli kár­nak, ezért szinte természetes az elutasítás. A károkat a leginkább hozzá­értők bírálják el. A megyei ka­tasztrófavédelmi igazgatóság munkatársai sokat látott és ta­pasztalt emberek. Biztonsággal megítélik, hogy a tél okozta ká­rokban sajnos semmi rendkívüli nincs, így nem is jár vis maior tá­mogatás az utak javításához. Mint ahogy több helyütt az ösz- szegyűlt belvíz oka sem a nem várt tavaszi eső, hanem a karban­tartás elmaradása, az árkok fel- iszapolódása. A szakértők nin­csenek könnyű helyzetben, hi­szen egyre több „profi” kérelem születik. Vita esetén a független szakemberek véleménye dönt. A Somogy Megyei Területfej­lesztési Tanács az idén több mint 62 millió forintot különített el a vis maior károk enyhítésére. A tanács eddig 44 millió forintot ítélt meg. Most újabb 21 kérelem érkezett, amelyben a támogatási igény meghaladja a 77 millió fo­rintot. Ha a megyei keret elfogy, az országos pénzalapra lehet pá­lyázni. LENGYEL JÁNOS Önként szövetkeznek a termelők (Folytatás az 1. oldalról) Nálunk a gabonatermesztők köré­ben látják úgy a legtöbben: mun­kájuk eredményességéhez össze kell fogniuk.- A szövetkezésnek már több haszna van, mint hátránya - mondta Jani Tibor, a gálosfai Ke- let-Zselic beszerzőszövetkezet el­nöke. - Egyedül, pénz nélkül túl kockázatos a gépesítés. Az együtt­működő gazdáknak jobbak az esé­lyei: előnyt élvezhetnek pályázati A REGISZTRÁLT FÖLDHASZNÁLÓK SOMOGY MEGYÉBEN 1 pop | a földhasználók száma jelentkezésnél, olcsóbban jutnak alapanyaghoz, gázolajhoz. Végül is szerencsésebb helyzetben van az, aki biztos háttérrel vág bele az uniós piaci versenybe. Csoportjuk üzembe helyezett már két terménytárolót, s mivel közösen állták a költségeket, ol­csóbb volt a kukoricavetés is. A toponári Reichert Tibor csak hat hektárral szállt az üzletbe, mégis úgy vélte: ebben a formában kifize­tődőbb dolgozni, mint ha egymaga bérelt volna erőgépet, rendelt vol­na vetőmagot, műtrágyát. A multik jelenléte erősítette a termelők közti együttműködés igé­nyét: az utóbbi hónapokban egy­más után jegyezték be a somogyi integrátori csoportokat. A félszáz­nál is több regisztrált szervezettel együtt 43 beszerző- s értékesítő­szövetkezet alakult, nemrég nyolc bésznek 75,5 millió forintot adtak. A battyán-balatonszentgyörgyi gabonaértékesítő egyesülés példá­ul mintegy 50 észak-somogyi ter­melőt fog össze, egyik tagja saját bőrén tapasztalta: a gabonakeres­kedelmi cégek kezdenek udvaria­sabban beszélni az integrációban részt vevő termelőkkel. Az utóbbi időben a felvásárlási árakról is ha­marabb jön létre a megállapodás. Megyeri Gábor, az agrárkamara titkára kifejtette: az érezhető el­mozduláshoz két dolog kell, első­sorban tőkeerős üzleti alapok, valamint optimális üzemméret. Hangsúlyozta: az utóbbit gyakran legalább olyan nehéz elérni, mint előteremteni az elsőt. Egyes kistér­ségekben szinte eltűnt a szabadon bérelhető, vásárolható föld, kivon­ták a művelésből vagy másra hasz­nálják. Ugrósdy Péter, a hetesi Vikár szövetkezet elnöke elmond­ta: 24 dolgozóra alig 30 hektárnyi terület jut. Egy hozzájuk hasonló nagyságú vállalkozásban a nyugati országokban háromszor ekkora te­rület jut egy dolgozóra. Az elnök szerint a jelenlegi földméret pusz­tán a fennmaradáshoz elég. A hí­rek szerint jövőre csökken a bérel­hető terület is. hamáhyi hiklós Somogybán A-Z-ig Bakháza - Az ivóvízhálózat bőví­tésével 10 család juthat egészséges ivóvízhez. Az önkormányzat a környezetvédelmi célelőirányzat­ból 3 millió 150 ezer forintot, a me­gyei területfejlesztési tanácstól 2,4 millió forint támogatást nyert a be­ruházáshoz. Megvalósításához a kistérségi területfejlesztési társu­lástól is igényeltek félmillió forint kedvezményes hitelt, (bm) Balatonberény - Egy balaton- berényi élelmiszerboltból dohány­árut loptak. A tulajdonos kára 600 ezer forint, (ca) Balatonkeresztúr - Ismeretlen tettest keresnek a rendőrök, aki egy nyaralóból készpénzt és irato­kat lopott. A bűncselekménnyel 300 ezer forint kárt okozott, (ca.) BarCS - Nagy Gábomé kiváló vö­röskereszt-munkáért arany foko­zat kitüntetést vehetett át a Parla­mentben. A szervezet nyugdíjas aktivistája, az Egészségügyi Gyer­mekotthon volt dolgozója egy évti­zede végzi lelkiismeretesen fontos emberbaráti feladatát, (ga) Csokonyavisonta - Harminc do­nor jelent meg a véradáson. Az egészségügyi szakemberek mint­egy 12 liternyi vért vettek le 29 vér­adótól. Az önkéntesek közül hár­man először adtak vért. A települé­sen október 20-án újabb véradó napot szerveznek, (ga) Csurgó - Egymillió 50 ezer forint pályázati támogatást nyert az In­formatikai és Hírközlési Miniszté­riumtól a csurgói önkormányzat. Ebből 750 ezer forint értékben vá­sárolhatnak számítógépet és nyomtatót a polgármesteri hivatal­ba, valamint az internet-előfizetés­hez is kapnak további három- százezer forintot, (va) Homokszentgyörgy - A Kossuth utcában csaknem hétszáz négyzet- méteren járdát újíttat fel az önkor­mányzat. A beruházáshoz szüksé­ges négymillió forintot saját erőből a község nem tudja előteremteni, ezért nyújtott be pályázatot az önkormányzat a megyei területfej­lesztési tanácshoz, (ga) Kaposújlak - A Dózsa György ut­cai szabadidő-területen az önkor­mányzat a napokban adja át a har­madik játszóteret. Az uniós előírá­soknak is megfelelő, mintegy 700 ezer forint értékű gyermekparadi­csom elkészítését önerőből fedezte a község. Bár az esős idő miatt a padtelepítéssel még nem végeztek, a korszerű fajátékokat már haszná­latba vehetik a gyerekek, (hzs) A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom